Felfüggesztett börtönbüntetést kért az ügyész a REAC-os vádlottakra

Mind a 17 vádlott esetében felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott az ügyész a REAC-mérkőzésekről szóló labdarúgó fogadási csalási ügyben, amelynek újabb tárgyalása pénteken volt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

   
A Központi Nyomozó Főügyészség képviselője perbeszédében némileg módosította, kiegészítette, de lényegében fenntartotta a 2014 szeptemberében ismertetett vádiratban foglaltakat a K. Zoltán és 16 társa ellen vesztegetés bűntette miatt zajló eljárásban, az úgynevezett REAC-ügyben.
   
Indítványában minden vádlottra felfüggesztett szabadságvesztés, több esetben foglalkozástól eltiltás és vagyonelkobzás kiszabását kérte. Súlyosbító körülményként a cselekmény gyakoriságát és a társas elkövetést, enyhítőként pedig azt említette, hogy jelentős idő telt el a cselekmények elkövetése óta, a vádlottak kivétel nélkül büntetlen előéletűek voltak, többeknek pedig kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodniuk. Hozzátette: néhányan a vallomásukkal jelentősen hozzájárultak a nyomozás sikeréhez.
   
Az elhangzottak alapján ebben az ügyben elsősorban két korábbi REAC-futballista, S. Balázs harmad- és H. Gábor negyedrendű vádlott tett feltáró jellegű vallomást. Több manipulált mérkőzés előtt S. Balázs szervezte be csapattársait és ő volt a pénzátadó is. A vád szerint K. Zoltán első- és L. Mátyás másodrendű vádlott szervezőként "a végeredmény előzetes ismeretében ismeretlen fogadóirodáknál ismeretlen összeggel, haszonszerzés céljából" fogadni akart a meccsekre. A vádirat nyolc, 2007 szeptembere és 2009 májusa között játszott mérkőzést említ. Az ügyész szerint a vádlottak megsértették a büntető törvénykönyv, a munka törvénykönyve, a sporttörvény, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség versenyszabályzata és fegyelmi szabályzata több pontját.
   
Az ügyész azt mondta, hogy aki egyszer bekerült a bundázók körébe, az akkor is kapott pénzt egy-egy elcsalt meccs után, ha azon a találkozón például gólt lőtt, gólpasszt adott vagy csereként beállva csak kevés időt töltött a pályán.
   
Az ügyész két másik vádlott vallomását is felidézte. P. Tibor azt mondta, a klub által - szóban felajánlott - prémiumokat szinte soha nem kapták meg a játékosok. K. Vince pedig elárulta, hogy aki nem hosszabbította meg nyáron lejáró szerződését már a téli szünet előtt, az tavasszal egyáltalán nem kapott fizetést. Ezek is hozzájárulhattak, hogy a labdarúgók vesztegetésből egészítették ki a bérüket. A manipulációért felajánlott összeg rendszerint 2000-2500 euró volt játékosonként.
   
Az egyik vádpont szerint a Honvéd-REAC (5-0) Ligakupa-meccs előtt a később, 2012 márciusában öngyilkosságot elkövető K. Róbert REAC-klubigazgató volt a fogadási csalás közvetítője, vagyis ő ismertette a lehetőséget a játékosokkal, holott a köztudatban a bundázás egyik legnagyobb ellenzőjeként tartották számon. A klubvezető - aki akkoriban a Magyar Labdarúgó Szövetség tisztségviselője is volt - azt is közölte a futballistákkal, hogy akinek ez nem tetszik, az hagyja el az öltözőt, de ezt senki nem tette meg.
   
Mivel a meccsen az elvárt eredmény született, a vádirat szerint a klubigazgató egyenként behívta az irodájába a bundázókat, és átadott nekik 100-100 ezer forintot, egyben közölte, ha valaki később kérdezi, akkor mondják azt, hogy ez az előző héten lejátszott Honvéd-REAC (1-1) NB I-es mérkőzésért járó prémium.
   
Ahogy a másik - a Siófok és a Diósgyőr meccseit tartalmazó - ügyben, úgy ebben az eljárásban is lényegi kérdés, hogy a rákospalotaiak egykori vezetőedzője, A. Zoltán tizenegyedrendű vádlott gazdasági társaság önálló intézkedésre jogosult dolgozójának tekinthető-e. Ha a bíróság - az ügyészség álláspontját elfogadva - úgy dönt, hogy igen, több vádlott esetében komolyabb büntetés szabható ki, ám letöltendő szabadságvesztés valószínűleg akkor sem fenyegetne senkit.
   
