Neves tudósok és vállalatvezetők nyílt levélben tettek hitet a mellett, hogy biztosítani kell: a mesterséges intelligencia területén folyó kutatások az emberiség javát szolgálják.
Az emberiség létét fenyegető veszélyek mérsékléséért dolgozó Future of Life Institute (Az Élet Jövője Intézet) által megfogalmazott nyílt levélben, amelyet több százan írtak alá, köztük Stephen Hawking fizikus és Elon Musk, a SpaceX űrprogram igazgatója, arra mutattak rá, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztését célzó munkák mellett olyan kutatásokra is szükség van, amelyek biztosítják, hogy az intelligens rendszerek hasznosak az emberiség számára, vagyis azt teszik, amit mi akarunk.
A levélhez kapcsolódó dokumentumban olyan kutatási irányokat is megfogalmaztak, amelyek segítségével maximalizálható a mesterséges intelligencia társadalmi haszna, és minimalizálhatók az esetleges veszélyek.
Mint írták, mára kialakult egy széles tudományos konszenzus arról, hogy a mesterséges intelligencia kutatása jelentős fejlődést mutat, ezért valószínűleg már a közeljövőben is egyre nagyobb hatást lesz képes gyakorolni a társadalomra. A mesterséges intelligencia kifejlesztését célzó kutatások mára komoly eredményeket tudnak felmutatni a beszédfelismerés, a képelemzés, az automata járművek, a fordítás és a robotika területén. A jövőben pedig a mesterséges intelligencia segítségével akár olyan ambiciózus célok is elérhetővé válnak, mint a betegségek legyőzése vagy a szegénység felszámolása.
"A lehetséges előnyök hatalmasak, hiszen minden, amit a civilizáció nyújtani tud, az emberi intelligencia eredménye, így megítélni sem tudjuk, milyen célok lennének elérhetőek, ha az emberi intelligenciát a mesterséges intelligencia által nyújtott eszközökkel lehetne felerősíteni" - olvasható a levélben.
A levél írói ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy pontosan a mesterséges intelligenciában rejlő hatalmas lehetőségek miatt fontos, hogy azt is kutassuk: hogyan élvezhetjük az új technológiák hasznát anélkül, hogy a lehetséges csapdáiba beleesnénk.
Az intézet által megfogalmazott rövid távú kutatási célok között szerepel például a mesterséges intelligencia gazdasági hatásainak vizsgálata, hogy az intelligens rendszerek ne tegyenek munkanélkülivé milliókat. Hosszú távon pedig, ahogy az intelligens rendszereknek átadjuk az irányítást egy-egy infrastruktúra felett, gondoskodni kell arról, hogy meghibásodás esetén megfelelő biztosítékokkal a minimálisra lehessen csökkenteni a kárt.
Stephen Hawking egy decemberi interjúban arról beszélt, hogy egy korlátok nélküli mesterséges intelligencia létezéséből fakadó veszélyekre csakis a rendszer önmaga tudna megfelelő válaszokat adni, az ember számára az ilyen problémák megoldhatatlanok lennének. A világhírű fizikus szerint az önmagát autonóm módon továbbfejlesztő mesterséges intelligencia ezért katasztrofális következményekkel járhatna, akár az emberi faj végét is jelenthetné.
http://www.bbc.com/news/technology-30777834
http://futureoflife.org/misc/open_letter
Ronaldo arany-gyémánt cipőt kapott
Harmadik Aranylabdáját különleges cipővel ünnepelheti Cristiano Ronaldo, a Real Madrid futballistája, aki hétfő este Zürichben részesült a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) és a France Football közös elismerésében.
A portugál sztárfutballista szponzora, a Nike - amint az a cég közleményében olvasható -, egy arany színű futballcipőt mikrogyémántokkal díszített fel, amelyek a 29 éves támadóra utaló CR7 logót formázzák.
