Személyvonat gázolt halálra egy férfit Mátészalka és Ópályi között csütörtökön - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője az MTI-vel.
Tamásné Berki Bianka elmondta: a rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit.
A vonatközlekedés zavartalan.
forrás: MTI
A lovaglók és a fogathajtók állítják: Tóth József a sallang egyik hazai divatdiktátora. Szerintük a nyíregyházi bőrműves - akit idén is meghívtak, hogy vegyen részt a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban - készíti a legszebb keskeny szíjakból font, csomózott, rojtos, lelógó díszt a lovak szerszámára. Munkájában a legősibb motívumok köszönnek vissza, ami nem csak itthon, hanem külföldön is módi manapság. Van, aki "udvari, királyi sallangosként" emlegeti a mestert, hiszen egyik alkotása a leghíresebb uralkodói dinasztia, az angol királyi család hintóját vontató lovakra is rákerült.
Titokban vitték a sallangot Angliába
- Az angol királyi családhoz nem mindennapi körülmények között került ki az a sallang - idézi fel az MTI-Pressnek Tóth József.
Emlékezete szerint 1968-ban történt az eset, amikor mesterével, a csengeri Barna Jánossal felkérést kaptak, hogy az akkori Budapesti Nemzetközi Vásárra készülő csegöldi termelőszövetkezet négyes és ötös fogatára készítsenek sallangot. A valamikori tsz az őszi vásáron díjat szeretett volna nyerni fogataival, ezért fordultak a két híres szatmári sallangkészítőhöz. A szíjakból font díszek el is készültek, a sallangos lószerszámnak nagy sikere lett a BNV-n, a legjobbnak járó díjat kapta, miközben tízezrek csodálták meg. Aztán a lószerszám sallangostól eltűnt, senki sem tudta, hová lett.
Évtizedek teltek el, amíg fény derült a titokra. Néhány éve a fehérgyarmati Gyarmati Vígasságok elnevezésű fesztiválon - amelyen rendszeresen részt vesz Tóth József a mesterségek bemutatóján - árulta el egy csegöldi ember, hogy hová került a remekmű.
Egyenesen az angol királyi udvarba! A Budapesten járt, a Nemzetközi Sportlovas Szövetséget vezető Fülöp hercegnek ugyanis nagyon megtetszett a szatmári mesterek munkája, és titokban megvásárolta a sallangot lószerszámostul - és persze magával vitte Nagy-Britanniába.
Hogy miért történt mindez titokban? Szavai szerint az akkori hatalom "nem nézte volna jó szemmel, ha egy királyi udvar kap bármit is a pompájához egy népi demokratikus köztársaságnak" mondott országból. És lett volna retorzió, biztosan büntetést kap mindenki, a sallangkészítőktől kezdve az eladókig, ha kitudódik az adás-vétel…
Így lett "udvari, királyi sallangos" Tóth József, aki most mosolyogva teszi hozzá: a titok kiderülése óta fia az "angol királyi ló legyezőjének készítőjeként" mutatja be barátainak.
Merthogy a sallang nemcsak a lószerszám dísze, hanem hasznos kellék is, hiszen a ló - testét megrázva - azzal hajtja el magáról nyáron a rá szálló legyeket, a csípő bögölyöket. Ezért aztán a fonott, rojtszerűen lelógó szíjcsíkok a lószerszám homlok, száj és fül oldali, marja- és vesetáji, valamint háti részére kerülnek. A legnagyobb, a legdíszesebb a háti sallang, hiszen ott bőven elfér a hasznos dísz, így szabadon szárnyalhat a bőrműves fantáziája az alkotásnál.
Optikusként kezdte, fegyvermesterként folytatta
Tóth József 1951. január 12-én született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ura községben. Gimnáziumba a közeli Csengerben járt. A középiskola mellett lakott unokatestvérének a férje, Barna János szíjgyártó, aki megismertette a bőrművesség alapjaival. A "gimis diák" a tanítás szüneteiben és délutánonként gyakran átugrott az iskola udvarának kerítésén, hogy sallangot csináljon, fonja a keskeny, metéltszerű szíjcsíkokat.
Aztán a középiskola elvégzése után az élet másfelé sodorta, Budapestre került a valamikori MOM-ba, a Magyar Optikai Művekbe. Optikus lett, üveg- és műanyaglencsét csiszolt, dolgozott termékfejlesztőként, mert hogy ebben a szakmában is a csúcsra került.
Gyáralapítónak küldték vissza szülőföldjére, Szatmár központjába, Mátészalkára, ahol egyike lehetett azoknak, akik a MOM szemüveglencse-gyárát létrehozták. Másfél évtizedig dolgozott az üzemben, majd nősülése után Nyíregyházára került, ahol jelenleg is él.
A szabolcsi megyeszékhelyen a honvédségnél kapott munkát, optikusként a távcsöves fegyverek karbantartója, javítómestere lett. - A csengeri gimnáziumban mi nemcsak érettségi bizonyítványt szerezhettünk, hanem az asztalos és a lakatos mesterséget is elsajátíthattuk - eleveníti fel Tóth József. - Lakatosmesterünk, Gellér Zsiga bácsi "hivatásos kasszafúró" volt, zárszerkezeti lakatosként őt hívták a bankok széfjeinek kinyitásához, ha szükség volt rá valamilyen okból. Ő a szakma minden fortélyára megtanított bennünket, így az elsajátított lakatostudás alapján nekem sem okozott gondot a fegyverek rendben tartása.
