Megnyílt az első nemzetközi gasztronómiai biennálé Lyonban

Egy 1,7 kilométer hosszúságú alagútban felállított óriásbüfével - amelyen a világ legnagyobb sajttála és pezsgőválogatása is helyet kapott - kezdetét vette a hétvégén a I. Nemzetközi Ízbiennálé (BIG) a franciaországi Lyonban.

A nagyközönség számára nyitott ötnapos rendezvényt a "gasztrodiplomácia" nevében Laurent Fabius francia külügyminiszter nyitotta meg.
  
A biennálét a minden páratlan évben, "a gasztronómia Davosának" tartott SIRHA (Salon international de la restauration, de l'hotellerie et de l'alimentation) szakkiállítás keretében rendezik meg.
  
A szombat esti megnyitón mintegy 10 ezer ember vett részt a gasztronómiai körúton Európa leghosszabb, 1,7 kilométer hosszú gyalogos alagútjában. A közönség ingyen kóstolhatott többek között abból a 2 ezer liternyi levesből, amelyet a szakácslegendaként számon tartott Paul Bocuse, Lyon szülötte készített.
 
 Az alagútban megnyílt alkalmi éttermekben fiatal tehetségek állították össze a menüket, mintegy 100 méteren keresztül halféleségeket lehetett kóstolni, a világ legnagyobb sajttálán pedig 800 fajta specialitás szerepelt.
  
A biennálé keretében készül majd el a világ legnagyobb gyümölcssalátája 5500 kilogramm gyümölcsből. A korábbi rekordot egy 5079 kilogrammos tál tartja. A legnagyobb mojito 2100 literes rekordját és a legnagyobb, 600 fős pezsgőkóstolót is várhatóan megdöntik majd a rendezvényen.
  
A SIRHA Lyon szakkiállításon rendezik meg szerdán a világ legszínvonalasabb szakácsversenye, a Bocuse d'Or döntőjét is, amelyen a selejtezők után öt kontinens 24 séfje, köztük Magyarország színeiben Molnár Gábor méri össze a tudását.
  
Az expóra 200 ezer látogatót várnak, Magyarország önálló standdal van jelen, amelyen kiváló minőségű alapanyagok, borok, pezsgők, pálinkák és likőrök várják a nagyközönséget. A Bocuse d'Or VIP-zónájában pedig bemutatkoznak Magyarország legjobb éttermei és borai.

Gabonatermesztők: tízévente egyszer van ilyen jó termés

Tízévenként egyszer van olyan jó gabonatermés, mint a tavalyi, de még ennél is ritkábban fordul elő, hogy egyszerre kiemelkedő az őszi búza és a kukorica terméseredménye - mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az MTI-nek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön hozta nyilvánosságra a fontosabb őszi betakarítású növények 2014-es terméseredményeit. Kukoricából csaknem 9,2 millió tonnát takarítottak be a múlt évben, 34,7 százalékkal többet az előző évinél. A termésátlag elérte a hektáronkénti 7,74 tonnát. Búzából 3,5 százalékkal többet, 5,2 millió tonnát takarítottak be, a termésátlag 4,71 tonna volt.

A GOSZ elnöke úgy fogalmazott: Magyarországon a 7,7 tonnát meghaladó hektáronkénti átlagtermés kifejezetten jó. Ez a hozam ugyan Nyugat-Európában és az amerikai kukoricaövezetben "nem kelt feltűnést", de Magyarország a mérsékelt égövben van - jegyezte meg.

A KSH adatait kommentálva az MTI-nek Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára elmondta: a gabonaárak a jó termés miatt csökkentek ugyan Magyarországon, de nem zuhanásszerűen. Ennek oka, hogy a magyarországi árakat alapvetően a világpiaci árak határozzák meg, amelyek követik a világpiaci tendenciákat.

Elmondta: a búza minősége 2014-ben gyengébb volt a szokásosnál, ugyanis a megtermett gabonamennyiség mintegy harmadát tette csak ki a malmi minőségű búza. Ezért a malmi búza tartotta az árát. A takarmánybúza ára elvált a malmi búzáétól, és csökkent.

A kukorica ára szintén csökkenő trendet mutat, ám az utóbbi hetekben ennek a terménynek az ára is elkezdett nőni - mondta a főtitkár.

Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgatója elmondta: a világpiaci árak csökkenő tendenciája Magyarországra is hat, így a kukorica ára most tonnánként 40 ezer forint körül van. Ennél magasabb a takarmánybúza ára, ami tonnánkét 42-43 ezer forint körüli, míg a malmi búza ára 50 ezer forint feletti.

