Szeszes italt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőitalt, valamint újságot is árulhatnának, és akár már májusban megkezdhetnék az árusítást a nemzeti dohányboltok. Így módosítaná a kormány a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt.
Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés pontosítja a dohányboltban folytatható kereskedelmi tevékenységre vonatkozó bejelentési szabályokat is.
A hétfőn megjelent módosító javaslat az ellátás biztonsága és a jövedékiadó-bevételek zavartalan befolyása miatt két új rendelkezést is beiktat a dohánytörvénybe.
Az egyik megteremti annak a lehetőségét, hogy - amennyiben a dohányboltra vonatkozó engedéllyel már rendelkezik - a jogosult akár 2013. május 1-jét követően is megnyithassa dohányboltját annak érdekében, hogy a fogyasztók megismerhessék.
A másik rendelkezés pedig biztosítja azt, hogy azok a kiskereskedők, akik a hatályba lépő új szabályok miatt nem folytathatják tevékenységüket, 2013. július 16-ig értékesíthessék megmaradt készletüket.
Erre a részletes indoklás szerint azért van szükség, mert a nagykereskedők jelzése szerint azok a kiskereskedők, akik 2013. július 1-jét követően a tevékenységet nem folytathatják, esetleg már májustól nem rendelnek majd újabb dohányterméket, nehogy a készletük "beragadjon". A kormány emellett visszavásárlási kötelezettséget ír elő a nagykereskedők részére a mégis megmaradt árukészletre.
A dohánytörvény a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet kivette a kereskedelmi törvény hatálya alól, és így a bejelentésre vagy engedélyezésre vonatkozó szabályok sem vonatkoznak rá. A vámhatósági engedélyezésen túl a korábban elfogadott rendelkezések szerint sem volt szükség arra, hogy önmagában a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet a jogosult a jegyzőnél bejelentse, illetve működési engedélyt kérjen.
Ugyanakkor e tevékenység mellett bővült az egyéb termékek forgalmazásának köre, amely miatt a kereskedelmi tevékenység folytatásának általános szabályai és a dohányboltban folytatott kereskedelmi tevékenység közötti összhangot meg kell teremteni - olvasható a javaslat részletes indoklásában.
Ennek érdekében a javaslat kimondja: ha a dohánytermék-kiskereskedő a törvény által lehetővé tett egyéb termékeket is forgalmazni kívánja, úgy ehhez elég a vámhatóság felé bejelentést tennie, és ezirányú tevékenységét meg is kezdheti. Mivel a rendelkezés dohányboltban folytatott értékesítésről szól, ezért eleve feltételezi, hogy a jogosult a dohányboltra vonatkozó vámhatósági engedéllyel rendelkezik.
Nincs szükség arra, hogy a kiskereskedő a jegyzőhöz is forduljon, viszont a vámhatóság a bejelentést megküldi a jegyzőnek annak érdekében, hogy a nyilvántartás egységes maradhasson - hívja fel a figyelmet a kormány.
Annak érdekében, hogy a koncessziós jogosultság leendő gyakorlója minél hamarabb piacra léphessen, szükséges annak biztosítása is, hogy – a vámhatóságtól már beszerzett, de csak 2013. július 1-jétől érvényes engedély birtokában – a dohányboltot már előzetesen is üzemeltetni lehessen. Ennek köszönhetően az új piaci szereplőt vagy a régi piaci szereplő ezen új értékesítési helyét a fogyasztók minél hamarabb megismerhetik. Mivel az engedély – illetve a dohánybolt, amelyre az engedélyt kiadták – már létezik, de még nem érvényes (nem lehet az a dohánytörvény vonatkozó passzusának 2013. július 1-jei hatálybalépését megelőzően), ezért az ilyen előzetes üzemeltetést egy külön a vámhatósághoz benyújtott bejelentést követően lehet megkezdeni.
A dohánybolt előzetes üzemeltetése során a dohányboltban csak azokat a termékeket lehet forgalmazni, amelyeket később – 2013. július 1-jét követően – is lehet majd - áll a javaslatban.
A javaslat tartalmazza azt is, hogy mozgóboltból dohányterméket idén júliustól csak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. vagy az általa feljogosított kiskereskedő árusíthat.
A tavaly szeptemberben elfogadott trafiktörvény alapján állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme 2013. július 1-jétől, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak. A kétezer lakosúnál kisebbeken legfeljebb egy, az annál népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet majd üzemeltetni, kétezer lakosonként pedig további egy dohányboltra szerezhető koncesszió. A jogszabály nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol.
