Nem a turisták
látogatása miatt kezdtek fakulni a világhírű Altamira-barlang őskori
falfestményei, ezért korlátozottan, de továbbra is nyitva maradhat a
nagyközönség előtt a barlang - derült ki a paleolitikum művészetének
legismertebb lelőhelyén végzet tudományos kutatásból.
A
tanulmányt készítő tudósok egy éven keresztül vizsgálták a
világörökségnek nyilvánított barlang állapotát. Arra jutottak, hogy a
több mint 14 ezer éves barlangrajzokat bizonyos mikroorganizmusok
elszaporodása és a szén-dioxid szintjének emelkedése veszélyezteti
leginkább, de a beszivárgó víz is árt a képeknek. A kutatók azt
javasolták, hogy telepítsenek a barlangba szellőztető rendszert - írta
pénteken az ABC című spanyol napilap.
Az Altamira-barlangot
tizenhárom éve zárták be a festmények rohamos pusztulása miatt, és épp a
kutatást segítendő nyitották meg részlegesen a látogatók előtt
februárban, szigorú feltételek mellett. A barlangot hetente egyszer egy
ötfős csoport keresheti fel, amelynek tagjait az Altamira Múzeum
látogatói közül sorsolják ki. A szerencsés turisták kizárólag speciális
overállban és maszkban léphetnek a barlangba, ahol mindössze 37 percig
tartózkodhatnak vezető kíséretében.
A szakemberek szerint az
emberi jelenlét ebben a formában alig befolyásolja a barlang környezeti
viszonyait. Korábban azt feltételezték, hogy a turisták miatt nő meg a
hőmérséklet és a relatív páratartalom odabent, és ez teszi tönkre az
alkotásokat.
A vizsgálatok bizonyították azt is, hogy az
Altamira-barlang teljes bezárása nem állítaná meg a falfestmények
pusztulási folyamatát. Ezért a jelenlegi feltételek mellett továbbra is
látogatható lesz, ám egyelőre csak 2015 februárjáig. A tervek szerint
akkor döntenek majd arról, hogy hosszú távon folytatódhatnak-e, és ha
igen, miként ezek a látogatások.
A falfestményeiről híres
barlangra 1868-ban egy vadász talált rá véletlenül. A paleolitikum
(őskőkor) művészetének legismertebb lelőhelye az észak-spanyolországi
Santandertől 30 kilométerre nyugatra fekszik. A 280 méter hosszú, több
teremből, folyosóból álló mészkőbarlangban 1879-ben az ásatást vezető
Marcelino de Sautuola kislánya fedezte fel a mennyezeten az ősember
festményeit. Valódiságukat csak 20 évvel később ismerték el, amikor
Franciaországban is találtak hasonló barlangfestményeket.
A
freskók az úgynevezett magdaléni kultúra idején, Kr. e. 13 500 körül
készülhettek. A barlang sötétszürke sziklafalát, mennyezetét jégkorvégi
állatok, bölény-, vaddisznó-, vadló- és szarvasábrázolások díszítik.
Összesen 600 festmény és 1500 karcolat található a barlangban, amelyet
az UNESCO 1985-ben nyilvánított a világörökség részévé.
2001-ben
nyílt meg turisták számára a barlang "hasonmás" változata, az Altamira
Múzeum, amelyet tavaly 240 ezer látogató keresett fel. http://www.abc.es/cultura/20140912/abci-visitas-cuevas-altamira-201409112100.html
forrás: MTI
kép: http://www.abc.es
barlang
,
érdekesség
,
festészet
,
történelem
Nem az emberi jelenlét miatt fakulnak az Altamira-barlang freskói
Egyre több lengyel
támogatná a sorkatonai szolgálat visszaállítását - derül ki a Lengyel
Statisztikai Hivatal (CBOS) kedden közzétett adataiból, a nemzetvédelmi
minisztérium azonban nem tervezi a sorkötelezettség újbóli bevezetését.
Ugyanakkor megnőtt a sorkatonai szolgálat határozott támogatóinak a
száma. A megkérdezettek 34 százaléka (2008-ban még csak 26 százalék
tartozott ehhez a csoporthoz) úgy vélekedik, hogy a hadsereg nagyrészt
hivatásos katonákból álljon, de legyenek sorkatonák is. További 11
százalék alapvetően sorkatonaságra épülő hadsereget szeretne, ez két
százalékos növekedést jelent a korábbi kimutatás szerint.
Az augusztus második felében végzett felmérés eredményét a Gazeta
Wyborcza című napilap a kelet-ukrajnai harcok súlyosbodásával hozta
kapcsolatba.
