Elkészült a német autópályadíj terve

Németországban a közlekedési tárca elkészítette a külföldi autósokat terhelő autópályadíj tervét, a csütörtökön ismertetett javaslat szerint az éves díj legfeljebb 130 euró (40 300 forint) lehet, és várhatóan 2016-tól kell majd megfizetni.

    Az autópálya-használati díjat a személygépkocsik és lakóautók után kell majd megfizetni, és nemcsak a külföldieknek, hanem a németeknek is, akik azonban a költséget leírhatják a gépjárműadóból - ismertette a tervezetet Berlinben Alexander Dobrindt közlekedési és digitális infrastruktúráért felelős miniszter.
 
A díjkategóriákat a motor hengerűrtartalma, a használt üzemanyag és az autó környezetvédelmi besorolása alapján alakítják ki, a díj annál alacsonyabb, minél kevésbé szennyezi a környezetet az autó. Az elektronikus autópálya-matricát 10 napra, 2 hónapra vagy 1 évre lehet majd megvásárolni.

 A minisztérium a külföldiektől beszedett díjból évi 700 millió eurós bevételre számít, ebből a rendszerüzemeltetési költségek levonása után 500 millió euró maradhat.
 
A tárca szerint az autópályadíj terve "méltányos, átgondolt és igazságos", megoldást jelent arra a helyzetre, hogy miközben Németország legtöbb szomszédjánál a német autósoknak fizetniük kell az autópályák használatáért, a külföldiek ingyen használhatják a német hálózatot. A bevételt az utolsó euróig az autópályahálózat fejlesztésére fordítják - mondta Alexander Dobrindt.
 
A hivatalosan infrastrukturális járuléknak nevezett díj koncepcióját először tárcaközi egyeztetésre bocsátják, majd a törvényhozás elé terjesztik. Várhatóan sikerül betartani az eredeti ütemtervet és 2016 január 1-jén elindulhat a rendszer - mondta a bajor CSU politikusa.

 A csaknem 13 ezer kilométeres német autópálya-hálózat használatáért a tehergépjárművek után már 2005 óta fizetni kell, és 2012-ben több mint ezer kilométernyi főutat is fizetőssé tettek. Az már többször felvetődött, hogy a személygépkocsikra is ki kellene terjeszteni a rendszert.
 
A témát a CSU vette elő a tavaly szeptemberi bajor tartományi és országos választások előtti kampányban, és végül azzal a feltétellel vették fel a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD koalíciós szerződésébe, hogy a díjrendszernek meg kell felelnie az uniós jogi előírásoknak - mindenekelőtt a diszkriminációt tiltó szabályoknak -, de nem okozhat többletteret a német autósoknak.
 
A koncepció egy korábbi változata szerint fizetőssé tették volna a teljes úthálózatot, de ezt az elképzelést a határ menti forgalom visszaesésétől tartó tartományok ellenállásának hatására elvetették.

Halottak napja - Sírmegváltás, temetői szolgáltatások

Halottak napjához közeledve egyebek között a temetők fenntartóinak feladatáról, a sírhelymegváltásról és a temetkezési szolgáltatások díjáról közölt tudnivalókat a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.

A temetőfenntartó feladata, hogy karbantartsa a temető használatához szükséges építményeket, közműveket, utakat, egyéb létesítményeket, valamint a zöldfelületeket, szükség szerinti felújítsa és gondozza azokat, elszállítsa a hulladékot és biztosítsa a vizet - írták az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban

  Felhívták a figyelmet arra, hogy ha valakinek a temető fenntartásával, üzemeltetésével vagy a hamvasztóüzemi tevékenységgel kapcsolatban észrevétele van, az az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (vagy fővárosi kerületi) hivatalához fordulhat.

