A magyar abszolút sziklamászó-elitbe tartozó csapat, Urbanics Áron, Lám Bence és Kovács Tamás január elején Dél-Amerika legdélibb részére, Patagóniába utazott, hogy a Fitz Roy - Cerro Torre hegycsoportban nekiveselkedjen az utóbbi hegy nyugati falának. És ha már nekiveselkedtek, meg is mászták.
Az ötlet nem csak onnan jött, hogy már többször jártak Patagóniában, így jól ismerik és szeretik az egyébként mostoha időjárásáról hírhedt vidéket, hanem mert még decemberben bíztató hírek érkeztek a Cerro Torre nyugati faláról: a kevesebb csapadék miatt a szokásosnál többen mászták meg a kalandos, több helyen kilencven fokos meredekségű utat.
Miután erről a helyszínen is meggyőződtek, és a cuccaik is megérkeztek, a hármas El Chaltén faluba ment, ahol kialakította az Alaptábort. Innen átvágtak a Standhardt-hágón, így jutottak a Cerro Torre nyugati oldalára, az út beszállásához. A csapat január 12–én délelőtt kezdte meg a mászást, több mászópartival egyetemben, ami azonban okozott némi nehézséget.
"Az előttünk haladó argentin páros okozott meglepetéseket, és toporgást: több standban is utolértük őket, de amikor a gyakorlottabbik jégmászó gyorstalpalót tartott a másiknak a headwall jegén, aki méterenként a csákányaiba megpihenve mászta előre a függőleges jeget, akkor majdnem elszakadt a cérnám" - írta beszámolójában a csapat, amelyet a jól dokumentált Facebook-oldalukon tettek közzé.
"Nemcsak a körülményeket tekintve több mint felelőtlenség az, amit műveltek: normál esetben is két napnyi járóföldre voltunk a legközelebbi településtől, kommunikációs eszközök nélkül, kizárólag az önmentés lehetőségére hagyatkozva (pl. ránk)."
A csapat nemcsak a csúcsra ért fel aznap, de visszaért éjszakára a bivakhoz is, és csak másnap mentek le a faluba. A magyar csapat összesen kb. 60 km-t tett meg, nagyrészt gleccseren, morénán és havon, összesen pedig oda-vissza mintegy 6600 m szintet gyűrtek le. És a lényeg, amit megmásztak: Ragni út, 600 m, 90 fok, M4.
Miután erről a helyszínen is meggyőződtek, és a cuccaik is megérkeztek, a hármas El Chaltén faluba ment, ahol kialakította az Alaptábort. Innen átvágtak a Standhardt-hágón, így jutottak a Cerro Torre nyugati oldalára, az út beszállásához. A csapat január 12–én délelőtt kezdte meg a mászást, több mászópartival egyetemben, ami azonban okozott némi nehézséget.
"Az előttünk haladó argentin páros okozott meglepetéseket, és toporgást: több standban is utolértük őket, de amikor a gyakorlottabbik jégmászó gyorstalpalót tartott a másiknak a headwall jegén, aki méterenként a csákányaiba megpihenve mászta előre a függőleges jeget, akkor majdnem elszakadt a cérnám" - írta beszámolójában a csapat, amelyet a jól dokumentált Facebook-oldalukon tettek közzé.
"Nemcsak a körülményeket tekintve több mint felelőtlenség az, amit műveltek: normál esetben is két napnyi járóföldre voltunk a legközelebbi településtől, kommunikációs eszközök nélkül, kizárólag az önmentés lehetőségére hagyatkozva (pl. ránk)."
A csapat nemcsak a csúcsra ért fel aznap, de visszaért éjszakára a bivakhoz is, és csak másnap mentek le a faluba. A magyar csapat összesen kb. 60 km-t tett meg, nagyrészt gleccseren, morénán és havon, összesen pedig oda-vissza mintegy 6600 m szintet gyűrtek le. És a lényeg, amit megmásztak: Ragni út, 600 m, 90 fok, M4.
forrás: expedíció.hu