A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kommunizmus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kommunizmus. Összes bejegyzés megjelenítése

A kommunista diktatúra hatásai máig jelen vannak az egészségügyben

A kommunista diktatúra hatásai máig jelen vannak az egészségügyben, az orvosokat megalázó rendszer társadalmi hatása még mindig hat, így például a hálapénz intézményével.


Rétvári Bence a Kommunizmus Bűnei Alapítvány és a Konrad Adenauer Stiftung támogatásával szervezett, Orvosok a kommunizmusban elnevezésű konferencián emlékeztetett arra, hogy a hálapénz fogalma először egy 1957-es pártkongresszuson hangzott el. Okai között említette, hogy az orvosok fizetését alacsonyan tartották; a segédmunkások béréhez igazították, és ennek a következménye lett a hálapénz, majd később az orvosok elvándorlása is.
    
Azt mondta, "a sztálini hozzáállás” ellenségnek, kapitalista, reakciós közegnek tekintette az értelmiségieket, köztük az orvosokat, akiket ezért tudatosan igyekeztek megalázni, és gyakran koncepciós pereket is indítottak velük szemben.
    
Az államtitkár a kommunista időszak súlyos örökségének mondta azt is, hogy a betegjogok kérdése fel sem merülhetett, a betegeknek így nem volt beleszólásuk a saját kezelésükbe.
    
Horváth Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője azt mondta, a kommunista időszakban az orvosok legnagyobb része esküjéhez hűen dolgozott annak ellenére, hogy munkájukat alulfizetve, nehéz körülmények között, leterhelve, nagyon sok beteget ellátva kellett végezniük. Emlékeztetett arra is, 1945 után mindössze 7 ezer orvos maradt Magyarországon, a többiek a háborúban, a koncentrációs táborokban vagy a gulágon vesztették életüket.
    
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunista rendszer idején Magyarországon a szomszédos országokhoz képest is nagyon kevés forrást biztosítottak az egészségügyre, és az ellátási rendszer területileg nagyon aránytalan volt, a munkavédelem és a környezetvédelem pedig szinte ismeretlen fogalom volt. Mindezek következtében folyamatosan romlottak az egészségügyi statisztikák, a problémák az orvosokra és a kórházakra zúdultak – fűzte hozzá. Példaként említette, hogy 1981-ben egy körzeti orvosra átlagosan 1937 beteg jutott.
    
A tanszékvezető is arról beszélt, a kommunista rendszer viszonya az orvosokhoz ellenséges volt, ám többségüket nem tudták befolyásolni, mert erős volt köztük a kollegialitás. Az orvosoknak nemcsak a fizetését tartották alacsonyan, de a magánpraxisaikat is megszüntették, ezzel pedig rákényszerítették őket a paraszolvenciára, amivel ugyanakkor zsarolhatóvá is tették őket.
    
Kitért arra is, voltak orvosok, akik nem maradtak hűek esküjükhöz, és együttműködést vállaltak az Államvédelmi Hatósággal; volt köztük, aki arról tartott nekik előadást, hogyan verhetnek meg embereket külsérelmi nyom nélkül, és volt, aki különböző fizikai vagy pszichológiai módszereket talált ki a fogvatartottak kínzására. Megjegyezte, nem véletlenül hívták ezeket az orvosokat több börtönben is - az auschwitzi koncentrációs tábor hírhedt orvosa után - Mengelének.
    
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a ma az egészségügyben megjelenő bizalmi válság is a kommunista rendszerre vezethető vissza. Arról beszélt, ez a bizalmatlanság ma szinte szétrágja az egészségügyi ellátórendszer szövetét, pedig ez az alapja az orvos-beteg viszonynak.
    
Gazsó L. Ferenc, az MTI Zrt. vezérigazgatója a rendezvényen a témában megjelent Őrjítő mandragóra című könyv társszerzőjeként arról beszélt, hogy szovjet mintára vezették be Magyarországon a „politikai pszichiátriát” azokkal szemben, akiket más módszerekkel nem tudtak elhallgattatni vagy befolyásolni.

Példaként mások mellett Medve András orvos esetét említette, akit a Szovjetunióba hurcoltak, majd miután ott nem tudták kémnek beszervezni, évekig fogva tartották. Amikor az orvost végül hazaengedték, Magyarországról hiába követelte a rehabilitációját, és az ott elvett személyes értékeit. Az orvos az 1960-as, 70-es években leveleket írt nemzetközi fórumokhoz, így például az ENSZ-hez is, ezért elmeszakértőkkel, pszichiáterekkel személyiségzavart állapíttattak meg nála és gondnokság alá helyeztették.

