1953. november 26-án valószínűleg hiába került a Szabad Nép címlapjára Szodorai István Kossuth-díjas esztergályos lélegzetelállító csúcsteljesítménye tervének teljesítéséről, és bizonyára elsikkadt az is, hogy a diósgyőri Lenin Kohászati Művek nagyolvasztója az év legnagyobb napi termelését produkálta. Ezen a napon Magyarországot csak egyetlen dolog érdekelte az újságból, az, ami az utolsó oldalra került: a labdarúgó-válogatott előző napi 6-3-as győzelme Londonban. Még akkor is, ha a pártlap az 50-es évek megszokott és a hatalomtól elvárt stílusában a valóban hatalmas sportsikerből megpróbálta a lehető legnagyobb politikai előnyt kisajtolni.

A Szabad Nép, amely amúgy általában kis terjedelemben foglalkozott a sporteseményekkel, egy egész oldalt szentelt a későbbi Aranycsapat diadalának. "Sikerült. A magyar nemzeti válogatott beváltotta a hozzáfűzött reményeket, megfelelt dolgozó népünk szeretettel teli bizalmának: labdarúgóink 6:3 arányú nagyszerű győzelemmel megsemmisítették a kilenc évtizede eredménytelenül ostromolt angol hazai veretlenséget.(...) Labdarúgóink új győzelme újabb dicsőséges állomása annak a sikerekkel teli útnak, amelyen a felszabadulás óta, az egész világ elismerését kivívva, a magyar sport haladt" - írta a lap a mérkőzésről szóló beszámolójában.

   

Az 50-es években a sportesemények nem taktikáról és állóképességről szóltak; a kommunista államok sportolóinak győzelmei mind-mind az imperializmusra mért csapások és a szovjet rendszer

magasabbrendűségének bizonyítékai voltak, ennek szellemében fogalmazott a Szabad Nép publicistája is december 3-án, tíz nappal a mérkőzés után: "A magyar tizenegy győzelmében mi nemcsak a nagy értékű sportsikert látjuk, hanem népi demokratikus rendszerünk, szocializmust építő hazánk erejét, annak a forradalmi változásnak a jelentőségét, amely életünk minden területén, a sportban is, gyors előrehaladást eredményez. A londoni siker azt bizonyítja, hogy sportéletünk fejlődése lépést tart országunk általános fejlődésével."

   

A magyar futballisták angliai vendégszereplésekor a rendszer legjobb áruját tette a kirakatba, s a játékosok nemcsak a hazai labdarúgást, hanem a friss népi demokráciát képviselték az

imperializmus és a labdarúgás bölcsőjében. Az új és a régi világrend összecsapása megmozgatta a dolgozó népet Magyarországon és a világban, a játékosok lelkesedését, "önfeláldozó harci szellemüket" a dolgozó nép messziről áradó szeretete táplálta. "Emeljétek magasra a magyar nemzeti színeket, a szocializmus és a béke zászlaját!" -  üzente a Pécsi Lokomotív távirata. "Vigyétek diadalra a Magyar Népköztársaság címerét!" - kérték a győrszemerei parasztok Bozsikékat.

   

A magyar csapat vendégszereplése a Wembleyben tollat ragadtatott a brit munkásosztállyal is: "Özönlenek a legkülönfélébb levelek és táviratok a magyar csapat szállására Anglia minden részéből. Bányászok, textilmunkások, acélgyári munkások küldik üdvözletüket levelükön keresztül, ha már anyagilag nincs módjukban - ahogy írják - a +mi drága magyar barátainkat+ a mérkőzésen is üdvözölni". A Szabad Nép egy sheffieldi munkást, L. Hayerst idézi: "Engedjék meg, hogy szerdán másfél órán keresztül Önök ellen szurkoljak. Hiszen én angol vagyok, de egyébként csodálom a magyarok országépítő munkáját, és mindig lelkes örömmel tölt el, ha sikereikről hallok".

   

Az egyszerű angol munkások mellett a teljes béketábor a magyaroknak drukkolt, magáénak érezte a győzelmet. "Szinte azt lehet mondani, hogy a magyar néppel együtt az egész albán nép ott ült a rádió előtt és hallgatta a nagy találkozó helyszíni közvetítését" - idézte a Szabad Nép december 1-jén a Zeri i Populli című lapot. A lengyel Przeglad Sportowy "a népi demokrácia sportjának nagy

eredményeként" üdvözölte a győzelmet, míg a bukaresti Sportul Popular az "új szellemű sport, az új életforma győzelmének (...), a népi demokratikus országok igaza szószólójának" látta a magyar

diadalt.

