Tour de Hongrie - Huszonöt ország százhúsz versenyzője indul

Huszonöt ország 120 versenyzője vesz részt június 28. és július 3. között a Tour de Hongrie országúti kerékpáros körversenyen.



A tavaly hétéves szünet után megrendezett viadal mezőnye hat nap alatt 700 kilométert tesz majd meg a szombathelyi prológtól a budapesti befutóig, amely a Várkert Bazárnál lesz.
   
"A fertődi Esterházy-kastélytól indul az első szakasz, amelynek befutója a Festetics-kastélynál lesz. A legszebb és legizgalmasabb magyar tájakon vezető verseny a Várkert Bazárnál zárul" - mondta L. Simon László kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár az idén 91 esztendős viadal pénteki sajtótájékoztatóján.
   
A politikus kifejtette, az útvonal azt a szándékot mutatja, hogy nemcsak a sportról és az egészséges életmódról, hanem az országimázs építéséről is szól egy professzionálisan megszervezett verseny, amely a médián és a sporton keresztül felkarolja a legizgalmasabb tájak bemutatását.
   
Révész Máriusz parlamenti képviselő kiemelte, a tavalyi évhez képest nagyon jól állnak a szervezéssel, mert idén korábban ki tudták jelölni az útvonalat, mint egy éve.
   
"Számos ország van Európában és a világon, ahol fantasztikus kultúrája van a kerékpározásnak, Magyarországon is sokan bicikliznek, de nincsenek olyan hagyományai, mint Nyugat-Európában" - mondta Révész Máriusz, aki hozzátette, nem csak a profi versenyzőknek szól a programsorozat, a fő viadal mellett amatőr versenyeket is rendeznek. "Bízunk abban, hogy a kísérő biciklisek és a szurkolók száma is évről évre növekedni fog, így néhány éven belül a Tour de Hongrie Magyarország kiemelt sporteseménye lesz."
   
Polony István, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke kifejtette, elnöksége talán legjobb döntése volt a verseny újraindítása.
   
"Olyan versenyzők, akik már letették a bringát, újból nyeregbe pattantak és a fiatalok számára példát állítva részt vettek a tavalyi viadalon. A Tour de Hongrie olyan célt ad a magyar országúti kerékpározásnak, amely a fejlődés alapja, s mi elkötelezettek vagyunk a verseny folytatása mellett" - jelentette ki a sportvezető.
   
Eisenkrammer Károly, a szervezőbizottság elnöke a versenyen viselhető színes trikók bemutatása után ismertette az útvonalat, amelynek főbb állomásai Szombathely, Fertőd, Keszthely, Siófok, Cegléd, Karcag, Kékestető, Gyöngyös és Budapest lesznek.
   
Szilasi László, a Tour de Hongrie versenyigazgatója elmondta, a tavalyi verseny után olyan csapatok is jelentkeztek, amelyek akkor nem vettek részt, ugyanis jó híre ment a viadalnak.
   
"A magyaroknak sokat jelenthet a verseny, amely két nappal az országos bajnokság után kezdődik" - mondta Szilasi, egyúttal kiemelte, a tavaly legjobb magyarként nyolcadikként záró Lovassy Krisztián számára az idei évben a Tour de Hongrie lesz a fő verseny, így a viadalon ő lesz csapata elsőszámú versenyzője. "Idén több dobogós helyezést várhatunk a magyaroktól, Lovassyt pedig az első három közé várjuk összetettben."

Magyarország az unióhoz fordulhat az olcsóbb internetért

A kormány a visegrádi négyekkel (V4) az Európai Unióhoz fordulhat az internet áfájának csökkentése érdekében - mondta a Magyar Időknek Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos.

 

A lap pénteken azt írta internetes oldalán megjelent cikkében, hogy bár a kormány 2017. január 1-jétől 27-ről 18 százalékra mérsékli az internet adóját, jelenleg az uniós szabályozás értelmében az internetszolgáltatást minden esetben a legmagasabb mértékű áfa kell, hogy terhelje.
   
Deutsch Tamás elmondta, az áfacsökkentést kétféleképpen érhetik el: Magyarország kivételt kér a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs bevezetése érdekében, vagy az európai digitális felzárkózás felgyorsítása céljából a kormány a V4-ekkel közösen kezdeményezi az általános forgalmi adózásra vonatkozó uniós irányelv módosítását.

Összeházasodott Rupert Murdoch és Jerry Hall

Összeházasodott pénteken Londonban Rupert Murdoch ausztrál-amerikai sajtómágnás és Jerry Hall egykori szupermodell.

   

A fényes külsőségek között megtartott ceremónia helyszíne London egyik legpatinásabb kastélya, a Spencer House volt, amelyet a néhai Diana hercegnő - Károly trónörökös 1997-ben elhunyt elő felesége - egyik közvetlen felmenője emelt még a XVIII. században.
   
A pénteki polgári szertartást szombaton újabb követi, ezúttal a londoni St. Bride's templomban, amely a Fleet Streeten, a brit sajtó egykori legendás főutcáján emelkedik.
   