  A sírhelymegváltással nem szerezhető meg a terület tulajdonjoga, csak meghatározott időre szóló rendelkezési jog. A használati idő nem lehet kevesebb, mint a koporsós temetés napjától számított huszonöt év, sírbolt (kripta) esetén hatvan év, urnafülke és urnasírhely esetén tíz év, urnasírbolt esetén húsz év - olvasható a közleményben.
  
Hozzátették: önkormányzati rendelet vagy temetőszabályzat hosszabb időtartamot is meghatározhat, és van lehetőség a lejárat után meghosszabbításra, újraváltásra. Mind a megváltás, mind az újraváltás a temető tulajdonosánál kezdeményezhető.
 
 Kifejtették: a sírjellel (síremlék és tartozékai, emlékoszlop) az rendelkezik, aki a temetési hellyel. Ha valaki nem váltja meg újra a sírhelyet, és a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, hat hónap elteltével a temető tulajdonosa értékesítheti a sírjelet. Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos köteles kártalanítani azt, aki a sírhelyet megváltotta.
  
A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa vagy üzemeltetője gondoskodik. Ha a sírhelyet nem váltják meg újra, akkor az ott eltemetett holttestet vagy urnát a kiürítésre megjelölt időpont után hat hónappal közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.
  
A temető tulajdonosa - köztemető esetében az önkormányzat - állapítja meg a temetési hely és az újraváltás díját, a temetői létesítmények, szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat, valamint a temetőbe behajtás díját.

Emelkedett a gázolaj ára

Emelte bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt. pénteken, a 95-ös benziné nem változott.

Az emeléssel a gázolaj átlagára 401-402 forintra nőtt, a 95-ös benziné 382-383 forint maradt.     A Mol legutóbb szerdán változtatott az árakon, akkor a 95-ös benzin árát bruttó 3 forinttal csökkentette, a gázolaj nagykereskedelmi ára nem változott.    
A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

A Digi Kft. megkapta a mobilhálózat üzemeltetéséhez az engedélyt

A Digi Kft. átvette a hang- és adatátvitelre is alkalmas frekvenciák használatához és hálózatok üzemeltetéséhez szükséges rádióengedélyt, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) október 16-án aláírta a céggel a hatósági szerződést - közölte az NMHH csütörtökön honlapján.

A Digi Kft. az 1800 megahertzes (MHz) frekvenciatartományban 10 MHz-nyi blokk használati jogát nyerte el húsz évre 10 milliárd forintért az NMHH pályázatán.
  
A szolgáltató október 21-én kapta meg a frekvenciakijelölést, amely alapján az elnyert frekvenciatartományban hang- és adatszolgáltatásra is alkalmas rádióhálózatot telepíthet. A Digi az október 29-én az NMHH-tól átvett rádióengedély birtokában az eddigi három mobilhálózat mellett egy új, negyedik hálózat üzemeltetésére szerzett jogot.

  A közlemény szerint a Digi az elnyert frekvenciasávon versenyképes hang- és adatszolgáltatást nyújtó, országos, megbízható hálózat létrehozását kezdi meg.
  
A közleményben idézik Ryszka Sambor ügyvezető igazgatót, aki az engedély átvételekor elmondta, hogy a társaság célja "a kezdetektől alkalmazott stratégia követése: minőségi szolgáltatás nyújtása fogyasztóbarát árakon." Szavai szerint az új szolgáltatásoknál a legmodernebb technológiát alkalmazva az adatkapcsolat akár 40 megabit/másodperces is lehet majd. A cég, a hosszú távú megtérülésre alapozva, stabilan tartható kedvező árakat kíván kialakítani.
 
 Az NMHH a közleményben hangsúlyozza: a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy egy új belépő mobilizálja, felpezsdíti a piacot, fokozza az árversenyt, és új szolgáltatások megjelenését generálja. A szolgáltatók és a szolgáltatások sokszínűsége hozzájárul a fogyasztói jólét és a magyarországi vállalkozások versenyképességének növeléséhez, a fogyasztókért folytatott piaci verseny pedig a szolgáltatások árának csökkenését is eredményezheti.
 
