Rio 2016 - Csaknem négyszáz hely már elkelt

Tavaly június és december között kilenc sportágban rendeztek kvalifikációs versenyeket a 2016-os Rio de Janeiró-i nyári olimpiára, s ezeken 395 hely talált gazdára - derült ki a Magyar Olimpiai Bizottság összeállításából.

Gyeplabdában, kézilabdában, kosárlabdában, labdarúgásban, díjlovaglásban, lovastusában és díjugratásban, valamint sportlövészetben és vitorlázásban lehetett már 2014-ben kvótához jutni. Utóbbi kettőben magyar versenyzőnek is sikerült ez szeptemberben: a sportlövő Tobai-Sike Renáta a granadai világbajnokságon a sportpisztolyosok versenyében elért harmadik helyével harcolta ki a részvétel jogát, Berecz Zsombor pedig azzal, hogy a vitorlázók santanderi vb-jén Finndingiben - amelyben 12 kvótát osztottak - az országok sorrendjében a 11. helyen végzett.
  
Magyarországon jött össze az olimpiai szereplés kivívása a norvég női kézilabda-válogatottnak. Az olimpiai bajnoki címvédő együttes az Európa-bajnokság megnyerésével biztosította helyét a riói mezőnyben.
  
Kosárlabdában a világbajnokságon szerzett aranyérmével az Egyesült Államok női és férfi válogatottja is kvótához jutott.
  
A másfél év múlva sorra kerülő olimpián mintegy 10 500 versenyző vehet részt.

Telt ház előtt tartotta hetedik újévi koncertjét Mága Zoltán

Öt kontinens világhírű előadóművészeinek részvételével, telt ház előtt tartotta hetedik újévi koncertjét Mága Zoltán csütörtökön Budapesten a Papp László Sportarénában, a Kárpát-medence legnagyobb újévi koncertjén, amelyen egyszerre 13 ezer ember köszöntötte koccintással az új esztendőt.

"Világszínpaddá alakítottam az Arénát, mert eddigi leggrandiózusabb koncertemmel szerettem volna meglepni közönségemet, hogy így fejezzem ki köszönetemet azért, hogy idén pályafutásom harmincadik évfordulóját ünnepelhetem. Évről évre egyre letisztultabb műsorral készülünk, egyre inkább a klasszikus irányt erősítjük, az igényes zenét pedig a közönség is egyre értőbben és lelkesebben fogja" - mondta a Prima Primissa-díjas hegedűművész.
 
 Európa képviseletében lépett színpadra korunk egyik legnagyobb hegedűművésze, az orosz Zahar Bron, aki egy különleges produkció keretében, három másik hegedűvirtuózzal, Mága Zoltánnal, valamint Sebestyén Ernő és Szabadi Vilmos Liszt-díjas hegedűművészekkel adta elő hatalmas sikerrel Bach d-moll hegedű kettősversenyét. Zahar Bron, aki zenepedagógusként számos nagy tehetséget nevelt ki a világ legrangosabb koncerttermeinek, úgy nyilatkozott: Mága Zoltánt egyéni játékmódja, virtuóz technikája a világszínvonalú hegedűművészek közé emeli.
  
Az Olaszországban élő, albán származású Saimir Pirgu, a lírai tenor szerepek neves tolmácsolója Ernesto de Curtis Non ti scordare di című szerzeményét adta elő. A dallal, amelyet Luciano Pavarotti is gyakran szólaltatott meg, a többszörös Grammy-díjas olasz operaénekesre is emlékezett, akinek haláláig volt mentoráltja. Valentina Nafornita nemzetközi hírű szoprán, a Moldovai Köztársaság üdvöskéje Lauretta áriáját adta elő. Pirgu és Nafornita duettet is énekelt Puccini Bohémélet című operájából.
 