Ennek különös jelentőségét az adja, hogy a 84 éves Murdoch - aki negyedszer nősült - a brit média- és sajtópiac jelentős részét birtokolja: a globális Murdoch-médiabirodalom nagy-britanniai cégének gondozásában jelenik meg egyebek mellett a The Sun, a világ egyik legnagyobb példányszámú bulvárlapja, valamint a tekintélyes The Times és vasárnapi testvérlapja, a The Sunday Times. A vállalat brit portfoliójába tartozott a News of the World, a The Sun egykori vasárnapi változata is, amelyet azonban a brit sajtótörténet legnagyobb lehallgatási botrányának kirobbanása után, 2011-ben felszámoltak.
   
Murdoch, akinek vagyonát 11 milliárd dollárra becsülik, jelentős részesedést birtokol a Sky televíziós hálózatban is, és családi cégeivel együtt öt országban összesen 120 lapot ad ki.
   
Jerry Hall, az idén 60 éves amerikai exmodell elsősorban arról közismert, hogy a Rolling Stones frontembere, Sir Mick Jagger felesége volt, legalábbis 1990-ben, Bali szigetén egy hindu szertartáson örök hűséget esküdtek egymásnak. A frigyet azonban egy brit bíróság később érvénytelennek nyilvánította, és a pár 1999-ben külön is vált.
   
Murdoch - akinek előző három házasságából hat gyermeke született - a péntek délutáni polgári ceremónia után közzétett Twitter-üzenetében "a világ legszerencsésebb és legboldogabb emberének" nyilvánította magát.
   
Jerry Hall - aki négy gyermekkel ajándékozta meg Jaggert - állítólag tavaly nyáron került közelebbi viszonyba a sajtómágnással, és - ugyancsak állítólag - az idei év elején jegyezték el egymást. Az eljegyzés hírét mindenesetre a The Times - vagyis Murdoch saját lapja - tette közzé januárban, az eljegyzések, házasságkötések és halálozások hivatalos bejelentésének fenntartott rovatában.

Az amerikai elnök és hitvese Washingtonban marad az elnöki megbízatás lejárta után is

Barack Obama pénteken közölte, hogy nem távozik Washintonból, miután lejár elnöki megbízatása, felesége pedig egy lányok iskoláztatását segítő alapítvány munkájában vesz majd részt. 
 

A jelenlegi elnök - aki az idei választáson már nem indulhat - Hawaiin született, és mielőtt a washingtoni Fehér Házba költözött, Chicagóban élt. Felesége, a first lady családja ugyanis chicagói.
  
"Pár évig Washingtonban maradunk" - osztotta meg terveit Obama a wisconsini Milwaukee egyik éttermében a helybéliekkel.

A kötetlen és baráti csevegésről a kíséretében lévő újságírók adtak hírt több amerikai sajtóorgánumban is.

Obama arról beszélt, hogy amíg kisebbik leánya, a 14 éves Sasha be nem fejezi a középiskolát - amely Washington egyik legnevesebb, legtekintélyesebb s egyúttal legdrágább oktatási intézménye - az egész család a szövetségi fővárosban marad.

Hogy utána mi lesz, "azt még nem találtuk ki" - mosolygott az elnök.
  
Obama azért látogatott Milwaukeeba, hogy gratuláljon a város vezetőinek, mert az Egyesült Államokban ebben a városban csatlakoztak a legtöbben az Obamacare néven ismert egészségbiztosítási programhoz.
  
Barack Obama közben azon is dolgozik, hogy Chicagóban megnyissa kapuit a róla elnevezett elnöki könyvtár.
  
Michelle Obama, a first lady - aki a héten ünnepelte ötvenkettedik születésnapját - lányok iskoláztatását segítő alapítványban szeretne intenzívebb munkát folytatni.

Róla azt jegyzik meg amerikai elemzők, hogy az elmúlt nyolc évben mindig olyan alapítványok munkájában vagy programokban vett részt, amelyek Obama elnökségének terveit szolgálták.

Százlakásos lakóingatlan fejlesztés indul

Mintegy 4,5 milliárd forintos beruházással a budapesti Király utcában új lakóingatlan fejlesztés indul, a K40 névre keresztelt 105 lakásos projekt tervezett átadása 2017 végére várható - közölte a fejlesztést kivitelező Triholding-csoport az MTI-vel.



A beruházás értékének 70 százalékát banki hitelből finanszírozzák, a maradék önerő. Az épületet a fejlesztő cég évekkel ezelőtt az önkormányzattól vásárolta meg, így saját tulajdonában van.

A telek mai értéke 1,6-1,7 milliárd forint a tájékoztatás szerint.
  
A több mint 100 lakásos épületben 28 és 95 négyzetméter közötti ingatlanokból válogathatnak a vevők, átlagosan 900 ezer forintos négyzetméterenkénti áron.

Az előzetes érdeklődések alapján az is látszik, hogy a befektetők többsége várhatóan belföldi vásárló lesz.
  