Tóth József az egykori Ceglédi Hadtest mesterlövészeinek puskáit is karban tartotta, javította, ő volt - ahogy a katonák hívták - a "fegyvermester", egészen 1990-ig, a rendszerváltásig, "a nagy leszerelésig".
Az obsit kézhez vétele után visszament optikusnak, a nyíregyházi FOTOPEX-nél, majd az azt privatizáló KONTRAX-nál dolgozott öt éven át. A piac zsugorodása, a sorra nyíló optikai üzletek hatására aztán szakmát váltott, elment asztalos mesternek a nyíregyházi PRO Team céghez, és jelenleg is ott dolgozik. Bútorokat készít, nincs az a modern lakásberendezési tárgy, amelyet ne tudna megcsinálni. "Faszerészként" is legjobbak között tartják számon kollégái, olyan mesternek, aki mindent tud, és mindent létrehoz, amit a fából lehet.
A sallangokat pedig hobbyként készíti kis műhelyében, amely a nyíregyházi Ér-patak partján, a Malom utca végén áll. Ott szabadidejében ül fel a négylábú csikóra, a sallangkészítő mesterpadra.
Meggyőződése, hogy a sallangkészítés a reneszánszát éli. Különösen a fűzött, amelyet csak a történelmi Magyarország területén dolgozó bőrművesek tudnak előállítani - a hazai és a határon túli magyarok lakta területeken dolgozó mesterek. Munkájukat "hungarikumként" emlegetik a felhasználók, és ezt a megrendelők által "adott címet" az érintettek szeretnék hivatalos elismerésre, rangra is emeltetni. Erre már tettek is lépéseket az illetékeseknél.
Lószerszámot is tud varrni
A fűzött sallangon kívül van még a vágott, amelyet Európa dél-keleti, déli részén készítenek. A romániai és a balkáni országok bőrművesei szélesebb szíjcsíkot használnak és csillogó rézzel is díszítik munkájukat. Ezt azonban nem nagyon kedvelik más nemzetek lovaglói és fogathajtói, akik inkább a magyar fűzött sallangot rakják lovaik szerszámára. Különösen az ősrégi motívumokat, amelyekkel a valamikor királyi, főúri fogatokat, az azokat vontató lovakat díszítették.
A "sallang nyíregyházi divatdiktátora" is ilyet készít, két vagy több, akár hatvan szálból is fonja azokat. Megrendelői között a fogathajtók vannak többen, akik versenyekre készülve kérnek tőle "hungarikumot". Mivel a fogathajtó viadalokon csak három színű bőr lehet a lovakon, fekete, natúr és konyak színű sallangok készülnek. A natúr azonban hamar koszolódik, a konyak színű pedig rikítónak tetszik, így a legtöbben a feketét kedvelik.
Tóth József persze lószerszámot is tud varrni, az sem okoz gondot neki, de - mint hangsúlyozza - ez a munka "egész embert kíván", nem pedig hobbiféle, amolyan másodállásos tevékenységben dolgozó mestert. Persze, ha kérik, eleget tesz az ilyen megrendelésnek is.
Elmondása szerint a lószerszámot kézzel, két tűvel, az erős bőrt árral lyukasztgatva készítik. És egy cérnával illik végigvarrni a szerszámrészeket, így például az úgynevezett szügyelő varrásához akár 8 méter hosszú cérnaszál is kell, amelyet több húzással feszítenek a végleges helyére az öltéseknél.
A "kenyérkereső" főállása mellett dolgozó mester öt éve "nagyüzemben" készíti a sallangokat. Egy balesetben maradandó lábsérüléseket szenvedett, ami végérvényesen"visszaültette" teljes szabadidejére a csikóra, a munkapadra.
Kitűnik darutollas kalapjával, lelógó fehér bajuszával
Megrendelése pedig bőven akad, most is két fogatra készít sallangokat, amelyek a jövő évi versenyidényben díszítik majd a lovakat. A két lovas fogatokra összesen 20 sallangot fon, öt-öt dísz kerül ugyanis egyenként az állatokra.
Emellett készít bőrtarsolyt, fegyverövet, süveget, sőt orrán varrott román bocskort is, amelyet hagyományőrző együttesek rendelnek tőle. A bocskorokat a határon túli, északnyugat-erdélyi Börvely hagyományőrzőinek készíti. A nagyecsedi lápi betyárok hagyományait őrzők ugyancsak tőle rendelik a valamikori szegénylegények bőrből készült öltözékeit, eszközeit, lovaik sallangjait, amelyeket betyártanyájukon lovasjátékokon, főzés-sütés közben mutatnak be.
