Egy következmények nélküli világban a felnőtté válás küszöbéhez érkezett, magukra hagyott kamaszokról szól Totth Benedek napokban megjelent Holtverseny című, sodró lendületű, mellbevágó thrillere, amelyből a közeljövőben film is készülhet.


 "A regény úgy született, hogy megjelent előttem négy fiatal, akik egy autóban száguldanak valahol az éjszakában. Fogalmam se volt, mi fog történni velük, hová mennek, honnan jönnek, még abban sem voltam biztos, hogy kik ők egyáltalán, de amikor nekiálltam írni, ebből a képből bontakozott ki az egész történet" - mondta az író az MTI-nek.
 
 A történet szereplői 16-17 éves fiúk, egy vidéki úszócsapat tagjai. A kaposvári szerző maga is úszó volt. "Biztonságérzetet adott, hogy olyan közegről írhatok, amelyet belülről ismerek, és amelyről szép emlékeim vannak, de magának a történetnek nincs köze a saját élményeimhez. Nagyon jó bandánk volt, az edzőink vigyáztak ránk. Hetente tízszer edzettünk, hét végén versenyekre jártunk, nyaranta edzőtáboroztunk, szóval nem unatkoztunk."
 
 Ezt az ismerős környezetet elegyítette a fikcióval, olyan dolgokat emelt be a történetbe, amelynek az ő életéhez már nem sok köze volt. Az olvasó előtt akciófilmként forog a drogok, a szex és a brutalitás örvényében egyre mélyebbre merülő kamaszok krimibe oltott története.
  
"Amiket erről a korosztályról olvastam és láttam az interneten és a tévében, az mind valahogy így, ebben a történetben csapódott le. A műfordító remete életet él, alig érintkezik valakivel a családján kívül. Így a legkisebb külső ingerek is nagyon fel tudnak erősödni. A híreken keresztül beszüremlő valóság sokáig rezonál az emberben."
  
Az egyetem után, ahol angol és amerikai irodalmat hallgatott, tíz évig műfordítóként dolgozott, legutóbb Cormac McCarthy Átkelés című regényén. "Amikor befejeztem az Átkelést, teljesen kiégtem, kemény könyv. Hónapokig sem olvasni, sem fordítani nem bírtam" - mesélte magáról a 38 éves író.
  
A Holtversenyen még szabadúszó műfordítóként kezdett dolgozni, számtalanszor átírta az első fejezeteket, többször meg is akadt, végül a McCarthy-könyv fordítása közben fejezte be az első változatot. "Amikor az ember fordítóként szöveget alkot, sokszor kompromisszumokra kényszerül. Szeretek fordítani, de egy idő után úgy éreztem, szükségem van a szabadságra, arra, hogy ne egy másik író lábnyomában kelljen lépkedni, hanem tényleg úgy történjen minden, ahogy én elképzelem és szeretném."
 
 Megjegyezte, hogy a fordítás révén rengeteg dolgot tanult az írásról, a szövegek működéséről. "Nem hagyományos írói iskola, de nagyon hasznos. Sok maszkot felpróbálhat az ember, a gyerekkönyvektől a nagyregényekig számtalan stílusban meg kell tudni szólalni."
 
 Miközben arról beszélt, hogy tanulmányai és a fordítások révén az angol-amerikai próza volt számára a meghatározó, azt is elmondta, hogy nagy hatással volt rá Dragomán György A fehér király című regénye. "A mondatai magukba szippantottak, úgy gondolom, hogy így kell hatnia a jó irodalomnak."
 
 A Holtverseny sötét tónusú, de burleszkes, abszurd jeleneteket, humort sem nélkülöző története nyers kamasz szlengen szólal meg. "Ez egy tudatosan megkonstruált nyelv. Nagyon sokat dolgoztam rajta, hogy hiteles legyen, ne vesszen el belőle az élőbeszédszerűség. Állítólag Nabokov, amikor a Lolitát írta, a buszon utazva hallgatta az iskolásokat, és sűrűn jegyzetelt. Ha kint járok az utcán, az elcsípett beszélgetések megerősítenek abban, hogy a könyv nyelvezete tudatos megkonstruáltságával együtt is reális. Más kérdés, hogy ez nem feltétlenül teszi boldoggá az embert."

  A regény maroknyi szereplőjének sorsában közös, hogy mind magukra lettek hagyva. Az egyik újgazdag fiú erősen karikírozott családjára hosszabb pillantást vethet az olvasó, de a többiek ilyen-olyan okból hasonlóan sivár családi háttere is megismerhető a történet elejtett mondataiból. "Egyedül vannak egy következmények nélküli világban, ezért nagyon könnyen elvadulhatnak" - foglalta össze az író. Az elbeszélő alakját úgy alkotta meg, hogy legyen egy szereplő, akivel - ha nem is rajongani, de - részben azonosulni lehet.
 