A tárgyalás jövő héten a védőbeszédekkel folytatódik. Az elsőfokú ítélet kihirdetése márciusban várható.
   
A Siófok és a Diósgyőr mérkőzéseit tartalmazó ügyben április 7-ére tűzték ki az ítélethirdetést.

Bundaügy - A harmadrendű vádlott felmentését kérte védője

A harmadrendű vádlott, K. Zsolt felmentését kérte védője a labdarúgó fogadási csalási ügyben csütörtök délelőtt Budapesten.

   

A Fővárosi Törvényszéken zajló elsőfokú büntetőper előző, múlt keddi tárgyalási napján a Központi Nyomozó Főügyészség képviselője perbeszédében lényegében fenntartotta a 2013 májusában ismertetett vádiratban foglaltakat a K. Zoltán és 22 társa ellen "gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette" miatt indított úgynevezett labdarúgó bundaügyben. A hat vádpontban érintett K. Zsolt esetében letöltendő szabadságvesztést indítványozott az ügyész, a kiszabható - két hónaptól hét és fél évig terjedő időtartamú - szabadságvesztés középmértékét meghaladó időre.
   
A vád szerint az egykori játékosmenedzser a bűncselekmények megrendelőjeként, finanszírozójaként, "haszonlesőjeként" aktív vesztegető volt az ügyben.
   
Csütörtöki perbeszédében K. Zsolt ügyvédje, Dányi Szilárd arra emlékeztetett, hogy védence tagadja a terhére rótt cselekmények elkövetését. Felidézte, hogy bár H. Gábor negyedrendű vádlott az ügy korábbi fázisában visszavonta, illetve módosította terhelő vallomásának bizonyos részeit, az általa elmondottakat az ügyész hitelesként, egységesként jellemezte. A vádhatóság képviselője szerint a negyedrendű vádlott szavahihetőségét illetően semmiféle aggály nem vetődött fel, és több pontban csak az ő vallomására alapozták a vádat - hívta fel a figyelmet az ügyvéd.
   
Dányi Szilárd ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a H. Gábor által elmondottak számos esetben komoly ellentmondásban vannak a saját, illetve vádlott-társai korábbi vallomásaival, ezért nem koherensek. Ezt az ügyészség az idő múlásával magyarázza, szerinte viszont túlmutatnak a pontatlanság kategóriáján, ezért bűnösség megállapítására alkalmatlanok. A nyomozóhatóságnak - például további tanúk felkutatásával - alaposabban kellett volna ellenőriznie a H. Gábor terhelő vallomásában szereplő állításokat - mondta.
   
A vádirat gazdasági társaság önálló intézkedésre jogosult tagjaként említi A. Zoltánt, a Siófok és a Diósgyőr korábbi vezetőedzőjét. Ezt a minősítést Dányi Szilárd kétségbe vonta, mondván, a trénernek csak a szakmai munka irányítására volt joga és lehetősége, a futballcég vezetőinek döntéseibe nem szólhatott bele, pénzkerettel nem rendelkezett, munkáltatói jogköre nem volt. Az ügyvéd kijelentette, hogy K. Zsolt semmilyen kapcsolatban nem állt A. Zoltánnal, neki soha semmilyen ajánlatot nem tett.
   
Az ügyvéd enyhítő körülményként kérte figyelembe venni, hogy az ügy évek óta zajlik, az "állítólagos elkövetés" óta több mint öt év telt el, a büntetlen előéletű K. Zsolt előzetes letartóztatásban is volt, a labdarúgásban megbélyegzett emberré vált, ezért ügyfeleit elveszítette, menedzseri tevékenységét nem folytathatta, és ebből jelentős anyagi hátránya is származott.
   
Az ügyvéd - további, a vádlott javára írandó körülményeket is megemlítve - elsősorban azt kérte a törvényszéktől, hogy minden vádpont alól mentse fel K. Zsoltot, ha pedig mégis bűnösnek találnák, akkor enyhe büntetést, valamint a pénzbüntetés és a vagyonelkobzás mellőzését indítványozta.
   
