Tizenkét újabb jelölő szervezetet - nyolc pártot és négy nemzetiségi önkormányzatot - vett nyilvántartásba az április 6-ai országgyűlési képviselő-választásra a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtökön, így a jelenlegi állás szerint 72 szervezet indulhat a választáson.

A jelölőszervezetként nyilvántartásba vett pártok és országos nemzetiségi önkormányzatok hétfőtől "képviselőjelölt-jelöltjeiknek" már gyűjthetnek ajánlásokat, és ha sikerül országos listát állítaniuk, akkor delegáltat is küldhetnek az NVB-be.

   

A testület csütörtökön nyilvántartásba vette a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP rövidítéssel), az MCF Roma Összefogás Pártot (MCF), a Kisgazdapártot (Kisgazdapárt), a Magyar Nemzeti Pártot (MNP), a Határon Túli Magyarok Pártját (Hatmap), a Magyarország Megújulásáért pártot (Megújuláspárt), a Magyar Realista Egység és Béke Pártot (Realista Párt), a Nép Oldali Pártot (NOP), valamint a román, a bolgár, a horvát és a lengyel országos nemzetiségi önkormányzatot.

   

Az Országos Bírósági Hivatal januári nyilvántartásában 147 párt szerepelt, ez azt jelenti, hogy ennyien indulhatnának a parlamenti választáson, továbbá a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, elvileg tehát 160 szervezet állíthatna jelölteket.

   

Az országgyűlési választásokon indulni szándékozó jelölőszervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat, a szervezetek folyamatosan juttatják el kérelmüket az NVB-hez. A bizottságnak a bejelentéstől számított három napon belül kell döntenie a jelölőszervezet nyilvántartásba vételéről. Ehhez előbb a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a szervezet létezését, hogy pártként van-e bejegyezve, valamint adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.

   

Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha a jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára - a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

forrás: MTI - kép: vecseshirek.hu

A négyes metró elindítása után hónapokig nem csökken a felszíni járatok kapacitása - mondta Tarlós István főpolgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester elmondta: a járatokra továbbra is szükség van, egyrészt mert nem készült el a kelenföldi autópálya-csomópont, másrészt hetekig, hónapokig tarthat, mire az utasok megszokják a metrót, harmadrészt eleinte előfordulhatnak a metró üzemszerű működésében kisebb hibák, a felszíni hálózat pedig ilyen esetekben is ki tudja szolgálni az utasokat.

   

A 7-es gyorsjárat megszűnik, a normál 7-es busz pedig mindenhol megáll, és csúcsidőben 3 percenként jár. Újpalota és Zugló felé továbbra is biztosítják a jelenlegi buszkapacitást, mivel a 4-es metrónak a Keleti pályaudvaron túl nem lesz hatása - ismertette.

   

A főpolgármester jelezte: a felszíni forgalmi változásokról folytatott társadalmi konzultáción mintegy 7500 észrevételt, javaslatot kaptak, több őrmezői és gazdagréti kérést pedig már figyelembe is vettek. A végleges és részletes járathálózatot február végéig bemutatják, a menetrendet márciusban teszi közzé honlapján a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

   

Őrmezőn hat járat - a 40-es, a 87-es, a 87A, a 141E, a 187 és a 172-es busz - menetrendje változik, ezek kevésbé terhelik majd a lakótelepet. A Volán-buszok ezután is az Etele téri oldalon közlekednek, a túloldalra csak az új autópálya-csomópont és buszterminál megépítése után kerülnek át, várhatóan 2016 első felében. A Gazdagréten közlekedő 239-es busz pedig a kéréseknek megfelelően megmarad.

   

Tarlós István szólt arról is, hogy a 4-es metró hatósági üzemi próbáján az elmúlt három hétben nem fordult elő biztonságkritikus hiba vagy rendszerleállás; a vonal beindításával kapcsolatban azonban nem akart találgatásokba bocsátkozni. "A Jóisten és a Siemens kezében vagyunk, hiszen hogy a Siemens végig megbirkózik-e a saját szoftverével, azt előre senki nem mondhatja meg, ezen múlik már a dolog" - fogalmazott.

forrás: MTI

A folyami kavics alakváltozását írták le magyar matematikusok és egy amerikai geofizikus, felfedezésük segítségével a Marson talált kavicsok formájából könnyen lehet következtetni a hajdan ott folyó víz sebességére és más jellemzőire.

A folyók medrében található kavicsok az alsóbb szakaszokban többnyire kisebbek és gömbölyűbbek. A kavicsok felülete simára kopik, ahogy a folyó sodorja őket, ám vitatták az okát, miért kisebbek a kövek az alsó szakaszokon: elképzelhető, hogy a kopás a méretüket is csökkenti, de az is lehet, hogy csak a kisebbeket szállítja magával a víz.

   

A Pennsylvaniai Egyetem Douglas Jerolmack geofizikus vezette kutatócsoportja a Budapesti Műszaki Egyetem matematikusainak közreműködésével kimutatta, hogy a jelenségben a kopás játssza a főszerepet, ennek pedig két jól elkülöníthető fázisa van: a kőről először lecsiszolódnak az élek és a kiálló részek, eddig a mérete nem változik. Ezután kezdi csökkenteni a kavics méretét a kopás - olvasható a kutatóknak a PLoS One tudományos portálon megjelent tanulmányában.