A fejlesztés hozzájárul a Király utca eredeti arculatának visszaállításához is: Hild József eredeti homlokzatával elevenedik meg az 1844-ben épített, majd a rendszerváltás után az enyészeté lett épület modern utóda - írták.
  
A kivitelező közölte: a Király utcai lakások mellett előkészületben van egy szintén 100 lakásos projekt a VII. kerületben, valamint további 600-700 új lakás létrehozása a XIII. kerületben, amelynek első üteme, 250 lakás építése még az idén megkezdődik.

Amennyiben a pozitív trend kitart a piacon, a cég a következő két-három évben akár 1000 új lakást is átadhat majd Budapesten.

Vasárnapi pihenőnap - MSZP: nyomozás indult az NVI-nél történtek miatt

Nyomozást rendeltek el a február 23-án a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) történtek miatt - közölte a szocialista Nyakó István pénteken az MTI-vel. A rendőrség megerősítette a nyomozás elrendelését.
 

Nyakó István elmondta, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a nap folyamán azzal kereste meg, hogy elrendelték a nyomozást az NVI-nél történtek miatt.
  
A BRFK pénteken a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen - tudatták az MTI megkeresésére.
  
Az MSZP-s politikus közlése szerint hétfőn tanúként hallgatják meg az ügyben; két nappal korábban még feljelentés-kiegészítés ügyében kereste meg a BRFK.
  
Nyakó István azt vélelmezte, hogy a Kúria csütörtök este nyilvánosságra hozott döntése játszhatott közre a nyomozás elrendelésében.
  
Kitért arra, hogy felülvizsgálati kérelmet fog benyújtani a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) két, a vasárnapi boltzárral kapcsolatos határozata miatt. Hozzátette: az egyik határozattal Erdősi Lászlóné népszavazási kérelmét hitelesítette az NVB, míg a másik határozattal elutasította az ő, a vasárnapi boltzár eltörlését célzó népszavazási kezdeményezését. Megjegyezte, már csak azért is kérni fogja a felülvizsgálatot, mert értelmezése szerint a Kúria határozatában erre "felkérte".
  
A Kúria honlapján csütörtök este nyilvánosságra hozott határozat szerint múlt kedden az NVI-nél tartózkodó ismeretlenek akadályozták az MSZP-s politikust jogai gyakorlásában.
  
A szocialista politikus hétfőn közölte, feljelentést tett az ügyben múlt héten a Központi Nyomozó Ügyészségen, illetve az V. kerületi rendőrségen.

A magyar borexport emelkedett tavaly

A múlt évi magyar borexport az előzetes adatok szerint 90 millió palack körül alakult tavaly, az előző évi 85 millió palack után - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.


Szabó László közölte: a rendelkezésre álló tavalyi első féléves adatok szerint mennyiségben 5,2 százalékkal, értékben pedig 9,2 százalékkal nőtt a borkivitel az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A magyar borok átlagára emelkedett a külföldi piacokon - mutatott rá.
  
Az államtitkár elmondta: a 90 milliárd eurós magyar exporton belül az élelmiszer-kivitel mintegy 9 százalékos arányt képvisel, a magas hozzáadott értékű bor pedig ezen belül különösen fontos tétel.
  
A harmadik alkalommal megrendezett Lidl Wine Expo Hungary keretében megrendezett sajtótájékoztatón Grósz Jenő, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke ismertette, hogy tavaly 8 európai ország több mint 2100 Lidl áruházában volt kapható magyar bor. A Lidl Magyarország a múlt évben 4 millió palack bort értékesített külföldön, 1,4 milliárd forint értékben, ez mintegy 30 százalékos növekedés az előző évhez képest.
  
A külföldre exportált borokból a felmérések alapján a legnépszerűbbek a Tokaji furmint, a Tokaji hárslevelű, valamint az egri borvidékről az Egri bikavér - tette hozzá az elnök.
  
Szabó László államtitkár az MTI-nek elmondta: a magyar bor van olyan jó minőségű, mint az osztrák, ám nyugati szomszédunk mégis több mint kétszeres áron értékesíti borait, mint a magyarok. Az államtitkár azért tartotta jó kezdeményezésnek a Lidl borexpóját, mert azon több száz magyar borász mérettetheti meg magát, és nem csak a magyar polcokra kerülhetnek fel termékeik, hanem a külföldi üzletekére is. Az expóra ugyanis például Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból, Angliából, Németországból is érkeztek beszerzők.
  
Az államtitkár kifejtette, hogy a külgazdasági tárca - együttműködve a társminisztériumokkal - azt szeretné, hogy a magyar borok értéküknek megfelelő helyre kerüljenek a boltok polcain. A magyar borászok pedig minél jobb üzleteket csináljanak, és így még több munkahely jöjjön létre a borászatokban Magyarországon. Minél nagyobb a borexport, annál nagyobb lesz a hozzáadott érték a magyar mezőgazdasági exportban is - jegyezte meg Szabó László.

Huszonkilenc buszjáratot érintenének a menetrendi változások Budapesten

Huszonkilenc buszjáratot érintenének a 4-es metró átadása utáni menetrendi pontosítások a fővárosban. 