Gazsó L. Ferenc azt mondta: minden diktatúra sajátja, hogy változatos eszközökkel üldözi a megrögzött igazságkeresőket, és történelmi recept, hogy a kellemetlen igazmondót bolondnak nyilvánítják és kivonják a forgalomból, és ezzel a hatalom szempontjából kóros nézeteit – még mielőtt járványosan terjednének – törlik a politikából, a közéletből.

 Emlékeztettet arra, hogy az egykori béketábor országaiban nincs bőséges irodalma a politikai pszichiátriának, de annyi bizonyos, hogy a szocialista világrend fennállása alatt ebben is a Szovjetunió szolgáltatta a mintát.

John Lennon nevét viseli ezentúl a Lenin utca egy kárpátaljai faluban

A kommunizmus emlékeinek felszámolása jegyében a Lenin utca John Lennon, a Beatles együttes néhai tagjának nevét viseli ezentúl Ukrajnában, egy kárpátaljai faluban - hozta nyilvánosságra a megye kormányzója szerdán hivatalos honlapján.

 

Múlt év április 9-én fogadott el az ukrán kormány törvényt, amely egyebek mellett betiltotta a kommunista és a náci propagandát, valamint a két totalitárius rendszer jelképeinek használatát. Hennagyij Moszkal kormányzó erre a jogszabályra hivatkozva adott utasítást több utcanév megváltoztatására.
  
A técsői járásban lévő Kalini településen keresztelik át a Lenin utcát John Lennonra. Ezen kívül a megye egy másik településén a Kolhoz utca ezentúl Tomás Masaryknak, Csehszlovákia első elnökének nevét viseli. Masaryk a kormányzó honlapján megjelent tájékoztatás szerint rokonszenvvel viseltetett az ukrán nemzeti mozgalom iránt abban az időben, amikor Kárpátalja Csehszlovákiához tartozott.

Egy utcát pedig Ökörmező (Mizshirja) településen egy ott született ukrán katona, Viktor Markusz után neveznek el, aki a 128-as hegyivadász dandár tagjaként tavaly februárban esett el a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus övezetében.
  
Közben a kijevi városvezetés is utcanévcserékre készül az ukrán fővárosban. A Moszkva sugárút a tervek szerint Sztepan Banderának, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapítójának nevét viselné a jövőben, a Vatutyin szovjet hadseregtábornokról elnevezett út pedig Suhevics UPA-parancsnokét.

A hivatal ugyanakkor szerdán közölte, hogy az utcák átkeresztelése előtt kikérik a kijeviek véleményét, akik erről elektronikus úton, a városi adminisztráció honlapján szavazhatnak majd. Azt egyelőre nem tudták megmondani, hogy a szavazás mikor kezdődik, csak azt, hogy két hónapig fog tartani.

Orbán: a kommunizmus egy őrült eszme volt


Ma már senki sem vitatja, hogy a nemzetiszocializmushoz hasonlóan a kommunizmus is egy őrült eszme volt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások közelgő emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen.

 


A Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) és a Gulag Emlékbizottság ünnepségét a VI. kerületi Derkovits Gyula Általános Iskola udvarán tartották, ebben az épületben volt ugyanis 1945-1948 között a szovjet állambiztonság börtöne.
  
Orbán Viktor azt mondta: amikor a nemzetiszocializmus őrült gondolata háborúba rántotta a világot, és a megroggyant nyugati világ felismerte, hogy a léte forog kockán, szövetségre lépett egy másik őrült gondolattal, a nemzetközi szocializmussal, a kommunizmussal és annak gazdájával. Így tört be a szovjet világ Európába.
  
"Saját biztonsága fejében a Nyugat végül tálcán nyújtotta át a Szovjetuniónak Európa szabadságszerető népeinek jelentős hányadát" - fogalmazott a kormányfő.
  
Hangsúlyozta: "az egész nemzet nevében emlékezünk a meghurcoltakra, fejet hajtunk az elhunytak előtt, kifejezzük tiszteletünket a hazatérteknek, és vigyázunk a még élőkre". A Gulag táboraiba sok százezer magyart szállítottak a Kárpát-medence minden részéről, hadifoglyokat, civileket, politikai elítélteket - idézte fel a miniszterelnök, hozzátéve: az 1944 őszétől 1948-ig elhurcoltaknak csak mintegy ötöde élte túl a megpróbáltatásokat. Mindezt egy Európában született őrült gondolat hozta létre - mutatott rá.
 