Készít továbbá lakásokba dísztárgynak sallangos tükröt vagy más díszítő elemet, csikóbőrös kulacsot, sőt ivókürtöt is. Az utóbbit szintén a hagyományőrző csoportok viszik mint a régi felszerelések tartozékát. Az ivókürt tehén szarvának szarujából készül, amelyet övre vagy nyakba akasztva viseltek egykor a lovasok. A tehénszarvból - azt kinyújtva - előlapot is gyárt a mester íjászok tarsolyához.
A szarvakat vágóhidakról és állatorvosoktól szerzi be, akik szarvkurtításokat végeznek azért, hogy az állatok ne sértsék meg egymást hegyes tülkükkel.
- Nem könnyű az alapanyag-beszerzés - jegyzi meg Tóth József -, hiszen a veszélyes anyagnak számító, kifőzött szarvakat egy osztrák vállalkozás elviszi Magyarországról.
A nyíregyházi bőrművest munka közben láthatják az érdeklődők a különböző fesztiválokon is, ahová rendre meghívják a kézműves mesterek bemutatójára. Öt éve ott van a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban, ahol például tavaly 760 mester mutatta be tudását, köztük négy sallangkészítő. A legjobbak találkozójára a Népművészeti Egyesület egész éves tevékenységük alapján választja ki és hívja meg a különböző mesterségek művelőit.
A nyíregyházi sallangkészítő népi öltözékével, darutollas kalapjával, lelógó fehér bajuszával és villámgyorsan járó kezével kitűnik társai közül; sokan megállnak csikója mellett, hogy megnézzék, hogyan készíti a lószerszámok díszeit.
A 62. évében járó Tóth József a mesterségét természetesen megtanította gyermekeinek is. Mint mondja, a legidősebb, Luca nevű lánya ügyesen bánik a szíjcsíkokkal, és Flóra is elkészíti, ha kell, a sallangot. Gergely fia pedig már gyakorolja is a mesterfogásokat, rendszeresen ott van és dolgozik édesapjával a különböző rendezvényeken.
forrás: MTI
A kormánynak a járások kialakításáról szóló döntése szerint tizenhárom járási székhely lesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
A Magyar Közlönyben hétfőn közzétett kormányrendelet melléklete szerint 2013. január 1-jétől Baktalórántházán, Csengeren, Fehérgyarmaton, Ibrányban, Kemecsén, Kisvárdán, Mátészalkán, Nagykállón, Nyírbátorban, Nyíregyházán, Tiszavasváriban, Vásárosnaményban és Záhonyban működik majd járási hivatal a megyében.
A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést.
A járási hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől.
A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány, jövő januárban országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi kormányhivatal kezdi meg működését.
forrás: MTI
A teljes közúthálózaton be kellene vezetni az útdíjat a Levegő Munkacsoport szerint, így megelőzhető lenne, hogy a teherjárművek letérjenek az alsóbbrendű utakra.
Szakmailag téves a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állítása, amely szerint a technológia nem elég fejlett ahhoz, hogy a díjszedést megvalósítsák az ország minden útján - véli keddi közleményében a Levegő Munkacsoport. A zöld szervezet véleményét a nemzeti fejlesztési miniszter írásbeli válasza kapcsán fogalmazta meg, amelyet a múlt héten adott Jávor Benedek (LMP) országgyűlési képviselőnek az útdíj bevezetéséről szóló kérdésére.
A nemzeti fejlesztési miniszter válasza szerint a kormány májusban határozott arról, hogy a 3,5 tonna feletti tehergépjárműveknek a gyorsforgalmi utakon, valamint az országos közúthálózat lakott területen kívüli szakaszain kell a megtett úttal arányosan fizetniük.
Németh Lászlóné kiemelte: az útdíj teljes úthálózatra kiterjesztésének lehetőségét is megvizsgálták a szakemberek, de arra jutottak, hogy az alsóbbrendű összekötő és bekötő utakon a díjszedés, és különösen a díjellenőrzés költsége nem teszi indokolttá a rendszer kiterjesztését. Ugyanakkor "távlatban, a díjszedési technológia fejlődésével nem zárjuk ki, hogy a használó és szennyező fizet elvét a teljes országos közúthálózaton érvényesíteni lehessen" - olvasható a miniszteri válaszban.
A Levegő Munkacsoport ezzel kapcsolatosan arra hívja fel a figyelmet: ha az alsóbbrendű összekötő és bekötő utakhoz hasonlóan, a vasúti mellékvonalakon is el lehetne törölni a vasúti pályadíjat, kifizetődővé válna a személyszállítás.
A környezetvédő szervezet szerint érthetetlen a lemondás a több tízmilliárd forint várható bevételről akkor, amikor a tárca éppen elvon a 2012. évi költségvetésben előirányzott 27,5 milliárd forint támogatást a vasúttól.
A Levegő Munkacsoport úgy látja, a miniszteri válasz nem foglalkozik megfelelően azzal a problémával, hogy a gépkocsivezetők előszeretettel kerülik el a fizetős útszakaszokat, egyes GPS-es navigációs eszközökbe be is van építve a lehetőség a legkevesebb útdíj fizetésével járó útvonal választására.
