Az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak januártól kötelesek megtagadni azon tagjaik ügyleti megbízásait, akiknél az ügyfél-átvilágítás eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésükre.
A pénzmosás elleni törvény szerint 2014. december 31. után a jogszabályban meghatározott szolgáltatók - köztük az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak - kötelesek megtagadni azon tagjaik ügyleti megbízásait, akiknél az ügyfél-átvilágítás eredményei az idén év végéig nem állnak teljes körűen rendelkezésükre.
Emiatt azonban nem szükséges most megrohanni a pénztárakat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis egy állásfoglalásában rögzítette: a 2014. december 31-i határidő nem "jogvesztő", amint az átvilágítás megtörténik, a pénztár ismét teljes körű szolgáltatást nyújthat az érintett ügyfél számára.
Az ügyfél-átvilágítás során a tagoknak személyesen kell igazolniuk - személyi igazolványuk és lakcímkártyájuk bemutatásával - pénztáruknál személyazonosságukat, amely rögzíti azonosító adataikat. Az előírások azokat a pénztártagokat érinthetik, akik 2013. július 1. előtt léptek be a pénztárba.
Ha az ügyfél-átvilágítás nem történik meg az év végéig, a pénztártag egyéni számlájára érkező befizetéseket továbbra is jóváírják, azok hozamot termelnek, és a tag addig felhalmozott tőkéje, illetve hozamai sem vesznek el. Akinél azonban ez hiányzik, januártól nem tud például egészségpénztári kártyával fizetni, önsegélyező pénztári szolgáltatást igénybe venni, illetve - ha ezt igényelné - nem veheti fel nyugdíjpénztári hozamait.
A pénztártagoknak a kassza felkeresése előtt célszerű tájékozódniuk arról, hogy esetükben rendelkezésre állnak-e teljes körűen az adatok. A pénztárak ugyanis már korábban elvégezhették az ügyfél-átvilágítást vagy megkaphatták más szolgáltatóktól a szükséges információkat.
Nemzeti parkok Magyarországon
Nemzeti parkok területe Magyarországon, ezer hektár (2011. december 31.)
Magyarországi Nemzeti Park Igazgatóságok
Magyarországi Nemzeti Park Igazgatóságok
BÚÉK - december 30-án mutatják be az ország első közösségi filmjét
BÚÉK címmel december 30-án mutatják be az ország első közösségi filmjét, amely 2013 szilveszterét mutatja be számtalan szemszögből.
A tavaly meghirdetett BÚÉK elkészítésében a fiatal filmesekből álló stábok mellett bárki részt vehetett saját videóinak beküldésével, az egyetlen kritérium az volt, hogy a videók december 31. és január 1. között készüljenek.
A BÚÉK-ra végül több mint 800 videó érkezett 60 településről, emellett a készítők 15 saját stábja is 24 órán keresztül forgatott szilveszterkor, így összesen csaknem 100 órányi nyersanyagból készült el a 70 perces mozifilm - derül ki a film készítőinek közleményéből.
"Az év utolsó napja felfokozott, mindenkit megmozgató esemény, amely jól láthatóvá teszi a különböző társadalmi csoportok, korosztályok, szubkultúrák sajátosságait. A hagyományos dokumentumfilm kereteit kitágítva a BÚÉK-ban részt vevők öndokumentációi, személyes történeteik és emlékeik is beépülnek a készülő filmbe" - olvasható a film honlapján (www.buekfilm.hu).
Az alkotók a dokumentumfilm bemutatását a forgatáshoz hasonlóan országos, közösségi eseményként rendezik meg, így december 30-án az ország több pontján vetítik le a BÚÉK-ot a délutáni, esti órákban. A budapesti premiert az Akvárium Klubban tartják 19 órától, ahol a vetítés után a film zenéjét szerző DJ Bootsie speciális audiovizuális szettel lép fel.
Budapesten kívül a BÚÉK-premier látható lesz Biatorbágyon, Egerben, Karcagon, Kecskeméten, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen, Tapolcán, Tatabányán és Vámospércsen.
A közösségi film mellett egy olyan interaktív platform is készül a beérkezett nyersanyagokból, amely a filmből kimaradt videók jelentős részét tartalmazza. Ezekből olyan BÚÉK-film áll össze, amelyet a néző a saját kedve szerint irányíthat. Az interaktív alkotást a BÚÉK csapata és a VS közösen készíti, megjelenése december 31-re várható.
