Változtattak Natalie Wood színésznő halotti bizonyítványán

"Baleset" helyett "bizonytalanra" változtatta a halál okát az illetékes hatóság a több mint harminc évvel ezelőtt vízbe fulladt Natalie Wood amerikai színésznő halotti bizonyítványában.

A West Side Story és a Haragban a világgal című filmek sztárja 43 esztendős korában hunyt el. 1981. november 29-re virradó éjjel halt meg, holttestét a Catalina-sziget közelében találták meg a tengerben. Halálát annak idején balesetként könyvelték el, ám az esetet a mai napig Hollywood legnagyobb rejtélyei között tartják számon - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

A Los Angeles megyei seriff hivatala most arról tájékoztatta Wood családját, hogy részben megváltoztatták a néhai színésznő halotti bizonyítványát, mert a holttesten talált zúzódások és horzsolások nem összeegyeztethetőek az "egyszerű" vízbe fulladással. A nyomozók szerint nem lehet egyértelműen megmondani, hogy annak idején baleset vagy bűntett történt-e. Annyi bizonyos, hogy a halál oka vízbe fúlás volt, ám azt nem lehet tudni, hogy a színésznő miként került a tengerbe.

A halottkém harminc évvel ezelőtti jelentése szerint az erősen ittas Wood megcsúszhatott és így eshetett le a fedélzetről. A színésznő aktáját azonban tavaly novemberben ismét megnyitották, miután több forrásból is újabb adatok merültek fel az esettel kapcsolatban.

Annak a jachtnak a kapitánya, amelyen a színésznő férje, Robert Wagner és Christopher Walken (mindketten ugyancsak színészek) társaságában töltötte az ominózus estét, tavaly azt állította, hogy 1981-ben hazudott a hatóságoknak. Véleménye szerint a férj felelős Wood haláláért, mert miután kiderült, hogy a színésznő nincs a fedélzeten, megakadályozta, hogy a keresésére induljanak.

forrás: MTI

Országos Tehetségnap idén is a fővárosban

"A játék ereje" mottóval rendezi meg március 22-én a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (Matehetsz) az idei országos tehetségnapot és Tehetséglabirintus eseményt a fővárosban.

A szervezők MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint a rendezvényen kihirdetik a "Felfedezettjeink 2014" pályázat eredményét, átadják a Magyar Tehetség Nagykövete címeket és a Tehetségek Szolgálatáért díjakat. A rendezvény részeként kerekasztal-beszélgetést tartanak a televíziós tehetségkutató műsorokról. A szakmai programok mellett a Matehetsz ingyenes családi napra várja a szülőket, gyerekeket és a tehetségekkel foglalkozó szakembereket a MOM Kulturális Központban.

   

A Tehetséglabirintus műhelyeiben a gyerekek a gyakorlatban is kipróbálhatják a tehetség-felismerés és tehetséggondozás legizgalmasabb eszközeit. Az építész műhelyben az érdeklődők elkészíthetik egy képzeletbeli épület makettjét vagy kipróbálhatják a tésztahíd-építést. A képzőművészeti műhely a nemezelés és a könyvkötés műhelytitkaival várja az ügyes kezűeket. A KutDiák műhelyben pedig izgalmas kísérletekben vehetnek részt a tudóspalánták. Elleshetik például az elektrolízis segítségével készülő titkosírást, megnézhetik, milyen az ammónia szökőkút vagy egy vulkánkitörés élőben.

   

Az Érdeklődés térképe műhelyben a gyerekek tapasztalt tehetségsegítő szakemberek segítségével felmérhetik képességeiket. Ezen kívül lesz még bábműhely, gondolkodásfejlesztő táblajátékok műhelye és ovis sarok is.

forrás: MTI - kép: tehetseg.hu

Családi programok a budai Várban

Hagyományőrző programokkal, egyebek mellett fegyverbemutatókkal, történelmi játszóházzal és népzenével várják az érdeklődőket a nemzeti ünnepen, március 15-én a budai Várban.

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában Nyáry Krisztián irodalomtörténész a forradalmárok magánéletéről tart előadást, a Honvéd Hagyományőrzők bemutatót tartanak, emellett a látogatók a Nemzeti dalt korabeli nyomdagépen nyomtathatják ki és vezetéssel tekinthetik meg A királyi palota a forradalom idején című tárlatot.

   

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum fotókiállítással várja a látogatókat Nemzeti Emlékhelyek 1848-49 címmel, de lesz fegyverbemutató, szablyavívás, kokárdakészítő verseny és kézműves foglalkozás is a programok között - olvasható a www.marcius15.kormany.hu oldalon.