 Az amerikai kontinens képviseletében Ann Malcolm jazzdíva lépett színpadra. A jazzfesztiválok ünnepelt sztárja a Moon Rivert énekelte Szakcsi Lakatos Béla zongorakísérete mellett. Ázsia színeiben igazi kuriózumként a dél-koreai crossover csellista, Oh Ahmi bűvölte el a magyar közönséget. A művész, aki országának szépségkirálynője is volt, először szerepelt Magyarországon. Ausztráliából Siobhan Stagg lírai koloratúrszoprán Giuditta belépő nagyáriáját adta elő. Az afrikai kontinenst a marokkói származású Said Tichiti, az afroarab zene első számú európai képviselőjének számító Chalaban zenekar alapítója reprezentálta.
  
A számos énekversenyt megnyert Láng Dorottya mezzoszoprán, a Mannheimi Operaház tagja Lehár Ferenc Messze a nagy erdő című szerzeményével lépett színpadra.
 
 "Mindig fontosnak tartottam, hogy a legkiválóbb magyar előadók is szerepet kapjanak a Budapesti Újévi Koncertemen, hiszen zenei misszióm, hogy a magyar zenei kultúrát népszerűsítsem szerte a világban" - mondta Mága Zoltán.

  Magyarország színeiben két Kossuth-díjast is hallhatott az Aréna közönsége, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművészt és Kiss B. Atilla tenort. Utóbbi előadásában Erkel Ferenc Bánk bán című operájából a Hazám, hazám ária hangozott el. Mága Zoltán úgy fogalmazott, ez az egyik legszebb olyan zenemű, amely méltón fejezi ki hazaszeretetünket az új esztendő köszöntésekor.
 
 Mága Jennifer Etta James At last című világsikerű dalát adta elő. Szakcsi Lakatos Béla szerint Jennifer komoly énekesnővé érett, olyan fekete torkú díva, akivel szívesen gondolkozik egy közös lemez elkészítésén. A Kossuth-díjas zongoraművész elmondta: a kezdetektől fellép a Budapesti Újévi Koncerten, amely zeneileg világszínvonalú produkció.
  
A VII. Budapesti Újévi Koncert műsorában közreműködött a Primarius Szimfonikus Zenekar Silló István vezényletével, a Budapest Táncművészeti Stúdió, az ELTE Bartók Béla Énekkara, a Magyar Kamarazenekar és a Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa. Az estet Meskó Zsolt rendezte, a zenei vezető Zsoldos Béla volt, a látványterv Somfai Péter nevéhez fűződik.
  
Az Aréna nézőterén csütörtökön helyet foglaltak az Országgyűlés alelnökei, államtitkárok, több mint húsz ország, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Dél-Korea diplomáciai képviseletének vezetője. A rendezvényre minden jegy elkelt, az összes engedélyezett pótszéket is fel kellett állítani - közölte az esemény kommunikációjával megbízott cég az MTI-vel. A hagyomány jövőre is folytatódik; a nyolcadik újévi koncertre január 2-án délelőtt már több száz jegy elkelt.
  
Mága Zoltán idén először Bécsben, az operett fővárosában is ad újévi koncertet hagyományteremtő céllal. Január 4-én, vasárnap a Konzerthausban Verdi, Vivaldi, Brahms, Puccini, Sarasate, Johann Strauss, Erkel Ferenc, Kálmán Imre és Lehár Ferenc legismertebb és legszebb művei csendülnek fel, "hogy a Budapesti Újévi Koncert varázsa Bécsben is folytatódjon".

Fontos a vállalkozók ösztönzése a jogkövető magatartásra

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2014. évi tevékenységére egyszerre volt jellemző a hagyományos hatósági munka, a fogyasztók tájékoztatása és a vállalkozók ösztönzése a tisztességes, a jogszabályoknak megfelelő működésre - értékelte Szente István megbízott főigazgató az idei évet az MTI-nek adott interjújában.