   

A két kutatócsoport az interneten bukkant egymásra. "Évek óta foglalkozunk a kövek formálódásának elméleti aspektusaival, az amerikai kollégák pedig a jelenség geológiai vonatkozásaival. Az egyik publikációnk feltűnt nekik, megkerestek bennünket, és innentől kezdve igen szoros volt az együttműködés. Mi a matematika oldaláról érkezünk, ők a geológia oldaláról, mindkét fél érdeklődik a másik területe iránt is - magyarázta az MTI kérdésére Domokos Gábor, a magyar kutatócsoport vezetője, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a Gömböc nevű szerkezet Várkonyi Péterrel közös megalkotója.

   

Matematikai modellel sikerült megmagyarázni egy nagyon régi geológiai paradoxont: a köveknek a terepen általában a centiméterben mért szélességét és hosszát szokták megállapítani, és azt tapasztalták, hogy a folyók felső szakaszain ez a méret szinte nem változik, pedig a kavicsok jelentős kopáson mentek keresztül. Ezt a megfigyelést sikerült most egyszerű, jól érthető matematikai modellel megindokolni - közölte a kutató.

   

"A kavicsoknak először az éles részét távolítja el a kopás, ez a folyamat pedig erős párhuzamot mutat a hővezetéssel, ami nem más, mint a hő térbeli és időbeli terjedése. A mi modellünkben a hőmérsékleti kiugrásnak a kavics görbülete felel meg, tehát például a kavicson egy csúcs egy kiugróan magas hőmérsékletű ponttal áll párhuzamban, és ez a kis helyen koncentrált hő igen gyorsan terjed szét egy testben" - hangsúlyozta Domokos.

   

Ez nemcsak formai analógia, maguk a jelenséget leíró egyenletek is rokonok egymással, csak a hővezetést sokkal kimerítőbben vizsgálták, mint a bonyolultabb geometriai jelenségeket. Nagyon szoros kapcsolatot mutat a két jelenség viselkedése. Először egy gyors fázist látunk, amikor a hő szétterjed a testben mindenhová, és utána jön egy lassú kiegyenlítődési fázis. Geometriailag ez az élek gyors kopását követő lassú, a gömbhöz közelítő formaváltozásnak felel meg - állapította meg a kutatócsoport.

   

A jelenséget matematikai egyenletek támasztják alá. Richard Hamilton, a Columbia Egyetem világhírű matematikusa már az 1990-es években megsejtette, hogy a geometriai egyenletek két jól elkülönült fázist jósolnak meg. Sem gépi számításra, sem kísérleti adatokra nem támaszkodott, kizárólag matematikai eszközökkel jutott erre a következtetésre. Szabad kézzel rajzolt vázlatban rögzítette, szerinte hogyan zajlik a folyamat, és ezt a sejtést sikerült húsz évvel később a fizikai valóságban igazolni - világított rá a magyar kutató.

   

A felfedezés jelentőségét így foglalta össze: ismét bebizonyosodott, hogy a matematika a természet nyelve, tehát érdemes matematikai modelleket vizsgálni, mert megmagyarázzák a természeti jelenségeket, szép példa erre a folyami kavicsok kopásának folyamata.

   

A kutatás másik üzenete gyakorlati jellegű. "Egy kavicsra ránézve a legfontosabb az a kérdés, hogy miként alakulhatott ki formája, vagyis aktuális állapota, a NASA marsi küldetésének egy fontos témája is ez" - húzta alá a professzor.

   

"Mi egy egyszerű és határozott állítást tettünk, amivel ez a kérdés ha nem is tökéletesen, de részben megválaszolható. Mivel a tanulmányunkban leírt két fázis élesen elkülönül, azt gondoljuk, ha több marsi kavicsot vizsgálunk, egyértelműen meg lehet mondani, hogy azok melyik fázisban vannak, milyen lehetett a kopástörténetük, mennyi ideig voltak vízben, hogy folyt a víz. A Mars esetében a rég eltűnt víz folyásának sebességére és egyéb jellemzőire is könnyen tudunk következtetni a kavicsok tulajdonságaiból - összegezte Domokos Gábor.

forrás: MTI

Megkezdődött a Chevrolet márka szervezett piaci kivezetésének előkészítése Magyarországon is, a budaörsi székhelyű Chevrolet Central and Eastern Europe (CCEE) az anyavállalat tavaly decemberi bejelentése után azonnal nekilátott a szervezésének.

A General Motors december 5-én jelentette be, hogy 2015-ig kivonja a Chevrolet márkát Európából. A döntést az európai autópiac kedvezőtlen helyzetével és a teljesületlen üzleti elvárásokkal indokolták. A cél ugyanakkor a General Motors európai termékkínálatának letisztítása, az Opel és a Cadillac testvérmárka piaci pozíciójának erősítése.