A napilap Jacek Sontát, a nemzetvédelmi minisztérium szóvívőjét is
megszólaltatta, aki szerint a katonai kiképzettség minősége
szempontjából azonban nem kívánatos a kötelező sorkatonai szolgálat
visszaállítása.
A lengyel hadsereg jelenleg mintegy 100 ezer katonából, valamint 20
ezernyi önkéntes tartalékosból áll.
forrás: MTI
kép: szlawirtus.blog.hu
Egyre többen szeretnék a sorkötelezettség visszaállítását Lengyelországban
- Ki az abszolút nagyképű?
- Aki azt hiszi, hogy okosabb nálam.
- Aki azt hiszi, hogy okosabb nálam.
szerző: ismeretlen
Nagyképű...
Számos mítosz és
legenda született arról a hatásról, amelyet a holdvilág gyakorol az
állatok magatartására, de tudományos alapon eddig csak kevesen próbálták
feltárni a jelenség gyökereit: tudósok egy csoportja most átfogó
felmérést készített a holdciklus által kiváltott viselkedési normák
közvetlen és közvetett összefüggéseiről.
A brit tudományos akadémia biológiai kiadványában megjelent szemle egyszersmind felhívja a figyelmet arra is, hogy a Hold fényét elhomályosító mesterséges fényszennyezés megzavarhatja a természetes úton kialakult cselekvési mintákat.
A kutatók megállapítása szerint sok éjszakai állat egyszerűen a holdvilág erősségének - illetve a holdciklushoz kötődő dagálynak - a szintjéhez igazítja viselkedését, míg mások titokzatosabb módon követik az égitest által "működtetett" óra járását.
A holdfény egyfajta szinkronizáló jelzésnek is tekinthető, amely mintegy végszóként szolgál a többi környezeti paraméter számára, például a dagály közeledtére vagy az élelemforrás elérhetőségére - vagy egyszerűen csak lehetővé teszi, hogy az éjszakai állatok jobban lássanak. A hatás széles körű és sokféle, kezdve az olyan hosszú távú folyamatokról, mint a megtermékenyülés és a vándorlás időzítése, egészen a fényerősséghez való alkalmazkodásig - magyarázta a LiveScience.com tudományos portálnak Noga Kronfeld-Schor, a Tel-Avivi Egyetem biológusa, a jelentés társszerzője.
Hogy pontosabban megértsék az összefüggéseket, a kutatócsapat három fő kategóriába sorolta a hatásokat - szaporodás, kommunikáció és élelemszerzés -, majd szemügyre vette a különböző állatcsoportok reakcióit a holdciklus változására.
Ami az első kategóriát illeti, a legmeglepőbb jelenséget decemberben tapasztalták az ausztráliai Nagy-korallzátonynál. A holdvilág hatására minden évben ugyanabban az időpontban korallok rakják le tömegével petéiket: ha a fény erőssége elér egy bizonyos szintet, a virágállatok százával lövellik ki szinte vezényszóra spermáikat, illetve petesejtjeiket, hogy elősegítsék a megtermékenyülést és új kolónia létrehozását. Valószínűleg a hőmérséklet, a víz sótartalma és a táplálékforrás elérhetősége is belejátszik az időzítésbe, de a kutatók szerint a végszót a holdvilág adja meg.
A "kommunikációs csatornák" változása elsősorban az éjszakai madaraknál érhető tetten. A nagy fülesbagoly (uhu) például jelenlétének jelzésére gyakrabban villantja fel a nyakánál elhelyezkedő fehér tollakat teliholdnál, mert az ezüstös fényben a többi madár jobban észreveszi azokat. Más bagolyfajták viszont éppen hogy visszahúzódnak, ha süt a hold, mert így próbálják elkerülni a ragadozókat.
Az utóbbi viselkedés általánosnak tekinthető a holdciklushoz igazodó szárazföldi állatoknál is. Megint másként reagálnak a tengeri emlősök az égitest vonzásától befolyásolt árapály ingadozásra. A tengeri teknősök megvárják, míg a dagály tetőzik teliholdnál, és a hullámok hátán evickélnek ki messze a partra, hogy a homokfövenyben elássák a tojásaikat.
A hangyalesők - szitakötőre emlékeztető nagy termetű, hosszú csápú rovarok - pedig a telihold fényénél vájnak gödröket kiszemelt zsákmányuk foglyul ejtésére.
A témával foglakozó viszonylag kevés tudományos munkának betudhatóan összességében továbbra is rejtve maradnak a holdvilág kiváltotta hatás okai és jellemzői. "Nagyon sokan közülünk félnek az éjszakai teremtményektől, ráadásul nehéz megfigyelni és tanulmányozni őket" - érvelt a tel-avivi tudós.
