Fonyódi naplemente

Emelkedik a gázolaj ára

Emeli bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt. pénteken, a 95-ös benziné nem változik – értesült piaci forrásokból az MTI szerdán.

   
Az emeléssel a gázolaj átlagára 401-402 forintra nő, a 95-ös benziné 382-383 forint marad.     A Mol legutóbb szerdán változtatott az árakon, akkor a 95-ös benzin árát bruttó 3 forinttal csökkentette, a gázolaj nagykereskedelmi ára nem változott.     A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

Pécsett kezdődik az Illés 50 című jubileumi koncertsorozat

Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs és Bródy János részvételével Pécsen, a Kodály Központban indul 2015. február 7-én az Illés 50 turné Magyarországon – jelentették be a koncert szervezői szerdán a baranyai megyeszékhelyen. 

 
Rosta Mária, a szervező Zikkurat Színpadi Ügynökség vezetője elmondta, hogy legfeljebb hat-hétállomásosra tervezik azt a magyarországi turnét, amelyet az Illés zenekar oszlopos tagjainak részvételével indítanak útjára az együttes megalapításának ötvenedik évfordulója alkalmából.     Kitért arra, hogy február 7-én a pécsi Kodály Központban adandó kétórás koncerten mintegy ezer néző harminc Illés-dalt hallgathat meg a legendás előadók és a fiatalabb generáció tolmácsolásában.     Rosta Mária felidézte: ugyanez a produkció komoly sikert ért el idén augusztusban Kolozsváron, ahol 25 ezer ember vett részt koncerten, ezért is döntöttek úgy, hogy a jubileumi évforduló tiszteletére az anyaországban is megörvendeztetik a közönséget. A Pécs után következő koncertek számáról és helyszínéről még tárgyalnak - mondta el az MTI kérdésére az ügynökség vezetője.
    A Kodály Központban a három Illés-tagon kívül olyan művészek lépnek színpadra, mint Feke Pál, Vastag Tamás, Nagy Sándor, Serbán Attila és Szabó Ádám. A klasszikus nóták nagyjából hatvan százalékát adják elő a legendás tagok, míg a többi a fiatalok tolmácsolásában csendül majd fel.     Bródy János felidézte: az Illés együttes megalakulása nem köthető pontos dátumhoz, 1964 és 1965 fordulóján állt össze a zenekar a jól ismert felállásban. Mint fogalmazott, 1965 nyarán, a négyszámos Illés-kislemez megszületése számít a magyar rocktörténelem origójának, ettől kezdve írtak magyar dalokat a műfajban.     Szörényi Levente újságírói kérdésre elmondta: új dalokkal nem készülnek, hanem kizárólag a klasszikus, jól ismert nótákat adják elő.     Szörényi Szabolcs arról beszélt, hogy a hatvanas évek végén koncertezett utoljára az Illés a baranyai megyeszékhelyen, de mindig jó élményekkel távoztak Pécsről.     Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester kiemelte, hogy azért ajánlották fel a szervezőknek a Kodály Központot, mert Magyarország egyik legjobb akusztikájú hangversenyterme található benne, s a jubileumhoz illő, magas színvonalú hátteret tud biztosítani az intézmény.

Buszmegálló Méntelek közelében

Kis Polskiból házilag készített buszmegálló a Kecskeméthez tartozó Méntelek közelében 2014. október 15-én. 

 
forrás: MTI
kép: Máthé Zoltán

Fizetni kell a szerzői jog hatálya alá tartozó online tartalmakért

Az Európai Bizottság (EB) várhatóan 2016-ra törvényjavaslatot dolgoz ki a szerzői jog hatálya alá tartozó online tartalmak védelméről és a jogtulajdonosok díjazásáról, a szellemi tulajdon használatáért magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is fizetni kell majd - mondta egy keddi interjúban a november elsején hivatalba lépő új EB digitális gazdaságért és társadalomért felelős tagja.

    

A német Günther Oettinger a Handelsblatt című üzleti lapnak elmondta, hogy az uniós jogszabály előkészítésének első szakaszában meg kell határozni a szellemi tulajdonnak az online környezetben használható fogalmát és szabályozni kell a szerzők, alkotók jogait. Ezután következik majd a jogdíjfizetés rendszerének kialakítása, a fő elv pedig az, hogy a magánfelhasználóknak és vállalkozásoknak is fizetni kell a szellemi tulajdon használatáért.
 