 "Ma már senki sem vitatja, hogy a nemzetiszocializmushoz hasonlóan a kommunizmus is egy őrült eszme volt, senki sem vitatja a kommunizmus bűneit, de (...) hosszú és rögös utat kellett bejárnunk, amíg idáig eljutottunk" - mondta Orbán Viktor, arra utalva, hogy a rendszerváltás utáni két évtizedben Magyarországon "a mindenkori jobb- és baloldal külön-külön cipelte saját történelmi terheit", és folyt a vita arról, "kinek a zsákja nehezebb". Itt volt az ideje lezárni ezt az időszakot, ezért lett 2015 a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások nemzeti emlékéve - jegyezte meg.
  
Orbán Viktor arról is beszélt, felemelő érzés volt, amikor végre szabadon lehetett emlékezni a kommunizmus áldozataira. Azt is fontosnak nevezte - "különösen most, amikor Európa ismét támadás alatt áll" -, hogy a magyar fiatalok ismerjék a 20. századi diktatúrák szellemi eltévelyedéseit, és azzal az elhatározással nőjenek fel, hogy ez ne történhessen meg soha többé.
  
"Tisztelet a hősöknek, kegyelet az áldozatoknak!" - zárta beszédét a kormányfő.
  
Az ünnepségen - amelyen részt vett mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök és több kormánypárti országgyűlési képviselő - Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke a megemlékezés helyszínéről szólva azt mondta: a szovjet megszállás után, minden emberi joggal szemben, óriási igazságtalanságok történtek e börtön falai között, amiben az akkori magyar kommunista szimpatizáns hatóságok is bűnösök voltak.
  
"Ma már egy óvodában is tudják (...), hogy magyar hatóságok hivatalos közreműködésével szedték össze a zsidónak minősülő személyeket a második világháború vége felé, és erre nincs bocsánat" - fejtette ki, felhívva a figyelmet azonban arra is, hogy "ugyancsak magyar hatóságok közreműködésével vittek el a Szovjetunióba bírósági ítélet nélkül, csak gyanú alapján, osztályidegenként magyar hazafiakat".
  
A Gulagot túlélők évtizedekig nem beszélhettek arról, mi történt velük. Azzal azonban - folytatta -, hogy az Országgyűlés 2012-ben a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét, merőben megváltozott a helyzet, így ma már a kormány és a történettudomány képviselőivel közösen emlékezhetnek.
  
Menczer Erzsébet azt is mondta: "egy olyan Európában élünk, ahol jelenlegi szövetségeseinknek - jobbára a második világháború győzteseihez sorolják magukat - nekünk kell megmagyaráznunk, hogy az emberi jogok nem csak akkor sérülnek, ha valakit zsidósága miatt visznek el egy haláltáborba. Az emberi jogok ugyanis nem származástól függenek. A haláltábor pedig, amely Sztálin Szovjetuniójában hamarabb állt már a szögesdrótjaival, magasfeszültségű kerítésével, mint a kontinensen, Európában, éppúgy haláltábor, mint Auschwitzban".
  
A Szorakész elnöke szavait azzal zárta, hogy mindennek ellenére a nemzet nagy sikere a mai nap, "élünk, itt vagyunk, feldolgozzuk a múltat, és nem hagyjuk megismétlődni a gyalázatot".
  
A megemlékezés után a résztvevők megkoszorúzták az iskola - az egykori börtön - falán lévő emléktáblát, majd kegyeleti séta indult a Terror Háza Múzeumhoz.

A magyar kommunista vezetőket bemutató online kiadványt tett közzé a Kommunizmuskutató Intézet

Az egykori magyar kommunista vezetőket bemutató online kiadványt tett közzé a Kommunizmuskutató Intézet a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapja alkalmából.

Az ezt bemutató pénteki sajtótájékoztatón Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója elmondta, hogy az online kereshető adatbázis a 25 évvel ezelőtt, az egykori kommunista politikai bizottság tanulmányozásához készült segédanyag 21. századi megfelelője.

A segédanyag már csak néhány példányban érhető el a könyvtárakban, mától viszont bárki elérheti az interneten - mutatott rá.