Hozzátette: az alacsonyabb árak ellenére, a jó termés miatt, a gazdáknak erősödött a jövedelempozíciója.

Eurovíziós Dalfesztivál - A Dal - Első elődöntő

Balról a négytagú Passed zenekar, Tóth Vera (b5), Dallos Bogi (b6), a háromtagú Karmapolis zenekar, Szűcs Gabi (j2) és Antal Tímea (j), az Eurovíziós Dalfesztivál - A Dal című televíziós show-műsor első elődöntőjének továbbjutottjai a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai, Kunigunda útjai gyártóbázisán 2015. január 24-én.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Új stratégiával készül a következő évtizedre a Volkswagen

Új üzleti stratégiával készül az elkövetkező évtized kihívásaira a Volkswagen konszern - számolt be vasárnap a német Automobilwoche hírportál egy, a birtokába került belső körlevélre hivatkozva.

"Aki nem halad az idővel, azt az idő haladja meg" - idézi az Automobilwoche Martin Winterkorn elnöknek a konszern vezető beosztású dolgozóinak címzett körlevelében megfogalmazott intelmét.
  
A Volkswagen új üzleti stratégiája, a "Future Tracks" az előző "Mach 18" stratégia nyomdokait követve az új évtizedbe vezeti át az autóipari vállalatot. A Mach 18 programot Martin Winterkorn nem sokkal 2007-es hivatalba lépését követően indította útjára. A Future Tracks program a digitalizálásra, az elektromos mobilitásra, az "Ipar 4.0" néven ismert feldolgozóipari technológiaváltásra, valamint a felhasználók változó igényeinek kielégítésére helyezi a hangsúlyt.
  
Az Automobilwoche lapnak egy korábban adott interjúban Martin Winterkorn "a digitalizálás átalvását" említette a Volkswagen konszernre leselkedő legnagyobb veszélyek között, csakúgy, mint az alternatív hajtáslánc technológiák fejlesztésénél a nem megfelelő koncepció kiválasztását.
 
 A cég az utóbbi időben sajnos némi "túlsúlyt szedett magára" - mutatott rá Martin Winterkorn a konszern menedzsmentjének írott levelében. "Ezentúl azonban nem lesz elegendő pusztán nagyobbnak lenni és magasabbra törni, hanem sokkal inkább a karcsúságra, gyorsaságra és a hatékonyságra kell majd törekedni" - hívta fel a figyelmet a konszern elnöke.
 
 "A világ mostanra kiszámíthatatlanabbá vált, mint valaha volt" - fogalmazott levelében Martin Witnerkorn. "A politikai konfliktusok és az értékrendünk korlátait feszegető társadalmi elégedetlenség eredménye a gazdasági visszaesés lett. Megbízható üzleti tervet ilyen feltételek közepette készíteni gyakorlatilag lehetetlen" - mutatott rá, hozzátéve, hogy mindez drámai következményekkel járt a Volkswagen üzletére nézve is, legyen szó Oroszországról, Indiáról, agy Dél-Amerikáról. "A Volkswagen azonban ebben a helyzetben is rendelkezik a digitális világ és a mobilitás világának összekapcsolásához szükséges energiával és kompetenciával" - szögezte le Martin Winterkorn.
  
Az autót, a világ egyik legbonyolultabb ipari termékét a maga biztonsággal és fenntarthatósággal szemben támasztott követelményeivel együtt csak a legfelkészültebb vállalatok lesznek képesek előállítani. "Ehhez azonban a digitális kompetenciát a lehető leghamarabb integrálnunk kell az üzleti modellünkbe. Nincs vesztegetni való időnk" - hívta fel a Volkswagen konszern vezetőinek a figyelmét körlevelében Martin Winterkorn, a konszern elnöke.

Orbán Viktor számoljon el vagyonával!

Az MSZP felszólítja Orbán Viktort, hogy számoljon el vagyonával az ország nyilvánossága előtt - hangoztatta Bangóné Borbély Ildikó, a párt országgyűlési képviselője vasárnap Budapesten.

Az ellenzéki politikus sajtótájékoztatón kijelentette: a miniszterelnök Magyarország első számú alkalmazottja, ezért az embereknek joguk van tudni, honnan van annyi pénze, amennyit "tisztességes munkával soha nem kereshetett meg".
  
