..... Tudod hány vídiafejet törtem bele a betonfalba?!..... hi-hi

A bácskai Palánkához közeli faluból az első világháború előtt körülbelül 50 fiatal tanult Szarajevóban, ahol az Ifjú Bosznia nevű politikai-forradalmi-nemzeti ifjúsági szervezet tagjai voltak - hangzott el a szoboravató ünnepségen.
  
Matija Beckovic költő beszédében kiemelte: Princip száz évvel ezelőtti lövése nem csak az ő életét változtatta meg, hanem minden szerbét, aki akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia területén élt. Hangsúlyozta, hogy a háború szerb áldozatairól sem szabad megfeledkezni.
  
Emir Kusturica rendező - aki filmet készít a merénylő életéről - arról beszélt, hogy Princip nélkül nem létezne modern szerb állam. “Mivel az országok különböznek egymástól, gyakran előfordul, hogy azok, akiktől azt várnád, hogy magasztalják Principet, megfeledkeznek róla, azok viszont, akiktől semmit sem várnál, mindent megtesznek érte" - fogalmazott az alkotó, aki ezzel arra is utalt, hogy Tovarisevo lakosai állami támogatás nélkül, saját forrásból emelték a szobrot.
  
Korábban arról is szó volt, hogy az első világháború századik évfordulója alkalmából Belgrádban is szobrot állítanak Gavrilo Principnek, ez a terv azonban még nem valósult meg.

A miniszterelnök Dabason, a polgármesteri hivatal előtt összegyűlteknek mondott beszédében közölte: azt tapasztalja, hogy nem mindenki látja világosan az összefüggést a "saját személyes sorsunk és életünk, valamint az európai választás között".
  
"A magyarok hajlamosak azt gondolni, hogy Brüsszel túlságosan messze van, úgysem ott dőlnek el a dolgok, hanem itt. Ebben sok igazság van, mert a dolgok itt dőlnek el, de ott tudják megakasztani őket" - fogalmazott.
  
Kijelentette, egyáltalán nem mindegy, hogy "miféle embereket" küld Magyarország Brüsszelbe. "Az ő képességükön, felkészültségükön, lelki alkatukon múlik az, hogy olyan emberek lesznek-e Brüsszelben, akik kiállnak mellettünk, segítenek megvédeni, amit csinálunk, vagy olyanok, akik inkább mellőzik a magyarokat, esetenként el is árulnak bennünket" - fogalmazott.
  
"Ne küldjünk ilyen embereket Brüsszelbe, csak olyanokat küldjünk, akik kiállnak mellettünk" - hangsúlyozta.
  
Van néhány olyan dolog, amiért meg kell harcolnunk - mondta a kormányfő. Mint mondta, ilyen a magyar föld védelme, ugyanis a földtörvényt már most támadják Brüsszelben. Kijelentette: a magyar földtörvény azt a célt szolgálja, hogy a termőföld magyar kézben maradhasson úgy, hogy közben tiszteletben tartjuk az uniós szabályokat. "Vékony ösvény, de van ilyen ösvény, ezen jár a mi törvényünk, de meg kell védenünk" - mondta.
  
"Meg kell majd védenünk a rezsicsökkentést is, mert Brüsszelben nem nézik jó szemmel, hogy állami beavatkozással és eszközökkel radikálisan, lépésről lépésre csökkentjük a rezsinek a költségét, az energiának az árát" - fogalmazott.
  
A miniszterelnök szerint nem bennünket kéne visszafogni, hanem egész Európának kellene a radikális energiaár-csökkentés "ösvényére lépni", egyébként bezárhatjuk üzemeinket, termelő egységeinket, mert nem tudjuk tartani a versenyt sem az amerikaiakkal, sem az ázsiaiakkal.
  
Amíg meggyőzzük arról Brüsszelt, hogy át kell állni egy másik logikára, addig meg kell védeni mindazt, amit ebben az ügyben itthon elértünk - tette hozzá.
  
Arra bíztatta közönségét, hogy menjenek el szavazni vasárnap, és szavazzanak arra, "ami bevált".
  
