Az új választási eljárási törvény alkalmas volt a tiszta választás lebonyolítására
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke szerint jól vizsgázott a 2013-ban elfogadott új választási eljárási törvény, alkalmas volt arra, hogy a jogszabály alapján tiszta választásokat bonyolítsanak le.
Patyi András az MTI-nek adott évértékelő interjújában azt mondta, a 2014. évi parlamenti választás azért is a demokrácia ünnepének tekinthető, mert a többes ajánlás lehetőségével a jogalkotó dinamizálni tudta a választást, minden korábbinál több párt indulhatott a választáson, a pártok tizennyolc országos listát tudtak állítani.
A választáson indulás pedig lehetővé tette a pártoknak, hogy megfogalmazzák érveiket, kritikájukat, bevihettek a közbeszédbe új témákat, ezzel a politikai véleménycsere részévé váltak, márpedig a politikai pluralizmus a jogállam fontos eszköze - jegyezte meg.
Hozzátette: a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként ugyanakkor úgy látja, indokolt a választási eljárási törvénybe bizonyos technikai, eljárási szabályokat utólag beépíteni, egyes szabályokat pedig korrigálni kell. Az NVB elnökeként kötelessége, hogy a választások után megfogalmazza a jogalkalmazási tapasztalatokat, és ezzel visszajelzést adjon a jogalkotónak.
Emlékeztetett rá, hogy az országgyűlési választási kampány idején két hétig szinte naponta ülésezett az NVB, és bírálta el másodfokon az üres vagy vissza nem vitt ajánlóívek miatt kiszabott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket. Az NVB-nek 1060 másodfokú döntést kellett meghoznia, azaz választókerületenként átlagosan tízet.
Mint mondta, szakmai álláspontja szerint a jogorvoslati rendszert meg kellene bontani, és annak ellenére, hogy nincs megyei, illetve fővárosi lista, azaz ezen a szinten nem állapítanak meg eredményt, ezek a választási bizottságok is eljárhatnának, hiszen a választott tagokkal a testületek működőképesek. A területi szintű választási bizottságok járhatnának el például az ajánlóívek miatt kiszabott bírságok ügyében másodfokon, tehermentesítve ezzel az NVB-t, végső soron úgyis a bíróság mondja ki, jogszerű döntések születtek-e az előző eljárásokban.
Azzal kapcsolatban, hogy az NVB tavaly több iránymutatást is kiadott, azt mondta: azoknak a jogalkalmazást segítő szerepük volt, és a választási rendszer új elemeihez képest nem tartja kiugrónak az iránymutatások számát. Emlékeztetett rá: a jogszabályok tipikus, általános helyzetekre készülnek, a választási törvény és a jogrendszer általános elvei alapján pedig a nem várt, előre nem látható helyzeteket is kezelni lehet, ahogyan azt az NVB is tette az iránymutatásaival.
Például a relatív területi kampánytilalomra vonatkozó iránymutatásukkal - amely szerint a választás napján a szavazókörök 150 méteres körzetében tilos kampánytevékenységet folytatni - sikerült majdnem nullára csökkenteni a szavazásnapi kampánytevékenységgel összefüggő beadványok számát. A bizottsági tagok is a józan mérlegelést és az ésszerű jogértelmezést tartották szem előtt az iránymutatás megfogalmazásakor - mondta.
Patyi András azzal kapcsolatban, hogy 2014-ben az NVB-nek tíz népszavazási kérdésben kellett döntést hoznia, míg a korábbi években ennek többszörösében, azt mondta: egyetért azzal, hogy a jogalkotó minimális mértékben megszigorította az országos népszavazási kezdeményezések feltételeit, és a hitelesítéshez előírta a 20 támogató aláírást, valamint a bejelentkezést az adatvédelmi hivatal nyilvántartásába.
"A népszavazás nem játék" - mondta, hozzátéve, nem gondolja, hogy a népszavazáshoz való alkotmányos jog magában foglalná országos üggyel kapcsolatba nem hozható álkérdések vagy akár trágár megfogalmazású kezdeményezések lehetőségét.