A 2009-ben indult nyomozás eredményeként - ebben az ügyben - tizenkét vádpontot állított össze az ügyészség, mindegyiket egy "bundagyanús" labdarúgó-mérkőzéshez kapcsolódóan. A feltételezés szerint a vádlottak ezeknek a találkozóknak az eredményét manipulálták jogellenesen - vagy segédkeztek ebben -, és ezzel megsértették a büntető törvénykönyv, a munka törvénykönyve, a sporttörvény, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség versenyszabályzatának és fegyelmi szabályzatának több pontját. A vád szerint a meccsekre az "aktív vesztegetők" változó nagyságrendű, 15 és 40 ezer euró közötti összegekben fogadtak, a játékosok pedig alkalmanként 1000 és 10 ezer euró közötti összeget kaptak, ha részt vettek a csalásban.

Javier Aguirre tagadja a bundavádakat

Javier Aguirre, a japán futballválogatott szövetségi kapitánya tagadja, hogy valaha is bundázott volna.

A mexikói szakember a múlt héten került a vádak kereszttüzébe, mivel egy spanyol ügyészi vizsgálat megállapítása szerint ő is érintett lehet a 2011 májusában játszott Levante-Zaragoza spanyol bajnoki mérkőzés eredményének befolyásolásában. A találkozót a szezon utolsó játéknapján rendezték, s idegenben aratott 2-1-es győzelmével a Zaragoza bent maradt az élvonalban, s a meccset vizsgáló ügyész az összecsapás vizsgálata nyomán arra jutott, hogy az eredményt manipulálták. A vád szerint erről 41-en tudtak, köztük az akkor a Zaragoza edzőjeként dolgozó Aguirre, valamint mindkét klub játékosai, illetve a zaragozai klub elnöke, Agapito Iglesias is. A 17-szeres magyar válogatott Pintér Ádám akkor a Zaragoza játékosa volt, de a gyanús mérkőzésen nem lépett pályára.
 
 "Tizenkét évig dolgoztam Spanyolországban és soha nem tettem semmi etikátlan dolgot" - mondta Aguirre szombaton, egyúttal azt kérte a japán válogatott szurkolóitól, hogy nyugodjanak meg, mert szüksége van a nemzeti csapatnak a teljes támogatásra a közelgő Ázsia-bajnokságon. A japán szövetség a múlt héten reagált a hírekre, s megerősítette posztján a kapitányt.
  
A kontinensbajnokságot címvédőként kezdi meg a japán együttes, mely első meccsét Palesztina ellen vívja majd január 12-én.

Bundabotrány - Tagadta bűnösségét K. Zoltán a nemzetközi perben is

Tagadta bűnösségét a nemzetközi bundabotrány büntetőperében is K. Zoltán másodrendű vádlott, korábbi profi futballista a Fővárosi Törvényszéken szerdán.

K. Zoltán kérdésekre nem kívánt válaszolni, csupán egy előre megírt rövid vallomást olvasott fel, amely jobbára szó szerint megegyezett a másik bundaügyben egy nappal korábban felolvasott vádlotti nyilatkozatával.
   
K. Zoltán azt hangoztatta, hogy bűncselekményt nem követett el, fogadási csalásban nem vett részt, "boszorkányüldözés", "elkeseredett bűncselekménykeresés áldozata". Igaz, hogy semmi máshoz nem ért, mint a labdarúgáshoz, és mint általában a kiöregedett játékosok, próbál a futball közelében maradni és sokat fogadott meccsekre, de ennek semmi köze az "ügyészség által kreált bűnszervezethez".
   
A megszakításokkal összesen mintegy 2,5 éve előzetes letartóztatásban lévő, szerdai tárgyalásra is bilincsben érkező K. Zoltán kifogásolta fogvatartása körülményeit, melyek miatt nem tud felkészülni a védekezésre, holott - mint mondta - segíteni szeretné az eljárás eredményes befejezését, mert neki is ez az érdeke.
   
A pár perces vádlotti nyilatkozat után a bíróság ismertette K. Zoltán korábbi nyomozati vallomásait, melyek gyakorlatilag annyiból álltak, hogy a volt labdarúgó kifogásolta gyanúsítását és időnként közölte, hogy nem követett el bűncselekményt.
   
K. Zoltán és L. Mátyás letartóztatását jelenleg egy másik bundaügy nyomozásában tartják fent bűnismétlés veszélye miatt, ugyanis a hatóságok szerint a két férfi házi őrizete alatt is megpróbált hazai mérkőzéseket manipulálni.
   