Az eredeti törvényt tavaly decemberben módosították, e szerint lottót és sorsjegyet is árulhatnak a dohányboltok.
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. január 16-án javasolta, hogy a trafikokban a dohánytermékek, dohányterméket kiegészítő termékek és szerencsejáték termékek mellett hírlap, ásványvíz, égetett szesz, kávé, energiaital és üdítő is kerülhessen a polcokra.
forrás: MTI
Két kelet-kínai városban negyedik generációs (4G) üzleti célú vezeték nélküli telekommunikációs szolgáltatást helyeztek üzembe, ez új korszakot nyit a nagy sebességű mobil internet világában Kínában - jelentette a kínai média hétfőn.
A Csöcsiang tartományi Hangcsou és Vencsou városban 500 jüan (17 ezer forint) befizetése ellenében lehet csatlakozni a China Mobile, az ország legnagyobb szolgáltatója hálózatához. Ningpo város lakói pedig kezdeményezhetik csatlakozásukat a kísérlethez.
A vállalat a TD-LTE technológiát, a nemzetközi szabványok egyikét alkalmazza 4G hálózatához, amely - a híradások szerint - tízszer gyorsabb elődjénél, a 3G-nél.
A beszámoló példaként említi, hogy a 4G használói egy 10 megabájtos szoftvert két másodperc alatt, míg például egy 2 gigabájtos HD filmet néhány perc alatt tölthetnek le.
A több mint 700 millió előfizetővel rendelkező China Mobile kísérleti hálózatát 2011-ben kezdte kiépíteni több kínai városban, köztük Hangcsouban. Csöcsiang székhelyén 2400 4G bázisállomás található, amellyel 500 négyzetkilométernyi területet fednek le.
Korábbi híradások szerint a hálózat kiépítésének részeként 13 városban 20 ezer bázisállomás létrehozásán dolgoznak. A francia távközlési berendezéseket gyártó Alcatel-Lucent ezekből 3000 felállítására szerződött Sanghajban, Nankingban és Csingtaóban. Azt követően, hogy a hálózatot várhatóan a közeljövőben 100 várossal bővítik, további, körülbelül 200 ezer bázisállomásra lesz szükség.
forrás: MTI
A hétvégén napvilágot látott hírek szerint fideszes és KDNP-s politikusok keveredtek "off-shore közeli cégek" ügyeibe - mondta Török Zsolt, az MSZP szóvivője a Fidesz fővárosi, Lendvay utcai székháza előtt tartott hétfői sajtótájékoztatóján.
A politikus a Privát Kopó nevű bűnügyi magazin cikkére utalt, ami szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyik, szélessávú körzethálózati fejlesztések címén kiírt pályázatán a húszmilliárdos összegből 12,5 milliárd forintot öt olyan cég nyert el, amelyeket ugyanazon a napon hoztak létre, jegyzett tőkéjük megegyezik, a székhelyük címe azonos, továbbá - a lap szerint - átfedéseket mutat a vállalkozások tulajdonosi körének összetétele is.
A lap arra is utal, hogy két cégben közvetve érdekelt egy olyan zrt. is, amelyiknek a felügyelőbizottságában benne van Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő.
Az MSZP szóvivője úgy fogalmazott, hogy az öt nyertes cég közül "mindegyikben van valamilyen kötődés a kormányzó párthoz, a kormányzó pártszövetséghez".
Szavai szerint felvetődik a kérdés, hogy a kormánypártok valóban komolyan veszik-e Orbán Viktor miniszterelnök kijelentéseit, amelyek szerint a közéletben nincs helye "off-shore lovagoknak". Török Zsolt azt a kérdést is feltette, hogy Fidesz-KDNP hogyan viszonyul az ügyhöz, és ezután "megszabadul-e" Seszták Miklóstól.
A politikus arra is kíváncsi volt, hogy az ügyben a hivatalos szervek indítottak vagy indítanak-e valamilyen vizsgálatot.
Arra a kérdésre, hogy milyen kormánypárti politikusok részvételéről tud még, azt felelte: "még nem bebizonyított tény, hogy több Fidesz-KDNP-s politikus is érintett az ügyben, nem csak Seszták Miklós".
forrás: MTI
Nem változott jelentősen Budapest vezetőinek és képviselőinek vagyoni helyzete az előző évhez képest. A vagyonnyilatkozatokat hétfőn hozták nyilvánosságra a fővárosi önkormányzat honlapján.