Az NVB elnöke elmondta, arra számít, hogy a következő években a választópolgárok és szervezetek elsajátítják a népszavazás új szabályait, és nő a testülethez benyújtott kérdések száma.
Hozzátette: várhatóan, hacsak nem tartanak egy vagy több országos népszavazást, nem lesz olyan sok feladata az NVB-nek, mint 2014-ben volt. Várhatóan több, a választópolgárok számára alig látható, de a választási rendszer működtetéséből fakadó feladatot kell a testületnek idén elvégeznie, az országos nemzetiségi önkormányzatoknál ki kell adnia például a lemondások miatt megüresedő mandátumokat, az időközi országgyűlési választásokon pedig a testület másodfokú hatóságként jár el.
Patyi András az MTI-nek adott évértékelő interjújában azt mondta, a 2014. évi parlamenti választás azért is a demokrácia ünnepének tekinthető, mert a többes ajánlás lehetőségével a jogalkotó dinamizálni tudta a választást, minden korábbinál több párt indulhatott a választáson, a pártok tizennyolc országos listát tudtak állítani.
A választáson indulás pedig lehetővé tette a pártoknak, hogy megfogalmazzák érveiket, kritikájukat, bevihettek a közbeszédbe új témákat, ezzel a politikai véleménycsere részévé váltak, márpedig a politikai pluralizmus a jogállam fontos eszköze - jegyezte meg.
Hozzátette: a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként ugyanakkor úgy látja, indokolt a választási eljárási törvénybe bizonyos technikai, eljárási szabályokat utólag beépíteni, egyes szabályokat pedig korrigálni kell. Az NVB elnökeként kötelessége, hogy a választások után megfogalmazza a jogalkalmazási tapasztalatokat, és ezzel visszajelzést adjon a jogalkotónak.
Emlékeztetett rá, hogy az országgyűlési választási kampány idején két hétig szinte naponta ülésezett az NVB, és bírálta el másodfokon az üres vagy vissza nem vitt ajánlóívek miatt kiszabott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket. Az NVB-nek 1060 másodfokú döntést kellett meghoznia, azaz választókerületenként átlagosan tízet.
Mint mondta, szakmai álláspontja szerint a jogorvoslati rendszert meg kellene bontani, és annak ellenére, hogy nincs megyei, illetve fővárosi lista, azaz ezen a szinten nem állapítanak meg eredményt, ezek a választási bizottságok is eljárhatnának, hiszen a választott tagokkal a testületek működőképesek. A területi szintű választási bizottságok járhatnának el például az ajánlóívek miatt kiszabott bírságok ügyében másodfokon, tehermentesítve ezzel az NVB-t, végső soron úgyis a bíróság mondja ki, jogszerű döntések születtek-e az előző eljárásokban.
Azzal kapcsolatban, hogy az NVB tavaly több iránymutatást is kiadott, azt mondta: azoknak a jogalkalmazást segítő szerepük volt, és a választási rendszer új elemeihez képest nem tartja kiugrónak az iránymutatások számát. Emlékeztetett rá: a jogszabályok tipikus, általános helyzetekre készülnek, a választási törvény és a jogrendszer általános elvei alapján pedig a nem várt, előre nem látható helyzeteket is kezelni lehet, ahogyan azt az NVB is tette az iránymutatásaival.
Például a relatív területi kampánytilalomra vonatkozó iránymutatásukkal - amely szerint a választás napján a szavazókörök 150 méteres körzetében tilos kampánytevékenységet folytatni - sikerült majdnem nullára csökkenteni a szavazásnapi kampánytevékenységgel összefüggő beadványok számát. A bizottsági tagok is a józan mérlegelést és az ésszerű jogértelmezést tartották szem előtt az iránymutatás megfogalmazásakor - mondta.
Patyi András azzal kapcsolatban, hogy 2014-ben az NVB-nek tíz népszavazási kérdésben kellett döntést hoznia, míg a korábbi években ennek többszörösében, azt mondta: egyetért azzal, hogy a jogalkotó minimális mértékben megszigorította az országos népszavazási kezdeményezések feltételeit, és a hitelesítéshez előírta a 20 támogató aláírást, valamint a bejelentkezést az adatvédelmi hivatal nyilvántartásába.