   

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára kalandos időutazásra várja a résztvevőket, akik a levéltár folyosóit végigjárva megismerhetik az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc jelentős színtereit, eseményeit, szereplőit. Az első emeleti Lovagteremben az intézményben őrzött eredeti 1848-49-es iratokat, köztük a függetlenségi nyilatkozatot, több Petőfi-kéziratot, valamint Leiningen-Westerburg Károly aradi búcsúlevelét tekinthetik meg a látogatók.

   

A Nemzeti Táncszínházban nyitott mozdulatművészeti órák, Kerekes Zsuzsa fotográfus zsánerképeit bemutató kiállítás, a Magyar Mozdulatművészeti Társulat rövid előadásai és a Mozdulatkórus bemutatója várja a közönséget.

   

Hagyományos fegyvertáncok tanítása, huszárviselet és fegyverzetbemutató, huszárpróbák és fakardvívás színesíti a Magyarság Háza ünnepi programjait. Az érdeklődők a felvidéki Kicsi Hang együttestől katonadalokat tanulhatnak, illetve megtekinthetik A három leány, a Két koma fogadása és A pletykás asszony című mesejátékokat.

   

A Magyar Nemzeti Galériában vezetést tartanak a 19. századi gyűjteményben, a Hadik-szobornál Kis Kata és zenekara, valamint a Komlói Pedagógus Kamarakórus lép fel, a reformkori hagyományőrzők a palotást mutatják be, a Dózsa György-szobornál huszártábort állítanak fel.

forrás: MTI - kép: lazari.ro

Az anyagi jólét befolyásolja a majmok kockázatvállalását

Az anyagi jólét befolyásolja a majmok kockázatvállalását - derült ki egy ausztrál kísérletből.

forrás: MTI - kép: phys.org

A Sydney Egyetem Közgazdasági Karának kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy a főemlősök közül a "jobb anyagi helyzetűek" hajlamosabbak kockázatot vállalni, ami arra utal, hogy evolúciós gyökerei vannak az ember jóléttől függő kockázatvállalásának - idézte a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányt.

    

"Jóval a pénz feltalálása előtt kialakult az ember jólét iránti érzékenysége. Azt találtuk, hogy a felkészítő foglalkozásokat követően a majmok igen racionálisan viselkedtek. Az emberhez igen hasonlóan képesek kiválasztani a lehetőségek közül a számukra objektíven legkedvezőbbet... Úgy tűnik, a majmok úgy viszonyulnak a rizikóhoz, mint az ember, enyhén elutasítóak vele szemben" - mondta Agnieszka Tymula, a kutatás egyik résztvevője.

    

A kísérletet azért végezték, hogy megvizsgálják, a majmok az emberhez hasonlóan hoznak-e gazdasági döntéseket, illetve hogy megtudják, hogyan befolyásolja a jólét a kockázatvállalást.

     

A gazdagság nem pénzben megfogalmazott mértékeként a vízfogyasztást használták. Megvizsgálták, mekkora a makákókban elraktározott vízmennyiség, amely alapján megkülönböztették a "gazdagot" a "szegénytől".

    

Miután húsz napon át intenzíven képezték az állatokat, azok képesek lettek vizuális szerencsejátékokat játszani, ahol sütemények rajzait kapcsolták össze a jutalomvíz változatos mennyiségével. A majmok dönthettek a biztonságos (bizonyos mennyiségű, de garantált víz), illetve a kockázatos lehetőség között, amely vagy nagyon sok vizet eredményezett, vagy semmit, az esély 50-50 százalék volt. A biztos és a kockázatos opcióhoz kötött mennyiség próbáról próbára változott, és véletlenszerűen következtek egymás után.

    

A "gazdag", azaz sokat ivó majmok - amelyek vérében magasabb a víztartalom - kevésbé tartózkodtak a kockázattól, mint a "szegényebb", azaz szomjasabb alanyok, akik a döntéskor kerülték a bizonytalanságot.

    

"Úgy tűnik, a jóléttől függő kockázatvállalás biológiai folyamatai inkább a jóllakottsággal kapcsolatosak, mint a jelzálog összegével" - olvasható a tanulmányban.

    

Azok a korábbi kutatások, amelyek a vagyon hatását vizsgálták az emberi kockázatviselésre, nem bizonyultak relevánsnak, mert nehéz volt a különböző pénzügyi helyzeteket mesterségesen létrehozni, és a résztvevők saját bevallása vagyoni helyzetükről szintén nem volt megbízható.

