A jegybanktörvény, az adatvédelmi biztos hivatalának átalakítása és a bírói munka felső korhatárának csökkentése miatt is jogi eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság. Rossz hír a kormánynak, hogy napirendre vettek egy újabb ügyet is, megvizsgálják az igazságügyi rendszer átalakítását is.
Várhatóan két hónapja lesz a kormánynak, hogy reagáljon az EU kifogásaira. Ha nem tudja megnyugtatni a bizottságot, akkor jönnek a keményebb lépések.
Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen - jelentette be José Manuel Durao Barroso elnök kedden Strasbourgban az MTI szerint. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozik, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat miatt indítják. Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, döntött a bizottság arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekről is. Barroso elnök jelezte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jövő héten Brüsszelbe látogat.
Mi az a kötelezettségszegési eljárás?
Kötelezettségszegési eljárás azért indulhat az EU tagjai ellen, mert megsértik a közösségi jogot, az Európai Unió működését szabályozó alapelveket. Ilyen eljárást csak az Európai Bizottság indíthat, vagy egy másik tagállam kezdeményezhet, de ebben az esetben is a bizottságnak kell eldöntenie, hogy a kifogásolt jogszabály sérti-e az uniós jogot.
Ha eljárás indul, akkor a bizottság egy indoklással ellátott figyelmeztetésben felszólítja a tagállamot, hogy határidőre - általában két hónapon belül - módosítsa a kifogásolt jogszabályt. Ez az első figyelmeztetés.
Ha a tagállam nem tesz eleget a felszólításnak, a határidő lejárta után a bizottság második, végső figyelmeztetést ad ki, amelyben újra jelzi aggályait, és újabb határidőt szab a renitens tagállamnak - általában ez is két hónap. Ha ez sem vezet eredményre, akkor az ügy az Európai Bíróság elég kerül, amely jogsértés esetén előírhatja a kifogásolt szabály módosítását, és pénzbüntetést is kiszabhat a renitens tagállamra (részleteket itt, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258-260. paragrafusában olvashat).
Magyarország ellen 2004-es uniós csatlakozásunk óta összesen 225 ilyen eljárást indított az Európai Bizottság, négy ügy el is jutott az Európai Bíróságra. Ítélet egy ügyben sem született, mivel az aktuális kormány végül mindig megváltoztatta a kifogásolt intézkedéseket az unió által elvárt módon, így a bíróság az eljárást minden esetben megszüntette. A Magyarország ellen közel nyolc év alatt indított ügyek száma egyáltalán nem tűnik magasnak, ha mellétesszük, hogy például Olaszország esetében csak 2010-ben 176, Belgium esetében 159, Görögország esetében 157 jogsértési eljárás volt folyamatban (farkasok és mesterséges megtermékenyítés miatt is berágott a bizottság - az eddigi kötelezettségszegési eljárásokról itt olvashat bővebben).
Másfél éve hadakozik a kormány az EU-val
A magyar kormány a 2010-es választások óta több ügyben is összeütközött az Európai Bizottsággal. Közvetlenül a választások után Orbán Viktor Brüsszelbe utazott, ahol megpróbálta meggyőzni a bizottság elnökét, José Manuel Barrosót, hogy járuljon hozzá a Bajnai-kormány által vállalt hiánycél lazításához. Orbán nem járt sikerrel.
A következő látványos vita a médiatörvény miatt robbant ki. Az Európai Bizottság médiáért is felelős biztosa 2010 decemberében Navracsics Tibor igazságügyi miniszternek írt levelében jelezte, hogy a bizottság aggályosnak tartja a magyar médiatörvényt. A kormány kezdetben mereven elutasította a bírálatokat, majd 2011 márciusában - a bizottság szakértőivel folytatott egyeztetések után - mégis megváltoztatta a kifogásolt pontokon a jogszabályt. A kormány azzal próbálta leplezni a fordulatot, hogy következetesen azt állította, ezek csak technikai jellegű módosítások, amelyek nem érintik a törvény lényegi részeit.
Tavaly decemberben már Barroso intette meg egy levélben a magyar kormányt. Az Országgyűlés 2011 utolsó ülésnapján fogadta el az új jegybanktörvényt, a bizottság elnöke a jogszabály elfogadása előtt a javaslat visszavonását kérte Orbán Viktornak írt levelében. Az Európai Bizottság szerint a törvény megváltoztatott formájában sérti azt az alapelvet, hogy a jegybanknak függetlennek kell lennie a kormánytól.
Az adatvédelmi biztos pozíciójának megszűnése és az igazságszolgáltatási rendszer reformja (többek között a bírák 62 éves kor utáni nyugdíjazása) miatt Viviane Reding alapjogi biztos pedig még december közepén írt levelet Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszternek, ebben kérdések formájában fogalmazta meg aggályait. Az ombudsman ügyében az [origo] korábbi értesülése szerint Reding informálisan már jelezte is a magyar kormánynak, hogy megindítja a kötelezettségszegési eljárást.
Mit lép a kormány ezután?
Barroso levelére Orbán karácsony előtt még azt válaszolta, "nincs mód, hogy halasztást engedjünk", illetve "a törvény nem tartalmaz semmi olyat, amit jogában vagy módjában állna kifogásolni". Az MTI-nek január 8-án mégis azt mondta, "amennyiben az IMF és az EU érvei megfontolandóak, a kormány is kész azokat magáévá tenni, mert nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása". A múlt héten csütörtökön Brüsszelben újságírók előtt úgy fogalmazott, "ha az unió érvei meggyőzőek, a kormány fontolóra veszi a jogszabályok módosítását". Az elmúlt napokban Martonyi János külügyminiszter is megígérte több hazai és külföldi lapnak, hogy Magyarország kész módosítani a vitatott törvényeken.
Az [origo]-nak korábban nyilatkozó kormányzati források azt állítottak, ha valóban megindul a kötelezettségszegési eljárás, akkor a kormány úgy próbálhat védekezni, hogy módosítja a kifogásolt jogszabályokat, miközben azt kommunikálja, hogy ezek jogtechnikai módosítások, a jogszabályok érdemi pontjait nem érintik. A kormányzati stratégiáról itt olvashat részleteket.
forrás: [origo]