 "Az NMHH és a magyar fogyasztói közösség számára is kiemelten fontos, hogy tovább nőjön az adat- és infokommunikációs szolgáltatások hozzáférhetősége, amely biztosítja az információs javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét" - olvasható a hatóság közleményében.
  
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság összesen 130,6 milliárd forintért értékesítette szélessávú mobil-adatforgalomra alkalmas frekvenciakészletét a májusban kiírt pályázaton, amelynek nyerteseit szeptember 29-én hirdették ki. A Digi Kft. mellett a Magyar Telekom három frekvenciacsomagra nyert használati jogosultságot, összesen 58,65 milliárd forintért, a Telenor egy frekvenciacsomagot kapott 31,725 milliárd forintért, a Vodafone két frekvenciacsomagot nyert el 30,225 milliárd forintért. A szolgáltatók 2034-ig jogosultak használni a frekvenciákat.
  
A Telekom elsőként vette át október 17-én a szükséges engedélyeket, és másnap már használatba is vette az elnyert frekvenciákat.
 
 A másik két szolgáltatóval, a Telenorral és a Vodafone-nal még folynak az egyeztetések.
 
 A hatóságnak a pályázati eredmény közzétételétől számítva 50 napja van  szerződést kötni a nyertes szolgáltatókkal.

Az internetadó előfizetésenkénti felső határa 700, illetve 5000 forint

Az internetszolgáltatásra jövőre kiterjesztendő távközlési adóra előfizetésenként vezetik be

 a felső határt, amely magánszemély előfizetők esetében 700 forint, nem magánszemély előfizetők esetében 5000 forint lesz, hasonlóan a telefonszolgáltatásoknál már érvényben lévő szabályokhoz - derül ki az Országgyűlésnek csütörtökön beterjesztett 2015. évi költségvetési törvényjavaslatból.

 
Az adó ugyanakkor csökkenthető lesz a megfizetett társasági adóval. A javaslat ebből származóan mintegy 25 milliárd forint költségvetési bevétellel számol.
    A pénzügyi tranzakciós illeték esetében az elektronikus fizetési módok elterjedésének növelése érdekében a bankkártyás vásárlások illetékmentessé válnak, bankkártyánként évi egyszeri illeték megfizetése szükséges.
    Az energiaadó esetén a vonatkozó európai uniós irányelv adta lehetőség kihasználásával visszaigényelhetővé válik az építőanyag-, kerámia- és üveggyártó vállalatok által felhasznált földgáz, villamos energia és szén energiaadója.

A kecsege, a galóca és a vágó durbincs verseng az év hala közönségszavazáson

A kecsege, a galóca és a vágó durbincs verseng az év hala címért, amelynek odaítéléséről a Magyar Haltani Társaság honlapján szavazhatnak az érdeklődők.

A korábbi győztes nyúldomolykó, kősüllő, széles kárász, menyhal és magyar bucó után most újabb fajok vetélkednek a szavazatokért. Közülük a porcos belső vázú kecsege a világszerte veszélyeztetett tokfélék képviselője. A magyarországi folyókban egyre csökken az állománya, ezért 2014-től már nem fogható, kézre kerülő példányait vissza kell engedni - mondta el Harka Ákos, a szervezet elnöke csütörtökön az MTI-nek.
  
A galóca a Duna vízrendszerének "bennszülött" hala, egyben a világ legnagyobb termetű pisztrángféléje. Magyarországon a Tisza legfelső szakaszán él egy kisebb önfenntartó állománya, másutt csak alkalmilag fordul elő. Ritkasága miatt 1974-től védett, 1996-tól fokozottan védett faj. 2012-ben az év halának választották Ausztriában.
  
A vágó durbincs kis termetű, fogyatkozóban lévő sügérféle, amelynek két közeli rokona, a széles és a selymes durbincs már eddig is oltalom alatt állt. A 2014-től érvényes új halászati szabályozás e védelmet a vágó durbincsra is kiterjesztette.
 