Tarlós István főpolgármester tavaly márciusban testvérével közösen eladta édesanyjától örökölt családi házát, amiért 14,5 millió forintot kapott. A városvezető három gyermekének ajándékozott összesen 12,9 millió forintot. A főpolgármester decemberben megvált 9 éves Volkswagen Passátjától, továbbá 3,5 millió forintot törlesztett tartozásaiból.
Helyettesei közül Bagdy Gábornál, György Istvánnál és Szentes Tamásnál semmi nem változott, Csomós Miklós pedig 200 ezer forintot törlesztett a lakáshiteléből.
Németh Zoltán, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője társtulajdonosa lett egy 1630 négyzetméteres ságvári mezőgazdasági területnek, értékpapírban elhelyezett megtakarításai pedig összességében 1,8 millió forinttal nőttek. A politikus egy nagy értékű könyvgyűjteményt is feltüntetett, akárcsak Pokorni Zoltán. A hegyvidéki polgármester rendezte tartozását, pénzpiaci befektetései pedig 5,8 millió forinttal nőttek.
Mintegy 4 millió forinttal növelte értékpapírban elhelyezett megtakarításait Hutiray Gyula, akinek 2400 euróval nőtt a takarékbetétben elhelyezett vagyona is. Raduly József egy Suzuki Ignisre cserélte Ford Escortját, Velkey György vett egy Suzuki SX4-et, Németh Szilárd pedig eladta Citroen Xsara Picassoját. Wintermantel Zsolt márciusban vett egy 46 négyzetméteres újpesti lakást.
Érdekesség, hogy Zsolnai József a nagy értékű ingóságoknál feltüntette 1981 óta bővülő bélyeggyűjteményét és 1990-től gyarapodó érmegyűjteményét.
Az ellenzéki frakcióvezetőknél és frakciótagoknál sem mutatkozik jelentős változás. Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető szerződés alapján fennálló követelése 79 millió forintról 112 millióra emelkedett, pénzintézeti követelése pedig 4,2 millióról 19,5 millió forintra. Helyettese, Tüttő Kata megszüntette mintegy 300 ezer forint értékű befektetési jegyeit és eladta közel 1 millió forint értékű különböző részvényét. Pénzintézeti számlakövetelése félmillió forintra változott 1,1 millióról, 176 milliós kölcsönének összege nem változott.
Kaltenbach Jenő, az LMP frakcióvezetője 508-as Peugeot-ját egy Opel Zafirára cserélte, Losonczy Pál, a Jobbik frakcióvezetője pedig eladta Alfa Romeo 147-esét, festménygyűjteménye, 3 ezer darabos CD-gyűjteménye, antik bútorai, 8-10 kilogramm ezüstje és arany ékszerei továbbra is megvannak.
forrás: MTI
A Die Welt című német konzervatív lap hétfőn a csehországi elnökválasztás apropóján esszét közölt a csehországi és a magyarországi mentalitásról.
Thomas Schmid, a lap szerkesztőbizottságának tagja az Idegen Európa című írásában kifejtette: Európa nyugati felében nem törekednek eléggé a kelet-közép-európai térség részben traumák által formálódott gondolkodásmódjának megértésére. Hozzátette: Magyarországon "ha tetszik, ha nem, továbbra is biztosan ül a nyeregben egy kormány, amely nem csak a retorika szintjén rajzolja újra a nemzeti történelem körvonalait", e törekvés sikere pedig annak is tulajdonítható, hogy Magyarország szerinte nem jutott túl a trianoni szerződés megrázkódtatásán.
Schmid szerint Budapesten és vidéken is "fojtottan izzik az örökös sértettség", amely járhatóvá teszi a "nemzeti begubózódás" útját. A dicsőséges múlt felé fordulás és a "bőszen védekező" jellegű, kereszténységre támaszkodás nem tudja leplezni, hogy ezt a mentalitást valójában "a kudarcérzet és a bizonytalanság" alakítja, és a látszólag erős önérzet még mindig gyenge és sértett. Ez az egyik oka annak, hogy Magyarország olyan helyzetbe manőverezte magát az Európai Unióban, mintha önként vállalná a pária szerepet, és ebben a szerepben "nem is érzi rosszul magát", mert "kiválasztottságként" tudja értelmezni - írta a Die Welt szerzője.
forrás: MTI
Magyarországon ötven embert gyanúsítottak meg 33 labdarúgó-mérkőzés eredményének manipulálása és az ezzel kapcsolatos fogadási csalás ügyében abban a nemzetközi bundabotrányban, amelyben egy nemzetközi bűnszervezet a gyanú szerint az Európai Unió országaiban mintegy 380, Európán kívül pedig további 300 futballmérkőzést bundázott meg - hangzott el az öt ország nemzetközi nyomozócsoportjának közös tevékenységét ismertető sajtótájékoztatón hétfőn.