Hozzátette: a következetes hatósági fellépés hatására tovább javult a vállalkozói morál az egyes ágazatokban, pozitív irányba fejlődött a hatóságok és a vállalkozók közötti kapcsolat. A főigazgató úgy látja, hogy az elmúlt egy esztendőt az önkéntes jogkövetést folytató vállalkozók számának növekedése, a jelentősebb súlyú szabálytalanságok számának látványos csökkenése, a hatóságot partnernek tekintő vállalkozói hozzáállás általánossá válása jellemezte.
  
Bár az adatok összegzése még folyamatban van, az már most látszik, hogy tavaly a nagyobb témavizsgálatok során csökkent a kifogásolási arány majdnem minden ágazatban - mutatott rá a főigazgató.
  
Szente István felidézte, hogy 2014-ben számos, a fogyasztóvédelem területét érintő jogszabály-módosítás is hatályba lépett, amelyek közül kiemelte az új Ptk-hoz köthető szavatossági és jótállási ügyeket érintő rendeleteket és a fogyasztók jogairól szóló új uniós szabályozást, amely bővítette a fogyasztói igény érvényesítési kereteit.
  
Fontos változásnak nevezte, hogy az NFH irányítása a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz került, létrejött az önálló, kifejezetten a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárság az infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárságon belül.
  
Az új struktúrában a korábbiakhoz képest szorosabb együttműködés alakult ki a szaktárca és a hatóság között, a konzultációs folyamatokba a helyettes államtitkárság nemcsak a központi főhatóságot, hanem a fővárosi és a megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeit is bevonta, ennek eredményeként a 2015. évi ellenőrzési és vizsgálati program egyaránt tükrözi a legfontosabb szakmai prioritásokat és a helyi igényeket, lehetőségeket - mondta a főigazgató.
  
A fogyasztóvédelemben 2015-ben is kiemelt helyen szerepelnek az alapvető termékbiztonsági és szezonális vizsgálatok, illetve azok a területek is a figyelem középpontjában maradnak, amelyek a legtöbb és legsúlyosabb fogyasztói érdeksérelmet okozták az elmúlt években. A hatóság a jövőben nagyobb figyelmet fordít a fogyasztói tájékoztatásra, a tudatosság növelésére, és külön figyelemfelhívó üzeneteket kíván eljuttatni a fogyasztókhoz az egészségtudatosság és a fenntartható fogyasztás témakörében - közölte Szente István.
  
Az NFH vezetője szerint 2015-ben fontos feladata lesz Magyarország V. számú fogyasztóvédelmi politikájának megalkotása, amelyet a szaktárca a hatóságokkal együttműködve, széles körű társadalmi egyeztetés alapján tervez létrehozni.

Mikor szívünk először összedobbant...

Te vagy a vágy...

Az új választási eljárási törvény alkalmas volt a tiszta választás lebonyolítására

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke szerint jól vizsgázott a 2013-ban elfogadott új választási eljárási törvény, alkalmas volt arra, hogy a jogszabály alapján tiszta választásokat bonyolítsanak le.

Patyi András az MTI-nek adott évértékelő interjújában azt mondta, a 2014. évi parlamenti választás azért is a demokrácia ünnepének tekinthető, mert a többes ajánlás lehetőségével a jogalkotó dinamizálni tudta a választást, minden korábbinál több párt indulhatott a választáson, a pártok tizennyolc országos listát tudtak állítani.
  
A választáson indulás pedig lehetővé tette a pártoknak, hogy megfogalmazzák érveiket, kritikájukat, bevihettek a közbeszédbe új témákat, ezzel a politikai véleménycsere részévé váltak, márpedig a politikai pluralizmus a jogállam fontos eszköze - jegyezte meg.
 
 Hozzátette: a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként ugyanakkor úgy látja, indokolt a választási eljárási törvénybe bizonyos technikai, eljárási szabályokat utólag beépíteni, egyes szabályokat pedig korrigálni kell. Az NVB elnökeként kötelessége, hogy a választások után megfogalmazza a jogalkalmazási tapasztalatokat, és ezzel visszajelzést adjon a jogalkotónak.
 
