A külföldi sajtó szinte egyöntetűen bírálta az új magyar alkotmányt. Az egyetlen cikk, ami kivételesen méltatta az alkotmányozási folyamatot, a Wall Street Journal hasábjain született meg, Navracsics Tibortól. Az Economist Kelet-Európával foglalkozó blogja, az Eastern Approaches például azt emelte ki, hogy míg a legtöbb helyen az alkotmányozás fennkölt, a nemzetet összefogó folyamat, addig Magyarországon a "szokásos ügymenetben" a politikai csatározások fogságába esett.
Az MTI lapszemléiben minden, az alkotmányt kritizáló írás megkapta a kritikus hangnem szokásos velejáróját, a "liberális" vagy "baloldali" eposzi jelzőket. Így tehát a liberális - egyébként sokkal inkább konzervatív - Economist kritizálta a magyar alaptörvény, ahogy a lengyel balliberális Gazeta Wyborcza is.
A lengyel lap az ellenzék hibájaként hozta fel a parlamenti kivonulást, ám közölte, a kétharmados mandátumtól az ország még "nem lesz Orbán tulajdona". A - mit ad isten - szintén liberális Die Zeit-ban két alkotmányjogász, Maximilian Steinbeis és Christian Boulanger boncolgatja aggodalmaskodva az alaptörvényt. A két szerző szerint "ez az eljárás (amellyel az új magyar alkotmányt elfogadták) aggodalomra ad okot mindenkinek, akinek fontos az alkotmányjog és az alkotmányos kultúra".
A Neue Zürcher Zeitung szemléjénél elaludhatott az eposzi jelzők kiosztásáért felelős kolléga, ugyanis a kritikus hangnemű írás kapcsán a lap nem lett liberális, sem baloldali, csupán "véleményformáló". Emellett a lap legfőbb kritikaként azt hozta fel, hogy az új alaptörvény homályos pontjai segítenek kiépíteni a Fidesz klientúráját és megszilárdítani hatalmát.
Liberális lap
Az olasz Corriere della Sera az egyik legszigorúbb kritikát fogalmazta meg. Szerintük Európában ismét felélednek a totalitárius rendszerek jelképei, a politika hangnemét pedig a múlt Európája diktálja. Az erős kritika ellenére a Corriere della Sera meglepő módon nem lett liberális, megmaradt konzervatívnak.
Szintén konzervatív maradt a Die Welt is. Magyarország új alkotmánya - amelyet a Die Welt szerzője szerint a kormányzó többség "alkotmányozó folyamat nélkül fogalmazott meg és fogadott el" - "idegen test" az európai alkotmányok családjában.
Egy "felettébb patetikus, a történelmi büszkeség által átitatott preambulum" az országot a XI. században horgonyozza le, és a koronához, a kereszténységhez, valamint a (sokgyermekes) családhoz köti. A nemzetet igyekeznek ismét a korábbi köntösbe öltöztetni. Ez a cikk szerint "nem veszélytelen", az alkotmányt ugyanis a "nemzeti forradalom" szelleme hatja át, amelyről a "heves Orbán" olyan szívesen beszél, továbbá egy olyan szellem, amely a hatalmi ágak elválasztását és az ellenzék tiszteletét "legalábbis nem a legfontosabbnak" tekinti.
Úgynevezett húsvéti alkotmány
A "független" lengyel Pravda sem spórolt az aggodalommal, hiszen ijesztőnek nevezte Orbán alkotmányát. A cikket jegyző Marián Repa "úgynevezett húsvéti alkotmánynak" nevezi az új magyar alaptörvényt. Úgy véli: bár Szájer József eldicsekedett, hogy az alkotmány az ő iPad-jén született meg, a dokumentum "dikciójával inkább a 19., semmint a 21. századba illik", s szövege "tele van nemzeti-keresztény pátosszal". Nagyon vitatható a preambulum "Mi, a magyar nemzet tagjai" szóösszetétel is, amellyel a magyar alkotmány - hasonlóan a szlovákhoz - a nemzeti elvet a polgári elv fölé helyezi.
A New York Times szokásához híven objektív és visszafogott maradt, de az alaptörvényről szóló írás erős kritikákat fogalmaz meg. "Az a tény, hogy az ellenzék legerősebb csoportját jelentő szocialisták, illetve a liberális pártok" a szavazás bojkottja mellett döntöttek, nemcsak az alkotmány tartalmával kapcsolatos megosztottságot tükrözi, hanem az annak előkészítése körüli vitát, valamint azt a politikai polarizálódást, amely a Szovjetunió 1990-es összeomlása és csatlósainak a demokrácia felé vezető útra lépése óta jellemzi az országot" - írja a lap.
forrás: > hírstart