   

"Amikor a bolgár dolgozók a rádióból megtudták az eredményt, lelkes hurrá és bravó felkiáltásokban törtek ki. A Bulgáriában vendégszereplő moszkvai Szpartak és több bolgár labdarúgócsapat csoportosan, tolmács segítségével hallgatta a helyszíni közvetítést" - írta a magyar pártlap november 27-én.

forrás: MTI

kép: sport.hir24.hu

Kigyulladt és majdnem teljesen leégett egy lakásként is használt gazdasági épület Monorierdőn; a tűzből három állatot mentettek ki, senki sem sérült meg - közölte a Pest megyei katasztrófavédelem szóvivője vasárnap reggel az MTI-vel.

Spitz Alexandra elmondta, hogy a monorierdői ingatlanhoz szombat délután riasztották a monori tűzoltókat, de mire kiértek, a 36 négyzetméteres faépület teljes terjedelmében égett. A tető beomlott, egy gázpalack is felrobbant a tűzben, amely a szomszédos épületeket is veszélyeztette.

   

A tűzoltóknak nemcsak a lángok továbbterjedését sikerült megakadályozniuk, de két lovat és egy kecskét is épségben hoztak ki a házból.

   

Az épület 90 százaléka kiégett - tette hozzá a szóvivő. A lakás tulajdonosa és felesége nem volt otthon, később a helyi önkormányzat gondoskodott elhelyezésükről - közölte a szóvivő.

forrás: MTI

kép: iránytv.hu

forrás: Sziszik Dániel Photography

A négyszeres világbajnok Sebastian Vettel, a Red Bull német pilótája nyerte a Forma-1-es Brazil Nagydíj időmérő edzését szombaton, így ő indulhat majd az első rajtkockából a vasárnapi futamon.

A sorozatban kilencedik futamgyőzelmére - ezzel rekordbeállításra hajtó - 26 éves versenyző mögött honfitársa, Nico Rosberg (Mercedes) lett a második, míg a harmadik rajtpozíciót Fernando Alonso, a Ferrari kétszeres vb-győztes spanyol versenyzője szerezte meg.
    
A pályafutása utolsó F1-es futamára készülő Mark Webber, a Red Bull ausztrál pilótája negyedik lett az esős időmérőn, amelynek harmadik szakasza 40 perccel később kezdődött a heves esőzés miatt.
    
A szezonzáró Brazil Nagydíj vasárnap, magyar idő szerint 17 órakor rajtol.

forrás: MTI

Krausz Ferenc kísérleti fizikusnak, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet (MPQ) igazgatójának ítélték oda a Német Fizikai Társaság (DPG), a Német Kémikusok Egyesülete (GDCh) és Frankfurt városa közös elismerését, az Otto Hahn-díjat.

A magyar szakember az attofizika területén végzett kutatásaiért kapta az 50 ezer euróval járó díjat, amelyet minden második évben ítélnek oda, felváltva a fizika és a kémia területén végzett kutatásokért.

   

Az attofizika elnevezés az attoszekundum kifejezésből származik, attoszekundumnak pedig a másodperc ezertrilliomod részét nevezik.

   

Krausz Ferencet az attofizika tudományának megalapítójaként tartják számon. Kutatócsoportjának sikerült elsőként előállítania és megmérnie egy attoszekundum ideig tartó fényimpulzust, és kifejleszteni eljárásokat, amelyekkel közvetlenül lehet vizsgálni az elektronok atomon belüli mozgását.

   

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja a legrangosabb német fizikai és kémiai tudományos elismerés mellett az idén megkapta az arab Nobel-díjnak is nevezett Fejszál-díjat. Ezek az elismerések a tudományos világ "megelőlegezett bizalmát" jelzik, és kifejezik az új méréstechnikákhoz fűződő "nagy reményeket", hiszen az attofizikai eljárások "egy napon talán elősegíthetik jelenleg még gyógyíthatatlan betegségek mikroszkopikus okainak megértését, és hozzásegíthetnek a modern elektronika nagyságrendekkel történő felgyorsításához"  - mondta el az MTI-nek pénteken a tudós, aki a napokban vette át az Otto Hahn-díjat Frankfurtban.

   

Az attoszekundomos fizika segítségével remélhetőleg "a legalapvetőbb, molekuláris szinten" sikerül majd megérteni egyebek között a rákbetegség kialakulását és lefolyását, és kidolgozni gyógymódokat, amelyekkel "a legelső pillanatban" lehet felismerni és legyőzni a betegséget - magyarázta Krausz Ferenc. Az új tudományág alapvető szerephez juthat atomi skálájú áramkörök kifejlesztésében is, amelyek a jelenlegi legfejlettebb áramköröknél akár százezerszer gyorsabban kapcsolhatják az elektromos áramot - tette hozzá.