A magyar emberek nem azért dolgoznak és adóznak, hogy az Orbán családot gyarapítsák - mondta, hozzátéve, a magyar embereknek joguk van tudni, hogy a kormányfő miből tudja lánya több tízmillió forintos svájci tandíját fizetni. Milyen pénzügyeket intéz Svájcban a miniszterelnök? Mekkora is valójában Orbán Viktor vagyona? - sorolta kérdéseit a szocialista képviselő.
  
Bangóné Borbély Ildikó szerint amíg a miniszterelnök nem számol el vagyonával, viselnie kell a korrupt jelzőt.

Beutazási tilalom - Liberálisok: száz napja nem tudni, mi áll az ügy mögött

Száz napja nem tudni, pontosan mi is áll az amerikai kitiltási botrány mögött, ezért a Magyar Liberális Párt (MLP) továbbra is követeli a kormánytól, álljon a nyilvánosság elé, és tájékoztasson arról, kik az ügy érintettjei, felelősei - mondta Fodor Gábor, az MLP elnöke szombati sajtótájékoztatója után az MTI-nek.

A politikus hangsúlyozta azt is, hogy a kabinetnek normalizálnia kell "a mélypontra jutott" diplomáciai kapcsolatát az Egyesült Államokkal. Szerinte erre jó alkalom az új amerikai nagykövet, Colleen Bell érkezése Budapestre.

Fodor Gábor azt mondta, a kormánynak nem keleti nyitással kellene foglalkoznia, hanem nyugati szövetségeseivel kellene szorosra és működőképesre fűznie a viszonyát.

 A pártelnök egyúttal kérte Kövér László házelnököt, hogy februárban, a parlamenti ülésszak elején az Országgyűlés tűzze napirendre az amerikai kitiltásokat vizsgáló parlamenti bizottság felállítására vonatkozó javaslatukat, amelyhez már korábban összegyűjtötték a szükséges negyven aláírást.

Clinton, illetve Romney vezeti a lehetséges amerikai elnökjelölt-aspiránsok listáját

A demokratáknál Hillary Clinton volt first lady, szenátor és külügyminiszter, a republikánusoknál pedig Mitt Romney üzletember és volt massachusettsi kormányzó vezeti jelenleg a 2016-os potenciális elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáját - derült ki pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatokból.

A The Washington Post (WP) és az ABC közös felmérése az egyértelmű éllovasnak tűnő Clintonon kívül más demokrata politikussal nem is foglalkozott, amikor azt térképezte fel, hogy mi lenne az eredmény, ha ma tartanák meg a választásokat. Az amerikai diplomácia volt vezetője, aki a várakozások szerint március-április táján nyilatkozik majd a szándékairól, a kutatás által számba vett összes lehetséges republikánus kihívójával szemben kétszámjegyű előnnyel vezet.

A potenciális republikánus pályázók közül a Rasmussen Reports  24 százalékos támogatottsággal azt a Mitt Romneyt hozta ki az első helyre, aki 2012-ben elnyerte pártjának hivatalos elnökjelöltségét. Ha Romney újra rajthoz áll, akkor harmadszor próbálkozik majd meg a Fehér Ház meghódításával.

Őt Jeb Bush volt floridai kormányzó - az idősebb Bush elnök fia és az ifjabbik Bush elnök öccse - 13, Ben Carson konzervatív publicista 12, Scott Walker wisconsini kormányzó 11, Rand Paul kentucky-i szenátor és Chris Christie New Jersey-i kormányzó egyaránt 7-7, Marco Rubio floridai szenátor és Rick Perry pedig 5-5 százalékos táborral követi.

 Hillary Clinton a WP és az ABC szerint Bush-sal és Paullal szemben egyaránt 54-41 százalék, Romneyval szemben pedig 55-40 százalék arányban kerekedne felül. Chris Christie New Jersey-i kormányzó egy 53-40, Mike Huckebee volt arkansas-i kormányzó és televíziós kommentátor pedig 56-39 százalék arányban maradna alul a volt first ladyvel szemben.

 Pénteki lapértesülések szerint egyébként Romney és Bush Salt Lake Cityben bizalmas megbeszélést tartott, de a kiszivárgott jelentések szerint nem született megegyezés arról, hogy bármelyikük is lemondjon elnöki ambícióiról. A lehetséges republikánus mezőny összképét gazdagítja, még Sarah Palin volt alaszkai kormányzó - aki 2008-ban John McCain oldalán alelnökjelölt volt - is megpendítette, hogy "természetesen" ő is "érdeklődik" a versenyen való indulás iránt.