A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) csütörtökön a honlapján tette közzé a tervezett változásokat, amelyekről március közepéig várja az utazók véleményét.

   
Az elképzelések szerint megszűnne a 107-es, a 153A jelzésű, a 233-as és a 239-es buszjárat.
   
A tervezett változtatások között szerepel továbbá a 8-as autóbusz vonalának meghosszabbítása Újpalotáig, a Nyírpalota útig, valamint a 178-as útvonalának megváltoztatása, ez utóbbi a Keleti pályaudvar helyett a Deák Ferenc térről indulna és a Lánchídon keresztül érné el a Naphegy teret.    
   
Emellett kisebb útvonal- és megállóhely-módosításokat tervez a BKK.
   
A tervezett módosításokat azzal indokolják, hogy a 4-es metró átadása jelentősen átalakította Dél-Budán a közlekedési szokásokat, ugyanakkor részben megmaradtak azok a buszvonalak, amelyek a metróval lényegében párhuzamosak. Az új javaslat célja, hogy még jobb legyen a felszíni kapcsolat a 4-es metróhoz - írták.
   
Az utasok véleményét a központ március 16-ig várja a honlapján (http://www.bkk.hu/te/m4-felszin/).

Bontják a Puskás Ferenc Stadiont

Munkagépek a Puskás Ferenc Stadion bontásán 2016. március 1-jén. A tervek szerint nyolc hónapig tart a bontás, az új aréna építése decemberben kezdődhet el és 2019-ben fejeződik be. 





forrás: MTI
kép: Szigetváry Zsolt

Egy fél mákszemen elfér a világ legkisebb könyve

 Egy fél mákszemen elfér a világ legkisebb, mindössze 0,07 milliméterszer 0,09 milliméteres könyve, amelyet egy orosz tudós készített, remélve, hogy alkotásával bekerül a Guinness Rekordok könyvébe.

   
A szibériai Novoszibirszkben élő mikro-miniatürista, Vlagyimir Aniszkin öt éven át dolgozott az apró könyv elkészítéséhez szükséges technológia kifejlesztésén, majd egyhónapos aprólékos munkával végül két verziót készített, az egyikbe egy 19. századi orosz mesét, a másikba az orosz ábécé-t írta bele.
   
A legnagyobb kihívást a mindkét oldalt "teleírt" lapok összefűzése jelentette, amelyhez volfrámdrótot használt. A 0,07 milliméterszer 0,09 milliméteres könyveket végül egy félbevágott mákszemre helyezte. A miniatűr könyveket kiélezett fémtűvel lehet lapozgatni.
   
Az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének elméleti és alkalmazott mechanikai intézetében dolgozó szakember további tíz könyv elkészítését tervezi.

Aniszkin 1998 óta foglalkozik mikrominiatűrök készítésével és korábban már egy egész tevekaravánnal megtöltötte egy tű lyukát.
   
"Saját magam találok fel és készítek eszközöket. Munka közben az ujjaim vezetnek.

Még egy szívdobbanás is képes tönkretenni egy ilyen aprólékos munkát, tehát a kifejezetten kényes mozdulatokat lehetőleg két szívdobbanás között kell elvégezni" - idézi a The Guardian című brit lap internetes oldala a férfi a honlapját.

A kommunista diktatúra hatásai máig jelen vannak az egészségügyben

A kommunista diktatúra hatásai máig jelen vannak az egészségügyben, az orvosokat megalázó rendszer társadalmi hatása még mindig hat, így például a hálapénz intézményével.


Rétvári Bence a Kommunizmus Bűnei Alapítvány és a Konrad Adenauer Stiftung támogatásával szervezett, Orvosok a kommunizmusban elnevezésű konferencián emlékeztetett arra, hogy a hálapénz fogalma először egy 1957-es pártkongresszuson hangzott el. Okai között említette, hogy az orvosok fizetését alacsonyan tartották; a segédmunkások béréhez igazították, és ennek a következménye lett a hálapénz, majd később az orvosok elvándorlása is.
    
Azt mondta, "a sztálini hozzáállás” ellenségnek, kapitalista, reakciós közegnek tekintette az értelmiségieket, köztük az orvosokat, akiket ezért tudatosan igyekeztek megalázni, és gyakran koncepciós pereket is indítottak velük szemben.
    
Az államtitkár a kommunista időszak súlyos örökségének mondta azt is, hogy a betegjogok kérdése fel sem merülhetett, a betegeknek így nem volt beleszólásuk a saját kezelésükbe.
    
Horváth Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője azt mondta, a kommunista időszakban az orvosok legnagyobb része esküjéhez hűen dolgozott annak ellenére, hogy munkájukat alulfizetve, nehéz körülmények között, leterhelve, nagyon sok beteget ellátva kellett végezniük. Emlékeztetett arra is, 1945 után mindössze 7 ezer orvos maradt Magyarországon, a többiek a háborúban, a koncentrációs táborokban vagy a gulágon vesztették életüket.
    