Az sincs mélyebben feltárva, hogy a mesterséges fény milyen mértékben bolygatja meg a természetes ciklusok szerepét, de az eddigi tanulmányok egyértelműen kimutatták, hogy a fényszennyezés hatására néhány éjszakai állat kevésbé hajlamos zsákmányejtéssel vagy élelemgyűjtéssel foglalkozni, sőt esetleg más megszokott tevékenységével is felhagy.
(http://www.livescience.com/37927-how-moon-affects-nocturnal-animals.html)
A brit tudományos akadémia biológiai kiadványában megjelent szemle egyszersmind felhívja a figyelmet arra is, hogy a Hold fényét elhomályosító mesterséges fényszennyezés megzavarhatja a természetes úton kialakult cselekvési mintákat.
A kutatók megállapítása szerint sok éjszakai állat egyszerűen a holdvilág erősségének - illetve a holdciklushoz kötődő dagálynak - a szintjéhez igazítja viselkedését, míg mások titokzatosabb módon követik az égitest által "működtetett" óra járását.
A holdfény egyfajta szinkronizáló jelzésnek is tekinthető, amely mintegy végszóként szolgál a többi környezeti paraméter számára, például a dagály közeledtére vagy az élelemforrás elérhetőségére - vagy egyszerűen csak lehetővé teszi, hogy az éjszakai állatok jobban lássanak. A hatás széles körű és sokféle, kezdve az olyan hosszú távú folyamatokról, mint a megtermékenyülés és a vándorlás időzítése, egészen a fényerősséghez való alkalmazkodásig - magyarázta a LiveScience.com tudományos portálnak Noga Kronfeld-Schor, a Tel-Avivi Egyetem biológusa, a jelentés társszerzője.
Hogy pontosabban megértsék az összefüggéseket, a kutatócsapat három fő kategóriába sorolta a hatásokat - szaporodás, kommunikáció és élelemszerzés -, majd szemügyre vette a különböző állatcsoportok reakcióit a holdciklus változására.
Ami az első kategóriát illeti, a legmeglepőbb jelenséget decemberben tapasztalták az ausztráliai Nagy-korallzátonynál. A holdvilág hatására minden évben ugyanabban az időpontban korallok rakják le tömegével petéiket: ha a fény erőssége elér egy bizonyos szintet, a virágállatok százával lövellik ki szinte vezényszóra spermáikat, illetve petesejtjeiket, hogy elősegítsék a megtermékenyülést és új kolónia létrehozását. Valószínűleg a hőmérséklet, a víz sótartalma és a táplálékforrás elérhetősége is belejátszik az időzítésbe, de a kutatók szerint a végszót a holdvilág adja meg.
A "kommunikációs csatornák" változása elsősorban az éjszakai madaraknál érhető tetten. A nagy fülesbagoly (uhu) például jelenlétének jelzésére gyakrabban villantja fel a nyakánál elhelyezkedő fehér tollakat teliholdnál, mert az ezüstös fényben a többi madár jobban észreveszi azokat. Más bagolyfajták viszont éppen hogy visszahúzódnak, ha süt a hold, mert így próbálják elkerülni a ragadozókat.
Az utóbbi viselkedés általánosnak tekinthető a holdciklushoz igazodó szárazföldi állatoknál is. Megint másként reagálnak a tengeri emlősök az égitest vonzásától befolyásolt árapály ingadozásra. A tengeri teknősök megvárják, míg a dagály tetőzik teliholdnál, és a hullámok hátán evickélnek ki messze a partra, hogy a homokfövenyben elássák a tojásaikat.
A hangyalesők - szitakötőre emlékeztető nagy termetű, hosszú csápú rovarok - pedig a telihold fényénél vájnak gödröket kiszemelt zsákmányuk foglyul ejtésére.
A témával foglakozó viszonylag kevés tudományos munkának betudhatóan összességében továbbra is rejtve maradnak a holdvilág kiváltotta hatás okai és jellemzői. "Nagyon sokan közülünk félnek az éjszakai teremtményektől, ráadásul nehéz megfigyelni és tanulmányozni őket" - érvelt a tel-avivi tudós.
Az sincs mélyebben feltárva, hogy a mesterséges fény milyen mértékben bolygatja meg a természetes ciklusok szerepét, de az eddigi tanulmányok egyértelműen kimutatták, hogy a fényszennyezés hatására néhány éjszakai állat kevésbé hajlamos zsákmányejtéssel vagy élelemgyűjtéssel foglalkozni, sőt esetleg más megszokott tevékenységével is felhagy.