A tavaly meghirdetett BÚÉK elkészítésében a fiatal filmesekből álló stábok mellett bárki részt vehetett saját videóinak beküldésével, az egyetlen kritérium az volt, hogy a videók december 31. és január 1. között készüljenek.
A BÚÉK-ra végül több mint 800 videó érkezett 60 településről, emellett a készítők 15 saját stábja is 24 órán keresztül forgatott szilveszterkor, így összesen csaknem 100 órányi nyersanyagból készült el a 70 perces mozifilm - derül ki a film készítőinek közleményéből.
"Az év utolsó napja felfokozott, mindenkit megmozgató esemény, amely jól láthatóvá teszi a különböző társadalmi csoportok, korosztályok, szubkultúrák sajátosságait. A hagyományos dokumentumfilm kereteit kitágítva a BÚÉK-ban részt vevők öndokumentációi, személyes történeteik és emlékeik is beépülnek a készülő filmbe" - olvasható a film honlapján (www.buekfilm.hu).
Az alkotók a dokumentumfilm bemutatását a forgatáshoz hasonlóan országos, közösségi eseményként rendezik meg, így december 30-án az ország több pontján vetítik le a BÚÉK-ot a délutáni, esti órákban. A budapesti premiert az Akvárium Klubban tartják 19 órától, ahol a vetítés után a film zenéjét szerző DJ Bootsie speciális audiovizuális szettel lép fel.
Budapesten kívül a BÚÉK-premier látható lesz Biatorbágyon, Egerben, Karcagon, Kecskeméten, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen, Tapolcán, Tatabányán és Vámospércsen.
A közösségi film mellett egy olyan interaktív platform is készül a beérkezett nyersanyagokból, amely a filmből kimaradt videók jelentős részét tartalmazza. Ezekből olyan BÚÉK-film áll össze, amelyet a néző a saját kedve szerint irányíthat. Az interaktív alkotást a BÚÉK csapata és a VS közösen készíti, megjelenése december 31-re várható.
Amerikai szakértők szerint nem Észak-Korea a tettes
Egyes amerikai szakértők szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) által közzétett bizonyítékokból nem következik, hogy Észak-Korea hajtotta végre a Sony Pictures japán-amerikai filmforgalmazó cég elleni november végi hackertámadást - írta internetes portálján a CNN amerikai hírcsatorna.
"A hivatalos és a más, általunk összegyűjtött bizonyítékok alapján világos számunkra, hogy (Észak-Korea) egyértelműen nem felelős a Sony elleni támadás kiterveléséért vagy kivitelezéséért" - mondta a CNN-nek Sam Glines, a Norse kiberbiztonsági cég vezetője.
Scott Borg független IT-biztonsági kutató pedig azt mondta a hírcsatornának, hogy bár a phenjani rezsim valóban rendelkezik egy kiberhadviselésre szakosodott egységgel, a Sony elleni hackertámadás "meghaladja azt a képességi szintet, amit eddig megfigyelhettünk" az észak-koreaiaktól.
Az FBI hivatalosan nem kommentálta a CNN-nek ezeket a kételyeket. Korábban nevük elhallgatását kérő amerikai tisztségviselők azt mondták a hírcsatornának, az FBI és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) képes volt beazonosítani, hogy a támadást Észak-Koreából indították.
A támadást - amelynek során a Sony Pictures belső levelezését, forgatókönyveket, megjelentetésre váró filmeket, valamint a cég dolgozóinak és filmsztároknak személyes adatait is ellopták - egy magát "Guardians of Peace", vagyis a béke őrzőinek nevező hackercsoport vállalta magára. Észak-Korea érintettsége azért merült fel, mert a hackerek azzal fenyegetőztek, hogy erőszakos támadást hajtanak végre mozik ellen, ha a stúdió bemutatja a "The Interview" című vígjátékot, amelyben két amerikai újságírót Kim Dzsong Un észak-koreai vezető meggyilkolásával bíz meg a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA). A film vetítését emiatt a nagy amerikai moziláncok megtagadták, de miután Barack Obama elnök elítélte a döntést, kisebb mozik karácsony este vetíteni kezdték a filmet, és a Sony az interneten is elérhetővé tette a vígjátékot Amerikában.