A szervezet közleménye szerint kérdés, hogyan akadályoznák meg például a Balaton partján, hogy a furgonok a fizetős 70-es, 71-es főút helyett a belső utakat válasszák.
forrás: MTI
A Jobbik szerint P. Tamás letartóztatása és az olajügyekkel összefüggő vállalkozásokhoz kapcsolódó magánszemélyek szerepének tisztázódása "arra enged következtetni, hogy az olajügyeket titkosszolgálati háttérrel, tudatosan, saját kormányzati szerepét felhasználva a Horn-kormány segítette, és így a magyar nemzetgazdaságot több ezer milliárdos veszteség érte".
Ezt Volner János, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese mondta keddi sajtótájékoztatóján Budapesten.
Közölte: az olajügyek szereplőinek kapcsolatai egészen "az MSZP legfelsőbb köreihez vezetnek, és ezek a politikusok ma is az Országgyűlésben ülnek és az MSZP vezető politikusai". Kérdésre Volner János nem mondott konkrét neveket, azt mondta, az állítások "bizonyíthatóságát nem tudják garantálni".
A Jobbik úgy véli, jelenleg a magyar alvilágban a drogpiac újrafelosztása zajlik, ugyanis az olajügyekben megszerzett vagyont az érintettek megpróbálják "legálissá tenni".
Volner János hangsúlyozta: a Jobbik kormányra kerülése esetén újra kivizsgálná az olajügyeket és feloldaná az esetek titkosítását, valamint a túl magas állami végkielégítéseket sújtó különadó mintájára a kiemelt gazdasági bűncselekményekre is kiterjesztenék a visszamenőleges jogalkotást az állam kártalanítása érdekében.
A Nemzeti Nyomozó Iroda felkérésére a Terrorelhárítási Központ július 14-én öt embert fogott el 1990-es években elkövetett emberölések felderítésével összefüggésben. Egyikük P. Tamás, aki az 1990-es években az olajügyekben játszott állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt. egyik igazgatója volt.
forrás: MTI
Ismeretlenek újból meggyalázták a honfoglalási emlékművet a Vereckei-hágón, a magyarokra nézve sértő feliratokat mázolva az emlékjelre - adta hírül kedden a karpatalja.ma beregszászi hírportál.
A híroldal szerint az esetről egy turistacsoport tájékoztatott, amely a múlt szombaton, azaz 2012. augusztus 11-én kereste fel az emlékművet. A látogatókat a honlap által közölt fényképek tanúsága szerint a "Halál a magyarokra" és az "Ez itt Ukrajna" feliratok, valamint ugyancsak az emlékjel oldalára pingált, stilizált önkényuralmi jelképek fogadták.
A cikk emlékeztetett rá, hogy a honfoglalási emlékművet csak néhány hete tisztították meg az előző rongálás során rámázolt festéktől.
A Vereckei-hágón 2008 nyarán avatták fel a magyar honfoglalás millecentenáriumi emlékművét, amely - az alkotó, Matl Péter munkácsi szobrász szerint - a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálják. A "kapu" nyílásában a vérszerződésre emlékeztető
oltárkő található.
Ismeretlenek újból meggyalázták a honfoglalási emlékművet a Vereckei-hágón, a magyarokra nézve sértő feliratokat mázolva az emlékjelre - adta hírül kedden a karpatalja.ma beregszászi hírportál.
A híroldal szerint az esetről egy turistacsoport tájékoztatott, amely a múlt szombaton, azaz 2012. augusztus 11-én kereste fel az emlékművet. A látogatókat a honlap által közölt fényképek tanúsága szerint a "Halál a magyarokra" és az "Ez itt Ukrajna" feliratok, valamint ugyancsak az emlékjel oldalára pingált, stilizált önkényuralmi jelképek fogadták.
A cikk emlékeztetett rá, hogy a honfoglalási emlékművet csak néhány hete tisztították meg az előző rongálás során rámázolt festéktől.
A Vereckei-hágón 2008 nyarán avatták fel a magyar honfoglalás millecentenáriumi emlékművét, amely - az alkotó, Matl Péter munkácsi szobrász szerint - a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálják. A "kapu" nyílásában a vérszerződésre emlékeztető
oltárkő található.
forrás: MTI
A szabolcsi almás máktorta nyerte el idén a Magyarország tortája címet, az egressel készített cukormentes almatortát pedig Magyarország cukormentes tortájának választották.
A szabolcsi almás máktorta Pintér Zsolt veszprémi cukrászmester alkotása - mondta el Pataki János, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete elnöke kedden sajtótájékoztatón Budapesten.
A győztes tortát - amelyet a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete háromfordulós zsűrizésben választott ki - augusztus 19-20-án bárki megkóstolhatja a budai rakparton, a Magyar ízek utcájában, 20-án pedig az ország több mint 150 cukrászdájában. Az összesen 25-30 ezer szelet torta elkészítéséhez egyebek mellett 300 kilogramm mák, 1,2 tonna alma és 200 kilogramm cukor szükséges - részletezte az elnök.
A receptet és a tortát áruló cukrászdák listáját a www.cukraszat.net és az augusztus20.kormany.hu weboldalon olvashatják el az érdeklődők.