Németh Baján, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozója elmondta, hogy Magyarországon egy időben 12 helyen tartottak házkutatást, amelynek keretében 320 ezer eurót foglaltak le a hatóságok, három játékost és négy játékvezetőt pedig őrizetbe vettek.
A magyar hatóságok tevékenységét ismertető főnyomozó arra is kitért, hogy a bűnszervezet magyar tagjai 2010-ben csatlakoztak a hálózathoz, részt vettek a fogadások, az utazás megszervezésében, a kenőpénz átadásában, majd a tranzakciókról értesítették a szervezet vezetését. A magyar hatóságok által folytatott nyomozás adatai szerint a csalók esetenként 40 és 600 ezer euró közötti vesztegetési pénzt fizettek, a csalás pedig mérkőzésenként 200 ezer és 2 millió euró közötti kárt okozott.
Angeli László, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze emlékeztetett arra, hogy az első mérkőzést, amellyel kapcsolatban "gyanúsításközlés" történt, 2007-ben játszották, a bűnszervezet magyar tagjai pedig összesen hét mérkőzéssel hozhatók közvetlen összefüggésbe. Az ügyész rámutatott, a csalók arra is kísérletet tettek, hogy kifejezetten a mérkőzések manipulálása céljából rendezzenek futballtornát. Angeli magyar újságírók előtt elmondta, a magyar hatóságok február 22-ig hosszabbították meg a nyomozást, és az várhatóan akkor be is fejeződik, utána pedig 60, vagy rendkívüli esetben 90 nap áll rendelkezésére a vádhatóságnak, hogy vádat emeljen.
Andreas Bachmann, a bochumi ügyészség ügyésze ismertette a legfontosabb adatokat: 425 játékost, játékvezetőt és egyéb tisztségviselőt vesztegettek meg a futball világában 380 meccsel kapcsolatban, az ügy legtöbb gyanúsítottja pedig Németországban van. Az ügyész elmondása szerint a bűnszervezet legalább 8,5 millió euró tiszta hasznot tehetett zsebre és 2,1 millió euró kenőpénzt fizetett ki a mérkőzések eredményének befolyásolására. A német nyomozás adatai szerint a legmagasabb összeget, 140 ezer eurót, Ausztriában fizették ki, és itt tudnak a legnagyobb nyereményről is: egy mérkőzés után 700 ezer eurót tehettek zsebre a bűnözők.
A megbundázott mérkőzések között volt az élvonalbeli bajnokik mellett világbajnoki és Európa-bajnoki selejtező, valamint két Bajnokok Ligája-meccs is.
A képet árnyalandó Friedhelm Althans, a bochumi rendőrség főfelügyelője elmondta, hogy ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, hiszen csak olyan esetekről számolhattak be, amelyekben bebizonyosodott a csalás. Ráadásul, mint elmondta, a bunda bizonyításához nem elég azt bizonyítani, hogy egy meccs eredményét manipulálták, azt is bizonyítani kell, hogy fogadtak is a mérkőzésre.
A főfelügyelő a szervezet felépítését is ismertette: a ranglétra alján azok találhatók, akik megszervezik magát a csalást, a pénz átadását, fölöttük pedig a manipuláció szervezői helyezkednek el, akik fölött a manipulációt és a csalást irányító szint található. A német főfelügyelő elmondta, hogy ezen a szinten hajtják végre magát a fogadást, a legtöbbször Ázsiában, az interneten vagy személyes közvetítőkön keresztül. Arról is beszámolt, a nyomozást rendkívüli módon bonyolulttá teszi, hogy egy-egy mérkőzéssel kapcsolatos csalásban 50-100 ember is érintett lehet 10 különböző országban, más-más földrészen. Althans ezért azt javasolja, az ilyen világméretű csalás jogilag is kerüljön a szervezett bűnözés kategóriájába, emellett azt is kívánatosnak tartaná, hogy legalább uniós szinten történjen meg a tagországok büntetőjogainak összehangolása.
Rob Wainwright, az Europol igazgatója leszögezte, ez Európa történetében a legnagyobb bundabotránnyal kapcsolatos nyomozás, az ilyen ügyek pedig hatalmas gondot okoznak, mert megrendítik a futball tisztaságába vetett hitet. A walesi születésű brit igazgató is kiemelte, hogy az elcsalt mérkőzések között két Bajnokok Ligája mérkőzés volt, az egyiket pedig Angliában játszották. Wainwright kijelentette: soha nem látott méretű csalásról van szó, amely több száz profi játékost és mérkőzést érint.