(http://www.livescience.com/37927-how-moon-affects-nocturnal-animals.html)
forrás: MTI
állatvilág
,
érdekesség
,
Hold
Átfogó felmérés készült a holdvilág állatokra gyakorolt hatásáról
George Clooney
amerikai filmsztárt és libanoni-brit jegyesét, Amal Alamuddin ügyvédet a
volt olasz kulturális miniszter, korábbi római polgármester, Walter
Veltroni adja össze Velencében szeptember 29-én - írta hétfőn a Corriere
del Veneto olasz regionális napilap.
Clooneynak
és Veltroninak két közös szenvedélye is van a lap szerint: a film és
Afrika, mindenekelőtt Dárfúr: talán ezért kérte fel a filmszínész a
barátját, az olasz politikust, írót és immáron rendezőt, hogy adja össze
menyasszonyával.
A volt római polgármester az elmúlt napokban
nyújtotta be kérelmét a lagúnák városának önkormányzatához, hogy ott
eskethesse a jegyespárt. Az esküvő időpontja szeptember 29., helye a Ca'
Farsetti, a velencei önkormányzat épülete. Az év esküvőjéről - amely a
lap szerint nagyobb meglepetés, mint Brad Pitt és Angelina Jolie
menyegzője - apránként szivárognak a hírek.
Tudni már, hogy a
Cipriani hotelben foglaltak szobát, ahol az amerikai színész a velencei
filmfesztivál alatt szokott megszállni, valamint a Canale Grande partján
álló Aman luxusszállodában.
A menyasszony Oscar de la
Renta-ruhát fog viselni, hétkarátos aranyból készült jegygyűrűje több
mint 500 ezer euróba (157 millió forint) került. Az esküvőre Lana del
Rey énekesnő is hivatalos, és a virágdíszeket alkotó Munaretto cégnél
már hetek óta folyik a lázas készülődés - írta a Corriere del Veneto.
Minden
más azonban alaptalan pletyka: az is, hogy Alamuddin babát várna és az
is, hogy egy londoni anyakönyvvezető előtt már pénteken egybekeltek
volna, hiába várakozott a hivatal előtt riporterek egy csoportja. (http://corrieredelveneto.corriere.it/veneto/notizie/cronaca/2014/15-settembre-2014/george-si-a-veltroni-230136085285.shtml)
forrás: MTI
kép: http://corrieredelveneto.corriere.it
Clooneyt és jegyesét a volt olasz kulturális miniszter adja össze
A Budapesti Nyomozó
Ügyészség csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak
bűntette és más bűncselekmények miatt vádiratot nyújtott be két ember
ellen, aki a vád szerint pár hónapja rátámadt három intézkedő rendőrre -
közölte a fővárosi főügyész hétfőn az MTI-vel.
Ibolya
Tibor közleményében azt írta: a vádirat lényege szerint a IX. kerületi
rendőrkapitányság járőrei május 19-én erőszakos cselekményre utaló
lakossági bejelentés alapján érkeztek a Márton utcába, ahol a lakásban
tartózkodókat igazoltatni akarták.
Két férfi ekkor szidalmazni
kezdte a rendőröket, majd azt kiabálták, hogy megverik őket. Egyikük -
karjában egy gyerekkel - ököllel megütötte az egyik rendőrt a fején,
majd - már menekülés közben - egy vele szemben intézkedő másik rendőrt
is megtámadott. Őt nagy erővel meglökte, emiatt a rendőr hanyatt esett
és agyrázkódást szenvedett. Eközben két társa - a másik férfi és a nő -
továbbra is a helyszínen intézkedő két rendőrt lökdöste, hogy
akadályozzák őket a jogszerű eljárásban - tartalmazza a közlemény.
A
Budapesti Nyomozó Ügyészség a rendőrt ököllel bántalmazó férfi és a nő
ellen csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntette
miatt emelt vádat, és a férfit súlyos testi sértés kísérletével,
valamint kiskorú veszélyeztetésével is vádolja. Mindkét vádlott előzetes
letartóztatásban van, velük szemben az ügyészség letöltendő
börtönbüntetés kiszabását indítványozta a vádiratban. Harmadik társuk
szökésben van, ezért a vele kapcsolatos eljárást elkülönítették.
forrás: MTI
kép:
Rendőrökre támadók ellen emeltek vádat
Magyar sikerrel
zárult a szektorlabdában, ismertebb nevén a gombfociban először
megrendezett Interkontinentális Kupa-döntőt, amelyen Európa és
Dél-Amerika legjobbja találkozott egymással Budapesten.
A
szervezők tájékoztatása szerint a 4-4 tagú csapatok találkozóján a
Bajnokok Ligája-győztes Testvériség 32-0-ra nyert a brazil Vasco da Gama
ellen vasárnap.
Jövőre Rio de Janeiro ad otthont az Interkontinentális Kupának.
forrás: MTI
kép: www.mixonline.hu
Magyar siker az interkontinentális gombfoci döntőben
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)