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunista rendszer idején Magyarországon a szomszédos országokhoz képest is nagyon kevés forrást biztosítottak az egészségügyre, és az ellátási rendszer területileg nagyon aránytalan volt, a munkavédelem és a környezetvédelem pedig szinte ismeretlen fogalom volt. Mindezek következtében folyamatosan romlottak az egészségügyi statisztikák, a problémák az orvosokra és a kórházakra zúdultak – fűzte hozzá. Példaként említette, hogy 1981-ben egy körzeti orvosra átlagosan 1937 beteg jutott.
    
A tanszékvezető is arról beszélt, a kommunista rendszer viszonya az orvosokhoz ellenséges volt, ám többségüket nem tudták befolyásolni, mert erős volt köztük a kollegialitás. Az orvosoknak nemcsak a fizetését tartották alacsonyan, de a magánpraxisaikat is megszüntették, ezzel pedig rákényszerítették őket a paraszolvenciára, amivel ugyanakkor zsarolhatóvá is tették őket.
    
Kitért arra is, voltak orvosok, akik nem maradtak hűek esküjükhöz, és együttműködést vállaltak az Államvédelmi Hatósággal; volt köztük, aki arról tartott nekik előadást, hogyan verhetnek meg embereket külsérelmi nyom nélkül, és volt, aki különböző fizikai vagy pszichológiai módszereket talált ki a fogvatartottak kínzására. Megjegyezte, nem véletlenül hívták ezeket az orvosokat több börtönben is - az auschwitzi koncentrációs tábor hírhedt orvosa után - Mengelének.
    
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a ma az egészségügyben megjelenő bizalmi válság is a kommunista rendszerre vezethető vissza. Arról beszélt, ez a bizalmatlanság ma szinte szétrágja az egészségügyi ellátórendszer szövetét, pedig ez az alapja az orvos-beteg viszonynak.
    
Gazsó L. Ferenc, az MTI Zrt. vezérigazgatója a rendezvényen a témában megjelent Őrjítő mandragóra című könyv társszerzőjeként arról beszélt, hogy szovjet mintára vezették be Magyarországon a „politikai pszichiátriát” azokkal szemben, akiket más módszerekkel nem tudtak elhallgattatni vagy befolyásolni.

Példaként mások mellett Medve András orvos esetét említette, akit a Szovjetunióba hurcoltak, majd miután ott nem tudták kémnek beszervezni, évekig fogva tartották. Amikor az orvost végül hazaengedték, Magyarországról hiába követelte a rehabilitációját, és az ott elvett személyes értékeit. Az orvos az 1960-as, 70-es években leveleket írt nemzetközi fórumokhoz, így például az ENSZ-hez is, ezért elmeszakértőkkel, pszichiáterekkel személyiségzavart állapíttattak meg nála és gondnokság alá helyeztették.

Gazsó L. Ferenc azt mondta: minden diktatúra sajátja, hogy változatos eszközökkel üldözi a megrögzött igazságkeresőket, és történelmi recept, hogy a kellemetlen igazmondót bolondnak nyilvánítják és kivonják a forgalomból, és ezzel a hatalom szempontjából kóros nézeteit – még mielőtt járványosan terjednének – törlik a politikából, a közéletből.

 Emlékeztettet arra, hogy az egykori béketábor országaiban nincs bőséges irodalma a politikai pszichiátriának, de annyi bizonyos, hogy a szocialista világrend fennállása alatt ebben is a Szovjetunió szolgáltatta a mintát.

John Lennon nevét viseli ezentúl a Lenin utca egy kárpátaljai faluban

A kommunizmus emlékeinek felszámolása jegyében a Lenin utca John Lennon, a Beatles együttes néhai tagjának nevét viseli ezentúl Ukrajnában, egy kárpátaljai faluban - hozta nyilvánosságra a megye kormányzója szerdán hivatalos honlapján.

 

Múlt év április 9-én fogadott el az ukrán kormány törvényt, amely egyebek mellett betiltotta a kommunista és a náci propagandát, valamint a két totalitárius rendszer jelképeinek használatát. Hennagyij Moszkal kormányzó erre a jogszabályra hivatkozva adott utasítást több utcanév megváltoztatására.
  
A técsői járásban lévő Kalini településen keresztelik át a Lenin utcát John Lennonra. Ezen kívül a megye egy másik településén a Kolhoz utca ezentúl Tomás Masaryknak, Csehszlovákia első elnökének nevét viseli. Masaryk a kormányzó honlapján megjelent tájékoztatás szerint rokonszenvvel viseltetett az ukrán nemzeti mozgalom iránt abban az időben, amikor Kárpátalja Csehszlovákiához tartozott.

Egy utcát pedig Ökörmező (Mizshirja) településen egy ott született ukrán katona, Viktor Markusz után neveznek el, aki a 128-as hegyivadász dandár tagjaként tavaly februárban esett el a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus övezetében.
  
Közben a kijevi városvezetés is utcanévcserékre készül az ukrán fővárosban. A Moszkva sugárút a tervek szerint Sztepan Banderának, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapítójának nevét viselné a jövőben, a Vatutyin szovjet hadseregtábornokról elnevezett út pedig Suhevics UPA-parancsnokét.

