Egyiptomban nagyon sok muzulmán és keresztény számára természetes, hogy pszichés panaszaikkal ördögűzőhöz fordul, s a megfelelő "szakember" kiválasztásakor a vallások közti rideg határok meglepően rugalmassá válnak.
A dél-kairói el-Mukattam-sziklába vájt kopt keresztény templomok egyikében minden csütörtök este kollektív ördögűzést tart a hívőket kínzó démonok elleni örökös harc egyik legelismertebb bajnoka, Szamaán atya. A több ezer férőhelyes szentély padsoraiban tolongó emberek között feltűnően sok a muzulmán, akiket elsősorban fejkendős asszonyaikról lehet felismerni. A hatalmas pódiumhoz legközelebb eső blokk külön nekik van fenntartva.
Az emberek az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeznek abban a reményben, hogy a Mansíjet-Nászer nevű nyomornegyedben található imahelyen megszabadulnak gyötrelmeiktől. A közel másfél órás istentiszteletet minden jelenlévő ugyanazzal az áhítattal kíséri, míg végül el nem jön a várva várt pillanat. Alig ér véget a mise, az emberek szabályosan megrohamozzák a pódiumot elválasztó kerítést, amelynek réseit Szamaán atya több tucat segítője csak nagy nehézségek árán tudja ellenőrzése alatt tartani.
A szakaszosan beeresztett rászorulók körbetolongják a híres ördögűzőt és a három papot, akik segítségére sietve egymás után szabadítják meg a főként nőkből álló tömeg tagjait a gonosztól. A papok imáit hörgések és sikoltások festik alá; a másfél literes műanyag flakonokból szentelt víz fröccsen a magukon kívül lévő hívők arcára.
Szejjed Sahín, egy kairói ruhaárus megkönnyebbülve vezeti ki teljesen kimerült feleségét a szertartásról. A hívő muzulmán elmondása szerint feleségének minden éjjel megjelenik az ördög, és hosszú órákon át fojtogatja őt. "Több imámnál is megfordultunk, de egyik se tudott segíteni" - mondta.
Zájed el-Iszlámbúli is a felesége miatt jött, akit sógornőjével közösen támogat a sziklatemplomból levezető úton. Elmondása szerint neje gyakran magánkívül van, és olyankor idegen hangon, "az ördög nyelvén beszél". "Bár a (muzulmán) sejkek munkáját is egy-egy démon segíti, a (keresztény) papok mellett álló ördögök sokkal erősebbek" - mondta. Egy kopt hívő ezt hallva arra emlékeztette Iszlámbúlit, hogy a papok erejének titka épphogy nem egy démon, hanem az őket körülvevő szentlélek.
A 28 éves Mína - korábbi nevén Mohamed Hamáda - Szamaán atya egyik csütörtöki miséjén tért át a keresztény vallásra. Elmondása szerint az idelátogató muzulmánok legtöbbjén rontás van, ami azt jelenti, hogy az őket megszálló démont valaki megbízta.
"A hamis imámok (a daggálok) mágiával is foglalkoznak. A gonosz szellem sokszor a daggál utasításának eleget téve szállja meg áldozatát, viszont az imámot felbérlő ember is beteggé válik, hiszen szerződést kötött az ördöggel" - mondta.
A körülbelül 90 milliós, mélyen vallásos társadalom mintegy 10 százalékát kitevő keresztények és szunnita többség közötti törékeny békét könnyen felboríthítja a muzlmánok zarándoklása a kopt imahelyekre.
Hivatalos adatok ugyan nincsenek, a kopt papok szerint viszont számtalan muzulmán tér át a misék alatt. A hitehagyottak az iszlám vallásjog szerint halálos bűnt követnek el, bár arról eltérnek a vélemények, hogy büntetésük végrehajtása az ember feladata-e, vagy istené.
Talán Szamaánnál is híresebb Makári atya, aki a kairói főpályaudvar közelében található kopt nagytemplomban tart tömeges ördögűzést minden péntek este. Az említett feszültségek miatt szigorúan ellenőrzött kapun kis esélye van a bejutásra annak, aki nem tudja felmutatni a minden egyiptomi kopt csuklóján ékeskedő keresztet, amelyre akár utcai tetoválóknál is pillanat alatt szert tehet az ember.
Makári atya szerint a muzulmán sejkek csak a tüneteket tudják kezelni, de nem képesek valóban kiűzni a gonosz szellemet a megszállottakból. "Nincs gyógyulás Jézus, és a szent lélek hatalma nélkül. A hazug sátán elhiteti a beteggel, hogy meggyógyult, majd egy óvatlan pillanatban megint lecsap rá" - mondta.
Az egész arab világban ismert pap az MTI-nek nyilatkozva ugyan azt állította, hogy a belvárosi templom kapui előtt gyülekező muzulmánokat még az udvarra sem engedik be, a szertartáson résztvevő hívők szerint ezt csak a hatóságok megtorlásától tartva mondta, és titkon értük is imádkozik a mise alatt.
Mindazonáltal a lelki szolgáltatások területén folyó hatalmi harc nem egyoldalú; számos démonok gyötörte keresztény fordul muzulmán segítséghez. Mohamed esz-Szubki köztiszteletnek örvendő lelki gyógyász ugyanabban a szegénynegyedben él, ahol Szamaán atya is tevékenykedik.
Szubki - állítása szerint - jelentős előnnyel bír Szamaánnal szemben, mert ő a Koránban leírt szellemek, az úgynevezett dzsinnek támogatását is élvezi. "A dzsinnek között vannak jók és rosszak, keresztények és muzulmánok, de még zsidók is. Alkalma válogatja, hogy melyik segítségét veszem igénybe" - mondta.
A mágiával is foglalkozó Szubki az ördögűzés során először is azonosítja a megszálló démont, majd a dzsinnek ranglétráján magasabb szinteken lévő szellemek nevének ismétlésével megfélemlíti őt. A 49 éves muzulmán varázsló végül egy, az említett három vallás szentkönyveiből összeállított imával "menekülésre kényszeríti a gonoszt".
"A démoni megszállással kapcsolatos hiedelmek az iszlám előtti időkre nyúlnak vissza, és szembemennek a
korán tanaival" - mutatott rá a nyüzsgő nyomornegyed egyik mecsetének vezető imámja, Idrísz sejk, aki szerint a legtöbb érintettnek orvosi segítségre lenne szüksége. "A dzsinnek nem képesek behatolni az emberi lélekbe - mondta, majd hozzátette - arra viszont igen, hogy az embert a rosszra csábítsák".