"A népszavazás nem játék" - mondta, hozzátéve, nem gondolja, hogy a népszavazáshoz való alkotmányos jog magában foglalná országos üggyel kapcsolatba nem hozható álkérdések vagy akár trágár megfogalmazású kezdeményezések lehetőségét.
Az NVB elnöke elmondta, arra számít, hogy a következő években a választópolgárok és szervezetek elsajátítják a népszavazás új szabályait, és nő a testülethez benyújtott kérdések száma.
Hozzátette: várhatóan, hacsak nem tartanak egy vagy több országos népszavazást, nem lesz olyan sok feladata az NVB-nek, mint 2014-ben volt. Várhatóan több, a választópolgárok számára alig látható, de a választási rendszer működtetéséből fakadó feladatot kell a testületnek idén elvégeznie, az országos nemzetiségi önkormányzatoknál ki kell adnia például a lemondások miatt megüresedő mandátumokat, az időközi országgyűlési választásokon pedig a testület másodfokú hatóságként jár el.
Változások a társasági adózásban
Jelentősen változik a társaságok adózása jövőre, többek között szigorodnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai és társaságiadó-alap kedvezményt lehet igénybe venni a felsőoktatási intézmények támogatása esetén is.
Szigorodnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai. A 2015-ben kezdődő és az azt követő adóévekben keletkező veszteségeket csak a keletkezés évét követő 5 adóévben lehet felhasználni, a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezetteket pedig legkésőbb a 2025. december 31-ét magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.
Tovább szigorodnak az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán a jogutód által átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának korlátai. Az átvett veszteséget az adózó olyan arányban használhatja fel évente, amilyen arányt az átvett/továbbfolytatott tevékenységből származó árbevétele az átalakulást/tulajdonosváltást megelőzően ebből a tevékenységből származó árbevételből képviselt.
Módosul a jövedelemminimum meghatározásának módja, 2015-től az adózó összes bevételét már nem csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatások értéke az elvárt jövedelem megállapításakor.
A társasági adóban jövőre új jogintézményt vezetnek be: az adózók adóelőlegkötelezettségük 50 százalékának, illetve feltöltési- vagy éves adófizetési kötelezettségük kedvezményezett célra történő felajánlásáról rendelkezhetnek összesen az adóévre fizetendő adó 80 százalékáig. Kedvezményezett célnak a filmalkotások, előadóművészeti szervezetek, valamint a látvány-csapatsportok támogatása minősül. Sporttámogatás esetén a felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, amelyért cserébe az adózó szponzorációra jogosult, továbbá a felajánlott összeg 1 százaléka hatósági díjként az ellenőrző szervezetet illeti meg.
Az ily módon felajánlott összeg alapján az adózók adójóváírásra jogosultak. Az adójóváírás mértéke az adóelőlegből és az adóelőleg-kiegészítésből felajánlott - sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1 százalékos hatósági díjjal csökkentett - összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának a 7,5 százaléka. Amennyiben az adózó éves adóbevallásában rendelkezik a felajánlásról, az adójóváírás mértéke a fizetendő adóból felajánlott - sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1 százalékos hatósági díjjal csökkentett - összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának a 2,5 százaléka. Ezt a lehetőséget azonban nem lehet együttesen alkalmazni a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezetek és a látványcsapatsportok támogatásának adókedvezményével. Rendelkezni első alkalommal a 2015. évi adókötelezettségről lehet.
Társaságiadó-alap kedvezményt lehet igénybe venni a felsőoktatási intézmények támogatási megállapodása alapján történő támogatása esetén is. A támogató az alapítóval vagy fenntartóval kötött felsőoktatási támogatási megállapodás keretében legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt ingyenes juttatás formájában, és a támogatás adóévében a megállapodás alapján kifizetett összeg 50 százalékáig csökkentheti a társasági adó alapját, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. A kedvezményt a 2014-ben kötött felsőoktatási támogatási megállapodások esetében már a 2014. évi adókötelezettségre alkalmazni lehet.
