napiTopik

Szerdán kezdődik a Szentháromság tér felújítása

Szerdán megkezdődik az I. kerületi Szentháromság tér felújítása, a munkálatok miatt lezárják a teret - tájékoztatta a kerületi önkormányzat hétfőn az MTI-t.

A közlemény felidézi, hogy a Budavári Önkormányzat saját forrásból finanszírozott vári útfelújításai februárban a Hess András téren kezdődtek. Ott és a Szentháromság téren is a Tárnok utcához hasonlóan egy szintbe hozzák a járdával az útpályát, az így kapott sétálórészt pedig vágott felületű bazalt kockakővel burkolják. A Szentháromság-szobor körüli és a Magyarság Háza előtti téren díszburkolatot építenek.
   
A  most induló munkálatok miatt lezárják a teret, a gyalogosok a Magyarság Háza előtt közlekedhetnek. A felújítást várhatóan június végén fejezik be.

30 méteres hullámot lovagolt meg!

A szörfös Garrett McNamara alighanem világcsúcsot állított fel Portugáliában. 


Gigahullámot lovagolt meg a hawaii Garrett McNamara a portugál tengerparton, ráadásul sikeresen vívta meg a harcot a víz ellen, 46 évesen (!). 

Ezzel megdöntötte saját, 2011-ben felállított rekordját, akkor egy 24 méteres hullámon lovagolt a portugál Praia de Norte part közelében.

Az 1978 óta aktív szörfös ezzel valószínűleg új rekordot állított fel, az egyelőre még nem hivatalos rekord 30 méter 49 centiméter.


forrás: sport24.hu

Internet Explorert hanyatlása

Bár a Statcounter látogatottságmérő adatai szerint még mindig az Internet Explorer a legtöbbek által használt böngésző a világon, Magyarországon már egyértelműen le van maradva a Firefox és a Google Chrome mögött: részesedése mindössze 13 százalék - derül ki az NRC piackutató legfrissebb felméréséből, amelyet az MR2-Petőfi rádió Netidők című műsorának megbízásából készítettek.


A vállalat adatai szerint Magyarországon a 18-69 éves internetezők 46 százaléka Firefoxot, 37 százaléka Chrome-ot használ leggyakrabban, míg az IE-t csupán a felhasználók 12 százaléka említi elsőszámú böngészőnek.

Igaz, a többség nem kötelezi el magát teljesen egyetlen böngésző mellett: a netezők egynegyede legalább kettőt használ rendszeresen, azok aránya pedig, akik fő böngészőjük mellett legalább alkalmanként használnak mást is, közel 70 százalék.
Bár az Explorer ma már nem igazán népszerű, az internetezők elsöprő többségének van valamilyen tapasztalata vele kapcsolatban: tízből kilenc használta valaha, ugyanannyian, mint a Firefoxot, amelyet azonban a netezők háromnegyede még ma is használ. Az egyre népszerűbb Chrome pedig úgy van ott a hazai internetezők kétharmadának életében, hogy 25 százalék még sosem próbálta ki. Az elemzők ebből arra következtetnek, hogy a legnagyobb növekedési potenciál a Google böngészőjében rejlik.
Egy terjedőben lévő böngészőt általában a fiatalok használnak nagyobb arányban: a huszonévesek 42, az ötven felettiek 33 százalékának a Chrome az elsőszámú böngészője. A hanyatló Explorer esetében a helyzet épp fordított: míg az ötvenes-hatvanas korosztály egyötöde még ezt a böngészőt indítja el leggyakrabban, addig negyven év alatt már csak feleekkora aránnyal lehet találkozni.
Az is kiderült a felmérésből, hogy a megkérdezettek - programtól függetlenül - általában nem ítélik meg reálisan saját böngészőjük piaci helyzetét. A felhasználók 41 százaléka vélekedik úgy, hogy a magasan vezető Firefox a legnépszerűbb, 27 százalék az Internet Explorert, 21 százalék pedig a Chrome-ot képzeli piacvezetőnek. A Firefoxot elsődleges böngészőként használóknak alig fele értékeli helyén a program pozícióját, ezzel szemben az Explorer-használók 57 százaléka meg van győződve arról, hogy még most is ezt használják legtöbben.
Amikor saját böngészőjükről kérdezték a résztvevőket kiderült, hogy az Internet Explorer megítélése egyértelműen rosszabb, mint a másik két programé. A felhasználók szerint a Chrome valamivel jobb, mint a Firefox: gyorsaságban, stabilitásban egyértelműen kedvezőbb értékelést kapott, egyszerűségben, testreszabhatóságban és a bővítmények tekintetében ugyanakkor a két böngészőt hasonlóan ítélik meg használóik.
A felmérés érdekes és meglepő tanulsága volt, hogy a magyar internetezők jelentős része nincs tisztában a böngésző szó jelentésével. Segítség nélkül csupán a megkérdezettek fele tudott valamilyen böngészőt említeni: tízből kilencen nevezték meg a Mozilla Firefoxot, nyolcan az Explorert és hatan a Chrome-ot. A másik közel 50 százalék ugyanakkor vagy nem tudott válaszolni a kérdésre, vagy valami egész másra gondolt: sokan voltak akik a böngésző kifejezés hallatán a Google-ra, vagy valamilyen linkgyűjteményre asszociáltak.
A felmérés 1000, legalább hetente internetező, 18-69 éves magyar lakos online megkérdezésével zajlott.
forrás: MTI