Tallai Gábor hangsúlyozta: a totális diktatúrákkal kapcsolatos történészi munka nem könnyű, hiszen számos olyan dokumentum, esemény tartozik ide, amelynek létét vagy tagadják vagy féligazságokba öltöztetik.
Markó György, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója arról beszélt, hogy a történészek nemcsak a nagy összefüggéseket kutatnak, hanem nevet adnak az áldozatoknak és a felelősöknek is. Az adatbázis ez utóbbiról szól - mondta.
Nyírő András szociológus, történész, a segédanyag egyik szerkesztője, az online adatbázis készítője elmondta, az anyag azzal a céllal jött létre, hogy leírják, kik és hogyan irányították az akkori rendszert. Egy olyan adattárt hoztak létre, amely abban segít, hogy kutatásokat alapozzanak rá.
A 104 nevet tartalmazó adatbázisban olyan emberek szerepelnek - életrajzzal, tevékenységeinek bemutatásával -, akik a politikai bizottság és titkárság, valamint a központi vezetőségben tisztséget töltöttek be - közölte.
Az online kiadvány www.kommunizmuskutato.hu/kommunista-vezetok címen érhető el.
Tallai Gábor a sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy az Európai Unió igazságügyi miniszterei lengyel-magyar-litván kezdeményezésre 2011. június 10-én Luxembourgban fogadták el azt a dokumentumot, amely a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatainak emléknapjául az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop-paktum - más néven Hitler-Sztálin-paktum - aláírásának évfordulóját, augusztus 23-át jelölte meg.
Az emléknapot először 2011-ben tartották meg, akkor európai uniós kormányzati szintű konferenciát rendeztek a soros EU-elnök Lengyelország fővárosában, Varsóban.
A Kommunizmuskutató Intézetet a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány alapította 2011-ben.

forrás: MTI
kép: http://www.kommunizmuskutato.hu

Legyen Washingtonban múzeum a kommunizmus áldozatainak!

Magyarország azt szeretné, hogy Washingtonban jöjjön létre a kommunizmus áldozatainak múzeuma.

"Hivatalosan június 11-én, a washingtoni Kongresszus könyvtárában a magyar és az osztrák nagykövetség közös rendezvényén jelentjük be a kezdeményezést" - mondta Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kedden Budapesten.
 
A magyar kormány felajánlotta, hogy a 2007-ben az Egyesült Államokban a kommunizmus áldozatainak emlékére létrehozott alapítványt egymillió dollárral támogatja. A múzeum a közép-európai országok közös történelmi hagyatékaként jönne létre - ismertette az államtitkár.
 
Balatoni Monika azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet a Szabadságkoncertről tartottak: június 16-án a Hősök terén ingyenes koncertet ad az Omega és a német Scorpions a rendszerváltozás 25. évfordulója alkalmából szervezett Közös siker című programsorozat keretében.
 
A magyar elképzelések szerint a kommunizmus áldozatainak washingtoni múzeuma hasonló alapokon működne, mint a budapesti Terror Háza. A miniszterelnök fogja felkérni a közép-európai országokat a múzeum közös létrehozására, és arra, "mutassuk meg a világnak: a kommunizmusnak milyen nyoma és öröksége van" - fogalmazott az államtitkár az MTI-nek. Hozzátette: Orbán Viktor hajthatatlan az ügyben, és reményei szerint a múzeum egy-két éven belül megvalósul.
 
Balatoni Monika arról is szólt, hogy a 25. évforduló alkalmából egy úgynevezett szabadságfolyam indul, amely a június 16-ai Hősök terei eseménnyel tetőzik - a Szabadságkoncert a Nemzeti Emléknap kiemelt kísérőprogramja lesz.
 
Az évforduló fontos eseményeként a négy visegrádi ország köztársasági elnöke és Joachim Gauck német államfő szabadságkörutat tesz, június 4-én Varsóban lesz az első és 16-án, Budapesten az utolsó állomása.
 
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem együttműködésében 89-es busz indul júniusban a Hősök teréről Magyarok, a szabadság népe felirattal. A busz bejárja Magyarországot, ott lesz a nagy fesztiválokon is.
 
A sajtótájékoztatón Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója felidézte, hogy 1989. június 16-án százezernél is több ember volt a Hősök terén Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén. Hangsúlyozta, hogy ott és akkor Orbán Viktor Közép-Európában először követelte nyíltan a szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.
 
"Valójában a Kádár-rendszert és a kommunizmust aznap temettük el. Idén örömünneppé tesszük ezt a napot, ezért hívtuk meg az Omegát és a Scorpionst is fellépni. A rendszerváltoztatás a régió közös sikere volt" - mondta Schmidt Mária. Kitért arra, hogy a június 16-ai kulturális program megszervezésére a KIM megbízásából meghívás és hirdetmény nélküli közbeszerzést írtak ki, amelyet a Sziget Kft. nyert el.
 