    

"Az új kutatás bebizonyította, hogy a majmok viselkedése jól modellezi az emberi döntéshozatalt, és rávilágít, milyen kérdésekre adhat választ a majmok viselkedése hasonló, irányított helyzetekben. Emberek esetében sosem tudtuk volna így irányítani a vízfogyasztást. Ők gyakran mást mondanak, mint amit tesznek" - tette hozzá Tymula.

    

(http://phys.org/news/2013-09-monkey-business-primitive-wealth.html)

Huszonöt éves az Országos Sajtószolgálat

Huszonöt éve indította útjára az MTI az Országos Sajtószolgálatot (OS), amely az alapítás óta több tízezer közérdekű közleményt hozott nyilvánosságra, a kibocsátó szervezetek szándékának megfelelően, tartalmi változtatás nélkül. Az OS-ben jelenleg 625 regisztrált szervezet teszi közzé állásfoglalásait, köztük a parlament, a kormányzat, politikai pártok és civil szervezetek.

Az OS 1989. március 10-én kezdte meg működését több mint hét hónappal megelőzve a Magyar Köztársaság kikiáltását.

   

A nemzeti hírügynökség akkor deklarált szándéka szerint "a tájékoztatás teljességéért érzett felelőssége és kötelezettségei tudatában", vagyis a demokratikus átalakulás elősegítése érdekében hozta létre és bocsátotta ingyenesen az új pártok, egyesületek, szövetségek, társaságok rendelkezésére a nyilvánosság új színterét.

   

Az akkor még egypártrendszerű országban megjelenő új pártok, egyesületek ezzel lehetőséget kaptak arra, hogy nézeteiket, programjukat széles körben ismertessék a hazai nyilvánossággal. Ezzel a sajtótörténeti lépéssel az MTI tág teret adott az alakuló pártok információinak, felelősen hozzájárulva a többpártrendszer kialakulásához.

   

Kezdetekben az OS-közleményeket a frissen megalakult pártok és szervezetek vezető tisztségviselői személyesen vitték el az MTI Naphegy téri épületébe. A beérkező sajtóközleményeket az MTI hírfolyamában külön OS jelzéssel látták el. Az induláskor az ott megjelenő dokumentumokból nem készült hír, vagyis nem jelentek meg a belpolitikai kiadásban.

   

Ez a különbségtétel később megszűnt, így az OS-ben megjelenő hírértékű információkat az MTI szerkesztett változatban is a nyomtatott és elektronikus sajtó rendelkezésére bocsátja.

   

Időközben mind több szervezet jelezte igényét az OS használatára, ezért elengedhetetlen volt a fejlesztés, amelynek eredményeként a szolgáltatás online változata vált elérhetővé, így a napi hírkiadás részeként lehet olvasni az OS-híreket. Az online hírbeadási felületet azon szervezetek vehetik igénybe, akik a szolgáltatás szigorú működési szabályzatában foglaltaknak megfelelnek, valamint szerződést kötnek az MTI-vel.

   

Az Országos Sajtószolgálat szabályzata szerint az Országgyűlés, a kormányzat, a legfőbb közjogi méltóságok, a magyar és európai parlamentben képviselettel rendelkező, illetve a parlamenten kívüli politikai pártok, független képviselők, egyházak, civil szervezetek, köztestületek teszik közzé állásfoglalásaikat, közérdekű tájékoztatóikat.

   

Az OS-közlemények, amelyek tartalmáért a közlést kérő viseli a felelősséget, mindenki számára ingyenesen hozzáférhetőek az MTI honlapján.

   

Az Országos Sajtószolgálat tíz éve működteti az online hírbeadási felületet, amelyhez az első évben 56 szervezet csatlakozott, számuk 2014 márciusára 620 fölé emelkedett.

   

Ugyanilyen meredeken emelkedett a nyilvánosságra hozott közlemények száma is: 2004-ben 2154, 2013-ban már 10 902 volt a kiadott közérdekű anyagok száma.

   

A szolgáltatás, amely az új médiatörvény értelmében kötelessége is az MTI-nek, várhatóan tovább fejlődik, és szigorú működési szabályzata miatt a jövőben is hiteles forrásul szolgál.

forrás: MTI

Virtuális történelemórák

Virtuális történelemórákon mutatják be az auschwitz-birkenaui múzeum honlapján a volt német haláltábor történetét.