Napfénytető vs Safari


Húsvéti bélyegívet bocsátott ki a Magyar Posta

A közelgő húsvét alkalmából Jézus szenvedéstörténetét és feltámadását bemutató, 15 bélyegből álló ívet bocsátott forgalomba pénteken a Magyar Posta Zrt. Budapesten.

A bélyegív Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművésznek a fertődi Szent Kereszt-templomban található Keresztút című festménye alapján készült.
   
Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspök Konferencia (MKPK) elnöke a bélyegkibocsátáson hangsúlyozta: "a bélyeg olyan, mint egy köztéri szobor, amely azt jelenti, hogy egy egész közösség, egy társadalom a megbecsülését nyilvánítja azok iránt, akiket a bélyegek ábrázolnak és azok iránt az értékek iránt, amelyeket a bélyegek megjelenítenek".
   
Hozzátette: a húsvétot nem lehet méltóbban megünnepelni, mint gondolatban végigjárni Krisztus keresztútját a feltámadásig.
   
Megköszönve a Magyar Posta munkáját Erdő Péter felidézte: a hosszú, évtizedes együttműködésnek köszönhetően az elmúlt években rendre jelentek meg olyan bélyegek, amelyek az egyházi élet nagy eseményeiről, évfordulóiról vagy nagy személyiségeiről emlékeztek meg.
   
Szarka Zsolt a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy az első Udvardi Erzsébet által készített bélyeg 2002 karácsonyán jelent meg, azóta több mint 10 millió példányban értekesítették a művész alkotásai alapján született ünnepi bélyegeket, amelyeken a fénynek, az aranynak és az ezüstnek a művészre jellemző egyedi megjelenítése látható.
   
A most kibocsátott kiadvány címoldalát egy aranyfóliával díszített, kereszt formájú kivágás teszi különlegessé. A borítón Pilinszky János Harmadnapon című versének részlete, a belső oldalán pedig bibliai idézetek olvashatók.
   
Szarka Zsolt azt is elmondta, hogy a bélyegív mellett a Magyar Posta húsvét alkalmából forgalomba bocsát egy 115 forint névértékű, általános forgalmi bélyeget is, amelyen Udvardi Erzsébet Felismerés című munkája látható.
   
Az újdonság megvásárolható a nagyobb postákon, a Filapostán, valamint megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából.
forrás: MTI

A címvédő nyerte a szezonnyitó Miskolc-ralit

A címvédő Kazár Miklós, Szőke Tamás duó nyerte az országos rali-bajnokság szezonnyitó versenyét, a jubileumi, 20. Miskolc-ralit.