Ronaldo a szavazáson nagy ellenfelét, a Barcelonát erősítő argentin Lionel Messit, valamint Manuel Neuert, a Bayern München világbajnok német kapusát előzte meg.
A portugál sztárfutballista szponzora, a Nike - amint az a cég közleményében olvasható -, egy arany színű futballcipőt mikrogyémántokkal díszített fel, amelyek a 29 éves támadóra utaló CR7 logót formázzák.
Ronaldo a szavazáson nagy ellenfelét, a Barcelonát erősítő argentin Lionel Messit, valamint Manuel Neuert, a Bayern München világbajnok német kapusát előzte meg.
Olcsóbb lesz a kőolajtermékek készletezése
Ez év elejétől jelentősen csökkent a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tagjai által a kőolajtermékek után fizetendő tagi hozzájárulások mértéke, ugyanakkor a földgáz utáni hozzájárulás kismértékben emelkedett - ez derül ki a Hivatalos Értesítő idei első számában megjelent közleményből.
A közleményt a nemzeti fejlesztési miniszter nevében Fónagy János államtitkár jegyzi.
A közlemény - ezer literenként - a benzinre 1500, a kerozinra 1252, míg a gázolajra 1405 forint hozzájárulást ír elő, a fűtőolajnál tonnánként 1275 forint, míg a földgáznál gigajoulonként 65,15 forint a hozzájárulás. Tavaly a benzinre 3300, a kerozinra 3052, a gázolajra 3205, a fűtőolajra 3075, míg a földgázra 60,50 forint volt a hozzájárulás.
Ezekből a hozzájárulásokból kell biztosítani a biztonságos készletezést. A hozzájárulást a szövetség közgyűlése határozza meg, az alapszabályba foglalt elvek szerint, majd a szakminiszter teszi közzé.
Az üzemanyagoknál a szabály az, hogy a hozzájárulás nem lehet kisebb az adóhatóság által közzétett üzemanyagár 1 százalékánál, míg a földgáznál csak annyi a megkötés, hogy a miniszter által meghatározott mennyiség után, a hőtartalomra számítva kell meghatározni a hozzájárulást. A hozzájárulást havonta fizetik a tagok.
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség alapszabálya szerint a szervezet feladata a biztonsági kőolaj-és földgázkészlet megvásárlása, tárolása és értékesítése, az ehhez szükséges tárolók létesítése, működtetése és fejlesztése.
A tagság olaj- és gáz szekcióra oszlik, és egyenként több tucat a tagok száma. Mindkettőben szerepel a Mol Nyrt. és a nagy szolgáltatók. Az olaj szekcióban ott vannak a benzinkút hálózatok, míg a gáz szekcióban szerepel a Bosdodchem és a Magyar Telekom is.
A közleményt a nemzeti fejlesztési miniszter nevében Fónagy János államtitkár jegyzi.
A közlemény - ezer literenként - a benzinre 1500, a kerozinra 1252, míg a gázolajra 1405 forint hozzájárulást ír elő, a fűtőolajnál tonnánként 1275 forint, míg a földgáznál gigajoulonként 65,15 forint a hozzájárulás. Tavaly a benzinre 3300, a kerozinra 3052, a gázolajra 3205, a fűtőolajra 3075, míg a földgázra 60,50 forint volt a hozzájárulás.
Ezekből a hozzájárulásokból kell biztosítani a biztonságos készletezést. A hozzájárulást a szövetség közgyűlése határozza meg, az alapszabályba foglalt elvek szerint, majd a szakminiszter teszi közzé.
Az üzemanyagoknál a szabály az, hogy a hozzájárulás nem lehet kisebb az adóhatóság által közzétett üzemanyagár 1 százalékánál, míg a földgáznál csak annyi a megkötés, hogy a miniszter által meghatározott mennyiség után, a hőtartalomra számítva kell meghatározni a hozzájárulást. A hozzájárulást havonta fizetik a tagok.