   

Kaszás Zoltán, a CCEE PR-igazgatója elmondta: ügyfeleiket már postai úton értesítették, valamint weboldalukon adnak tájékoztatást a kivezetéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, és arról, hogy hogy az autók szervizelése és az ellátás eredeti alkatrészekkel változatlan módon fennmarad. Garanciális vállalásaiért szintén helytáll a cég a kivezetés után is.

   

Kaszás Zoltán tájékoztatása szerint már megkezdték az egyeztetéseket a márkakereskedőkkel, amelyek eredményeképpen legkésőbb 2015 decemberéig lezárul az új Chevrolet-k értékesítése Magyarországon is. A GM elvárásai szerint az eredeti alkatrészek legalább a következő tíz éven át a rendelkezésre fognak állni, a szervizt javarészt a meglevő hálózaton keresztül biztosítanák.

   

Magyarországon a GM hálózatában 23 kereskedés foglakozik új Chevrolet-k értékesítésével, esetenként márkaszervizzel. Kaszás Zoltán jelezte: a kereskedések független gazdasági szereplők, nagyobb hányaduk már korábban is foglalkozott egyidejűleg az Opel és az egyéb márkák értékesítésével, további tevékenységükről a tulajdonosaik döntenek.

   

A cég közelmúltbeli példákra hivatkozva honlapján azt írja, hogy a kivonulás bejelentése nem eredményez jelentős értékvesztést a nemrég vásárolt autóknál. Emiatt a vásárlók kárpótlását nem tervezik - szögezi le a CCEE.

   

A PR-igazgató kitért arra, hogy a budaörsi központ az Opel márka központjaként és a General Motors pénzügyi szolgáltató központjaként működik 2016-tól.

   

A Chevrolet értékesítése a márka európai megjelenését követően, 2005-ben indult el Magyarországon, piaci részesedése akkor még elérte a 4,67 százalékot. Azóta összesen több mint 39 ezer Chevrolet került magyar vevőkhöz, 2013-ban pedig 686 autót értékesítettek a 62 ezres magyar piacon.

   

Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke az MTI kérdésére elmondta: nem volt még példa arra, hogy valamely gépkocsimárka ilyen módon vonult volna ki Magyarországról. Az egyesület álláspontja szerint a GM üzleti döntésének nem lesz érezhető hatása a magyar autópiacra, más márkák gyorsan betöltik a keletkezett űrt.

forrás: MTI

Az éhezők viadala: Futótűz a hétvégén átvette a vezetést a Vasember 3.-tól, és 409,4 millió dolláros (89 milliárd forintos) jegyeladásával a 2013-ban forgalomba került filmek közül a legnagyobb kasszasiker lett Észak-Amerikában.

A The Hollywood Reporter jelentése szerint a Vasember 3. amerikai és kanadai jegyeladásaiból a hétvégéig 409 millió dollár folyt be. A tavaly debütáló filmek mezőnyében azonban nincs veszélyben első helye, ugyanis a nemzetközi forgalmat is hozzáadva a szuperhősfilm globális bevétele 1,2 milliárd dollárra (262 milliárd forintra) rúg. A Futótűz összbevétele pedig világszerte mintegy 830 millió dollár (181 milliárd forint).

   

A 2012 tavaszán a mozikba került Az éhezők viadalára Észak-Amerikában 408 millió dollárért váltottak jegyet a nézők. A produkciót gyártó Lionsgate büszkén említette: először fordult elő, hogy egy filmsorozat első két epizódja 400 millió dollár feletti bevételt hozzon Észak-Amerikában. Jon Feltheimer, a stúdió vezetője a sikert a sorozat alapjául szolgáló Suzanne Collins-regényeknek, Francis Lawrence biztos rendezői kezének, valamint briliáns szereposztásnak, és különösen a főszerepet alakító Jennifer Lawrence játékának tulajdonította.

forrás: MTI - kép: http://www.hollywoodreporter.com

Nyolc ritka, kiállítási sportautó-modell zuhant belel szerda reggel egy, a Nemzeti Corvette Múzeumban beszakadt víznyelőbe a Kentucky állambeli Bowling Greenben.

A balesetben senki sem sérült meg. A 12 méteres átmérőjű, 6-9 méter mély gödör a múzeum Skydome elnevezésű épületében keletkezett. A létesítmény nem fogad látogatókat, a múzeum épületeinek szerkezetét statikusok vizsgálják.

   

A víznyelőbe zuhant Chevrolet Corvette-ek közül hat a múzeum tulajdona, kettőt pedig - egy 1993 ZR-1 Spydert és egy 2009-es ZR1 Blue Devilt - a General Motors adott kölcsön. A sérült autók között van továbbá egy 1962-es fekete Corvette, egy 1984-es versenyfelvezető autó, az 1992-es, egymilliomodik fehér Corvette, egy 1993-as rubinpiros 40. évfordulós Corvette, egy 2001-es Mallett Hammer Z06-os Corvette és a 2009-es, 1 millió 500 ezredik Corvette.

   

A sportautót, amelynek első példányai 1953-ban készültek el, 1981 óta Bowling Greenben gyártják.

forrás: MTI