Új kezdeményezésként idén az Egy Csepp Figyelem Alapítvány az ipartestülettel közösen meghirdette a Magyarország cukormentes tortája versenyt is. A címet Zila László egressel készített cukormentes almatortája nyerte el, amelynek sütéséhez se fehérlisztet, se cukrot, se mesterséges tartósítószert nem használtak.
Mautner Zsófia, a Magyarország cukormentes tortája zsűrijének elnöke elmondta, hogy egy szelet 309 kalóriát és 25,6 gramm szénhidrátot tartalmaz. Hozzáfűzte, hogy az alapítvány célja felhívni a cukrászdák és a fogyasztók figyelmét a cukormentes tortakészítés alternatíváira, valamint a Magyarországon élő 1,5 millió cukorbetegre. A receptet a laptopkonyha.hu oldalon olvashatják az érdeklődők.
A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy idén a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítványon keresztül a rászoruló gyerekek étkeztetését támogatják mindazok, akik a Magyar ízek utcáján vásárolnak. Az alapítványhoz a finomságokból származó nyereség 20 százaléka kerül, amellyel hátrányos helyzetű családokon segítenek. A Magyar ízek utcájában magyar termelők kínálják majd saját termékeiket, a többi között gyümölcsöt, mézet és lekvárt.
Az alapítvány 2011-ben az ország 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségében 300 településen több mint 15 ezer halmozottan hátrányos helyzetű, többgyerekes család számára biztosított vetőmagot és kishaszonállatot.
Feltehetőleg szerelemféltésből gyújtogatott egy férfi abban a kecskeméti lakásban, amelyben egy 35 éves nő meghalt, élettársa pedig életveszélyes égési sérüléseket szenvedett egy héttel ezelőtt. Az elkövető öngyilkos lett - közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kedden az MTI-vel.
Mihályné Bornemisza Eleonóra elmondta: a rendőrség azt követően indított nyomozást több emberen elkövetett emberölés megalapozott gyanújával, hogy a tűzben életveszélyesen megsérült 57 éves kecskeméti férfi a kórházi kezelőorvosának elmondta a történteket. A férfi szerint hajnali két órakor egy ismerősük jelent meg a lakásban, gyúlékony folyadékkal locsolta le őket, majd lángra lobbantotta - fűzte hozzá.
A szóvivő elmondta, az eljárás eddigi adatai alapján az ugyancsak 57 esztendős helybeli elkövető szerelemféltésből okozott tüzet a négylakásos társasház földszinti lakásában, majd nem sokkal ezután öngyilkosságot követett el. A gyanúsítottra holtan találtak rá a nyomozók.
forrás: MTI
Eloltották azt a tüzet, amely egy dánszentmiklósi családi ház tetőterében keletkezett szombat délután.
Az erős füst miatt négy családi házból kellett ideiglenesen kiköltöztetni a lakókat - tájékoztatott honlapján a katasztrófavédelem.
A füst miatt tizenöt embernek kellett elhagynia az otthonát.
Szabó János, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes vezetője az MTI-nek korábban elmondta: egy családi ház tetőszerkezete, valamint egy melléképület gyulladt ki.
Az oltásban a dabasi, a monori, a nagykátai és a ceglédi tűzoltók vettek részt.
forrás: MTI
Az Agrana-Juice Magyarország Kft. kilogrammonként nettó 28 forinttal indítja hétfőn a léalma felvásárlási árát - közölte Szigeti Zoltán, az osztrák érdekeltségű cég ügyvezető-igazgatója szombaton az MTI-vel.
A cégvezető tájékoztatása szerint a hét végi egyeztetés alapján a nettó ár az őstermelőknél kiegészül 12 százalékos kompenzációs felárral, így bruttó 31,36 forintot kapnak majd kilogrammonként az ipari feldolgozású almáért.
Az áfásan adózó termelőknek pedig a 28 forintos nettó felvásárlási ár 27 százalékkal lesz több, ők 35,56 forintot kapnak a leadott gyümölcs kilogrammjáért.
Szigeti Zoltán elmondta azt is, hogy az ipari minőségű almát a cég a vásárosnaményi, az anarcsi és a hajdúsámsoni telephelyén veszi át és dolgozza fel.
A hétfőn induló szezonra 140 dolgozóval növelték a három feldolgozóüzem létszámát, ahol állandóan 100 alkalmazottat foglalkoztatnak.
Az ügyvezető-igazgató arról is szólt, hogy tavaly a három telephelyen mintegy 12 milliárd forint árbevételt értek el. Az összeget az idén szeretnék 20-30 százalékkal növelni.
Az Agrana-Juice ipari almából 200 ezer tonna felvásárlására rendelkezik szerződéssel, és a gyümölcsöt a szüret végéig folyamatosan veszik át a termelőktől.
Takács Ferenc, az újfehértói ÉKASZ Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Alma Terméktanács) elnöke korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az idén közepes-jó mennyiségű termés várható a gyümölcsből.
