Már csak egy hónapig válthatók be az 1 és 2 forintos érmék

Február 28-a után már a jegybankban sem válthatók be a forgalomból bevont 1 és 2 forintos érmék - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken.
 
A jegybank 2008. március 1-jén vonta be a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket. A döntés nemzetgazdasági szinten 3-4 milliárd forintos megtakarítást eredményez - írta közleményében az MNB.
 
A bevont érmék törvényes fizetőeszközre történő átváltása a törvény által biztosított 5 éves átváltási időszak lejártáig, február 28-áig tart.
 
Az MNB budapesti lakossági pénztárában díjmentesen végzi az 1 és 2 forintosok átváltását.
 
Egyes kereskedelmi bankok, illetve a posta kijelölt budapesti és vidéki fiókjai szintén átváltják az érméket. Az ezeknél az intézményeknél történő átváltásról, annak esetenként változó, a végső határidőt megelőző határidejéről, illetve a felszámolható díjakról célszerű a bankfiókoknál, postahivataloknál előzetesen érdeklődni - figyelmeztet a jegybank.

forrás: MTI

Ismét lehet autópálya matricát venni a benzinkutakon

Egy informatikai hiba miatt pénteken délelőtt majdnem egy órán keresztül nem lehetett a benzinkutakon autópálya matricát venni, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) tájékoztatása szerint már kijavították a hibát, újra üzemel a rendszer.
 
Bényi Gyöngyi, az ÁAK szóvivője elmondta: pénteken negyed tizenegytől nem lehetett a benzinkutakon autópálya matricát venni, a rendszert röviddel tizenegy óra utánra helyreállították. A hibáért a cég elnézést kér az érintettektől - emelte ki a szóvivő.  Közlése szerint az ÁAK ügyfélszolgálatain, az interneten és sms-ben mindvégig lehetett, és jelenleg is lehet autópálya matricát vásárolni.
 
Az ÁAK azoknak az utazóknak, akik nem tudtak benzinkúton matricát venni, és úgy hajtottak a sztrádára, azt tanácsolja, hogy az első adandó alkalommal vegyék meg a matricát.

forrás: MTI

Ákos tizedszer lép fel a rendezvényen

Immár tizedszer lép idén júliusban a VOLT Fesztivál színpadára Ákos, aki tavaly megjelent szintirock albuma, a 2084 turnéjának keretében ad koncertet a rendezvényen - közölték a szervezők pénteken az MTI-vel.
 
A Sopronban rendszeresen nagy közönségsikerrel koncertező énekes a Papp László Budapest Sportarénában tartott tavaly decemberi teltházas fellépése teljes anyagát eljátssza a VOLT Fesztiválon, amelyet július 3. és 6. között rendeznek meg.
 
A szervezők az MTI érdeklődésére közölték: a hosszú évek óta a soproni Lővér kempingben lezajló VOLT Fesztivál idei pontos helyszínéről még folynak a tárgyalások. Tavaly nyáron a regionális környezetvédelmi hatóság csak második nekifutásra adta meg az engedélyt a rendezvény megtartására a soproni kempingben.
 
Ákos 2084 című albumát tavaly nyáron éppen a VOLT-on mutatta be először nagy sikerrel, komoly tömeget vonzott a jubileumi 2012-es Sziget fesztiválon adott koncertje, az erdélyi Félsziget fesztiválon pedig nézőcsúcsot döntött.
 
"A VOLT-ra szinte hazajárok, 2013-ban már a tizedik alkalommal játszom a fesztiválon. Vendégként is sokszor jártam itt, előfordult, hogy irodalmi estet tartottunk egy sátorban. A VOLT-on a komplett arénás koncertműsort szeretnénk eljátszani, ami a szokásos fesztiválprogramnál hosszabb, több mint kétórás előadás, és eddig csak a Sportarénában mutattunk be" - mondta Ákos.
 