A nemzetközi bundabotrányban 2013 tavaszán a magyar ügyészség összesen 45 fő ellen emelt vádat és ez alapján eddig három bírósági eljárás indult.
   
Tavaly szeptemberben K. Zoltán, L. Mátyás és több társa ellen szintén a Fővárosi Törvényszéken elkezdődött eljárásban főként a REAC csapatához köthető cselekményeket vizsgálja a bíróság.
   
Kedden megkezdődött a törvényszéken egy másik büntetőper, melynek vádlottja K. Zoltán és L. Mátyás mellett további 19 személy, főként egykori labdarúgók, akiknek a 2008 és 2010 közötti cselekményei elsősorban a Diósgyőrhöz és a Siófokhoz köthetők. Az ügyészség szerint néhány vádlott 1000 és 10000 euró közötti összegeket adott sportolóknak, hogy tucatnyi esetben befolyásolják magyar meccsek eredményét. Így a vesztegetők az előre megbeszélt eredményre tudtak fogadásokat kötni. Abban az ügyben a vádlottak között van az egyik élvonalbeli csapat volt edzője, A. Zoltán. A vádak alapján egyesek akár tíz évet meghaladó szabadságvesztést is kaphatnak, az elsőfokú döntés idén megszülethet.
   
A szerdán folytatódott harmadik, milliárdos nagyságrendű bundaper elsőrendű vádlottja egy szingapúri férfi, akit más ügyben tartanak fogva a hazájában, így a magyarországi eljárás a távollétében folyik.
   
A magyar ügyészség szerint a szingapúri egy több kontinensen működő nemzetközi bűnszervezet vezetője volt, az egyes földrajzi régiókat rábízta "alvezéreire", a magyarországi szálakat K. Zoltán és L. Mátyás tartotta kézben.
   
Az ügyészség szerint a bűnözői csoport cégeket hozott létre, jelentős költséggel - Argentínában például 150 ezer dollárért - nemzetközi tornákat szervezett és két finnországi csapatba is beépült szponzorként, hogy manipulált mérkőzésekre tudjon fogadni. Futárok vitték a vesztegetési pénzeket a csapatokhoz, kínai fogadási ügynökök piramisszerűen felépített hálózata pedig megtette a téteket ázsiai fogadóirodáknál.
   
A vádpontok között szerepel például a 2011 májusi olasz elsőligás Lecce-Lazio mérkőzés, amelyen a Lecce hat játékosának megvesztegetésére 600 ezer eurót költöttek, a fogadási összeg pedig 2 millió euró volt.
   
Három magyar játékvezetőt is megvádoltak, mert az ügyészség szerint több esetben is mérkőzés közben headseten kapták az utasításokat, hogy miképpen nyúljanak bele a meccsekbe és ezért összességében több millió forintot kaptak.
   
A 2010 decemberi Argentína-Bolívia (1-0) utánpótlás mérkőzés például több mint 100 percig tartott, mire egy vitatható büntető megítélése után bekövetkezett a kívánt eredmény. A vád szerint nemzetközi mérkőzések mellett magyar utánpótlás meccseket is manipulált a bűnszervezet, továbbá az is előfordult a 2011 januári Budapest Honvéd-Dukla Banska Bystrica felnőtt edzőmeccsen, hogy a második jogtalan 11-es után levonultak a pályáról a szlovák csapat játékosai.
   
A szerdán folytatódott bundaperben a Központi Nyomozó Főügyészség minősített vesztegetés és számítástechnikai rendszer, illetve adatok elleni bűncselekmény miatt emelt vádat, mely alapján egyes vádlottak akár 10-15 évet is kaphatnak. A következő, pénteki tárgyaláson folytatódik a vádlottak meghallgatása, az elsőfokú eljárás várhatóan csak jövőre fejeződik be.
   
A bundaügyek miatt indított negyedik büntetőeljárásban várhatóan a közeljövőben kezdi el a tárgyalást a törvényszék.
   
A nemzetközi bundaügyben a magyar mellett német, finn és olasz hatóságok is eljárásokat indítottak. Andreas Bachmann, a bochumi ügyészség ügyésze korábban egy sajtótájékoztatón elmondta: 425 játékost, játékvezetőt és egyéb tisztségviselőt vesztegettek meg 380 meccsel kapcsolatban, az ügy legtöbb gyanúsítottja Németországban van, a bűnszervezet legalább 8,5 millió eurós hasznot tehetett zsebre.
   