    

Így például "ha a Google az EU-ból származó szellemi tulajdont használ fel, akkor az EU megvédheti ezt a tulajdont és használatáért díjat kérhet” - mondta Oettinger.
    

A megfelelő megoldáshoz "meg kell találni az egyensúlyt az internethasználók érdeke, és a szellemi és művészi alkotások tulajdonosainak érdeke között. Ez nehéz, és legalább a teljes következő évet igénybe veszi" - tette hozzá.
    

A helyzet összetettségét mutatja, hogy "az utóbbi öt évben az EB különböző főigazgatóságainak nagyon eltérő elképzelései voltak", ezért végül a területért felelős belső piaci biztos, Michel Barnier nem is terjesztett elő jogszabálytervezetet, hanem az új EB-re hagyta az ügyet, amelyet azonban most mindenképpen rendezni kell, mert "a szerzői jog a növekedés és a foglalkoztatottság egyik kulcsa" - mondta Günther Oettinger.
    

A szerzői jogot jelenleg tagállami keretben szabályozzák, és az országonként eltérő jogi környezet miatt eddig nem is alakulhatott ki valódi digitális belső piac az EU-ban, ami egyebek között abban mutatkozik meg, hogy külföldi IP-címről sok esetben nem érhetők el a filmeket, zenét, könyveket kínáló vállalkozások szolgáltatásai, és így alig tudtak kifejlődni országhatárokon átívelő szolgáltatást nyújtó, szellemi termékek felhasználására építő internetes vállalkozások - írta a Handelsblatt.
    

Az ilyen cégek nemcsak a sok különböző szabályozással szembesülnek, hanem a szerzői jogokat kezelő érdekképviseletek, szervezetek hosszú sorával is. Günther Oettinger szerint ezen a területen is változásra van szükség, egységes szabályozást kell kialakítani, a szerzői jogi szervezetek előtt pedig meg kell nyitni azt a lehetőséget, hogy a belső piac egészén tevékenykedhessenek.
    

Ennek révén egy online tartalomszolgáltatónak elég volna csak egy szerzői jogi szervezettel szerződést kötni ahhoz, hogy az EU teljes területén hasznosíthasson az EU-ban keletkezett szellemi termékeket.
    

Az új, egységes szabályozás révén az EU sokkal vonzóbb lehet az internetes szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásoknak, a szellemi tulajdon hasznosítására szakosodott szervezetek pedig versenyhelyzetbe kerülnének. Ez "ugyan nem rögtön az első lépésben valósulna meg, de a digitális belső piac kiteljesítésével el kell érni azt, hogy a szellemi termékek tulajdonosai több szolgáltatóval (szerzői jogvédő irodával) tárgyalhassanak a jogok hasznosításáról" - mondta a német konzervatív CDU politikusa, aki a búcsúzó, José Manuel Barroso vezette EB-ben az energetikai ügyekért felelős biztosként dolgozott.

forrás: MTI - kép:  www.theapricity.com

Új kilátó épült a Pilisben

Tizenhét méter magas új kilátót alakítottak ki a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján, a Pilis-tetőn. A Boldog Özséb-kilátót kedden adták át a nagyközönségnek.

    
Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője az MTI-nek elmondta: a természetjárás és a parkerdő-gazdálkodás emblematikus helyszínén, a 756 méter magas Pilis-tetőn most átadott kilátó egy meglévő vasbeton geodéziai torony átalakításával jött létre több mint nettó 50 millió forintos beruházásból, amelyet a Pilisi Parkerdő Zrt. felerészben saját, felerészben pályázati forrásból finanszírozott.
    

Az új kilátószerkezet látogatószintje 13 méter magasan van, a 3 méter széles körgyűrű területe mintegy 50 négyzetméter. A látogatószinthez új, fából készült lépcsősor vezet, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, amelyek egységes homlokzatot képeznek. A lépcső gerendái acélszerelvényekkel kapcsolódnak a meglévő vasbeton falhoz és a faszerkezethez, a lépcsőfellépőt és a járófelületet csúszásmentesen alakították ki.
    

A szóvivő kiemelte: a felfelé igyekvők előtt fokozatosan nyílik meg a Pilis-tető körül elterülő táj, és egymás után pillanthatják meg a Vörösvári-medencét vagy a Budai-hegységet.
    