További változás, hogy 2015-től kapcsolt vállalkozási viszonynak minősül az is, ha az adózó és más személy között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás érvényesül.
A kapcsolt vállalkozások közötti árak meghatározása során elsődlegesen azok az árak tekinthetőek piacinak, amelyek az adatbázisszűrés során elfogadott vállalatok statisztikai mutatóiból számított interkvartilis tartományban (a minta elemeinek középső fele) helyezkednek el.
Az üzleti és cégérték esetében az adózók évi 10 százalékos mértékű társasági adó szerinti értékcsökkenést számolhatnak el 2015-től kezdődően.
A jövő évtől lehetőség lesz arra, hogy az egyes kkv-kat érintő társaságiadó-kedvezményeket (beruházási adóalap-kedvezmény, kamatkedvezmény és egyösszegű értékcsökkenési leírás) a mezőgazdasági termék feldolgozását és forgalmazását végző vállalkozók az új agrár csoportmentességi rendelet szerinti támogatásként is igénybe vehessék az eddigi általános de minimis támogatás vagy az általános csoportmentességi rendeletben foglaltak szerinti támogatás mellett.
Szigorodnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai. A 2015-ben kezdődő és az azt követő adóévekben keletkező veszteségeket csak a keletkezés évét követő 5 adóévben lehet felhasználni, a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezetteket pedig legkésőbb a 2025. december 31-ét magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.
Tovább szigorodnak az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán a jogutód által átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának korlátai. Az átvett veszteséget az adózó olyan arányban használhatja fel évente, amilyen arányt az átvett/továbbfolytatott tevékenységből származó árbevétele az átalakulást/tulajdonosváltást megelőzően ebből a tevékenységből származó árbevételből képviselt.
Módosul a jövedelemminimum meghatározásának módja, 2015-től az adózó összes bevételét már nem csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatások értéke az elvárt jövedelem megállapításakor.
A társasági adóban jövőre új jogintézményt vezetnek be: az adózók adóelőlegkötelezettségük 50 százalékának, illetve feltöltési- vagy éves adófizetési kötelezettségük kedvezményezett célra történő felajánlásáról rendelkezhetnek összesen az adóévre fizetendő adó 80 százalékáig. Kedvezményezett célnak a filmalkotások, előadóművészeti szervezetek, valamint a látvány-csapatsportok támogatása minősül. Sporttámogatás esetén a felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, amelyért cserébe az adózó szponzorációra jogosult, továbbá a felajánlott összeg 1 százaléka hatósági díjként az ellenőrző szervezetet illeti meg.
Az ily módon felajánlott összeg alapján az adózók adójóváírásra jogosultak. Az adójóváírás mértéke az adóelőlegből és az adóelőleg-kiegészítésből felajánlott - sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1 százalékos hatósági díjjal csökkentett - összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának a 7,5 százaléka. Amennyiben az adózó éves adóbevallásában rendelkezik a felajánlásról, az adójóváírás mértéke a fizetendő adóból felajánlott - sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1 százalékos hatósági díjjal csökkentett - összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának a 2,5 százaléka. Ezt a lehetőséget azonban nem lehet együttesen alkalmazni a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezetek és a látványcsapatsportok támogatásának adókedvezményével. Rendelkezni első alkalommal a 2015. évi adókötelezettségről lehet.
Társaságiadó-alap kedvezményt lehet igénybe venni a felsőoktatási intézmények támogatási megállapodása alapján történő támogatása esetén is. A támogató az alapítóval vagy fenntartóval kötött felsőoktatási támogatási megállapodás keretében legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt ingyenes juttatás formájában, és a támogatás adóévében a megállapodás alapján kifizetett összeg 50 százalékáig csökkentheti a társasági adó alapját, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. A kedvezményt a 2014-ben kötött felsőoktatási támogatási megállapodások esetében már a 2014. évi adókötelezettségre alkalmazni lehet.
További változás, hogy 2015-től kapcsolt vállalkozási viszonynak minősül az is, ha az adózó és más személy között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás érvényesül.