A megbundázott mérkőzések között volt az élvonalbeli bajnokik mellett világbajnoki és Európa-bajnoki selejtező, valamint két Bajnokok Ligája-meccs is.
   
Kutasi Róbert, a REAC igazgatója 2012 márciusában azt követően lett öngyilkos, hogy klubja több labdarúgóját őrizetbe vették mérkőzések manipulálásának gyanúja miatt.

forrás: MTI

Itt a magyar bundamaffia térképe - rajz, nevekkel!

Ügyészségi bizonyíték! Főnökök, vezetők, beosztottak, végrehajtók , alá, fölérendeltségi viszonyok. További NB1-es játékosok nevei, akikről még eddig nem hallottunk! Döbbenet!

A rangado.hu tovább folytatja a magyar labdarúgást behálózó csalássorozat, de nevezzük nevén, bunda, fogadási maffia térképének felderítését. Teszi mindezt ügyészségről származó dokumentumok alapján - állításuk szerint. Most a jelenleg Dubaiban tartózkodó egyik koronatanú Horváth Gábor által kézzel rajzolt és aláírt papírt mutatnak be, ahol az egykori játékos vallomásában felrajzolta a magyar szál általa ismert elkövetőit, mindazokat, akikről ő úgy tudta benne vannak a buliban.

A RAJZOT A NEVEKKEL ITT ÉRHETED EL!

Döbbenetes, de a felsoroltak közt a magyar labdarúgás meghatározó alakjainak olvasható a neve, számos olyan futballista szerepel rajta, akik jelenleg is aktív NB1-es játéksok. Kapusok, edzők, akiket a szurkolók csapatuk emblematikus figurájaként tiszteltek, de pl. szerepel rajta az MTK feltehetőleg teljes junior csapata!

A rangado.hu legutóbbi írásában azt állítja, az egy éve, 2012 március elején öngyilkosságot elkövető egykori REAC klubigazgató Kutasi Róbert azért vetett véget életének, mert Horváth Gábor rá is vallott.

forrás: rangado.hu

 

Bundabotrány - A gyanúsított siófoki labdarúgók elismerték a megkeresést

A kedden gyanúsítottként kihallgatott négy siófoki labdarúgó szerdán közös közleményben elismerte, hogy megkeresték őket az április 13-án lejátszott Ferencváros-FGSZ Siófok NB I-es meccs manipulálásával kapcsolatban, de állításuk szerint mind a négyen visszautasították az együttműködést.    

"Mi már jóval a velünk 2013. 06. 25. napján közölt gyanúsítást megelőzően önkéntesen, saját lelkiismeretünkre hallgatva bejelentést tettünk az MLSZ-nek és a Központi Nyomozó Főügyészségnek" - olvasható a négy futballistát képviselő ügyvéd, Balázsi Bence által az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozatban.
   
A közlemény szerint több személy pénzt kínált fel részükre a mérkőzés végeredményének illegális módon történő befolyásolása érdekében, de az ajánlatot valamennyien visszautasították, a meccsen pedig tudásuk legjavát nyújtva játszottak. A Puskás Ferenc Stadionban rendezett találkozón az FTC 4-2-re győzött.
   
Gál András, Kiss Zoltán, Pál Szabolcs és Takács Zoltán levelükben egyúttal hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy az üggyel kapcsolatos híradásokban, cikkekben a teljes nevük, illetőleg képmásuk közzétételre kerüljenek, mert "egyértelműen bíznak abban, hogy ártatlanságuk a büntetőeljárás során igazolást nyer". Azt ugyanakkor leszögezték, az eljárás jogerős lezárásáig - kifejezetten a hatóságok eredményes munkájának elősegítése érdekében - személyesen nem kívánnak az üggyel kapcsolatban további nyilatkozatot tenni.
   
Június elején összesen hét embert, köztük korábbi élvonalbeli futballistákat fogott el a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. A gyanú szerint egy bűnözői csoport anyagi ellenszolgáltatás fejében játékosokat, játékvezetőket vesztegetett meg, hogy élvonalbeli és utánpótlás-mérkőzéseket a számukra megfelelő módon alakítson, azokon a kért események, illetve a megfelelő eredmények szülessenek. Két hete a Legfőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vonta a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság által indított fogadási csalásokkal összefüggő nyomozást és a további eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe utalta.
   