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert, a VOLT Fesztivál főszervezői a közleményben hangsúlyozták, hogy dolgoznak az idei VOLT nemzetközi és hazai előadói kínálatán. A magyar fellépők között a tervek szerint ezúttal kiemelt szerephez jutnak azok is, akik korábban kevesebb lehetőséget kaptak a VOLT-on.
 
A 21. VOLT Fesztivál programkínálatából Ákos mellett korábban a Queens of the Stone Age, a Thirty Seconds to Mars, az Example, Jamie Woon és Parov Stelar fellépését jelentették be a szervezők.

forrás: MTI

Felfüggesztett börtön a "dühöngőt" kialakíttató igazgatónőnek

Két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte a Kecskeméti Törvényszék pénteken Kimpián Ildikót, aki a vád szerint egy kecskeméti speciális gyermekintézmény igazgatójaként "dühöngőszobát" alakíttatott ki gyerekek számára. Az ítélet jogerős.

  
A törvényszék ezzel súlyosbította a Kecskeméti Városi Bíróság (ma Kecskeméti Járásbíróság) által tavaly márciusban személyi szabadság megsértéséért kiszabott másfél éves, szintén felfüggesztett börtönbüntetést.
  
A másodfokú bíróság mellékbüntetésként 500 ezer forint pénzbírságot szabott ki a vádlottra, és öt évre eltiltotta minden olyan foglalkozástól, amelyhez felsőfokú szociális végzettség kell.
  
Szörényi Mariann tanácsvezető bíró a tárgyaláson hangsúlyozta: a törvényszék az elsőfokú bírósággal egyezően állapította meg a tényállást. Eszerint a Kimpián Ildikó vezette speciális intézményben elhelyezett állami gondozott gyerekek közül összesen huszonkét gyermeket és fiatal felnőttet korlátoztak személyi szabadságában azzal, hogy 2007 novembere és 2010 januárja között esetenként "dühöngőszobába" zárták őket.
  
A helyiséget - tanúk és vádlottak vallomása szerint - az igazgatónő utasítására alakították ki, ő engedélyezte a használatát. A bezárt gyerekeket kamerával figyelték, a "dühöngőt" több alkalommal büntetési céllal használták.
  
Az egykori igazgató, akinek munkaviszonya 2011 augusztusában felmondással szűnt meg, korábban a bíróság előtt is elismerte: bezártak gyerekeket az általa - külföldi minta alapján - kialakíttatott szobába, de csak akkor, ha más módon nem lehetett megnyugtatni az ön- és közveszélyes állapotba került gondozottakat.
  
A bíró megemlítette: volt gyermek, akit öt napig tartottak bezárva, más csak kenyeret és vizet kapott az elzárás alatt. Szörényi Mariann rámutatott: ilyen szobát a törvény alapján nem lehetett volna az intézményben létrehozni, a gyerekek pedig, miként azt az  elsőfokú bíróság is megállapította, nem voltak ön- és közveszélyes állapotban.
  
A bíró ugyanakkor arra is kitért: országszerte hiányos a gyermekpszichiátriai ellátás, a kecskeméti gyerekeket Szegeden tudták csak ellátni. Előfordult, hogy a speciális gyermekintézmény pszichiátere személyesen nem jelent meg az otthonban, hanem telefonon mondta el a kémiai kényszerzubbonyként jellemzett gyógyszeres kezelést – jegyezte meg.
  
A per első fokon Kimpián Ildikó és 27 társa – az intézmény akkori dolgozói - ellen indult, az akkori városi bíróság tavaly márciusban hét embert felmentett a vádak alól, hét vádlottat pedig jogerősen pénzbüntetésre ítélt, illetve megrovásban részesített.
  
A törvényszék további három vádlottat jogerősen 5 és 10 hónap közötti, felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, hét embert 60 ezer és 225 ezer forint közötti pénzbüntetéssel sújtott, hárman megrovásban részesültek.

forrás: MTI

Már a repülőterek kérdésével kigolyózhatják Budapestet az Eb-rendezésből?