 Harka Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy szavazni a társaság honlapján (http://haltanitarsasag.hu) lehet, amely a választható fajok képe mellett információval szolgál azok környezeti igényeiről, hazai elterjedéséről és jelentőségéről is. A szavazás az év utolsó napján zárul, végeredményét 2015. január 1-jén hirdeti ki a Haltani Társaság.
 
 A szervezet honlapján szereplő adatok szerint az október elején meghirdetett versengés jelöltjeit eddig csaknem 2100 szavazattal támogatták az érdeklődők. A népszerűségi listát jelenleg 62 százalékkal a kecsege vezeti, miközben a második helyen álló galóca a voksok 23, a sereghajtó vágó durbincs pedig 15 százalékát kapta.
 
 Az akció célja a Kárpát-medence őshonos halainak ismertebbé tétele, a természeti értékek tudatosítása. Mindhárom jelölt méltó a megtisztelő címre - hangsúlyozta Harka Ákos. Hozzátette, évről-évre horgászok és szakemberek javaslata alapján választják ki a szavazásra érdemes három halat. A szempontok között elsődleges, hogy a hármasból mindig akadjon őshonos, a horgászok által kedvelt, illetve védett hal.

Az eddigi legnagyobb számítógépes biztonsági gyakorlat Európában

Európa eddigi legátfogóbb számítógépes biztonsági gyakorlatát tartják meg csütörtökön 29 ország mintegy 200 szervezetének és 400 szakemberének részvételével - derül ki az Európai Bizottság közleményéből.

Az Európai Unió Hálózat- és Információbiztonsági Ügynöksége (ENISA) által szervezett Cyber Europe 2014 elnevezésű, egész napos szimulációs gyakorlaton a résztvevők azt tesztelhetik, hogy mennyire készültek fel a kibernetikai támadások elhárítására.
  
A gyakorlaton köz-, illetve magánszférában tevékenykedő szakértők, többek között számítástechnikai biztonsági ügynökségek, hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító nemzeti csoportok, minisztériumok, távközlési vállalatok, energiaszolgáltatók, pénzügyi intézmények és internetszolgáltatók valósághű, nagy léptékű "kiberbiztonsági" helyzetekben tesztelik eljárásmódjaikat és képességeiket.
  
A Cyber Europe2014 a legnagyobb és a legösszetettebb az Európában rendezett ilyen típusú gyakorlatok között. A gyakorlaton több mint 2000, az államok működését és az emberek mindennapi tevékenységét alapjaiban érintő "kibereseményt" kell kezelni. A gyakorlat feladatai között olyan válsághelyzetek megoldása szerepel, mint alapvető jelentőségű energia-, vagy távközlési infrastruktúrák elleni támadások, online szolgáltatások megtagadását célzó akciók, kibernetikai támadási műveletekről szóló hírszerzési jelentések és médiatudósítások kezelése, honlapok megrongálása, bizalmas információk kiszivárogtatása.
  
A Cyber Europe 2014 decentralizált, azaz a tesztfeladatok megoldására a gyakorlatellenőrző központ koordinálásával Európa-szerte egyszerre több központban kerül sor. A gyakorlat során tesztelik az európai szintű műveletiinformáció-megosztást célzó uniós együttműködési eljárásokat is.
  
Az ENISA egy 2013-as jelentésében kiemelte, hogy a fenyegetésforrások egyre kifinomultabb támadásokat indítanak, és egyre fejlettebb eszközöket használnak.
  
Tavaly majdnem egynegyedével nőtt a globális webalapú támadások száma, az adatokkal való visszaélések száma pedig 61 százalékkal emelkedett 2012-höz képest. A nyolc legnagyobb visszaélés mindegyike több tízmilliós nagyságrendű adatveszteséggel járt, és 552 millió személy adatai kerültek illetéktelenek kezébe.