A húsvéti fagyok okozta károk után épen maradt virágok ugyanis kielégítő termést adnak, így mennyiségileg nem lesz hiány almából. Inkább minőségi problémák adódnak, mert a fagyok után sokan nem végezték el a szükséges kémiai beavatkozásokat, ami úgynevezett túlkötődést eredményezett, és az aszály is hátráltatta a jó almaméret elérését. Továbbá az erős UV sugárzás miatt jelentős a nap égette alma.
Az ország összesen 27 ezer hektáros almaültetvényén a felvásárlással együtt hétfőn kezdődik a szüret nagyüzeme. A legtöbb alma, az összmennyiség 60 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében terem. A tájegységben Szabolcs a legnagyobb almatermelő, tízezer hektár feletti almáskerttel.
forrás: MTI
Idén július végén mintegy 527 ezer álláskeresőt tartottak nyilván Magyarországon, így az előző év azonos időszakához képest csaknem 27 ezerrel kevesebben voltak munka nélkül - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján található legfrissebb munkaerő-piaci statisztikából.
A foglalkoztatók az illetékes kirendeltségeken júliusban összesen csaknem 38 ezer munkaerőigényt jelentettek be. Ez az előző hónaphoz képest 13,4 százalékos növekedés, míg az előző év júliusához képest 8,9 százalékos csökkenés.
A legnagyobb emelkedés - mind havi, mind pedig éves összevetésben - Budapesten figyelhető meg, köszönhetően a támogatott állások bővülésének.
Júliusban a támogatott állások - ennek nagy része közmunka - aránya 69,5 százalékot, a nem támogatott állásoké pedig 30,5 százalékot tett ki az NMH összesítése szerint.
Az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma júliusban csökkent, számuk 11.600 volt. Ez júniushoz képest 15,6 százalékos, éves távlatban pedig 16,3 százalékos csökkenés.
Júniushoz képest jelentősen, 33,5 százalékkal nőtt ugyanakkor az újonnan bejelentett támogatott állások száma, míg az előző év azonos időszakához képest 5,2 százalékkal csökkent.
A támogatott álláslehetőségek közel 70 százaléka teljes munkaidejű foglalkoztatásra vonatkozott, a nem támogatott állásoknál ez az arány több mint 90 százalék volt. Foglalkozások szerint a legtöbb nem támogatott munkaerőigényt mechanikaigép összeszerelő, valamint egyéb, máshová nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási, tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, bolti eladó szakmákban kínálták a foglalkoztatók júliusban.
A támogatott állásoknál egyszerű, szakképzettséget nem igénylő szakmákban érkezett a legtöbb bejelentés.
A hónap folyamán összesen 72.800 állás állt rendelkezésre a közvetítéshez, ebből a 20.-i zárónapon 35 ezer állás maradt betöltetlen.
Június végén 527.600 álláskeresőt tartottak nyilván, amely az előző hónaphoz képest enyhe, 0,6 százalékos emelkedést jelent, míg az előző év azonos időszakához képest 4,8 százalékos visszaesés volt. Az álláskeresők száma a február óta tartó csökkenő trend után fordult ismét emelkedésbe, amelyben jelentős szerepet játszik a középiskolai, illetve az egyetemi, főiskolai tanév vége. Az NMH hozzáfűzi: szezonális jelenség, hogy az iskolaév végeztével megjelennek a munkaügyi központokban a pályakezdő fiatalok: a nyilvántartásba belépő pályakezdők száma csaknem 56 százalékkal, míg a nem pályakezdő álláskereső száma csak 7,8 százalékkal nőtt egy hónap alatt.
A legtöbb álláskeresőt továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkaügyi kirendeltségei tartják nyilván.
Az egy évnél hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők száma 142.800 volt, amely az előző hónaphoz képest 3,8 százalékkal nőtt, míg az előző év azonos hónapjához képest 4,1 százalékkal csökkent. Összességében az álláskeresők több mint 27 százaléka keresett egy évnél régebben állást, az átlagos regisztrációs idő pedig 342 nap volt.
Júliusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 11,9, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 7,9 százalék volt. Az előző év azonos időszakához képest a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított mutató értéke 0,6 százalékponttal, a munkavállalási korú népességhez viszonyított relatív mutató értéke 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb júliusban.
forrás: MTI
A mai napig használt matuzsálemi mezőgazdasági gépeket tekinthetnek meg az érdeklődők az agrárgépek augusztus 20-án második alkalommal megrendezendő találkozóján a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasváriban.
A különböző traktorok, aratógépék és cséplőgépek már a reggeli órákban birtokba veszik a Tisza-parti kisváros utcáit látványos felvonulás keretében - tájékoztatta Balogh Tamás, a Vasvári Pál Múzeum sajtóreferense kedden az MTI-t.
A mezőgazdasági gépek rendőri felvezetéssel vonulnak végig a belváros utcáin, majd visszaérkeznek a rendezvény helyszínére, az egyházerdő melletti vásártérre, ahol a szakértő zsűri előtt "mutatkoznak be". A kiállított gépekre egyébként bárki felülhet, aki pedig nem szereti a több száz lóerőt, lóra pattanhat, és lovagolhat a helyi lovas egyesület segítségével. Lesz népi ételek kóstolója, sörsátor, játszóház gyerekeknek, szalmalabirintus és baranta - hagyományos harcművészeti stílus - bemutató. Az érdeklődők kipróbálhatják a kenyérkészítés fortélyait és megízlelhetik a kemencében sült újkenyeret és kenyérlángost is.