A történelmi feldolgozást elsősorban azok figyelmébe ajánlják a szerzők, akiket érdekel a haláltábor története, de nem tudják személyesen meglátogatni az emlékhelyet.
Az alkotók elképzelése szerint egy olyan eszközt adnak át az érdeklődőknek, amely a legfontosabb tények és dátumok mellett gazdag képanyaggal, hangfelvételekkel és rövidfilmekkel hozza közelebb a náci megsemmisítő tábor hátborzongató múltját. A történelmi anyagokon kívül kortárs fényképek, multimédiás térképek böngészésével, majd a rendelkezésre álló feladatlapok megoldásával bővíthetik tudásukat az internet-felhasználók.
A http://pl.auschwitz.org/lekcja/1/ címen egyelőre csak az Auschwitz - koncentrációs és megsemmisítő tábor című lengyel nyelvű feldolgozás érhető el, amelyet hamarosan angolul is meg lehet nyitni. A múzeum bejelentése szerint várhatóan más nyelvekre is lefordítatják az anyagot.
Az első lecke két részből áll. Az első bemutatja a koncentrációs tábor működését, a fogolycsoportokat és mindennapjaikat: a munkát, büntetéseket, kivégzéseket és a rajtuk végzett kísérleteket. A második rész a zsidók auschwitzi megsemmisítését ábrázolja, részletezve a gázkamrák és krematóriumok működését, az áldozatok számát, illetve a bűntények eltussolását. Külön alfejezetet szenteltek a táborban meggyilkolt több mint félmillió magyarországi zsidónak.
Auschwitz-Birkenauban a becslések szerint 1,1 millió ember, nagyrészt különböző országokból deportált zsidó pusztult el 1940 és 1945 között. A náci Németország által létrehozott legnagyobb haláltábor magyar áldozatait 1944. május 15. és 1944. július 9. között deportálták. Auschwitzban gyilkolták meg a lengyel politikai és szellemi elit 85 ezer nem zsidó képviselőjét, 20 ezer romát, 15 ezer szovjet hadifoglyot és 12 ezer különböző országokból származó nem zsidó foglyot is.
A volt haláltábor területén 1947-ben létrehozott állami múzeumot évente milliók látogatják.

forrás: MTI

Zenei tulajdonságaik miatt választhatták a Stonehenge köveit

Egy kutatás szerint a Stonehenge köveinek akusztikai tulajdonságai is szerepet játszhattak abban, hogy éppen ilyen típusú kőzeteket használtak fel az ókori építők.

Stonehenge titkainak egyike, hogy miért szállították az építkezésnél felhasznált köveket a több száz kilométerre fekvő Pembrokeshire-ből Wiltshire-be, ahol a kör alakú együttest végül felállították.

   

A londoni Royal College of Art kutatói több ezer sziklát vizsgáltak meg a Stonehenge köveinek eredeti lelőhelyén, és azt találták, hogy a kövek nagy arányban zengenek, ha megütik őket. A legtöbb kőzet a repedések miatt nem vezeti jól a rezgéseket, de bizonyos típusú kőzetszerkezetnél előállhat egy fémes kongás, amit a kutatók a lelőhelyen talált köveknél és a Stonehenge néhány kődarabjánál egyaránt kimutattak.

   

A Stonehenge körkörös elrendezésének köszönhetően a hang visszaverődése tovább fokozhatta a sziklák megkongatásának akusztikai hatását. Az ide-oda járó visszhang díszíthette a körön belül elhangzó beszédet vagy aláfestést adhatott az ott játszott zenének.

   

A kutatókra most annak igazolása vár, hogy a Stonhenge köveit - legalább részben - zenei tulajdonságaik miatt választották, és hangszerként használták. Ennek sajnos nem sok nyoma maradhatott hátra.

   

A koraókori, sőt, őskori zenélésre számos bizonyíték áll rendelkezésre. A jelenleg ismert legkorábbi hangszerek azok a mamutagyarból és madárcsontból készült, 40 ezer éves fuvolák, amelyeket a dél-németországi Geissenklösterle barlangjában találtak meg. A fuvolák mellett feltártak 30 ezer éves, kaparással megszólaltatott és ütős hangszereket is. Ezenkívül a világ minden táján tártak már fel hangot kiadó köveket, és közülük számosnak sikerült igazolni az őskorig visszanyúló zenei felhasználását is.

http://www.theguardian.com/culture/shortcuts/2014/mar/05/stonehenge-built-rock-music-bluestones-acoustic

forrás: MTI - kép: theguardian.com