Nagy Andrea szóvivő kedden az MTI-nek elmondta, hogy az úgynevezett második futball bundaügy nyomozása során a keddi néggyel 11-re nőtt a gyanúsítottak száma. Az első, már lezárult nyomozás után közel 50 gyanúsított ellen emeltek vádat tavasszal.

forrás: MTI

Jogerősen is elutasították Aczél Zoltán munkaügyi keresetét

Másodfokon is elvesztette a nemzetközi bundabotrány egyik magyarországi érintettje, Aczél Zoltán korábbi klubjával, a Szombathelyi Haladással szemben indított munkaügyi pert, amellyel az egyesület rendkívüli felmondását támadta meg.
   
A vaol.hu csütörtöki beszámolója szerint a Szombathelyi Munkaügyi Bíróság tavaly októberben hozott ítéletében megalapozottnak találta a labdarúgó kft. tulajdonosi taggyűlésének határozatát a rendkívüli felmondásról. Aczél fellebbezett, ám a másodfokon eljáró Szombathelyi Törvényszék Hoós Tibor vezette háromtagú bírói tanácsa helybenhagyta az elsőfokú határozatot.
 
Az indoklás szerint helyes tényállást állapított meg a Szombathelyi Munkaügyi Bíróság, abból okszerű következtetést vont le, s a másodfokú bíróság szerint az érdemi döntést is törvényesnek állapította meg. Hoós Tibor kiemelte: Aczél Zoltánt meggyanúsították a korábbi edzői munkájával kapcsolatban elkövetett visszaélésszerű cselekmények miatt, s ez a legsúlyosabb bűncselekmény, amit egy edző a munkája során elkövethet.
 
Aczél Zoltán azt szerette volna elérni, ha a rendkívüli felmondást jogszerűtlennek találja a bíróság, s ezáltal a klub kifizeti számára a szerződésének hátralévő idejére neki járó pénzt, 13,67 millió forintot. Az első fokú ítélet alapján azonban Aczélnak kell kifizetnie a több mint 1,5 millió forintra rúgó perköltséget és az eljárási illetéket.
 
A szakember nem jelent meg a bíróságon, jogi képviselője, Varga M. Péter a másodfokú határozatot kommentálva annyit mondott a vaol.hu-nak, hogy az írásos ítélet kézhezvételét követően várhatóan felülvizsgálati kérelemmel élnek.
 
Aczél Zoltán 2008 és 2010 között a magyar válogatott másodedzőjeként is dolgozott, s 2011. november 30-án vették őrizetbe. A korábbi siófoki edzővel szemben - két, 2009 tavaszán játszott siófoki meccsel kapcsolatban - kétrendbeli, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója általi kötelességszegés és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja merült fel. Az eset miatt a Szombathelyi Haladás szerződést bontott a trénerrel.
 
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly márciusban a két siófoki után egy újabb, REAC-mérkőzés eredményének manipulálásával gyanúsította meg a szakembert, aki 2006 és 2008 között dolgozott a rákospalotaiak vezetőedzőjeként.

forrás: MTI

A Magyar Labdarúgásért Érdemérem kitüntetettje is pénzt kapott a csalásért?

A rangado.hu a hazai bundaügyekben birtokukban lévő adatokat, okirati bizonyítékokat feltárva írja hétfői cikkében, hogy az 1989 és 1998 között játékvezetőként tevékenykedő, korábban az év legjobbjának is megválasztott, legutóbb pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottságának alelnökeként dolgozó Vágner László is érintett lehet a fogadási csalásokban. Mindezt bizonyos Bacsa Mihály menedzser állította egy lehallgatott beszélgetésben, aki nagy valószínűséggel MLSZ-es és BLSZ-es kapcsolatait felhasználva bennfentes információkkal látta el a bundaügy fő gyanúsítottjait.

 

 

A Bacsa Mihály és Lázár Mátyás között – az MLSZ fegyelmi bizottsági meghallgatása előtt egy nappal – a 2011. február 21-én lezajlott, bíróbotránnyal kapcsolatos beszélgetés során felvetődött Vágner László (MLSZ) és Török Károly (BLSZ) érintettsége, annak kapcsán, hogy a nevezettek pénzt kaptak közreműködésükért – áll a rangado.hu birtokában lévő rendőri jelentésben.