"Szomorú nap ez az európai labdarúgás számára, mert most először konkrétan bizonyítható, hogy a szervezett bűnözés az európai futballban is felütötte a fejét" - fogalmazott Rob Wainwright, aki a többi között a média, a jogalkotók és a bűnüldöző szervek együttes erőfeszítését kérte a csalásokkal szemben, amelyet világméretű jelenségnek nevezett, és amely szerinte nem csak az európai focira jelent veszélyt. Az Europol brit vezetője szerint a csalásoknak nincs végük, a jelenség folytatódik, mert ez egy olyan terület, amely viszonylag alacsony kockázat mellett nagy haszonnal kecsegtet.
"Magam is szenvedélyes futballrajongó vagyok, és szerintem ez ellentétes mindazzal, amit a sportnak jelentenie kellene, ami több milliárd embernek szerez örömöt világszerte" - fogalmazott Rob Wainwright.
Friedhelm Althans, a bochumi rendőrség főfelügyelője arról is beszámolt, hogy az ügy szálai egy szingapúri kartellhez vezettek. A német vezető rendőri tisztviselő szerint a bűnszervezet amellett, hogy hatalmas károkat okozott a kluboknak, a fogadóirodáknak és a játékosoknak, megrendítette az embereknek a sport tisztaságába vetett hitét, mi több, a csalások miatt az emberek az érdeklődésüket is teljesen elveszíthetik a sport iránt.
forrás: MTI
A futball szabályalkotó testületének (IFAB) tanácskozása a labdaejtést és a lesszabályt szeretné még világosabbá tenni márciusi éves ülésén.
Az IFAB és a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) a játékvezetők (és a mérkőzés szereplőinek) értelmezésében még világosabbá tenné a labdaejtés és lesszabály körüli leírásokat, továbbá a hírek szerint az alapvonali játékvezetők szükségének kérdését is újra előveszik a március 2-i edinburghi tanácskozáson.A lesszabályban a szövegezésen változtatna az IFAB, hogy még világosabb legyen: az a támadó, aki a kapusról kipattanó labdát megjátssza, és lesről indult, az pozíciójából fogva előnyt szerez, így ellene közvetett szabadrúgás ítélendő.„A jelenlegi szövegezés túl sok értelmezésnek ad helyet, és nem eléggé precíz. Az új szövegnek sokkal inkább kapcsolatban kell lennie az aktuális játékszituációkkal, és tisztáznia kell a zavart a lepattanó labda, az irányváltozás és a szándékos védés fogalmait illetően” – olvasható a FIFA kommentárjában.Nem szerepel viszont az IFAB következő ülésének napirendéjén az olyan esetek megvizsgálása, amelyek hármas büntetést – azaz tizenegyest, kiállítást és a vétkes játékos számára automatikus eltiltást – vonnak maguk után.A kritikusok szerint az ilyen szituációk visszafordíthatatlanul befolyásolnak mérkőzéseket, teljesen megváltoztatják egy-egy találkozó képét, ezért azokban az esetekben, ahol nem történik durva szabálytalanság, büntetésként elég lenne a büntető megítélése. A jelenlegi szabály ellenzői szerint a szabály azért is rossz, mert a játékvezető egy tévedése gyakorlatilag eldöntheti egy összecsapás sorsát.A FIFA megbízott egy munkacsoportot, amelytől a hasonló esetek tanulmányozását kérte, és a testület vezetője, Franz Beckenbauer meg is fogalmazott már egy javaslatot, miszerint a játékvezetőknek a piros lap felmutatása helyett a sárga kártya alkalmazását írná elő. Az IFAB ugyanakkor a javaslat további kidolgozását irányozta elő, és kihagyta a márciusi ülés napirendjei közül.Legutóbb a német bajnokságban történt hasonló, nagy visszhangot kiváltó eset decemberben, amikor a dortmundi Marcel Schmelzert – állítólagos kezezése miatt – a játékvezető kiállította, továbbá tizenegyest ítélt a Wolfsburg javára, holott a gólvonalon álló védőnek nem a kezéről, hanem a térdéről pattant ki a labda. A mérkőzés játékvezetője, Wolfgang Stark az eset után elnézést kért a végül vereséget szenvedő Dortmundtól, Schmelzer eltiltását pedig törölték. forrás: NSO.hu
Friss / Extra