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség alapszabálya szerint a szervezet feladata a biztonsági kőolaj-és földgázkészlet megvásárlása, tárolása és értékesítése, az ehhez szükséges tárolók létesítése, működtetése és fejlesztése.
A tagság olaj- és gáz szekcióra oszlik, és egyenként több tucat a tagok száma. Mindkettőben szerepel a Mol Nyrt. és a nagy szolgáltatók. Az olaj szekcióban ott vannak a benzinkút hálózatok, míg a gáz szekcióban szerepel a Bosdodchem és a Magyar Telekom is.
Sérült a magántulajdont megillető védelem a trafikrendszer átalakításánál
A magyar állam megsértette a magántulajdont megillető védelmet, amikor 2013-ban megfosztotta Vékony László soproni trafikost engedélyétől, hogy dohánytermékeket áruljon - mondta ki kedden első fokon, nem jogerősen az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.
A döntés nem kötelezi a magyar jogalkotót a jogsértés megszüntetésére vagy jogszabálymódosításra, ám 15 ezer euró (mintegy 4,77 millió forint) kártérítés és 6000 euró (mintegy 1,9 millió forint) perköltség megfizetésére kötelezi a magyar államot, ha jogerőssé válik.
A bírák az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján ítélkeznek, amely első jegyzőkönyvének első cikke védi a magántulajdont, kimondva, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy javait tiszteletben tartsák, tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.
Az ítéletben a bírák arra a megállapításra jutottak, hogy Vékony dohány-kiskereskedelmi engedélye a szerződés értelmében a trafikos bevételeinek jelentős hányadát termelő tulajdonát képezte, annak megvonása az állam részéről pedig beavatkozásnak számít a magántulajdonból származó hasznok élvezetébe.
Ezt megállapítva az Emberi Jogok Európai Bírósága azt vizsgálta meg, hogy megfelelt-e az állami beavatkozás az egyezmény előírásainak. Azt a bírák sem vitatják, hogy közérdek a kiskorúak dohányzásának visszaszorítása, amelyet a kormány elérendő célként nevezett meg. Mindazonáltal a bírák szerint minden ilyen beavatkozásnak méltányos egyensúlyt kell találnia a közérdek és az egyén alapvető jogainak tiszteletben tartása között.
"Az elérni kívánt cél és az alkalmazott eszköz között ésszerű arányosságnak kell fennállnia. A közérdek és az egyén jogai között nem lehet egyensúlyt találni, ha az érintett személynek egyénileg túlzott terhet kell elviselnie" - írják az ítéletben a strasbourgi emberi jogi bírák. A testület pedig súlyosnak minősítette, hogy a Vékony László engedélye elvesztése miatt bevételeinek harmadát veszítette el, és később a bolt bezárására is kényszerült.
A bírák szerint "aligha tekinthető elégségesnek", hogy mindössze 10 hónap telt el a törvény elfogadása és Vékony engedélyének megszüntetése között, valamint, hogy mindössze három hónappal azt megelőzően tudhatta meg, hogy az új trafikrendszerben nem kap engedélyt dohánytermékek forgalmazására.
A strasbourgi bíróság világossá teszi, hogy arról nem mondhat ítéletet, hogy indokolt volt-e, hogy Vékony az új rendszerben ne kapjon engedélyt dohánybolt üzemeltetetésére, mert ehhez nem kapott megfelelő adatokat a felektől.
"Mindenesetre megjegyzendő, hogy az eljárás, úgy tűnik, nélkülözte az elemi átláthatóságot és bármilyen jogorvoslati lehetőséget" - teszi hozzá ugyanakkor a strasbourgi testület, amely szerint a magántulajdont érintő minden állami beavatkozás esetén lehetőséget kell teremteni az érintetteteknek, hogy ha nem is bíróság előtt, de az illetékes hatóságoknál óvást emelhessenek az intézkedés ellen.