A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy Bacsa Mihály egy Frédi becenevű menedzser, aki nagy valószínűséggel MLSZ-es és BLSZ-es kapcsolatait felhasználva bennfentes információkkal látta el a bundaügy fő gyanúsítottjait. 

A vizsgálat kiderítette, hogy Bacsa szoros barátságban van Nyilasi Tiborral és Mészöly Kálmánnal, de jó kapcsolatot ápol Tomiszlav Sziviccsel is. Nyilasira egyébként hivatkozik is a rendőrségi jelentésben is leírt lehallgatott telefonbeszélgetésben, amikor Vágnerékről azt állítja, pénzt kaptak, hogy magyar bírók „kamuból” megszervezett barátságos meccseken vezethessenek.

Mint ismert, Lengyel Kolost, Csák Jánost, Selemeczi Krisztiánt és Mocsári Tamást azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy 2010 novemberében és decemberében az Argentína–Chile és az Argentína–Bolívia U20-as barátságos találkozókat, illetve a 2011 februárjában, Törökországban lejátszott Észtország–Bulgária összecsapást manipulálták. Mindhárom meccs és mind a négy játékvezető szerepel a Nyomozó Főügyészség „bundalistáján”.

A játékvezetők ténykedése az egész világsajtót bejárta (szabályos gól meg nem adása, 103. percben megítélt tizenegyes), ezért tartott az MLSZ fegyelmi meghallgatást ellenük 2011. február 22-én. Egy nappal azelőtt hívta Bacsa a bundaügy egyik fő gyanúsítottját. A lehallgatott telefonbeszélgetés szintén birtokunkban lévő jegyzőkönyve szerint Bacsa Nyilasi Tiborra hivatkozott.

Azt mondta „falból rákérdezett”, hogy Nyilasi mit tud erről az egészről, mire a Fradi-legenda azt válaszolta neki, hogy mindent. A nem túl magasröptű beszélgetésben Bacsa kijelentette, továbbra is Nyilasi Tiborra hivatkozva, hogy az MLSZ vezetősége azt tervezi, február 28-ig semmi nem szivároghat ki - aznap rendezték a Magyar Labdarúgás Fórumát -, addig nem lehet balhé.

"...semmi nem szivároghat ki, meg nem lehet balhé, meg utána semmi, amíg meg nem történik itt a BS-be az az izé. Hogy ez a-, itt lesz az Orbán Viktor, akkor nemzetközi ő-, spanyolokkal, nemzet-, minden, be-, programokat, mindent előterjesztenek…" - mondja Bacsa a szó szerinti kivonatban.

A rangado.hu felkereste Vágner Lászlót, akit arra kérdésre, hogy az MLSZ-től való távozása és a bundaügy között van-e összefüggés azt válaszolta, hogy a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz.

A korábbi kiváló játékvezető egyébként 2006-óta volt az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke, a bíróbotrány kirobbanása után alelnökké fokozták le, majd a letartóztatások után távozott, méghozzá Törökkel egyetemben.

A váltás hivatalosan közös megegyezéssel történt, Vágner azt sugallta, hogy nem tudták rendezni korábbi személyes ellentétét Puhl Sándorral, a másik alelnökkel.

forrás: hatharom.hu

Horváth: Betta fogadott és Amerikába akart utazni a bundapénzből

A bundaügyben jól értesült rangado.hu előállt azzal a bizonyítékkal, amelyek szerint Horváth Gábor, a Siófok, a REAC és a Diósgyőr egykori játékosa Détári Lajosra és a labdarúgó korábbi barátnőjére, Lipcsei Bettára vallott.

A rangado.hu korábban megszellőztette, hogy Horváth Gábor a magyarországi bundabotrány egyik koronatanúja többek között korábbi barátnőjére, Lipcsei Bettára és Détári Lajosra is terhelő vallomást tett a gyanúsítotti kihallgatásán. Ezeket az állításokat a jelenleg Dubaiban tartózkodó Horváth a Nemzeti Sport keddi számában cáfolta, mondván a Sport TV csinos műsorvezetőjének ő nyitott egy számlát a bet365-nél, de nem engedte fogadni, mert mindig vesztett.

