A jövő év március 15-étől hatályba léphet az új polgári törvénykönyv (Ptk.), miután kedden Áder János köztársasági elnök aláírásával megjelent a Magyar Közlönyben az Országgyűlés idei első ülésén elfogadott kódex.
A parlament döntése nyomán az országnak több mint ötven év után lesz új, az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi törvénykönyve. Az új Ptk. több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, most hatályos szabályozáshoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is.
A szabálygyűjteményt 245 igennel, 43 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett fogadta el a Ház február 11-én. A kormányoldal igennel voksolt, a Jobbik tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig nemmel szavazott.
A kabinet tavaly júliusban változtatás nélkül terjesztette az Országgyűlés elé a Vékás Lajos akadémikus vezette polgári jogi kodifikációs főbizottság által kidolgozott Ptk.-tervezetet, amely azonban kormánypárti képviselők módosító javaslataival a parlamenti vitában több ponton is megváltozott.
A kódex az 1960 óta hatályos törvénykönyv jelenlegi szövegének hozzávetőleg a felét őrizte meg, a negyedét korrigálta, ugyanekkora részében viszont lényegileg megváltozott vagy teljesen új tartalmat kapott.
Az új Ptk. nyolc könyvből áll - Bevezető rendelkezések, Az ember mint jogalany, A jogi személy, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog és Záró rendelkezések -, a terjedelme pedig csaknem kétszerese a hatályosnak, ami javarészt abból fakad, hogy a családjog mellett a társasági jog anyagi szabályai is bekerültek a szövegbe.
A legtöbb vitát a családjog, elsősorban az élettársi viszony szabályozása váltotta ki az Országgyűlésben. A Ház végül - az alkotmányügyi bizottság javaslatára - azt a döntést hozta, hogy változtat a Vékas-javaslaton, és kiveszi a családjogi fejezetből az élettársi kapcsolat fogalmáról, valamint az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezéseket, így azok átkerültek a szerződéses jogi szabályok közé.
Ugyanakkor - szemben a KDNP erről szóló javaslatával, amely szerint az élettársak között csak magánjogi jogviszony áll fenn, ennek alapja pedig a felek szerződése - az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha az élettársak legalább egy évig tartó kapcsolatából gyermek született. Ez lesz a feltétele annak, hogy a kapcsolat megszűnésekor valaki tartást követelhessen korábbi élettársától.
A kereszténydemokraták javaslatára kivették a polgári jogi kódexből az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának szabályozását, amiről jelenleg is külön törvény szól, a kodifikációs bizottság viszont beemelte volna a Ptk.-ba.
A családjogi könyv újítása, hogy a jogviták megegyezésen alapuló rendezése érdekében a szülők közvetítői eljárásra kötelezhetők, aminek a bontópert követő, gyermeket érintő vitás ügyekben lehet szerepe.
Fontos változások lépnek életbe az öröklési jogban. A túlélő házastárs haszonélvezeti joga az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló örökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg.
A mostani Ptk. alapján leszármazók hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökli. Ezután viszont - törvényes örökösként - az özvegy és a szülők egyaránt a hagyaték felére lesznek jogosultak. Az előterjesztő ezt azzal indokolta, hogy gyermekük halálával a szülők támogatójukat, akár eltartójukat is elveszítik. De ebben az esetben is változatlanul az özvegy kapja meg az általa lakott lakást, továbbá annak berendezési és felszerelési tárgyait.
A személyiségi jogok megsértésének szankciója - a nem vagyoni kárért járó kárpótlás megszüntetésével - a sérelemdíj lesz. Összegét a bíróság az eset körülményeire, különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel állapítja meg.
Az igazságügyi minisztérium zárószavazás előtti módosító javaslatával a közösség bármely tagja jogosult lesz - harminc napon belül - bírósághoz fordulni a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségét nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó sérelem esetén. A Vékás-javaslat nem adott volna lehetőséget kollektív személyiségi jogvédelemre, míg az alkotmányügyi bizottság abban az esetben tette volna ezt lehetővé, ha a jogsérelem a fenyegetettség megalapozott érzését kelti a közösség tagjaiban.
Bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már nem, hanem csak ügyek meghatározott körében és meghatározott időre korlátozhatja.
Az új Ptk. nem tartalmazza a 2003-as úgynevezett üvegzsebtörvény rendelkezéseit, amelyek az üzleti titok fogalma alól tesznek kivételeket. Az indoklás szerint ezek helye a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályban van. Székely László, az új Ptk. előkészítését koordináló miniszteri biztos az MTI-nek korábban elmondta: a kódex hatálybalépése több ezer jogszabály módosításával jár, ezek között lesz majd az adatvédelmi törvény is.
A jogi személyeket érintő újdonság, hogy az ügyészség helyett a bíróság gyakorol majd felügyeletet az egyesületek és az alapítványok felett.
A kft.-k törzstőkéjének minimális összegét ötszázezerről hárommillióra forintra emeli a törvénykönyv. Az indoklás szerint ezzel a hitelezői érdeket védik, a változás pedig a jelenlegi szabályozással szemben segítheti megakadályozni a nem kellően megalapozott társaságok létesítését.
forrás: MTI
.jpg)