Mindezeket összevetve a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az állami beavatkozás miatt Vékony Lászlónak túlzott mértékű személyes áldozatot kellett vállalnia, s emiatt sérültek a nemzetközi egyezményben lefektetett jogai.
Az ítélet akkor válik jogerőssé, ha 3 hónapon belül egyik fél sem fellebbezz ellene, ha mindketten bejelentik, hogy nem kívánnak fellebbezni, vagy ha a testület a fellebbezést elutasítja.
A döntés nem kötelezi a magyar jogalkotót a jogsértés megszüntetésére vagy jogszabálymódosításra, ám 15 ezer euró (mintegy 4,77 millió forint) kártérítés és 6000 euró (mintegy 1,9 millió forint) perköltség megfizetésére kötelezi a magyar államot, ha jogerőssé válik.
A bírák az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján ítélkeznek, amely első jegyzőkönyvének első cikke védi a magántulajdont, kimondva, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy javait tiszteletben tartsák, tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.
Az ítéletben a bírák arra a megállapításra jutottak, hogy Vékony dohány-kiskereskedelmi engedélye a szerződés értelmében a trafikos bevételeinek jelentős hányadát termelő tulajdonát képezte, annak megvonása az állam részéről pedig beavatkozásnak számít a magántulajdonból származó hasznok élvezetébe.
Ezt megállapítva az Emberi Jogok Európai Bírósága azt vizsgálta meg, hogy megfelelt-e az állami beavatkozás az egyezmény előírásainak. Azt a bírák sem vitatják, hogy közérdek a kiskorúak dohányzásának visszaszorítása, amelyet a kormány elérendő célként nevezett meg. Mindazonáltal a bírák szerint minden ilyen beavatkozásnak méltányos egyensúlyt kell találnia a közérdek és az egyén alapvető jogainak tiszteletben tartása között.
"Az elérni kívánt cél és az alkalmazott eszköz között ésszerű arányosságnak kell fennállnia. A közérdek és az egyén jogai között nem lehet egyensúlyt találni, ha az érintett személynek egyénileg túlzott terhet kell elviselnie" - írják az ítéletben a strasbourgi emberi jogi bírák. A testület pedig súlyosnak minősítette, hogy a Vékony László engedélye elvesztése miatt bevételeinek harmadát veszítette el, és később a bolt bezárására is kényszerült.
A bírák szerint "aligha tekinthető elégségesnek", hogy mindössze 10 hónap telt el a törvény elfogadása és Vékony engedélyének megszüntetése között, valamint, hogy mindössze három hónappal azt megelőzően tudhatta meg, hogy az új trafikrendszerben nem kap engedélyt dohánytermékek forgalmazására.
A strasbourgi bíróság világossá teszi, hogy arról nem mondhat ítéletet, hogy indokolt volt-e, hogy Vékony az új rendszerben ne kapjon engedélyt dohánybolt üzemeltetetésére, mert ehhez nem kapott megfelelő adatokat a felektől.
"Mindenesetre megjegyzendő, hogy az eljárás, úgy tűnik, nélkülözte az elemi átláthatóságot és bármilyen jogorvoslati lehetőséget" - teszi hozzá ugyanakkor a strasbourgi testület, amely szerint a magántulajdont érintő minden állami beavatkozás esetén lehetőséget kell teremteni az érintetteteknek, hogy ha nem is bíróság előtt, de az illetékes hatóságoknál óvást emelhessenek az intézkedés ellen.
Mindezeket összevetve a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az állami beavatkozás miatt Vékony Lászlónak túlzott mértékű személyes áldozatot kellett vállalnia, s emiatt sérültek a nemzetközi egyezményben lefektetett jogai.
Az ítélet akkor válik jogerőssé, ha 3 hónapon belül egyik fél sem fellebbezz ellene, ha mindketten bejelentik, hogy nem kívánnak fellebbezni, vagy ha a testület a fellebbezést elutasítja.