A kapcsolt vállalkozások közötti árak meghatározása során elsődlegesen azok az árak tekinthetőek piacinak, amelyek az adatbázisszűrés során elfogadott vállalatok statisztikai mutatóiból számított interkvartilis tartományban (a minta elemeinek középső fele) helyezkednek el.
Az üzleti és cégérték esetében az adózók évi 10 százalékos mértékű társasági adó szerinti értékcsökkenést számolhatnak el 2015-től kezdődően.
A jövő évtől lehetőség lesz arra, hogy az egyes kkv-kat érintő társaságiadó-kedvezményeket (beruházási adóalap-kedvezmény, kamatkedvezmény és egyösszegű értékcsökkenési leírás) a mezőgazdasági termék feldolgozását és forgalmazását végző vállalkozók az új agrár csoportmentességi rendelet szerinti támogatásként is igénybe vehessék az eddigi általános de minimis támogatás vagy az általános csoportmentességi rendeletben foglaltak szerinti támogatás mellett.
Ma indul az online árukövetési rendszer
Ma indul az online árukövetési rendszer; január elsejétől minden vállalkozásnak a közúti szállításhoz kapcsolódó adatokat egy központi elektronikus rendszerben kell rögzítenie még a fuvarozás megkezdése előtt.
A hatóságok tapasztalatai szerint az általános forgalmi adóval összefüggő visszaélések túlnyomórészt az Európai Közösségen belül folytatott kereskedelemben történnek. Ennek visszaszorítása érdekében döntött a kormány az Elektronikus Közúti Árumozgásokat Ellenőrző Rendszer (EKÁER) elindításáról, amellyel nyomon követhetővé válik az áruk valós útja.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi tájékoztatásaiban a rendszer bevezetését azzal indokolta, hogy annak célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a szállítmányok fiktív utaztatásának megakadályozása, a gyakran az egészséget is veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása, az adóelkerülők kiszűrése.
Az EKÁER rendszerbe december 20-ától jelentkezhetnek be az ügyfélkapuval rendelkező vállalkozások. A bírságmentes időszak 2015. január 31-éig tart. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az újév első hónapjában is ellenőrzi ugyan a forgalmat, de mulasztás esetén nem büntet. A pénzügyőrök és a revizorok a figyelmeztetés mellett felkészítő segítséget nyújtanak az átálláshoz.
A hatóságok tapasztalatai szerint az általános forgalmi adóval összefüggő visszaélések túlnyomórészt az Európai Közösségen belül folytatott kereskedelemben történnek. Ennek visszaszorítása érdekében döntött a kormány az Elektronikus Közúti Árumozgásokat Ellenőrző Rendszer (EKÁER) elindításáról, amellyel nyomon követhetővé válik az áruk valós útja.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi tájékoztatásaiban a rendszer bevezetését azzal indokolta, hogy annak célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a szállítmányok fiktív utaztatásának megakadályozása, a gyakran az egészséget is veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása, az adóelkerülők kiszűrése.
Az EKÁER rendszerbe december 20-ától jelentkezhetnek be az ügyfélkapuval rendelkező vállalkozások. A bírságmentes időszak 2015. január 31-éig tart. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az újév első hónapjában is ellenőrzi ugyan a forgalmat, de mulasztás esetén nem büntet. A pénzügyőrök és a revizorok a figyelmeztetés mellett felkészítő segítséget nyújtanak az átálláshoz.
Finomítani kell a pálinkafőzés és párlatkészítés szabályozását
A Pálinkamesterek Országos Egyesületének alelnöke szerint jövőre olyan változtatásokkal kellene finomítani a pálinkafőzés és párlatkészítés szabályain, amelyek az uniós keretek között is segítik a pálinkafőző szakma előrelépését.
Dúl Udó ezt azzal kapcsolatban mondta az MTI-nek, hogy az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt módosul jövőre a bérfőzés és a magán-pálinkafőzés szabályozása, így egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében bérfőzésnél 835 forint jövedéki adót kell fizetni literenként.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján Magyarországnak változtatnia kellett eddigi gyakorlatán - vagyis a bér- és magánfőzés jövedéki adómentességén -, így elengedhetetlen volt a jövedéki adó módosítása.
A változásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarországon uniós szabályok alapján van meghatározva a jövedéki adó mértéke, illetve az alkalmazható kedvezményes kulcsok; utóbbi Magyarország esetében 50 százalék. A háztartásban előállított gyümölcsszeszre megállapított adó egyelőre nincs teljesen összhangban a kapcsolódó irányelvekkel (92/83 és 92/84 EU irányelv), amelyeket várhatóan még a jövő évben felülvizsgálnak az unióban - fűzte hozzá.
Dúl Udó ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a bérfőzés jövedéki adója (literenként 835 forint 50 százalékos párlatnál) miatt sokan elgondolkoznak azon, hogy inkább otthon főzzenek "pálinkát", hiszen ez esetben évente 1000 forintot kell befizetni. Emiatt a bérfőzéssel is foglalkozó kereskedelmi főzdék jelentős veszteséget szenvedhetnek el. A legtöbb kereskedelmi főzde bérfőzést is vállal azért, hogy meg tudjon élni az alkoholpiacon tapasztalható erős versenyben - fűzte hozzá.
A szakember szerint a magánfőzésben készíthető mennyiség 200 literről 50 literre történő csökkentése kedvezőtlenül hat azokra a kézműves (szakvégzettséggel is rendelkező) párlatkészítőkre is, akik magánfőzésben állítottak elő rendkívül jó minőségű, versenynyertes párlatokat, amelyekkel a pálinka és a szakma hírnevét is javították.
A szabályozás igen bonyolult ezen a területen, a szakember ezért szakmaközi összefogást és aktív párbeszédet javasol a szabályozás folytatása és az ágazati szereplők fennmaradása érdekében, a magánfőzés értékeinek megtartásával. Az Országgyűlés a héten fogadta el a jövő évi adótörvényekről szóló törvényjavaslatot, amely szerint a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznak. A bérfőzés jövedékiadó-mértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változik - az eddigi adómentesség helyett -, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 835 forint jövedéki adót kell fizetni. A magánfőzésben előállított párlat után a magánfőzőnek jövő évtől évi 1000 forint átalányadót kell fizetnie.
Dúl Udó ezt azzal kapcsolatban mondta az MTI-nek, hogy az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt módosul jövőre a bérfőzés és a magán-pálinkafőzés szabályozása, így egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében bérfőzésnél 835 forint jövedéki adót kell fizetni literenként.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján Magyarországnak változtatnia kellett eddigi gyakorlatán - vagyis a bér- és magánfőzés jövedéki adómentességén -, így elengedhetetlen volt a jövedéki adó módosítása.
A változásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarországon uniós szabályok alapján van meghatározva a jövedéki adó mértéke, illetve az alkalmazható kedvezményes kulcsok; utóbbi Magyarország esetében 50 százalék. A háztartásban előállított gyümölcsszeszre megállapított adó egyelőre nincs teljesen összhangban a kapcsolódó irányelvekkel (92/83 és 92/84 EU irányelv), amelyeket várhatóan még a jövő évben felülvizsgálnak az unióban - fűzte hozzá.
Dúl Udó ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a bérfőzés jövedéki adója (literenként 835 forint 50 százalékos párlatnál) miatt sokan elgondolkoznak azon, hogy inkább otthon főzzenek "pálinkát", hiszen ez esetben évente 1000 forintot kell befizetni. Emiatt a bérfőzéssel is foglalkozó kereskedelmi főzdék jelentős veszteséget szenvedhetnek el. A legtöbb kereskedelmi főzde bérfőzést is vállal azért, hogy meg tudjon élni az alkoholpiacon tapasztalható erős versenyben - fűzte hozzá.
A szakember szerint a magánfőzésben készíthető mennyiség 200 literről 50 literre történő csökkentése kedvezőtlenül hat azokra a kézműves (szakvégzettséggel is rendelkező) párlatkészítőkre is, akik magánfőzésben állítottak elő rendkívül jó minőségű, versenynyertes párlatokat, amelyekkel a pálinka és a szakma hírnevét is javították.