Mögöttük a Spitzmüller Csaba, Laczkó László kettős végzett a második, a Hadik András, Kertész Krisztián páros pedig a harmadik helyen.
   
Az ob következő versenyét, a Fehérvár-ralit június 13-15-én rendezik.
  
Miskolc-rali, végeredmény (11 szakasz, 141,35 km, a rallylive.hu alapján):
1. Kazár Miklós, Szőke Tamás (Ford Fiesta R5) 1:14:31.7 óra
2. Spitzmüller Csaba, Laczkó László (Mitsubishi Lancer EVO X) 43.8 másodperc hátrány
3. Hadik András, Kertész Krisztián (Subaru Impreza WRX) 1:08.0 perc h.
forrás: MTI
kép: facebook.com

A félsziget nem akart mindig lelkesen Oroszországhoz tartozni

A Krím félsziget lakossága a felmérések szerint az előző években nem akart lelkesen Oroszországhoz tartozni, ami érdekes megvilágításba helyezi a március 16-ai népszavazás rendkívül magas részvételi és támogatottsági adatát - derült ki egy helyi krími lap cikkéből.

A rendíthetetlen nyugalmú, bölcs és "déli értelemben politikailag passzív" krímiek néhány nap leforgása alatt szó szerint viharos politikai folyamatok résztvevői lettek. Az események szemlélőiből egy nagy geopolitikai játszma szereplőivé váltak abban az eseménysorban, amely a krími tavasz elnevezést kapta - írta a Szobityija Kríma című újság.
   
A népszavazásnak nevezett esemény a hivatalos adatok szerint 83 százalékos rekord részvételi arányt hozott, és soha nem látott, 97 százalékos támogatást kapott a félsziget Oroszországhoz csatolása.
   
Csakhogy a korábbi évek közvélemény-kutatásai arról tanúskodnak, hogy a krímiek egyre kisebb hányada kívánta a félsziget orosz fennhatóság alá kerülését. Az ENSZ megbízásából a Research and Branding Group (RBG) által végzett 2011-es szociológiai adatgyűjtés szerint a Krímben élők 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azt szeretné, ha a félsziget Oroszország része lenne. Az RBG következő, 2012-es felmérése pedig már csak 38 százalékos támogatottságot mutatott. A kijevi nemzetközi szociológiai intézet 2013-as kutatása is csak 41 százalékot hozott ki.
   
A lap a támogatottság nehezen magyarázható 2014 márciusi fellendülésével kapcsolatban megemlíti, hogy a krímiek manipulációjában hagyományosan vezető szerepe van a tévének. "Nem véletlen, hogy a parlament és a kormány épületének elfoglalása után az első intézkedés az ukrán televíziós csatornák kikapcsolása volt. Helyüket a +korrekt+ orosz csatornák foglalták el, amelyek sajátosan értelmezték az ukrajnai és krími történéseket" - olvasható az írásban.
   
A krími lakosság egy része - főleg a szovjet időkben edződött nemzedék - készpénznek vette az orosz híradók által közölt információkat, és széltében-hosszában mendemondák terjedtek el például a nyugat-ukrajnai banderista különítmények borzalmas tetteiről. (A banderisták az ukrán nacionalista mozgalom egykori vezetője, Sztepan Bandera eszméit követők. A fogalmat az orosz sajtóban gyakran megbélyegzésként, a banditizmussal összefüggésben használják.)
   
Az újság mindehhez hozzátette, hogy több vezető politikus nem fogadta el a 83 százalékos részvételi adatot. A krími tatárok egyik vezetője, Musztafa Dzsemiljev például kijelentette, hogy a tatárok lakta területeken a népcsoportot a vezetői bojkottra hívták fel, és a részvételi arány nem is haladta meg a 30-50 százalékot, a lakosság 15 százalékát kitevő tatárok 99 százaléka nem ment el voksolni. Bahcsiszerájban például a részvétel szerinte csak 30 százalékos volt, ezzel szemben a helyi választási bizottság 64 százalékot rögzített.
forrás: MTI

Friss / Extra