Egyre gyakoribbak a tömeges pusztulások a madarak, halak és tengeri gerinctelenek körében
Egyre gyakrabban fordulnak elő tömeges pusztulások a madarak, a halak és a tengeri gerinctelen állatok körében - állapította meg egy új tanulmány.
Tömeges pusztulás, amikor egy populáció jelentős százaléka - akár több mint 90 százaléka - odavész rövid időn belül. Ilyen esetek ritkán fordulnak elő, ám óriási csapást jelenthetnek egy populáció számára.
Egészen mostanáig azonban egyetlen tanulmány sem foglalkozott a tömeges állatpusztulások gyakoriságában, kiterjedésében és okaiban fellelhető minták kvantitatív elemzésével - mondta Stephanie Carlson, a Kaliforniai Egyetem Berkeleyi Intézményének (Berkeley) munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
A Berkeley, a San Diegó-i Egyetem és a Yale Egyetem kutatói releváns szakirodalmakra támaszkodva vették számba az 1940-től napjainkig dokumentált eseteket, mintegy 2500 állatfajra kiterjedően. Tanulmányukban, amelyet az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közöltek, 727 esetet vizsgáltak.
A szakemberek szerint eredményeik egy része talán annak tudható be, hogy az elmúlt évtizedekben megszaporodtak a tömeges állatpusztulásokról szóló jelentések, ám hangsúlyozták, hogy ezen tényező számításba vételét követően is arra jutottak, hogy bizonyos állatok esetében megnövekedett az esetek előfordulásának gyakorisága.
A szakemberek szerint a tömeges pusztulások elsődleges oka (26 százalékban) valamilyen betegség volt. Az esetek jelentős részének hátterében továbbá az emberhez közvetlenül köthető hatások, például a környezetszennyezés (19 százalék), a mérgező algavirágzáshoz hasonló környezeti problémák és az éghajlathoz köthető hatások (25 százalék) álltak.
A legsúlyosabb esetekben egyszerre több tényező is közrejátszott a pusztulásban. Az eredmények szerint a vizsgált hetven év alatt évente nagyjából eggyel nőtt a tömeges pusztulásos esetek száma - olvasható a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportálon.
A szakemberek szerint a jövőben akár amatőröket is be lehetne vonni a munkába az esetek valós idejű dokumentálása érdekében.
(http://www.sciencedaily.com/releases/2015/01/150112181319.htm)
Tömeges pusztulás, amikor egy populáció jelentős százaléka - akár több mint 90 százaléka - odavész rövid időn belül. Ilyen esetek ritkán fordulnak elő, ám óriási csapást jelenthetnek egy populáció számára.
Egészen mostanáig azonban egyetlen tanulmány sem foglalkozott a tömeges állatpusztulások gyakoriságában, kiterjedésében és okaiban fellelhető minták kvantitatív elemzésével - mondta Stephanie Carlson, a Kaliforniai Egyetem Berkeleyi Intézményének (Berkeley) munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
A Berkeley, a San Diegó-i Egyetem és a Yale Egyetem kutatói releváns szakirodalmakra támaszkodva vették számba az 1940-től napjainkig dokumentált eseteket, mintegy 2500 állatfajra kiterjedően. Tanulmányukban, amelyet az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közöltek, 727 esetet vizsgáltak.
A szakemberek szerint eredményeik egy része talán annak tudható be, hogy az elmúlt évtizedekben megszaporodtak a tömeges állatpusztulásokról szóló jelentések, ám hangsúlyozták, hogy ezen tényező számításba vételét követően is arra jutottak, hogy bizonyos állatok esetében megnövekedett az esetek előfordulásának gyakorisága.
A szakemberek szerint a tömeges pusztulások elsődleges oka (26 százalékban) valamilyen betegség volt. Az esetek jelentős részének hátterében továbbá az emberhez közvetlenül köthető hatások, például a környezetszennyezés (19 százalék), a mérgező algavirágzáshoz hasonló környezeti problémák és az éghajlathoz köthető hatások (25 százalék) álltak.
