Igény szerint, a felhasználás helyszínén és bonyolult eszközök nélkül elkészíthető oltóanyag kifejlesztésén dolgoznak amerikai kutatók. A nanorészecskék felhasználásával készülő új típusú vakcinát egereken már sikeresen tesztelték.
Az oltóanyagokat jelenleg egy-egy központi helyen, nagy mennyiségben gyártják, általában távol a felhasználás helyétől. Szállításuk és hűtésük meglehetősen drága, és minőségmegőrzési idejük is rövid. Ezeket a problémákat akarják kiküszöbölni azzal az új típusú vakcinával, amelyen a Washingtoni Egyetem kutatói dolgoznak. Az egyetem honlapján közzétett cikk szerint a tudósok azt remélik, hogy az új technológia segítségével a jövőben olcsón és könnyen állíthatnak elő oltóanyagokat, ott és akkor, ahol és amikor szükség van rá.
"Nagyon izgalmas technológiáról van szó, mert lehetővé teszi, hogy helyben készítsünk vakcinát. Például ha egy terepen dolgozó orvos egy járvány kezdeteit észleli, azonnal elkészítheti a szükséges oltóanyagot, és beolthatja az egész érintett populációt, megelőzve a járvány terjedését" - érzékeltette a kutatás jelentőségét Francois Baneyx, az egyetem professzora, a Nanomedicine című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Egy átlagos oltóanyagban legyengített kórokozókat vagy a mikrobák és vírusok felületén található fehérjéket juttatnak be a szervezetbe. A seattle-i egyetem kutatócsoportja az egerekbe nanorészecskéket fecskendezett - előállításukhoz egy olyan mesterséges fehérjét használtak fel, amely utánozza a fertőzés hatását és kötődik a kalcium-fosztfáthoz. Nyolc hónap után a betegséggel megfertőzött egerek a szervezet védekezésében használt T-sejtekből háromszor annyit termelt, mint azok az egerek, amelyek csak a fehérjét kapták meg kalcium-foszfát nanorészecskék nélkül, bizonyítva a hosszú távú immunhatást.
A nanorészecskék a fehérjét a nyirokcsomókba szállítják, ahol nagyobb esély van arra, hogy összetalálkozzanak az erős immunválasz kiváltásához szükséges dendritikus sejtekkel, amelyekből a bőrben és az izmokban csak kevés van.
Egy vakcina előállításához a géntechnológiával létrehozott, a kórokozók felszínén található fehérjéken alapuló mesterséges fehérjéket dehidratálnák vagy liofilizálnák, majd vízzel, kalciummal és foszfáttal kevernék össze - mondta Baneyx, hozzátéve, hogy az új technológia különösen vírusfertőzések ellen lehet hatásos.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy egyelőre még csak egerek esetében bizonyították a hatékonyságát, az emberi oltóanyagok kifejlesztése még nem kezdődött meg.
A technológia hatékony lehet a fejlődő országok népességének beoltásában, különösen olyan helyeken, ahol szűkösek a források. Csökkentené a költségeket, hogy nem kell hűtésről gondoskodni, és a vakcinát alapvető eszközökkel, a szükséges számban lehetne előállítani. Az oltóanyagot ráadásul eldobható tapaszok segítségével is be lehetne juttatni a szervezetbe, így csökkenthető volna a felhasznált injekciós tűk száma, és annyi képzett személyzetre sem lenne szükség, mint manapság.
forrás: MTI