 "Nem kell figyelmesen olvasni, hogy kiderüljön, ez a fiú 'vetít'. Sok kamasz hajlamos úgy előadni a sztorijait - vagy esetleg mások történeteit -, hogy minél vagányabbnak tűnjön" - elemezte.

   Izgalmas játék lett abból az írói szándékból, hogy az elbeszélő neve nem derül ki a könyvből. "Amikor nekiálltam írni, adós maradtam azzal, hogy kitaláljam a főhős nevét. Egy idő után pedig kíváncsi lettem, be tudom-e fejezni úgy, hogy nem nevezem el őt. Ez persze nem példa nélküli az irodalomban. Névtelen az elbeszélője annak a Joseph Conrad-kisregénynek is, amelyből a Holtverseny mottóját választottam."
  
Ösztönös írónak tartja magát, és bár rengeteget dolgozott ezen a regényen, örömet szerzett neki az írás. Már van előtte néhány újabb kép, amelyekből újabb regény születhet, de még nem döntötte el, hogy melyiknek áll neki - mondta el.
 
 További tervei között említette, hogy Mátyássy Áronnal, az Utolsó idők és a Víkend rendezőjével és Bodzsár István producerrel már a Holtverseny filmváltozatán dolgoznak. Mint mondta, nagyon hamar megtalálták a közös hangot. "Áront az fogta meg a regényben, ami engem is foglalkoztatott: hogy ezek a fiúk következmények nélkül élik az életüket. Az őket körülvevő világból szűrik le azt a tapasztalatot, hogy mindent meg lehet úszni, ezt játsszák újra az életükben."
 
 Mátyássy rendezői koncepciójával könnyen tudott azonosulni, és hozzátette, nagyon izgatja ez az új feladat, komoly kihívásnak tekinti, hogy a forgatókönyvön dolgozhat.

  A Magvető kiadó gondozásában megjelent regényt november 5-én mutatják be a VII. kerületi Kazimir Bisztróban.

Ingyenes internetet biztosítanak a jobbikos vezetésű települések főterein - jelentette be a párt alelnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján.


Novák Előd elmondta, hogy internetbarát települések jelszóval indítják a mozgalmat, s az érintett települések bevezető útjainál, a közútkezelővel egyeztetett szabványos táblákon is jelzik az ingyenes wifiszolgáltatást. A Jobbik 14 helyen ad polgármestert az országban.
  
Az alelnök szavai szerint a kezdeményezéssel példát szeretnének mutatni abban, hogy az internet "nem ellenség", hanem 21. századi lehetőség. Hozzátette: a közterületi wifi néhány százezer forintból kiépíthető, de megtérül az önkormányzatoknak és élettel tölti meg a településeket.
  
Az ellenzéki politikus szólt arról is, hogy egy alapszintű, ingyenes internetcsomag elősegítené a távügyintézést és a távmunkát, emellett csökkentené az autós forgalmat is. Megjegyezte: a hazai internetcsomagok díja kétszerese a nyugatiaknak, ami komoly versenyhátrányt jelent.
  
Noha a reklámadóból befolyó bevételekből lehetett volna ezen változtatni, a kormány nem tartotta szükségesnek az átfogó csökkentést - fűzte hozzá Novák Előd, aki azt is kijelentette: amíg Orbán Viktor miniszterelnök "hadilábon áll" az internettel és "nincs személyes tapasztalata", nem üzenhet hadat az internethasználók széles táborának.

  A Jobbik alelnöke a nemzeti konzultációt propagandának és adatgyűjtésnek minősítette, nem korrekt párbeszédnek.
  
A politikust kérdezték az üzletek vasárnapi zárva tartásának tervéről is. Ezzel kapcsolatban azt mondta: az előző ciklusban nekik is volt olyan javaslatuk a "multicégek kordában tartása" érdekében, amely arról szólt, hogy csak a kis- és családi vállalkozásoknak legyen lehetőségük kinyitni vasárnap.

Németországban a közlekedési tárca elkészítette a külföldi autósokat terhelő autópályadíj tervét, a csütörtökön ismertetett javaslat szerint az éves díj legfeljebb 130 euró (40 300 forint) lehet, és várhatóan 2016-tól kell majd megfizetni.


    Az autópálya-használati díjat a személygépkocsik és lakóautók után kell majd megfizetni, és nemcsak a külföldieknek, hanem a németeknek is, akik azonban a költséget leírhatják a gépjárműadóból - ismertette a tervezetet Berlinben Alexander Dobrindt közlekedési és digitális infrastruktúráért felelős miniszter.
 