A legsúlyosabb esetekben egyszerre több tényező is közrejátszott a pusztulásban. Az eredmények szerint a vizsgált hetven év alatt évente nagyjából eggyel nőtt a tömeges pusztulásos esetek száma - olvasható a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportálon.
A szakemberek szerint a jövőben akár amatőröket is be lehetne vonni a munkába az esetek valós idejű dokumentálása érdekében.
(http://www.sciencedaily.com/releases/2015/01/150112181319.htm)
FIFA-gála - Ronaldóé a FIFA-Aranylabda, James Rodríguezé a Puskás-díj
Cristiano Ronaldo, a Real Madrid portugál válogatott futballistája nyerte el 2014-es teljesítménye alapján a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA), valamint a France Football magazin által közösen odaítélt FIFA-Aranylabda díjat, amelyet a FIFA zürichi gáláján adtak át hétfőn.
A legszebb gólért járó Puskás-díj James Rodríguezé, a Real Madrid kolumbiai középpályásáé lett.
A 29 éves Ronaldo - aki Thierry Henrytól, a franciák nemrég visszavonult világ- és Európa-bajnokától vehette át a díjat - 2008 és 2013 után harmadik alkalommal érdemelte ki az elismerést, amelyet korábban csak két portugál, a tavaly elhunyt Eusébio, valamint Luis Figo kapott meg. A királyi gárda világklasszis futballistája tavaly többek között a klub történetének tizedik Bajnokok Ligája-sikerét aratta a Real Madriddal.
Ronaldo ezzel csatlakozott a háromszoros aranylabdások táborához, a francia Michel Platinihez, továbbá a holland Johann Cruyffhoz és Marco van Bastenhez.
A FIFA honlapjának beszámolója szerint Ronaldo hatalmas fölénnyel, a szavazatok 37,66 százalékát begyűjtve diadalmaskodott. A második helyen a négyszeres győztes Lionel Messi, az FC Barcelona argentin csatára végzett 15,76 százalékkal, míg Manuel Neuer, a Bayern München világbajnok német kapusa mindössze négy századdal lemaradva, 15,72 százalékkal lett harmadik.
"Hihetetlen és felejthetetlen év van mögöttem, egészen páratlan dolog ilyen trófeát nyerni" - mondta a győzelem pillanatait követően Ronaldo. "Továbbra is arra törekszem, hogy újabb egyéni és csapatsikereket érjek el. Köszönet a szüleimnek, az edzőmnek, a játékostársaknak, a klubelnöknek és egész Portugáliának! Sosem hittem volna, hogy háromszor is enyém lesz az Aranylabda!"
A nőknél a Bajnokok Ligájában címvédő Wolfsburg erőssége, Nadine Kesslert választották a legjobbnak.
Az eseményen röviden megemlékeztek a múlt heti párizsi terrortámadásról is, a kivetítőkön a "Je suis Charlie" jelmondat volt olvasható.
A hatodik alkalommal kiírt Puskás-díjat, vagyis az év legszebb góljáért járó elismerést James Rodríguez kapta. A Real Madrid középpályása azzal érdemelte ki, hogy június 28-án a brazíliai világbajnokságon az uruguayiak elleni nyolcaddöntőben egy mellel maga elé tett labdát a levegőből védhetetlenül bombázott kapura és az a keresztlécről pattant a gólvonal mögé. A díjat - amelyet korábban Cristiano Ronaldo, a török Hamit Altintop, a brazil Neymar, szlovák Miroslav Stoch és a svéd Zlatan Ibrahimovic érdemelt ki - Christian Karembeu, a francia válogatottal 1998-ban világbajnok, két évvel később pedig Európa-bajnok középpályás adta át.
A vb után 80 millió euró ellenében szerződtetett James Rodríguez a szavazatok 42 százalékát gyűjtötte be, a második a női futballistaként jelölt Stephanie Roche lett 33 százalékkal, míg a holland Robin van Persie spanyolok elleni "Superman-fejese" 11 százalékot kapott.