Az UEFA ugyan csak márciusban véglegesíti a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság pályázatának hivatalos feltételeit, de a kiszivárgó hírek szerint a kapcsolódó repülőterek témaköre már lehet, hogy alapból kizárja Budapest kandidációját. 

 

Érdekes elképzelést vizionált tavaly júniusban az UEFA francia elnöke, Michel Platini, aki szerint a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot (ez eddig alkalmazott rendszerrel ellentétben) nem egy vagy két ország rendezné meg, hanem Európa 13 nagyvárosában "szórnák" szét. Az ötlet meglepően sok helyen talált pozitív fogadtatásra, sőt decemberben hivatalosan is bejelentették az európai szövetségben az új modell bevezetését a hét év múlva sorra kerülő kontinenstornán. 

Az UEFA szakbizottságaiban már a konkrét megvalósításon is dolgoznak, ezen háttérmunkáról pedig az első konkrétumok is napvilágot láttak - amelyek magyar szempontból nem biztos, hogy kedvezőek. Igaz jelenleg Budapestnek még a minimális követelményeknek eleget tevő stadionja sincsen, így az esetleges kandiációról korai is lenne beszélni. Igaz a jelenleg még tervezési fázisban lévő új nemzeti stadionunk alkalmas lesz majd Eb-mérkőzések rendezésére.

Az elképzelés alapján első körben európai nagyvárosok jöhettek csak szóba rendezőként, és az UEFA-tervezet irányelvei is abba az irányba mutathatnak, hogy az európai labdarúgás irányító testülete a nagy felvevő piaccal rendelkező metropoliszokra építi az új Eb-stratégiát. Erre utalhat az a tény, hogy a pán-európai Európa-bajnokság rendezésére állítólag csak olyan városok pályázhatnak majd, amelyek legalább két nemzetközi repülőtérrel rendelkeznek. 

A komoly "infrastruktúrális-szűrőn" sok város fennakadhat, de az eddig is a rendezésre esélyesnek gondolt városok (London, Berlin, Isztambul, Madrid, Róma) persze még versenyben maradnak. Más kérdés, hogy a tényleges feltételek még nem nyilvánosak, így azt sem lehet tudni, hogy Budapest mondjuk Pozsonyt vagy éppen a bécsi repülőteret mennyire sütheti el "sajátjaként" egy pályázat esetében.


Az MLSZ sajtóosztályán a hatharom.hu megkeresésére annyit mondtak, hogy egyelőre ők is várják a hivatalos pályázati anyagot, és a repülőterekkel kapcsolatos kérdéskört a tényleges kiírás alapján fogják majd elemezni. Annyi bizonyos, hogy az UEFA korábban annyit írt elő, hogy a kiemelt labdarúgó eseményeket rendező városnak 100 km-es körzetben rendelkeznie kell nemzetközi repülőtérrel - ezt Budapest jelenleg is maximálisan kielégíti.

A kiszivárgott hírek szerint azonban az UEFA szakbizottsága nem csak a "nagyokat" akarja helyzetbe hozni, a tervezet két olyan várost is beengedhet a rendezésbe, amelyek csak 30.000 nézős stadionnal rendelkeznek (ez a tény erősítheti az esetleges magyar Eb-rendezési elképzeléseket), a többi tíz helyszínnek ugyanakkor legalább 50.000 néző befogadására alkalmas létesítményt kell felmutatnia. A negyeddöntőktől kezdve ráadásul már 60.000-re nő a nézőtéri igény, amely város pedig a két elődöntőt és a döntőt akarja megrendezni - a torna végső szakaszát egy csokorban, egy helyszínen akarja az UEFA lebonyolítani -, legalább 70.000-es stadionnal kell rendelkeznie. Fontos megjegyezni, hogy az UEFA 53 tagországa közül jelenleg mindössze 21 rendelkezik legalább ötvenezer nézőt befogadó stadionnal. A szövetség jelenlegi elképzelése szerint a lebonyolítási terveket és a pályázati kritériumokat az UEFA Végrehajtó Bizottságának március 28-ai döntésén véglegesíthetik.