Lomniczi Gergely a névadó a Boldog Özséb névről megjegyezte, hogy a legtöbb középkori kolostorrom a Pilisben a Magyar Pálos Rendhez köthető, hiszen az Özséb esztergomi kanonok nevéhez fűződő rend 13. századi alapítása részben ide kötődik.
    

A parkerdő munkatársa kitért arra is, hogy a Pilis-tetőn a nyolcvanas években katonai bázis működött, amelynek romjai a mai napig csúfítják a környezetet. Az erdészeti társaság több millió forintot fordított a terület kár- és veszélymentesítésére, a teljes rehabilitálásához ennél nagyságrendekkel nagyobb forrásokra lenne szükség. A megmaradt hangárok, épületmaradványok és a természetvédelmi oltalom miatt a kilátó csak a jelzett turistautakon közelíthető meg - hangsúlyozta Lomniczi Gergely.

forrás: MTI - kép: travelo.hu

Internetadó - Navracsics nem minősíti a vitát

Navracsics Tibor, Magyarország új uniós biztosa nem minősítette a tervezett internetadóval kapcsolatos vitát kedden az ATV-ben. Annyit mondott, hogy az internet terjedésének akadálytalannak kell lennie, de ebben szerinte a kormányoldal és az ellenzék is egyetért.
    
A november 1-jén hivatalba lépő új Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa az Egyenes beszéd című műsorban kifejtette: az internet felhasználásának, terjedésének lehetőleg akadálytalannak kell lennie. Mindenki számára szabad hozzáférés kell, de ezzel - fogalmazott - túl sok újat nem mond. Szerinte ebben a kormányoldal és az ellenzék is egyetért, a különbség az, hogy az ellenzék szerint a kormányoldal akadályozza ezt a hozzáférést a távközlési adó kiterjesztésével, a kormányoldal viszont úgy gondolja, ez nincs így.    
"Nem dolgom, hogy igazságot tegyek a magyar belpolitika ügyeiben" - mondta Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy miniszterként sem szívesen nyilvánított véleményt olyan törvényjavaslatokról, amelyeket még nem fogadott el a parlament.
    

Az internetadó elleni, az ATV műsorával egy időben zajló demonstrációról Navracsics Tibor úgy fogalmazott: a tüntetés is jól mutatja, hogy egy polgári demokrácia vitáit láthatjuk, jelen esetben az adótörvényekről.
    

Ez nyilván hosszú vita lesz a törvény elfogadásáig, és - mint mondta - nincs kétsége afelől, hogy az Európai Bizottsághoz is több megkeresés érkezik majd. Megjegyezte ugyanakkor - miután Neelie Kroes digitális ügyekben illetékes EU-biztos szóvivője élesen bírálta az internetadó tervét -, hogy "egy meglehetősen szokatlan formájú minősítés" már történt, hiszen "egy el nem fogadott törvénnyel kapcsolatban eddig az Európai Bizottság sem nagyon nyilvánított még véleményt", nemcsak Magyarország, hanem más tagállamok esetében sem.
    

Navracsics Tibort a tévéműsorban kérdezték biztosi megválasztásának körülményeiről is, amellyel kapcsolatban kifejtette: miután hivatalos lett a jelöltsége, az első üzenet, amit kapott, az volt, hogy ő lesz, akit "kilőnek" a bizottságból. "Ez nem történt meg. És én tényleg le szeretném zárni ezt a történetet. (...) Egy olyan biztos vagyok, aki Magyarországról jön, következésképpen nekem Magyarország irányában van annyi kötelezettségem, hogy lehetőség szerint ne a széthúzást, hanem lehetőség szerint az összetartást erősítsem" - mondta.
    

Kérdésre beszélt arról is, hogy szóbeli meghallgatásakor és írásbeli válaszaiban is csak azokat a kritikai elemeket ismételte meg a médiatörvénnyel kapcsolatban, amelyeket korábban frakció- és kormányüléseken elmondott. Válaszaiban egyetlen új elem volt - folytatta -, amikor arról írt, hogy úgy érzi, "alulértékeltük a médiapluralizmus iránti érzékenységet a hazai és a nemzetközi közvéleményben". "2010-ben én magam is alulértékeltem ennek a vitának az érzékeny voltát" - mondta Navracsics Tibor.

forrás: MTI - kép: www.168ora.hu