A legjobb férfi csapatot irányító edző Joachim Löw, a világbajnok német válogatott szövetségi kapitánya lett. A legjobb női csapatot irányító szakembernek a BL-győztes Wofsburgot irányító Ralf Kellermannt választották.
A FIFA Fair Play-díját jelképesen azok az önkéntesek kapták, akik a szervezet eseményein, így a brazíliai világbajnokságon is segítették munkájukkal a torna lebonyolítását.
Az elnöki különdíjat Kagava Hirosi 90 éves japán újságíró vehette át Joseph Blattertől, a FIFA elnökétől.
A labdarúgókat képviselő érdekvédelmi szervezet (FIFPro) által megválasztott álomcsapatba a világbajnok német csapatból, valamint a Bajnokok Ligája-győztes Real Madridból hárman-hárman kerültek be, míg az FC Barcelona és Paris Saint-Germain egyaránt két-két játékost adott.
A zürichi díjátadó gálán jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is.
A legszebb gólért járó Puskás-díj James Rodríguezé, a Real Madrid kolumbiai középpályásáé lett.
A 29 éves Ronaldo - aki Thierry Henrytól, a franciák nemrég visszavonult világ- és Európa-bajnokától vehette át a díjat - 2008 és 2013 után harmadik alkalommal érdemelte ki az elismerést, amelyet korábban csak két portugál, a tavaly elhunyt Eusébio, valamint Luis Figo kapott meg. A királyi gárda világklasszis futballistája tavaly többek között a klub történetének tizedik Bajnokok Ligája-sikerét aratta a Real Madriddal.
Ronaldo ezzel csatlakozott a háromszoros aranylabdások táborához, a francia Michel Platinihez, továbbá a holland Johann Cruyffhoz és Marco van Bastenhez.
A FIFA honlapjának beszámolója szerint Ronaldo hatalmas fölénnyel, a szavazatok 37,66 százalékát begyűjtve diadalmaskodott. A második helyen a négyszeres győztes Lionel Messi, az FC Barcelona argentin csatára végzett 15,76 százalékkal, míg Manuel Neuer, a Bayern München világbajnok német kapusa mindössze négy századdal lemaradva, 15,72 százalékkal lett harmadik.
"Hihetetlen és felejthetetlen év van mögöttem, egészen páratlan dolog ilyen trófeát nyerni" - mondta a győzelem pillanatait követően Ronaldo. "Továbbra is arra törekszem, hogy újabb egyéni és csapatsikereket érjek el. Köszönet a szüleimnek, az edzőmnek, a játékostársaknak, a klubelnöknek és egész Portugáliának! Sosem hittem volna, hogy háromszor is enyém lesz az Aranylabda!"
A nőknél a Bajnokok Ligájában címvédő Wolfsburg erőssége, Nadine Kesslert választották a legjobbnak.
Az eseményen röviden megemlékeztek a múlt heti párizsi terrortámadásról is, a kivetítőkön a "Je suis Charlie" jelmondat volt olvasható.
A hatodik alkalommal kiírt Puskás-díjat, vagyis az év legszebb góljáért járó elismerést James Rodríguez kapta. A Real Madrid középpályása azzal érdemelte ki, hogy június 28-án a brazíliai világbajnokságon az uruguayiak elleni nyolcaddöntőben egy mellel maga elé tett labdát a levegőből védhetetlenül bombázott kapura és az a keresztlécről pattant a gólvonal mögé. A díjat - amelyet korábban Cristiano Ronaldo, a török Hamit Altintop, a brazil Neymar, szlovák Miroslav Stoch és a svéd Zlatan Ibrahimovic érdemelt ki - Christian Karembeu, a francia válogatottal 1998-ban világbajnok, két évvel később pedig Európa-bajnok középpályás adta át.