Az FBI korábban azt közölte, hogy a Sony elleni támadásban használt rosszindulatú számítógépes program (malware) - egy adatmegsemmisítő szoftver - elemzése alapján olyan malware-hez jutottak el, amelyet észak-koreai hackerek már korábban kifejlesztettek és használtak. Ugyanakkor szakértők szerint az említett program már régóta hozzáférhető a világhálón, és azt bármelyik hacker bevethette volna.
A CNN szerint már csak azért sem Észak-Korea az egyetlen lehetséges tettes, mert a Sonynak több más ellensége is van. Az egyik potenciális támadó a The Lizard Squad (A hüllő csoport) nevű hackerbanda, amely karácsony este megbénította a Sony Playstation játékkonzolrendszerét, és korábban már számos jelentős támadást hajtott végre nagy játékszolgáltatások ellen.
Az is elképzelhető - írta a CNN -, hogy a Sony egy korábbi dolgozója áll a támadás mögött. Sam Glines szerint egy nemrég elbocsátott, az interneten Lena fedőnevet használó Sony-alkalmazott kapcsolatban áll a Guardians of Peace-szel, és akár ő is lehet a kiszivárogtatott információk forrása.
A CNN azt is megjegyezte: akár felbérelt hackerek segítségével vagy az interneten elérhető kiberfegyverekkel is végrehajthatták a támadást. Korábban már számos nagyobb hackertámadás érte a Sonyt: Playstation hálózatáról 2011-ben mintegy 77 millió felhasználó személyes adatait lopták el, és ugyanabban az évben a Sony Pictures rendszerében is súlyos károkat okozott egy támadás.
http://edition.cnn.com/2014/12/27/tech/north-korea-expert-doubts-about-hack/index.html
"A hivatalos és a más, általunk összegyűjtött bizonyítékok alapján világos számunkra, hogy (Észak-Korea) egyértelműen nem felelős a Sony elleni támadás kiterveléséért vagy kivitelezéséért" - mondta a CNN-nek Sam Glines, a Norse kiberbiztonsági cég vezetője.
Scott Borg független IT-biztonsági kutató pedig azt mondta a hírcsatornának, hogy bár a phenjani rezsim valóban rendelkezik egy kiberhadviselésre szakosodott egységgel, a Sony elleni hackertámadás "meghaladja azt a képességi szintet, amit eddig megfigyelhettünk" az észak-koreaiaktól.
Az FBI hivatalosan nem kommentálta a CNN-nek ezeket a kételyeket. Korábban nevük elhallgatását kérő amerikai tisztségviselők azt mondták a hírcsatornának, az FBI és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) képes volt beazonosítani, hogy a támadást Észak-Koreából indították.
A támadást - amelynek során a Sony Pictures belső levelezését, forgatókönyveket, megjelentetésre váró filmeket, valamint a cég dolgozóinak és filmsztároknak személyes adatait is ellopták - egy magát "Guardians of Peace", vagyis a béke őrzőinek nevező hackercsoport vállalta magára. Észak-Korea érintettsége azért merült fel, mert a hackerek azzal fenyegetőztek, hogy erőszakos támadást hajtanak végre mozik ellen, ha a stúdió bemutatja a "The Interview" című vígjátékot, amelyben két amerikai újságírót Kim Dzsong Un észak-koreai vezető meggyilkolásával bíz meg a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA). A film vetítését emiatt a nagy amerikai moziláncok megtagadták, de miután Barack Obama elnök elítélte a döntést, kisebb mozik karácsony este vetíteni kezdték a filmet, és a Sony az interneten is elérhetővé tette a vígjátékot Amerikában.
Az FBI korábban azt közölte, hogy a Sony elleni támadásban használt rosszindulatú számítógépes program (malware) - egy adatmegsemmisítő szoftver - elemzése alapján olyan malware-hez jutottak el, amelyet észak-koreai hackerek már korábban kifejlesztettek és használtak. Ugyanakkor szakértők szerint az említett program már régóta hozzáférhető a világhálón, és azt bármelyik hacker bevethette volna.