"Én nem mondom azt, hogy a mostani kormány csupa angyalok gyülekezete, a Fideszről nem merem azt állítani, mert erre semmi okunk, hogy hibátlanul működne, sőt számos helyen tudunk, és kell is javítani a teljesítményünkön. De ha megnézzük, hogy miből lehet Magyarországon ma választani, kik azok (...), akik értik Magyarországot, akik tudják, mit akarnak a magyar emberek (...), akkor azt kell mondanom, hogy a választék szerény" - fogalmazott Orván Viktor. A magyarokért kiállni leginkább a Fidesz-KDNP képes - hangsúlyozta.
  
A kormányfő kiemelte, "vannak ma közéleti forgalomban olyan gondolatok is, amelyek veszélyesek Magyarországra. Kifejezetten szélsőséges gondolatok, amelyeknek nem szabad megengedni, hogy teret nyerhessenek". Ismertetése szerint az egyik ilyen gondolat arról szól, hogy Magyarország ezeréves államiságát be kell fejezni, és helyette hozzanak létre egy Európai Egyesült Államokat. Közölte, a Fidesz-KDNP határozottan ellenzi a magyar államiság és a magyar szuverenitás feladását. "Európa az otthonunk, de Magyarország a hazánk, meg kell maradnia úgy, ahogy az Szent István óta létezik" - jelentette ki.
  
Május 25-e arról is szól, hogy akarunk-e Magyarország helyett beleolvadni egy Európai Egyesült Államokba - mondta.
  
A kormányfő ugyanakkor hozzátette, vannak olyan erők, amelyek pedig azt mondják, hogy lépjünk ki az Európai Unióból, ő azonban ellenzi ezt. Ha mérleget vonunk, egyértelmű, hogy Magyarország, minden nehézség ellenére, különösképpen gazdasági értelemben jóval többet nyer, mint amennyit veszít azon, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk - mondta.
  
Aki az Európai Unióból való kilépés mellett érvel, az a magyar nemzeti érdekeivel szemben, a magyar emberek anyagi érdekei ellen érvel. Ha kilépünk az unióból, sokkal rosszabbul fogunk élni - tette hozzá.
  
"Mindkét szélsőséget (...) utasítsuk el, és szavazzunk a nemzeti alapokon álló, európai hagyományokat érző európai középre, a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt szövetségére" - jelentette ki.
  
Orbán Viktor szerint Magyarország egy olyan négy év előtt áll, amit ha jól használnak ki, akkor az úgy vonulhat be a magyar nemzetgazdaság történetébe, mint egy fölívelő szakasza Magyarországnak.
  
Szólt arról is, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter folytatni fogja munkáját.
  
A kormányfő Kőszegi Zoltán (Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete-Fidesz) polgármester meghívására érkezett a Pest megyei településre hétfő délután. A település vezetőjével mintegy háromnegyed órán tárgyalt. Ezután beszélgetett a polgármesteri hivatal előtti téren megjelent emberekkel, akik részben a környékbeli településekről érkeztek, többen Ráckeve táblát tartottak a magasba. Voltak, akik Fidesz-zászlót lengettek. A miniszterelnök egy széken állva tartotta meg beszédét.

Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 409-410 forintra, a gázolajé 417-418 forintra nőtt.
   
A Mol egy hete csökkentette bruttó 4 forinttal a benzin és 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.
   
A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
   
Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

A The Daily Telegraph című brit lap ismertetése szerint az 1970-es években megkérdezett fiatal férfiak sokkal nagyobb késztetést éreztek "adrenalinserkentő" kalandokra, egyebek közt ejtőernyőzésre, hegymászásra, extrém sportokra, mint a nők. Fiaik azonban kalandvágyuk intenzitását illetően már közelebb állnak a nőkhöz: jóval kevésbé nyitottak az ilyesmire, mint apáik voltak. A felmérés szerint a mai ifjak lustábbak és állóképességük is rosszabb.

Egy személyautó és egy motoros ütközött tisztázatlan körülmények között a Szent László-telep közelében, a motort vezető férfi a helyszínen életét vesztette.
  
A Pesti utat egy időre mindkét forgalmi irányban lezárták az Oroszvár és a Maroshévíz utca között, az arra közlekedő autósoknak kerülőutat jelöltek ki.