A szabályozás igen bonyolult ezen a területen, a szakember ezért szakmaközi összefogást és aktív párbeszédet javasol a szabályozás folytatása és az ágazati szereplők fennmaradása érdekében, a magánfőzés értékeinek megtartásával. Az Országgyűlés a héten fogadta el a jövő évi adótörvényekről szóló törvényjavaslatot, amely szerint a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznak. A bérfőzés jövedékiadó-mértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változik - az eddigi adómentesség helyett -, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 835 forint jövedéki adót kell fizetni. A magánfőzésben előállított párlat után a magánfőzőnek jövő évtől évi 1000 forint átalányadót kell fizetnie.
Különleges táplálkozási célú élelmiszereket tiltott be az ÁNTSZ
Megtiltotta számos úgynevezett különleges táplálkozási célú élelmiszer forgalmazását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) - olvasható a szervezet honlapján.
A kifogásolt készítményekben nem engedélyezett vegyületek, negatív listán szereplő gyógynövények, új élelmiszer összetevőnek minősülő anyagok, határértéket meghaladó vitaminok, pszichotróp anyagok találhatóak, melyek egészségre gyakorolt hatása vagy már bizonyított, vagy pedig - engedélyének hiánya miatt - még nem ismert.
Mint írják, az Európai Unió tagországaiban működő, az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó gyorsriasztási rendszeren (RASFF) érkezett tájékoztatások alapján több különleges táplálkozási célú élelmiszerek kategóriájába tartozó, nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszereket vizsgáltak.
A termékek - amelyek pontos elnevezése megtalálható az ÁNTSZ honlapján - nagy része az ellenőrzések időpontjában már nem volt forgalomban, a forgalmazók raktárkészlettel már nem rendelkeztek. Azokban az esetekben, ahol még megtalálható volt a készítmény, ott az egészségügyi hatóság a további forgalmazását megtiltotta, a szükséges intézkedéseket megtette.
Mint írják, tekintettel arra, hogy a készítmények akár az interneten keresztül is megrendelhetőek, ezért az Országos Tisztifőorvosi Hivatal felhívja a lakosság figyelmét, hogy az élelmiszerek, ezen belül a különleges táplálkozási célú élelmiszerek is kizárólag a jogszabályok által meghatározott összetevőket tartalmazhatják. A honlapon felsorolt készítmények a kifogásolt összetételükkel veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét, azt kérik, hogy aki vásárolt a készítményekből, ne fogyassza el.
A kifogásolt készítményekben nem engedélyezett vegyületek, negatív listán szereplő gyógynövények, új élelmiszer összetevőnek minősülő anyagok, határértéket meghaladó vitaminok, pszichotróp anyagok találhatóak, melyek egészségre gyakorolt hatása vagy már bizonyított, vagy pedig - engedélyének hiánya miatt - még nem ismert.
Mint írják, az Európai Unió tagországaiban működő, az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó gyorsriasztási rendszeren (RASFF) érkezett tájékoztatások alapján több különleges táplálkozási célú élelmiszerek kategóriájába tartozó, nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszereket vizsgáltak.
A termékek - amelyek pontos elnevezése megtalálható az ÁNTSZ honlapján - nagy része az ellenőrzések időpontjában már nem volt forgalomban, a forgalmazók raktárkészlettel már nem rendelkeztek. Azokban az esetekben, ahol még megtalálható volt a készítmény, ott az egészségügyi hatóság a további forgalmazását megtiltotta, a szükséges intézkedéseket megtette.
Mint írják, tekintettel arra, hogy a készítmények akár az interneten keresztül is megrendelhetőek, ezért az Országos Tisztifőorvosi Hivatal felhívja a lakosság figyelmét, hogy az élelmiszerek, ezen belül a különleges táplálkozási célú élelmiszerek is kizárólag a jogszabályok által meghatározott összetevőket tartalmazhatják. A honlapon felsorolt készítmények a kifogásolt összetételükkel veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét, azt kérik, hogy aki vásárolt a készítményekből, ne fogyassza el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)