A CNN szerint már csak azért sem Észak-Korea az egyetlen lehetséges tettes, mert a Sonynak több más ellensége is van. Az egyik potenciális támadó a The Lizard Squad (A hüllő csoport) nevű hackerbanda, amely karácsony este megbénította a Sony Playstation játékkonzolrendszerét, és korábban már számos jelentős támadást hajtott végre nagy játékszolgáltatások ellen.
Az is elképzelhető - írta a CNN -, hogy a Sony egy korábbi dolgozója áll a támadás mögött. Sam Glines szerint egy nemrég elbocsátott, az interneten Lena fedőnevet használó Sony-alkalmazott kapcsolatban áll a Guardians of Peace-szel, és akár ő is lehet a kiszivárogtatott információk forrása.
A CNN azt is megjegyezte: akár felbérelt hackerek segítségével vagy az interneten elérhető kiberfegyverekkel is végrehajthatták a támadást. Korábban már számos nagyobb hackertámadás érte a Sonyt: Playstation hálózatáról 2011-ben mintegy 77 millió felhasználó személyes adatait lopták el, és ugyanabban az évben a Sony Pictures rendszerében is súlyos károkat okozott egy támadás.
http://edition.cnn.com/2014/12/27/tech/north-korea-expert-doubts-about-hack/index.html
Növekvőben a használt lakások piaca
Az új lakások építése ugyan még mindig a negatív csúcs közelében van, de a használtlakás-piac már emelkedő pályára állt, ami az új lakások iránti kereslet élénkülését vetíti előre ingatlanpiaci szakértők szerint.
Az idén 105 ezer lakás cserélt gazdát, 2,3 százalékkal, több mint tavaly az Otthon Centrum (OC) ingatlan franchise hálózat becslése szerint. A forgalom 2003-ban 270 ezer adásvétellel tetőzött, az idén legfeljebb 9 ezer új lakás épül, szemben a tavalyi 7293 lakással, ami negatív rekord volt.
A kormány célja, hogy újra évi 40 ezer lakás épüljön - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) decemberi közgyűlésén. Ehhez támogatást is nyújtanak, jövőre már egy gyermek után is jár 500 ezer forint szocpol támogatás, ami használt lakás vásárlására is igénybe vehető. A használt lakások forgalmának növelésével ugyanis élénkíthető a lakáspiac, ami majd kihat az új lakások építésére is - tette hozzá a miniszter.
Az új lakások vásárlásához, építéséhez stabil jövedelem és megfizethető hitel szükséges - állítják a szakértők, akik azt javasolják: a hitel kamata ne legyen magasabb 2-3 százaléknál, a felvevője pedig legyen biztos abban, hogy lesz munkahelye - és elegendő jövedelme - a futamidő alatt. A szakértők továbbá vagy a lakásépítés áfájának drasztikus lecsökkentését, vagy a magas áfa állami ellensúlyozását javasolják. Ilyen javaslatot fogalmazott meg a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) és a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) is.
A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. Az indexek viszonyítási alapja a 2006-2010 között regisztrált átlagos állapot, ehhez képest a lakáspiaci index idén ősszel 115 ponton állt Budapesten és 109 pontot országosan. A tavaszi felméréshez képest az előbbi 4, míg az utóbbi 3 ponttal magasabb.
Az index értéke megközelíti a válság előtti csúcspontot, de ez nem arra utal, hogy a piaci szereplők egy újabb aranykor bekövetkezését várják, csak a jelenlegi szinthez viszonyított élénkülést jelez.
Az ingatlanos cégek fellendülést várnak a fővárosi panellakásoknál, és stagnálást a családi házak iránti keresletnél a következő 12 hónapban. A GKI tavaszi felmérésben ezer háztartásból 9 válaszolta azt, hogy biztosan épít vagy vásárol lakást egy éven belül. Októberben ez a szám 6-ra csökkent. A felújításnál-bővítésnél viszont 22-ről 23 százalékra emelkedett az ezt biztosan tervezők aránya.
A várakozások szerint a használt lakások ára várhatóan 0,7 míg az újaké 1 százalékkal emelkedik a következő 12 hónapban Budapesten. Az országos átlag 1,1 százalék a használt, és 1 százalék az új lakásoknál. A használt lakások árait a 2,2 százalékos Nyugat-magyarországi áremelkedés húzza fel.