A sajtótájékoztatón jelen volt az Omega két tagja, Kóbor János és Benkő László, a Scorpions részéről pedig Klaus Meine énekes és Rudolf Schenker gitáros videoüzenetet küldött.

forrás: MTI

Jobbik: ki kell zárni a közéletből az egykori kommunista vezetőket

A Jobbik ki fogja zárni a közéletből az egykori kommunista vezetőket és eltávolítaná a szovjet emlékművet a Szabadság térről - erről Novák Előd, a párt alelnöke beszélt a főváros V. kerületében, az emlékműnél tartott pénteki sajtótájékoztatóján.  

Az ellenzéki politikus ismét felhívta a figyelmet a Jobbik három antikommunista követelésére, amelyet a párt választási programjában is rögzítettek: ezek az állambiztonsági múlt - különösen az ügynöklisták - feltárása, a kommunista vezetők kitiltása a közéletből és a kommunista luxusnyugdíjak megvonása.
   
Kifejtette: elsőként a múlt feltárására volna szükség, de 2060-ig titkosították az állambiztonsági múlt döntő részét, és a mai napig nem nyilvánosak az ügynöklisták sem. Szerinte komoly nemzetbiztonsági kockázatot is rejt, hogy állami cégek élén vagy a kormányban is lehetnek olyanok, akiknek az állambiztonsági múltja nem ismert, ezáltal zsarolhatók. A múlt feltárása után kerülhet sor az egykori kommunista vezetők kitiltására a közéletből - folytatta, és megjegyezte: az MSZP padsoraiban ülhetnek az MSZMP központi bizottságának egykori tagjai, például Kovács László vagy Kiss Péter. Azt gondolják, hogy még Gyurcsány Ferencnek sem lehetne a KISZ központi bizottsága egykori titkáraként az új rendszerben keresnivalója.
   
Az ellenzéki országgyűlési képviselő szólt arról is: a kommunista luxusnyugdíjak több ezer embert érintenek, évi több milliárd forintot jelentene, ha a vérbírókon, vérügyészeken át az MSZMP központi bizottságának tagjain keresztül az egykori legmagasabb szintű állami vezetőkig mindenkinek megvonnák a juttatását. Most csak a kitüntetések után járó nyugdíjpótlékokat, néhány ezer forintot vontak el, például Biszku Bélától is, aki saját nyilvános nyilatkozata szerint havi 268 ezer forintos nyugdíjat kap, miután idén emelték azt.
   
Novák Előd azt mondta: emellett eltávolítanák a Szabadság téri szovjet emlékművet is. "Több mint 10 éve a népharag elől kordonokkal kell védeni ezt a gyalázatot a Szabadságról elnevezett téren" - fogalmazott, hozzátéve: a Jobbik szerint semmi helye nincs itt, és ráadásul önkényuralmi jelképek is szerepelnek az emlékművön.
forrás: MTI

Megjelent a kommunizmus áldozatainak emelt juttatásáról szóló rendelet

Megjelent a kommunizmus áldozatainak emelt juttatásáról szóló kormányrendelet hétfőn a Magyar Közlönyben.

Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedetteknek járó juttatásról szóló 2000. évi kormányrendelet módosítása szerint a juttatásra az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár jogosult, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkant, és elítélése az 1956-os forradalommal összefüggésben semmis, vagy Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartottak, illetve akit 1944. október elseje után a Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltak.

Ha a szabadságelvonás időtartama a három évet eléri, de az öt évet nem, akkor a juttatás havi összege 30 ezer forint, 10 évig 45 ezer forint, a fölött havi 60 ezer forint. Akire törvénysértő vagy semmissé nyilvánított ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de azt nem hajtották végre, a tényleges szabadságvesztés vagy szabadságkorlátozás időtartamától függetlenül havi 75 ezer forint juttatásra jogosult. (Ezek az összegek 50 százalékos emelést jelentenek, a korábbi rendeletben 20 ezer, 30 ezer, 40 ezer, illetve 50 ezer forint szerepelt.)

Az áldozatok juttatásának - két lépcsőben történő - duplájára emeléséről az 1945 utáni politikai rabok és kényszermunkások három társadalmi szervezete a kommunizmus áldozatainak idei emléknapján, február 25-én kapott tájékoztatást egy megemlékezésen, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke akkor azt közölte az MTI-vel, hogy a Szovjetunióban volt magyar politikai rabok és kényszermunkások szervezete, a Szorakész, az 1945-1956 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége, valamint a Recski Szövetség
budapesti rendezvényén a résztvevők tájékoztatást kaptak az említett juttatások idei 50 százalékos és jövő évi újabb 50 százalékos emeléséről, amelyről a kormány a közelmúltban hozott döntést.

forrás: MTI