   

Krausz Ferenc a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdett a rendkívüli sebességű lézerfényvillanásokkal, azaz ultrarövid lézerimpulzusokkal foglalkozni, majd Ausztriában végzett kutatásokat, ahol a magyar mellé osztrák állampolgárságot is szerzett. Németországban 2003 óta dolgozik, és nemcsak a garchingi MPQ igazgatója, hanem a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kísérleti fizikai professzora. Munkásságát korábban egyebek mellett a Wittgenstein-díjjal és a Leibniz-díjjal ismerték el.

   

"Szeretnék mind a három országnak visszaadni valamit, amit kaptam tőlük" - mondta a magyar fizikus, aki részt vett az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásának legjelentősebb központja, a szegedi szuperlézer néven ismert Exreme Light Inftrastructure (ELI) projekt előkészítésében is.

   

"Nagyon szurkolok azért, hogy ez az új infrastruktúra megépüljön úgy, ahogy azt közösen megálmodtuk. Az ELI igen nagy eredmény lenne mind Magyarország és a magyar tudományos közösség, mind Európa és az egész világ tudományos közössége számára" - emelte ki Krausz Ferenc, hangsúlyozva, hogy minden lehetséges támogatást megad a projekt sikeréhez.

   

A kutató a tavaly Berlinben létrehozott Gábor Dénes Társaság a Tudományos Együttműködésért (Dennis Gabor Gesellschaft zur Förderung Wissenschaftlicher Zusammenarbeit) alapító tagja. Elmondta: az egyesület a Németországban dolgozó magyar kutatók összefogásával igyekszik erősíteni a magyar-német tudományos kapcsolatokat, és tenni azért, hogy "hazatelepülő kutatók révén kompenzálódjon a hosszú ideje egyoldalú agyelszívás". A folyamat megfordításában az ELI mellett segíthetnek az utóbbi években Magyarországon elindított kezdeményezések is, mint például az MTA fiatal kutatóknak szóló Lendület programja. "Ezek jó irányba tett lépések, pontosan ilyen kellenek" - mondta Krausz Ferenc.

   

Hozzátette: további "óriási erőfeszítésekre van szükség", hogy legalább néhány területen kialakuljanak a világszínvonalú kutatás feltételei, de van mire alapozni, hiszen kiváló kutatócsoportok dolgoznak Magyarországon, és a magyar szakemberek számos tudományágban "messze földön híresek". Úgy vélte, egyebek között az informatika, a biotechnológia, a gyógyszer- és vegyipari kutatások területén és a fizikai tudományok több ágában is érdemes lenne további fejlesztési programokat tervezni.

forrás: MTI

kép: mno.hu

Eddig csak kis részleteiben bemutatott, a 19. és a 20. század fontos, de évtizedek óta ki nem állított műalkotásait rejtő gyűjtemény mutatkozik be a december közepén a győri múzeumban.

Grászli Bernadett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója az MTI-nek elmondta: a művészettörténész szakma sejtette, hogy létezik a fővárosban egy mintegy kétszáz darabból álló, remekműveket rejtő gyűjtemény. A kollekciót évtizedek alatt vásárolta össze egy iparos-mesterember, de hogy ki ő, azt özvegye, az örökös kérésére nem hozzák nyilvánosságra.

   

Emlékeztetett arra: míg a hazai műgyűjtés 1945 előtti történetéről mind több adat és elemzés lát napvilágot, a szocializmus évtizedeiben keletkezett kollekciók zömét ma is homály fedi. Így se azt nem tudni, kik, se azt, milyen kincseket halmoztak fel otthonukban.

   

"Szóltak arról városi legendák, hogy rejtőzik Budapesten egy ilyen gyűjtemény, de senki nem tudta, kié és milyen művekből áll. Nagy ritkán, kiállításokon felbukkant egy-két darabja; mi most ennek a legjavát mutatjuk be" - fogalmazott az igazgató.

   

Grászli Bernadett hozzátette: a december 12. és március vége között Győrben bemutatandó, több mint száz műalkotás között klasszikus Rippl-Rónai-, Vaszary-, Mednyánszky- és Csók-munkák éppúgy megtalálhatóak, mint korai Bortnyik-művek és Perlmutter-alkotások.

forrás: MTI

kép: borkultura.network.hu

forrás: https://www.facebook.com/szabolcs.kalmanfi

kép: www.journality.hu