A program ideje alatt ingyenes lovas taxi közlekedik a rendezvény helyszíne és a Vasvári Pál Múzeum között, ahol a kiállítások - a nemzeti ünnep alkalmából - ingyenesen tekinthetők meg. A rendezvény a délutáni eredményhirdetés után 17 órakor felvonulással zárul.
A géptalálkozót megelőző napon, augusztus 19-én rendezi meg a városi múzeum a nagy játéknapot. A nyári szünidőt búcsúztató programsorozat középpontjában idén a papír áll: a rendezvény napján nyílik meg a Langaméta óvodai szakmai munkaközösség új időszaki kiállítása Játékok papírból címmel. A programok között szerepel többek között papírjátékok készítése, játszóház és arcfestés, kora este pedig a Burattinó Bábszínház, a Dió Együttes és a helyi zumba csoport lép fel a Szentmihály téren.
A közönséget emellett 2012 darab palacsintával várják a szervezők, a napot pedig utcabál zárja.
forrás: MTI
Az LMP a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul, mert a párt álláspontja szerint az állam korlátozta a gyülekezési jogukat azzal, hogy az idén március 15-én szinte valamennyi alkalmas fővárosi helyszínt lefoglalta – jelentette be Szabó Tímea, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese Budapesten szombaton sajtótájékoztatón.
Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá, hogy a Fővárosi Törvényszék néhány nappal ezelőtti végzésében igazat adott az LMP-nek, és megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) területfoglalást elutasító határozata törvénysértő volt, azaz súlyosan sérült az LMP gyülekezési joga.
Az LMP idén februárban jelentette be a BRFK-nál, hogy március 15-én, a budapesti Hősök terén kíván megemlékezni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára. Ezt a rendőrség akkor hatáskör hiányára hivatkozva akkor elutasította, mert a területet a fővárosi önkormányzat már korábban lefoglalta.
Szabó Tímea hozzátette: az állam és a főváros „rosszhiszemű” területfoglalásaival minden megemlékezésre méltó közterületet lefoglalt, így például a Parlament környékét, az Andrássy utat, a Nemzeti Múzeum környékét és a budai Vár területét is.
Az LMP politikusa szerint az állam ilyen módon próbálta megakadályozni, hogy ellenzéki pártok és civil szervezetek érdemi kritikát fogalmazhassanak meg a kormány politikájával és intézkedéseivel szemben.
Az ellenzéki képviselő szerint a gyülekezési jog nem alapvető jog többé, hanem „a közterület használója által gyakorolt kegy”. Szabó Tímea a közelgő október 23-i nemzeti ünnep kapcsán az üzente a kormánynak, hogy ne korlátozza ezt a jogot.
Az ellenzéki párt várhatóan a jövő héten juttatja el beadványát a strasbourgi bírósághoz, amelynek döntése azonban csak évek múlva születhet meg – tette hozzá Szabó Tímea.
forrás: MTI
A magyar alma népszerűsítésére kampány indul az ősszel a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közreműködésében - mondta Budai Gyula, a minisztérium parlamenti államtitkára a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kocsordon megrendezett gazdanapon szombaton.
Tájékoztatása szerint a promócióra közel 60 millió forint áll rendelkezésre, az összeg az AMC költségvetésében található. Ezzel az akcióval a korábbi, egyébként sikeres dinnyekampányt kívánja folytatni a tárca, és a cél az, hogy a lehető legjobb áron értékesíthessék a magyar almatermést.
Budai Gyula emlékeztetett arra, hogy a tavaszi fagykár után senki sem gondolta volna, hogy idén közepes-jó termés lesz almából, a gyümölcs helyzete pedig biztatóbb az elmúlt évinél. Az alma piaci pozíciójának erősítése, valamint az értékesítés elősegítése érdekében ugyanazt a kampányt folytatja a tárca, mint a dinnye esetében: a nagyobb üzletláncokban kóstoltatások keretében célirányosan ösztönzik majd a fogyasztókat az itthon termelt gyümölcs vásárlására.
Az ország 27 ezer hektár összterületű almáskertjeiben a korai fajtákkal már megkezdődött az almaszüret; az idei közepes-jó mennyiségű termést jelenleg kilogrammonként 80-110 forint között áron veszik át a termelőktől.
A kocsordi gazdanapon részt vett Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, Kovács Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke, valamint Fülöp István, a Fidesz-KDNP térségi országgyűlési képviselője is.
forrás: MTI
Kisgyerekek és családok felvonulása, illetve cseh sörök fesztiválja színesíti a 43. Debreceni Virágkarnevált kísérő, augusztus 16-án induló karneváli hetet.
Az ország és Debrecen egyik legnagyobb rendezvényeként tartják számon évek óta a Virágkarnevált, amely rendre színesedik, minden évben képes megújulni - hangoztatta Somogyi Béla, a város kulturális ügyekért felelős alpolgármestere pénteken a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján.