A díjkategóriákat a motor hengerűrtartalma, a használt üzemanyag és az autó környezetvédelmi besorolása alapján alakítják ki, a díj annál alacsonyabb, minél kevésbé szennyezi a környezetet az autó. Az elektronikus autópálya-matricát 10 napra, 2 hónapra vagy 1 évre lehet majd megvásárolni.

 A minisztérium a külföldiektől beszedett díjból évi 700 millió eurós bevételre számít, ebből a rendszerüzemeltetési költségek levonása után 500 millió euró maradhat.
 
A tárca szerint az autópályadíj terve "méltányos, átgondolt és igazságos", megoldást jelent arra a helyzetre, hogy miközben Németország legtöbb szomszédjánál a német autósoknak fizetniük kell az autópályák használatáért, a külföldiek ingyen használhatják a német hálózatot. A bevételt az utolsó euróig az autópályahálózat fejlesztésére fordítják - mondta Alexander Dobrindt.
 
A hivatalosan infrastrukturális járuléknak nevezett díj koncepcióját először tárcaközi egyeztetésre bocsátják, majd a törvényhozás elé terjesztik. Várhatóan sikerül betartani az eredeti ütemtervet és 2016 január 1-jén elindulhat a rendszer - mondta a bajor CSU politikusa.

 A csaknem 13 ezer kilométeres német autópálya-hálózat használatáért a tehergépjárművek után már 2005 óta fizetni kell, és 2012-ben több mint ezer kilométernyi főutat is fizetőssé tettek. Az már többször felvetődött, hogy a személygépkocsikra is ki kellene terjeszteni a rendszert.
 
A témát a CSU vette elő a tavaly szeptemberi bajor tartományi és országos választások előtti kampányban, és végül azzal a feltétellel vették fel a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD koalíciós szerződésébe, hogy a díjrendszernek meg kell felelnie az uniós jogi előírásoknak - mindenekelőtt a diszkriminációt tiltó szabályoknak -, de nem okozhat többletteret a német autósoknak.
 
A koncepció egy korábbi változata szerint fizetőssé tették volna a teljes úthálózatot, de ezt az elképzelést a határ menti forgalom visszaesésétől tartó tartományok ellenállásának hatására elvetették.

Halottak napjához közeledve egyebek között a temetők fenntartóinak feladatáról, a sírhelymegváltásról és a temetkezési szolgáltatások díjáról közölt tudnivalókat a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.



A temetőfenntartó feladata, hogy karbantartsa a temető használatához szükséges építményeket, közműveket, utakat, egyéb létesítményeket, valamint a zöldfelületeket, szükség szerinti felújítsa és gondozza azokat, elszállítsa a hulladékot és biztosítsa a vizet - írták az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban

  Felhívták a figyelmet arra, hogy ha valakinek a temető fenntartásával, üzemeltetésével vagy a hamvasztóüzemi tevékenységgel kapcsolatban észrevétele van, az az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (vagy fővárosi kerületi) hivatalához fordulhat.

  A sírhelymegváltással nem szerezhető meg a terület tulajdonjoga, csak meghatározott időre szóló rendelkezési jog. A használati idő nem lehet kevesebb, mint a koporsós temetés napjától számított huszonöt év, sírbolt (kripta) esetén hatvan év, urnafülke és urnasírhely esetén tíz év, urnasírbolt esetén húsz év - olvasható a közleményben.
  
Hozzátették: önkormányzati rendelet vagy temetőszabályzat hosszabb időtartamot is meghatározhat, és van lehetőség a lejárat után meghosszabbításra, újraváltásra. Mind a megváltás, mind az újraváltás a temető tulajdonosánál kezdeményezhető.
 
 Kifejtették: a sírjellel (síremlék és tartozékai, emlékoszlop) az rendelkezik, aki a temetési hellyel. Ha valaki nem váltja meg újra a sírhelyet, és a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, hat hónap elteltével a temető tulajdonosa értékesítheti a sírjelet. Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos köteles kártalanítani azt, aki a sírhelyet megváltotta.
  
A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa vagy üzemeltetője gondoskodik. Ha a sírhelyet nem váltják meg újra, akkor az ott eltemetett holttestet vagy urnát a kiürítésre megjelölt időpont után hat hónappal közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.
  
A temető tulajdonosa - köztemető esetében az önkormányzat - állapítja meg a temetési hely és az újraváltás díját, a temetői létesítmények, szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat, valamint a temetőbe behajtás díját.

Emelte bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt. pénteken, a 95-ös benziné nem változott.


Az emeléssel a gázolaj átlagára 401-402 forintra nőtt, a 95-ös benziné 382-383 forint maradt.     A Mol legutóbb szerdán változtatott az árakon, akkor a 95-ös benzin árát bruttó 3 forinttal csökkentette, a gázolaj nagykereskedelmi ára nem változott.    
A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.