A hivatal ugyanakkor szerdán közölte, hogy az utcák átkeresztelése előtt kikérik a kijeviek véleményét, akik erről elektronikus úton, a városi adminisztráció honlapján szavazhatnak majd. Azt egyelőre nem tudták megmondani, hogy a szavazás mikor kezdődik, csak azt, hogy két hónapig fog tartani.

A sokéves átlagnál esősebb és melegebb volt a tél

Melegebb és esősebb volt a szokásosnál a téli időszak, különösen a február, amikor az átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokkal haladta meg a sokéves átlagot. A legtöbb eső is februárban hullott, csaknem háromszor több, mint máskor - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-nek készített elemzéséből.

 

Kifejtették: az évszak középhőmérséklete országos átlagban 2,4 Celsius-fok volt, ami jelentős elmozdulást jelent a sokéves (1981 és 2010 közötti), 0 fok körüli normálértékhez viszonyítva. Január elején és végén egy-egy hét erejéig országszerte kifejezetten hideg idő uralkodott, a januári átlaghőmérséklet mínusz 1 fok volt, ami megfelel a sokéves átlagnak. Ezt leszámítva viszont a február és a december is különösen enyhe volt. Az első téli hónap átlaghőmérséklete is 2,3 fokkal meghaladta a sokéves átlagot.
  
A téli időszakban a legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 18,5 fokot január 23-án mérték a Nógrád megyei Mihálygergén. Az évszak legmagasabb hőmérsékletét, 19,6 fokot február 22-én Verpeléten regisztrálták.
  
A decemberi időjárást alapvetően borongós, párás, ködös időjárás jellemezte, az elő-előforduló ködszitálások ellenére az év utolsó hónapja meglehetősen száraznak bizonyult. Az újév hozta meg "a sokak által karácsony táján várva várt havat". Először csak a Dunántúlon, majd a keletebbre fekvő területeken is megjelent a hótakaró. Január 8-tól viszont megkezdődött az enyhülés, január 13-ra országszerte el is olvadt a hó. Január 23-ig csak a magasabban fekvő területeken volt havazás. Ekkor viszont országos havazás kezdődött, de - mint felidézték - a lehullott hó már másnapra olvadni kezdett. Január végére fokozatosan az északkeleti tájakra szorult vissza a tél. A február enyhe és rendkívül csapadékos időt hozott esővel, záporokkal.
  
Országos átlagban decemberben kevesebb (tizenegy helyett csak hét), a másik két téli hónapban viszont több csapadékos napot regisztráltak. Januárban tíz helyett tizenöt, februárban a szokásos kilenc helyett idén tizenhét csapadékos nap volt.
  
Ezzel együtt télen összességében csaknem 40 százalékkal több csapadék hullott, mint a sokéves átlag, de - mint megjegyezték - ennek havi eloszlása eltérő volt. Decemberben például mindössze 5,7 milliméter csapadékot regisztráltak, ami az országos átlagnak csak mintegy 12,3 százaléka. Januárban viszont a normálnál 76,5 százalékkal több eső esett. "Igazán csapadékosnak" pedig az "egyébként legszárazabb hónapunk, a február bizonyult". Az utolsó téli hónapban a megszokott mennyiségnek majdnem háromszorosa (292,7 százalék) hullott. A legtöbb csapadék - országos átlagban 13,7 milliméter - a tél utolsó napján, február 29-én hullott. A három hónap csapadékösszege 156,2 milliméter volt, ami mintegy 39 százalékkal haladja meg az 1981 és 2010 közötti telek átlagát - tették hozzá.
  
A meteorológiai szolgálat évszakos összesítésében kitért arra is, hogy idén decemberben az ilyenkor szokásos öt nappal ellentétben egyáltalán nem volt havas nap. Januárban viszont hat nap helyett tíz napon hullott hó. Februárban a havas napok száma szintén a normál alatt maradt, a szokásos hat nap helyett csak két napon regisztráltak havazást.
  
A várható időjárásról azt írták: változékony, csapadékos és enyhe napokra kell készülni. A következő bő egy hétben szinte minden nap lehet több-kevesebb esőre számítani, csütörtökön és pénteken a magasabban fekvő helyeken havas eső, hó is hullhat. Mindezek ellenére a hőmérséklet az átlag felett alakul: az éjszakák többnyire fagymentesek lesznek, napközben pedig rendszerint 10 fok körüli vagy afeletti értékek várhatók.
 
Az átlagosnál melegebb és csapadékosabb időjárás előreláthatóan március második feléig kitart - írta a meteorológiai szolgálat.

Tizenöt új alacsonypadlós busz áll forgalomba Budapesten

Tizenöt új alacsonypadlós busz áll forgalomba kedden Budapesten - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel.

 

A BKK a kényelmesebb utazás érdekében újraszervezi az alacsonypadlós autóbuszok beosztását több fővárosi vonalon, amire azért van lehetőség, mert kedden újabb tizenöt új, Mercedes Conecto G típusú csuklós, légkondicionált, akadálymentes autóbusz áll forgalomba, a VT-Arriva Kft. üzemeltetésében - olvasható a közleményben.
   