 Emlékeztetett rá, hogy az országgyűlési választási kampány idején két hétig szinte naponta ülésezett az NVB, és bírálta el másodfokon az üres vagy vissza nem vitt ajánlóívek miatt kiszabott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket. Az NVB-nek 1060 másodfokú döntést kellett meghoznia, azaz választókerületenként átlagosan tízet.
  
Mint mondta, szakmai álláspontja szerint a jogorvoslati rendszert meg kellene bontani, és annak ellenére, hogy nincs megyei, illetve fővárosi lista, azaz ezen a szinten nem állapítanak meg eredményt, ezek a választási bizottságok is eljárhatnának, hiszen a választott tagokkal a testületek működőképesek. A területi szintű választási bizottságok járhatnának el például az ajánlóívek miatt kiszabott bírságok ügyében másodfokon, tehermentesítve ezzel az NVB-t, végső soron úgyis a bíróság mondja ki, jogszerű döntések születtek-e az előző eljárásokban.
 
 Azzal kapcsolatban, hogy az NVB tavaly több iránymutatást is kiadott, azt mondta: azoknak a jogalkalmazást segítő szerepük volt, és a választási rendszer új elemeihez képest nem tartja kiugrónak az iránymutatások számát. Emlékeztetett rá: a jogszabályok tipikus, általános helyzetekre készülnek, a választási törvény és a jogrendszer általános elvei alapján pedig a nem várt, előre nem látható helyzeteket is kezelni lehet, ahogyan azt az NVB is tette az iránymutatásaival.
 
 Például a relatív területi kampánytilalomra vonatkozó iránymutatásukkal - amely szerint a választás napján a szavazókörök 150 méteres körzetében tilos kampánytevékenységet folytatni - sikerült majdnem nullára csökkenteni a szavazásnapi kampánytevékenységgel összefüggő beadványok számát. A bizottsági tagok is a józan mérlegelést és az ésszerű jogértelmezést tartották szem előtt az iránymutatás megfogalmazásakor - mondta.
 
 Patyi András azzal kapcsolatban, hogy 2014-ben az NVB-nek tíz népszavazási kérdésben kellett döntést hoznia, míg a korábbi években ennek többszörösében, azt mondta: egyetért azzal, hogy a jogalkotó minimális mértékben megszigorította az országos népszavazási kezdeményezések feltételeit, és a hitelesítéshez előírta a 20 támogató aláírást, valamint a bejelentkezést az adatvédelmi hivatal nyilvántartásába.
 
 "A népszavazás nem játék" - mondta, hozzátéve, nem gondolja, hogy a népszavazáshoz való alkotmányos jog magában foglalná országos üggyel kapcsolatba nem hozható álkérdések vagy akár trágár megfogalmazású kezdeményezések lehetőségét.
  
Az NVB elnöke elmondta, arra számít, hogy a következő években a választópolgárok és szervezetek elsajátítják a népszavazás új szabályait, és nő a testülethez benyújtott kérdések száma.
  
Hozzátette: várhatóan, hacsak nem tartanak egy vagy több országos népszavazást, nem lesz olyan sok feladata az NVB-nek, mint 2014-ben volt. Várhatóan több, a választópolgárok számára alig látható, de a választási rendszer működtetéséből fakadó feladatot kell a testületnek idén elvégeznie, az országos nemzetiségi önkormányzatoknál ki kell adnia például a lemondások miatt megüresedő mandátumokat, az időközi országgyűlési választásokon pedig a testület másodfokú hatóságként jár el.

Változások a társasági adózásban

Jelentősen változik a társaságok adózása jövőre, többek között szigorodnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai és társaságiadó-alap kedvezményt lehet igénybe venni a felsőoktatási intézmények támogatása esetén is.

Szigorodnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai. A 2015-ben kezdődő és az azt követő adóévekben keletkező veszteségeket csak a keletkezés évét követő 5 adóévben lehet felhasználni, a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezetteket pedig legkésőbb a 2025. december 31-ét magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.
 
Tovább szigorodnak az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán a jogutód által átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának korlátai. Az átvett veszteséget az adózó olyan arányban használhatja fel évente, amilyen arányt az átvett/továbbfolytatott tevékenységből származó árbevétele az átalakulást/tulajdonosváltást megelőzően ebből a tevékenységből származó árbevételből képviselt.

  Módosul a jövedelemminimum meghatározásának módja, 2015-től az adózó összes bevételét már nem csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatások értéke az elvárt jövedelem megállapításakor.
 
A társasági adóban jövőre új jogintézményt vezetnek be: az adózók adóelőlegkötelezettségük 50 százalékának, illetve feltöltési- vagy éves adófizetési kötelezettségük kedvezményezett célra történő felajánlásáról rendelkezhetnek összesen az adóévre fizetendő adó 80 százalékáig. Kedvezményezett célnak a filmalkotások, előadóművészeti szervezetek, valamint a látvány-csapatsportok támogatása minősül. Sporttámogatás esetén a felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, amelyért cserébe az adózó szponzorációra jogosult, továbbá a felajánlott összeg 1 százaléka hatósági díjként az ellenőrző szervezetet illeti meg.

 Az ily módon felajánlott összeg alapján az adózók adójóváírásra jogosultak. Az adójóváírás mértéke az adóelőlegből és az adóelőleg-kiegészítésből felajánlott - sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1 százalékos hatósági díjjal csökkentett - összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának a 7,5 százaléka. Amennyiben az adózó éves adóbevallásában rendelkezik a felajánlásról, az adójóváírás mértéke a fizetendő adóból felajánlott - sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1 százalékos hatósági díjjal csökkentett - összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának a 2,5 százaléka. Ezt a lehetőséget azonban nem lehet együttesen alkalmazni a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezetek és a látványcsapatsportok támogatásának adókedvezményével. Rendelkezni első alkalommal a 2015. évi adókötelezettségről lehet.
 
Társaságiadó-alap kedvezményt lehet igénybe venni a felsőoktatási intézmények támogatási megállapodása alapján történő támogatása esetén is. A támogató az alapítóval vagy fenntartóval kötött felsőoktatási támogatási megállapodás keretében legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt ingyenes juttatás formájában, és a támogatás adóévében a megállapodás alapján kifizetett összeg 50 százalékáig csökkentheti a társasági adó alapját, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. A kedvezményt a 2014-ben kötött felsőoktatási támogatási megállapodások esetében már a 2014. évi adókötelezettségre alkalmazni lehet.
 
További változás, hogy 2015-től kapcsolt vállalkozási viszonynak minősül az is, ha az adózó és más személy között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás érvényesül.
 
A kapcsolt vállalkozások közötti árak meghatározása során elsődlegesen azok az árak tekinthetőek piacinak, amelyek az adatbázisszűrés során elfogadott vállalatok statisztikai mutatóiból számított interkvartilis tartományban (a minta elemeinek középső fele) helyezkednek el.
 
Az üzleti és cégérték esetében az adózók évi 10 százalékos mértékű társasági adó szerinti értékcsökkenést számolhatnak el 2015-től kezdődően.
 
A jövő évtől lehetőség lesz arra, hogy az egyes kkv-kat érintő társaságiadó-kedvezményeket (beruházási adóalap-kedvezmény, kamatkedvezmény és egyösszegű értékcsökkenési leírás) a mezőgazdasági termék feldolgozását és forgalmazását végző vállalkozók az új agrár csoportmentességi rendelet szerinti támogatásként is igénybe vehessék az eddigi általános de minimis támogatás vagy az általános csoportmentességi rendeletben foglaltak szerinti támogatás mellett.