A következő labdarúgó Európa-bajnokságot Franciaország rendezheti meg 2016-ban, ahol a korábbi 16 helyett már 24 csapat vehet részt.

forrás: hatharom.hu

Szenzációs magyar kaland Patagóniában

A magyar abszolút sziklamászó-elitbe tartozó csapat, Urbanics Áron, Lám Bence és Kovács Tamás január elején Dél-Amerika legdélibb részére, Patagóniába utazott, hogy a Fitz Roy - Cerro Torre hegycsoportban nekiveselkedjen az utóbbi hegy nyugati falának. És ha már nekiveselkedtek, meg is mászták. 

 

Az ötlet nem csak onnan jött, hogy már többször jártak Patagóniában, így jól ismerik és szeretik az egyébként mostoha időjárásáról hírhedt vidéket, hanem mert még decemberben bíztató hírek érkeztek a Cerro Torre nyugati faláról: a kevesebb csapadék miatt a szokásosnál többen mászták meg a kalandos, több helyen kilencven fokos meredekségű utat.

Miután erről a helyszínen is meggyőződtek, és a cuccaik is megérkeztek, a hármas El Chaltén faluba ment, ahol kialakította az Alaptábort. Innen átvágtak a Standhardt-hágón, így jutottak a Cerro Torre nyugati oldalára, az út beszállásához. A csapat január 12–én délelőtt kezdte meg a mászást, több mászópartival egyetemben, ami azonban okozott némi nehézséget.


"Az előttünk haladó argentin páros okozott meglepetéseket, és toporgást: több standban is utolértük őket, de amikor a gyakorlottabbik jégmászó gyorstalpalót tartott a másiknak a headwall jegén, aki méterenként a csákányaiba megpihenve mászta előre a függőleges jeget, akkor majdnem elszakadt a cérnám" - írta beszámolójában a csapat, amelyet a jól dokumentált Facebook-oldalukon tettek közzé.

"Nemcsak a körülményeket tekintve több mint felelőtlenség az, amit műveltek: normál esetben is két napnyi járóföldre voltunk a legközelebbi településtől, kommunikációs eszközök nélkül, kizárólag az önmentés lehetőségére hagyatkozva (pl. ránk)."

A csapat nemcsak a csúcsra ért fel aznap, de visszaért éjszakára a bivakhoz is, és csak másnap mentek le a faluba. A magyar csapat összesen kb. 60 km-t tett meg, nagyrészt gleccseren, morénán és havon, összesen pedig oda-vissza mintegy 6600 m szintet gyűrtek le. És a lényeg, amit megmásztak: Ragni út, 600 m, 90 fok, M4.

forrás: expedíció.hu

Blatter kizárással büntetne a rasszista szurkolók miatt

Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke szerint a rasszista szurkolói megnyilvánulásokat az adott csapat kizárásával kellene büntetni. 

"A pénzbírság nem elég, a zártkapus mérkőzés egy lehetséges szankció, ugyanakkor úgy gondolom, hogy a pontlevonás vagy a kizárás lenne a legjobb büntetés, ugyanis a klubok a felelősek szurkolóikért" - nyilatkozta a svájci sportvezető.

 A FIFA január 8-án jelentette be, hogy a magyar válogatottnak zárt kapuk mögött kell lejátszania a románok elleni, március 22-én sorra kerülő világbajnoki selejtezőjét, mert az augusztus 15-én rendezett, Izrael elleni barátságos mérkőzésen a hazai szurkolók egy csoportja antiszemita rigmusokat kiabált, és sértő jelképeket mutatott fel.

forrás: MTI