Közölték: a járművek forgalomba állításával tovább nő az alacsonypadlós buszok száma, az eddigieken kívül a 97E vonalán öt, a 36-os vonalán egy, a 133-as és a 233-as vonalán pedig további kilenc akadálymentesített autóbusz közlekedik majd.
   
Azt írták: az új buszok érkezésével és a vonalak közötti átcsoportosítással városszerte javul az akadálymentes közlekedés. Nő az alacsonypadlós autóbuszok száma a 7E, a 23-as, a 31-es, a 34-es, az 54-es, a 85-ös, a 85E, a 97E, a 106-os, a 107-es, a 109-es, a 123-as, a 123A, a 136E, a 201E, a 202E, a 233-as és a 276E járat vonalán. A 23-as, az 54-es, a 107-es, a 136E és a 233-as vonalán pedig minden nap kizárólag akadálymentesített autóbuszok közlekednek majd.
   
Hozzátették: az új járművek üzembe helyezésével a BKK vonalain közlekedő buszoknak már több mint 80 százaléka alacsonypadlós lesz.

Akció! - Laci Bácsi Csirkés Boltja - Teleki Piac

AKCIÓ! - Laci Bácsi Csirkés Boltja - TELEKI PIAC!


Akciós árak:

- csontos csirkemell: 1000.-/kg.

- csirkecomb alsó, felső, egész: 500.-/kg.

- csirkeszárny: 500.-/kg.

- csirkefarhát: 100.-/kg.

- tyúk: 800.-/db. 

(Az akció visszavonásig és a készlet erejéig tart!)

Felfokozott hangulat, incidens Trump kampánygyűlésén


Hevesek az érzelmek és felfokozott a hangulat az elnökválasztásra készülődő Egyesült Államokban az úgynevezett szuperkedd előtt, amikor több szövetségi államban is előválasztást tartanak.

Virginiában egy fotóriporter tűzött össze helyi idő szerint hétfőn a titkosszolgálat egyik ügynökével a republikánusok jelöltségére pályázó Donald Trump rendezvényén. A Time magazin egyik fotóriporterét a titkosszolgálat munkatársa teperte le - a fotós elmondása szerint - akkor, amikor a Donald Trump ellen tüntetőket fotózta az egyik kampányrendezvényen.

 A Trump-kampánycsapat közleményt adott ki a Radford Egyetemen tartott nagygyűlésen történtekről, de abban csak annyit közöltek, hogy nem ismerik az incidens részleteit, azokkal kapcsolatban csak a helyi rendfenntartó erők tudnak tájékoztatást adni.

A fotóriporter, Chris Morris - aki 1990 óta szerződéses munkatársa a Time magazinnak - több amerikai tévécsatornának is arról számolt be, hogy a titkosszolgálat egyik embere először lefogta, aztán hátracsavarta a kezét, amelyből így kiesett a fényképezőgép. Morris a Trump ellen tüntetőket fotózta a Virginia szövetségi állam déli részén fekvő Radford város egyetemén. A Washington Examiner című bulvárlap riportere, Gabby Morrongiello elmondása szerint afroamerikai diákok csoportja tüntetett az ingatlanmágnás, valóságshow-sztár Trump ellen, és amikor a fotós közelebb akart menni hozzájuk, a titkosszolga intett neki, hogy lépjen vissza.

A Time munkatársa közönséges és durva szavakkal illette az ügynököt, aki ekkor ragadta meg őt. A Time magazin közleményben ítélte el az incidenst. Az incidensek és a durva sértegetések egyébként nem ritkák az idei előválasztási kampányban. Bill Clinton volt elnök például szombaton, a felesége győzelmét hozó dél-Karolinai előválasztás napján kampányolt Hillary Clinton elnökjelölt-aspiráns mellett egy kisvárosban. A gyűlésen egyszer csak felállt egy férfi, magát volt tengerészgyalogosnak mondta, és előhozta a bengázi incidens néven elhíresült történetet: 2012-ben a líbiai Bengázi városában terroristák támadták meg az amerikai diplomáciai képviselet épületét, ahol négy amerikai állampolgár, köztük a nagykövet is életét vesztette.

 Akkoriban a washingtoni külügyminisztériumot Hillary Clinton irányította, s mindmáig azzal támadják, hogy hiába számítottak terrorista támadásokra, hiába kért a nagykövet már korábban is segítséget, Clinton mégsem tett semmit. A Bengáziban történtek és a felelősség megállapítása azóta is szerepel az amerikai belpolitikai napirenden, és a választási kampányban rendszeresen felhasználják Hillary Clinton ellen.

 A dél-karolinai rendezvényen - ahol egyébként Hillary Clinton nem volt jelen, csak férje, a volt elnök - ezt a bengázi tragédiát emlegette fel a felszólaló, mire Bill Clinton, egy idő után elveszítve a türelmét, odakiáltotta a férfinak: "Pofa be". A Hillary Clintont hazugnak nevező vendéget a biztonsági emberek némi dulakodás után kivezették.