 A rangado.hu csütörtökön ugyanakkor egy olyan bizonyítékkal állt elő, mely a portál korábbi értesüléseit támasztja alá. A nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a gyanúsítotti kihallgatáson Horváth Gábor részletesen vallott a 2008. november 9-én lejátszott Siófok–ZTE (1-4) meccs eredményének manipulálásáról. Ez alapján négy labdarúgó nem sokkal a találkozó előtt meggondolta magát, Lipcsei Betta azonban ekkorra már megfogadta a „sokgólos” meccset, ezért végül létrejött a bunda.

„Lipcsei Betta is ott tartózkodott, és négyen egyöntetűen mondtuk, hogy visszautasítjuk ezt az ajánlatot, mivel sokalltuk a négy gólt. De mivel én nagyon szerelmes voltam akkori barátnőmbe, Lipcsei Bettába, erősen tudott befolyásolni, és közölte, hogy muszáj megcsinálni ezt a meccset, mert már ő is fogadott a bet365.com fogadóirodánál, és télen Amerikába szeretne menni pihenni. 

Jelen pillanatban ő a Sport 1 csatorna Harmadik félidő című műsorának vezetője, aki természetesen tudott arról, hogy a mérkőzés manipulálva lesz. Végül mégis úgy döntöttünk – barátnőm kérését is figyelembe véve –, hogy megcsináljuk a mérkőzést” – áll a labdarúgó vallomásban.


A dokumentumból az is kiderül, hogy Horváth akkor sem mondott igazat a sportnapilapnak adott interjújában, amikor azt állította, hogy nem vallott Détári Lajosra.

"Figyelve az oddsokat, Kenesei rájött arra, hogy a siófoki mérkőzést megcsinálják a játékosok, ezért jelezni akart Détári Lajosnak, hogy engem és a védelmet szedje ki a csapatból, és játszasson másokat. 

Ezt végül nem tette meg, hanem ő maga is megfogadta a mérkőzést" – áll Horváth vallomásban, amelynek másolatáról egy fotót is közölt a rangado.hu.

 forrás: hatharom.hu

Horváth Gábor: Kaptam egy marék ötszázast...

Horváth Gábor a magyar futballt behálózó vesztegetési ügy egyik gyanúsítottja. A negyvenhatból az egyik, aki azonban igen előkelő helyen állt a nyomozó hatóság listáján. A REAC, a Siófok és a DVTK korábbi labdarúgója hosszabb interjút adott a Nemzeti Sportnak. Egy futballista vallomása következik, aki a futballból, de nem a futballért élt, mégpedig igen jól.

– Ön részt vett fogadási csalásban?
– Nem nevezném csalásnak, maradjunk a vesztegetés szónál. Sajnos én akkor voltam NB I-es labdarúgó, amikor ez a betegség burjánzott. Ez a vírus engem is megfertőzött. Futballgyilkosok lennénk? Nem lehet megölni, aki már halott. 

– Több élvonalbeli klubnál is megfordult, azt elárulja, hogy melyik csapat színeiben volt benne vesztegetésben?
– Sajnos egyik csapatomnál sem tudtam kimaradni belőle. 

– Sok pénzt keresett?
– Olyan könnyedén vertem el, amilyen könnyen jött. Sok pénzt elszórtam. Éltem! Hogy megérte-e? Természetesen nem! 

– A fogadási rész hogyan működött? Interneten keresztül történt vagy papíralapon?
– Nem én fogadtam. Én kaptam egy marék ötszázast és követtem az utasításokat. 

– Az a marék ötszázas euróban értendő?
– Hát nem is forintban. 

– Nem tartott attól, hogy lebukik?
– Egyáltalán nem. Azt tudtam, ha betörök egy boltba vagy mondjuk drogot árulok, akkor lecsuknak. Mint mondtam, amióta van sport, van bunda, egyszerűen nem éreztem a súlyát annak, amit csinálok. Most már tudom. 

– És hogyan kapták el?
– Hazajöttem Dubaiból – ott nyaraltam. Másnap kirángatott három kopasz az autómból, megbilincseltek, majd beraktak egy cellába. 

– Mit csinál most?
– Visszatértem Dubaiba, próbálok normális életet élni. Nem azért vagyok itt, mert az annyira jó ország lenne, hanem mert otthon nem tudnék megélni és nemkívánatos személy lettem. Wass Albert mondta, hogy „a fél világot is bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel." Talán így van, de nekem nem kell Magyarország, a szomorú, irigy emberek hazája. Az ügy kapcsán kiderült, kire számíthatok, a családomra, meg talán még két barátra.

forrás: NSO.hu