A politikus a Virágkarnevált a város büszkeségének nevezte, amelyre a virágkocsikat zsűriző tagként szívesen érkeznek illusztris személyek a városba. Idén a zsűri tagja lesz mások mellett Debrecen friss olimpiai aranyérmese, Risztov Éva úszó, Váradi József, a júniusban Debrecen és London között mentrendszerinti repülőjáratot indító Wizz Air Debrecenben született vezérigazgatója és Gazsó L. Ferenc, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgató-helyettese - emelte ki Somogyi Béla.
A vendégek debreceni kötődéséről szólva elmondta: az MTVA-val fennálló kiváló együttműködésüket jelzi, hogy a Duna Televízió évek óta élőben közvetíti a Virágkarnevált, míg a Wizz Air fontos szereplőjévé vált a város életének azzal, hogy elindította a menetrendszerinti légi közlekedést. "Risztov Éva pedig egy olyan, debreceni színekben versenyző sportoló, akire egy egész ország büszke" - hangoztatta.
Cs. Tóth János, a Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezető igazgatója a virágkocsikról elmondta, hogy idén új művészeti stílusokat is engedtek érvényesülni, a korábbi realista megjelenítés mellett formabontó kompozíciók is felvonulnak.
A karneváli hét egyik újdonsága lesz a Galiba Fesztivál: augusztus 19-én a kisgyermekes családok jelmezes előfelvonulása egyfajta "junior virágkarnevál" lesz. A Békás-tónál augusztus 16-tól öt napon keresztül várja az érdeklődőket a sörkülönlegességeket felvonultató cseh kézműves sörök fesztiválja, míg a Kossuth téren mások mellett Szentpéteri Csilla, a Bikini és az Első Emelet is fellép az augusztus 21-én záruló karneváli héten.
Útépítési munkálatok miatt több helyen is torlódnak a gépkocsik az M0-ás autóúton szombaton, a rendőrség ezért fokozott figyelmet és türelmet kér az autósoktól - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-vel.
Kovács Viktória elmondta, hogy 100-200 méteres útlezárásoknál lelassul, megtorpan a forgalom, és esetenként - mindkét irányban - több kilométeres sorok is kialakulnak.
Tájékoztatása szerint így például az M0-ás autóút bal pályáján az M1-es autópálya irányába a 12-es kilométerszelvénynél a külső sávot zárták le egy szakaszon.
Ugyancsak a külső sáv van lezárva a jobb oldali pályán, az M5-ös autópálya irányába a 2-es és a 3-as kilométerszelvénynél, míg a bal pályán az M1-es irányába a 7-es kilométernél a belső sávot zárták le.
A szóvivő közölte, azt kérik az autósoktól, hogy az érintett, részben lezárt szakaszokon körültekintéssel vezessenek, és ezeken a helyeken lehetőleg ne oldalra figyeljenek, mert emiatt gyakran történnek koccanásos balesetek.
forrás: MTI
Az LMP szerint továbbra is indokolt lenne egy, a szervezett bűnözés elleni fellépésre specializálódott, különleges tudású rendőrségi egység fenntartása.
Az ellenzéki párt szombaton az MTI-nek megküldött közleményében úgy fogalmaz, inkább erre kellene fordítani azt a 12 milliárd forintot, amit a kormány a Terrorelhárítási Központra "elszór".
A Dorosz Dávid országgyűlési képviselő által jegyzett közleményben az LMP arra mutat rá, hogy az egyik legnagyobb bűnözési veszélyt a szervezett bűnözés és a vele összefonódó politikai, gazdasági és esetenként rendőri hálózatok jelentik.
Az LMP hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy a korrupt, bűnözőket kiszolgáló rendőröket kitaszítsák a szervezet soraiból, de ezt szerintük nem lehet a teljes állomány büntetésével, ellehetetlenítésével és megbélyegezésével elintézni.
Az LMP teljes képtelenségnek minősíti a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Osztályának megszüntetését és a Nemzeti Nyomozó Iroda Készenléti Rendőrségbe olvasztását. Pintér Sándor belügyminiszter szerintük ezzel az ott dolgozókat teszi kiszolgáltatottá, miközben a rendőrségi korrupcióra és a szervezett bűnözésre nem nyújt megoldást.
A párt szerint nyilvánvaló, hogy Pintér Sándor a rendőrségi osztályok átszervezésével a nemrég kibukott korrupciós ügyekre próbál megoldást találni. Úgy látják azonban, hogy a belügyminiszter csak a bajokat növeli az átalakításokkal, azzal, hogy évtizedes tapasztalatokkal rendelkező rendőrökből álló állományt robbantott szét.
"A fejetlen átszervezésekkel ráadásul a szervezett alvilág is lépéselőnybe kerül, hiszen ezeknek az ügyeknek az új rendszer megszilárdulásáig nem lesznek gazdái" - mutattak rá.
Az LMP továbbra is az embereket megvédeni képes, a rendőröket anyagilag és erkölcsileg megbecsülő közösségi rendőrség felállításában látja a megoldást - írták a közleményben.
forrás: MTI