Amerikai cégek uralják a Handelsblatt top 100-as világranglistáját

Amerikai cégek uralják a világ száz legértékesebb vállalatát rangsoroló listát, amelyet a Handelsblatt című német gazdasági napilap hagyományosan az év végén állít össze és hoz nyilvánosságra.

 
Az idei top 100-as ranglistán 54 amerikai, 26 európai és 17 ázsiai vállalat szerepel, afrikai viszont egy sem. A top-10-be csak amerikai cégek jutottak be, az első külföldi, egy kínai nagybank a 11., a legértékesebb európai pedig egy svájci gyógyszeripari vállalat, amely a 13. helyen futott be.
  
Az első hely vitathatatlanul az Apple amerikai információ-technológiai óriáscéget illeti meg, amelynek piaci kapitalizációja mintegy 549 milliárd euróra rúg. Ez az összeg nagyobb, mint Svédország vagy Dánia éves hazai összterméke. Már a második helyezett Google, a világ vezető internetes kereső- és tartalomszolgáltatója is jócskán lemarad az Apple-től, piaci értéke ugyanis "csak" 474 milliárd eurót tesz ki. A harmadik helyen álló szoftvergyártó óriás, a Microsoft 405 milliárd eurót ér jelenlegi árfolyama alapján.
  
Az első három helyezett amerikai óriásvállalat együttes értéke 1400 milliárd euró, ami 300 milliárd euróval több, mint a DAX-index harmincas kosarában szereplő német cégek értéke együttvéve.
  
A top-100-as listára csak hat német cég került fel, közülük is a legértékesebb a 66. helyre sorolt Bayer gyógyszergyártó vállalat (96 milliárd euró), majd a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszerét gyártó szoftvercég, az SAP (73. hely), a Daimler autógyár (81. hely), a Siemens elektrotechnikai cég (88. hely), a Deutsche Telekom telekommunikációs vállalat (92. hely) és az Allianz biztosító (95. hely) következik.
  
Az információtechnológiai cégeken túlmenően is óriási az amerikai előny a világ többi részéhez képest. Az első tízben olyan hagyományos tevékenységet folytató amerikai cégek is megtalálhatóak, mint az Exxon Mobil olajipari vállalat (5. hely), a General Electric technológia és szolgáltatás profilú vállalat (8. hely), a Johnson & Johnson egészségügyi-kozmetikai cég (9. hely) és a Wells Fargo nagybank (10. hely).
  
Az év nyertese az Amazon amerikai internetes kiskereskedelmi vállalat, amely a 2014-ben elért 42. helyről idén a 6. helyre ugrott a Handelsblatt listáján. Nem panaszkodhat a dinamikusan fejlődő Facebook közösségi portált működtető vállalat sem: 270 milliárd eurós piaci kapitalizációjának köszönhetően a világ száz legértékesebb cége között a 7. helyet tudhatja magáénak.
  
A nem amerikai cégek közül egy kínai a legértékesebb, de még ez sem fért be az első tíz közé. Az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) a világ legnagyobb bankja, amely 225 milliárd eurós piaci értékével a 11. helyen futott be. A legértékesebb európai vállalat a Roche svájci gyógyszeripari óriáscég, amely a 13. helyre került 217 milliárd eurós értékével.
  
Az európai vállalatokat tekintve három svájci székhelyű vállalat a legértékesebb: a Roche után a Nestlé élelmiszeripari óriás (216 milliárd euró) a 14., a Novartis gyógyszeripari vállalat (210 milliárd euró) pedig a 16. helyre került. A következő európai vállalat a belgiumi Anheuser-Busch Inbev söripari konszern (185 milliárd euró) a 22. helyen szerepel. Az első 50-be bekerült még a HSBC brit nagybank (38. hely), a Novo Nordisk dániai gyógyszeripari cég (41.), a Royal Dutch Shell holland-angol multinacionális olajvállalat (42.) és az Unilever brit élelmiszeripari konszern (50.).  

http://www.handelsblatt.com/my/unternehmen/management/top-100-ranking-amerikas-konzerne-dominieren-die-weltwirtschaft/12771306.html

Zöldborsós csirkemájragu

Hozzávalók / 4 adag

- 60 dkg csirkemáj
- 30 dkg zöldborsó
- 2 nagy fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma (nagy)
- 2 közepes db paradicsom (friss)
- 2 ek napraforgó olaj
- só
- ízlés szerint bors
- ízlés szerint (frissen darált)

Elkészítés

  1. Kevés olajon az apróra vágott vöröshagymát megdinszteljük.
  2. Hozzáadjuk a csirkemájat és fehéredésig sütjük. Sózzuk, borsozzuk.
  3. Rátesszük az apróra vágott fokhagymát, a felkockázott paradicsomot és lefedve 10 percig pároljuk.
  4. A zöldborsót (én fagyasztottat használtam) is rázúdítjuk és készre főzzük.
  5. Tálalhatjuk párolt rizzsel vagy burgonyapürével is.
  6. Köret nélkül "fehérjenapon" a diétázóknak.
forrás: nosalty.hu