A vb után 80 millió euró ellenében szerződtetett James Rodríguez a szavazatok 42 százalékát gyűjtötte be, a második a női futballistaként jelölt Stephanie Roche lett 33 százalékkal, míg a holland Robin van Persie spanyolok elleni "Superman-fejese" 11 százalékot kapott.
A legjobb férfi csapatot irányító edző Joachim Löw, a világbajnok német válogatott szövetségi kapitánya lett. A legjobb női csapatot irányító szakembernek a BL-győztes Wofsburgot irányító Ralf Kellermannt választották.
A FIFA Fair Play-díját jelképesen azok az önkéntesek kapták, akik a szervezet eseményein, így a brazíliai világbajnokságon is segítették munkájukkal a torna lebonyolítását.
Az elnöki különdíjat Kagava Hirosi 90 éves japán újságíró vehette át Joseph Blattertől, a FIFA elnökétől.
A labdarúgókat képviselő érdekvédelmi szervezet (FIFPro) által megválasztott álomcsapatba a világbajnok német csapatból, valamint a Bajnokok Ligája-győztes Real Madridból hárman-hárman kerültek be, míg az FC Barcelona és Paris Saint-Germain egyaránt két-két játékost adott.
A zürichi díjátadó gálán jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is.
Élelmiszerbiztonsági mobil alkalmazást indított a Nébih
December elsejétől elérhető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új mobil alkalmazása, amellyel a fogyasztók hatékonyan segíthetik az élelmiszerbiztonsági problémák felderítését, és azonnal jelezhetik az általuk felfedezett szabálytalanságokat a hatóságnak - közölte a Nébih az MTI-vel kedden.
Az egyelőre androidos okostelefonokon elérhető Nébih Navigátor nevű alkalmazással a vásárlók pontosan jelezhetik a vásárlás helyszínét és a probléma okait, amelyet a hatóság szakemberei kivizsgálnak. Jelenteni lehet például lejárt minőségű vagy jelöletlen élelmiszert, eladáshelyi higiéniai problémát, helytelen tárolást vagy bármilyen szokatlan, gyanús körülményt. Az applikáción keresztül a telefonos híváson kívül, hangalapú, e-mailes vagy fényképes bejelentési módok közül lehet választani. A Nébih Navigátor a bejelentési lehetőség mellett számos más, hasznos információval is szolgál, például automatikusan küld élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos híreket, riasztásokat.
A tájékoztatás szerint a konkrét problémák pontos bejelentése lehetőséget ad arra, hogy a vizsgálatot gyorsan és célzottan, az adott helyszínen elvégezzék. Azok számára, akik a mobil applikáció helyett szívesebben élnének a bejelentés lehetőségével telefonon keresztül, a Nébih 06-80-263-244-as zöld száma továbbra is rendelkezésre áll.
Az egyelőre androidos okostelefonokon elérhető Nébih Navigátor nevű alkalmazással a vásárlók pontosan jelezhetik a vásárlás helyszínét és a probléma okait, amelyet a hatóság szakemberei kivizsgálnak. Jelenteni lehet például lejárt minőségű vagy jelöletlen élelmiszert, eladáshelyi higiéniai problémát, helytelen tárolást vagy bármilyen szokatlan, gyanús körülményt. Az applikáción keresztül a telefonos híváson kívül, hangalapú, e-mailes vagy fényképes bejelentési módok közül lehet választani. A Nébih Navigátor a bejelentési lehetőség mellett számos más, hasznos információval is szolgál, például automatikusan küld élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos híreket, riasztásokat.
A tájékoztatás szerint a konkrét problémák pontos bejelentése lehetőséget ad arra, hogy a vizsgálatot gyorsan és célzottan, az adott helyszínen elvégezzék. Azok számára, akik a mobil applikáció helyett szívesebben élnének a bejelentés lehetőségével telefonon keresztül, a Nébih 06-80-263-244-as zöld száma továbbra is rendelkezésre áll.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