Budapesten a használt téglalakások átlagos ára jelenleg 289 ezer forint négyzetméterenként, a használt paneleseké 180 ezer, míg a családi házaké 218 ezer forint, fajlagosan. Kelet-Magyarországon a fajlagos ár - az előbbi sorrendben - 174 ezer, 128 ezer, illetve 141 ezer forint. Ugyanez Nyugat-Magyarországon: 175 ezer, 142 ezer illetve 129 ezer forint négyzetméterenként. Az idei áremelkedés 2,5 százalékos volt - az OC adatai szerint.
Közép-Európában a lakások átlagára Magyarországon a legalacsonyabb, a négyzetméterenkénti ár csupán 917 euró, míg a legmagasabb Csehországban, ahol egy négyzetméterért 1186 eurót kell fizetni, a Deloitte Zrt. elemzése alapján.
Az idén 105 ezer lakás cserélt gazdát, 2,3 százalékkal, több mint tavaly az Otthon Centrum (OC) ingatlan franchise hálózat becslése szerint. A forgalom 2003-ban 270 ezer adásvétellel tetőzött, az idén legfeljebb 9 ezer új lakás épül, szemben a tavalyi 7293 lakással, ami negatív rekord volt.
A kormány célja, hogy újra évi 40 ezer lakás épüljön - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) decemberi közgyűlésén. Ehhez támogatást is nyújtanak, jövőre már egy gyermek után is jár 500 ezer forint szocpol támogatás, ami használt lakás vásárlására is igénybe vehető. A használt lakások forgalmának növelésével ugyanis élénkíthető a lakáspiac, ami majd kihat az új lakások építésére is - tette hozzá a miniszter.
Az új lakások vásárlásához, építéséhez stabil jövedelem és megfizethető hitel szükséges - állítják a szakértők, akik azt javasolják: a hitel kamata ne legyen magasabb 2-3 százaléknál, a felvevője pedig legyen biztos abban, hogy lesz munkahelye - és elegendő jövedelme - a futamidő alatt. A szakértők továbbá vagy a lakásépítés áfájának drasztikus lecsökkentését, vagy a magas áfa állami ellensúlyozását javasolják. Ilyen javaslatot fogalmazott meg a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) és a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) is.
A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. Az indexek viszonyítási alapja a 2006-2010 között regisztrált átlagos állapot, ehhez képest a lakáspiaci index idén ősszel 115 ponton állt Budapesten és 109 pontot országosan. A tavaszi felméréshez képest az előbbi 4, míg az utóbbi 3 ponttal magasabb.
Az index értéke megközelíti a válság előtti csúcspontot, de ez nem arra utal, hogy a piaci szereplők egy újabb aranykor bekövetkezését várják, csak a jelenlegi szinthez viszonyított élénkülést jelez.
Az ingatlanos cégek fellendülést várnak a fővárosi panellakásoknál, és stagnálást a családi házak iránti keresletnél a következő 12 hónapban. A GKI tavaszi felmérésben ezer háztartásból 9 válaszolta azt, hogy biztosan épít vagy vásárol lakást egy éven belül. Októberben ez a szám 6-ra csökkent. A felújításnál-bővítésnél viszont 22-ről 23 százalékra emelkedett az ezt biztosan tervezők aránya.
A várakozások szerint a használt lakások ára várhatóan 0,7 míg az újaké 1 százalékkal emelkedik a következő 12 hónapban Budapesten. Az országos átlag 1,1 százalék a használt, és 1 százalék az új lakásoknál. A használt lakások árait a 2,2 százalékos Nyugat-magyarországi áremelkedés húzza fel.
Budapesten a használt téglalakások átlagos ára jelenleg 289 ezer forint négyzetméterenként, a használt paneleseké 180 ezer, míg a családi házaké 218 ezer forint, fajlagosan. Kelet-Magyarországon a fajlagos ár - az előbbi sorrendben - 174 ezer, 128 ezer, illetve 141 ezer forint. Ugyanez Nyugat-Magyarországon: 175 ezer, 142 ezer illetve 129 ezer forint négyzetméterenként. Az idei áremelkedés 2,5 százalékos volt - az OC adatai szerint.
Közép-Európában a lakások átlagára Magyarországon a legalacsonyabb, a négyzetméterenkénti ár csupán 917 euró, míg a legmagasabb Csehországban, ahol egy négyzetméterért 1186 eurót kell fizetni, a Deloitte Zrt. elemzése alapján.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)