Szűnjön meg a nők megkülönböztetése a bérek területén!

A LMP országgyűlési határozati javaslatot fog előterjeszteni annak érdekében, hogy szűnjön meg a nők hátrányos megkülönböztetése a bérek területén - közölte Szél Bernadett sajtótájékoztatón pénteken Békéscsabán.

Az országgyűlési képviselő, az LMP társelnöke kijelentette: egyenlő munkáért egyenlő bér járna, ám a nők bérszakadéka napjainkra elérte a 18,3 százalékot. A javaslat célja, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve kerüljön be a közgondolkodásba, az ellenőrzést pedig bízzák az Egyenlő Bánásmód Hatóságra (EBH) - tette hozzá.
  
A következő költségvetési törvényjavaslat vitája során el akarják érni ennek érdekében a hatóság megerősítését, hogy kellő erővel tudja vizsgálni, miként valósul meg az elv a vállalati gyakorlatban.
  
A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért elv gyakorlati megvalósítása azt is jelentené, hogy a családok jövedelembe több mint 18 százalékkal emelkedne.
  
Szél Bernadett azt mondta: bár a kormánypárti többség korábban elvetette a hasonló javaslatukat, bízik abban, hogy a nőkkel kapcsolatos mostani belpolitikai vita után nem térhet ki az elfogadása elől.
  
"Újabb harcot fogunk indítani a bérszakadék felszámolása érdekében, amely elől a kormányzat várhatóan nem fog tudni kitérni" - mondta.
  
Takács Péter, az LMP békéscsabai önkormányzati képviselője a szociális biztonság hiányáról szólva elmondta, hogy a városban sok éve konszenzusosan működik a szociális ellátás. Előfordult olyan esztendő, amikor erre célra egymilliárd forintot fordított az önkormányzat. A romló helyzetről szólva jelezte, hogy 2009-ben még csak 850 közmunkás volt Békéscsabán, 2014-ben viszont már 1900. A legjobb szociálpolitika a jó gazdaságpolitika, ezért is szorgalmazta az önkormányzat ülésein, hogy gyorsítsák fel azokat a programokat, amelyek az új uniós ciklusban Békéscsaba számára fejlődési lehetőséget kínálnak - fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy a város 2020-ig 13,2 milliárd forint támogatásra számít.

Illegális bevándorlás - Az LMP egy hónap után nyomkövetőket tenne a menekültekre

Az LMP vasárnap 24 pontból álló javaslatcsomagot mutatott be a menekülthelyzet javításáért, amelyek egyebek mellett lehetővé tennék, hogy válsághelyzet esetén nyomkövető berendezéssel figyeljék meg azon menekülteket, akiknek egy hónap alatt nem sikerült lefolytatni a menekültügyi eljárását.

 
Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke és frakcióvezetője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, javaslataik közül 15 vonatkozik a probléma belföldi kezelésére, egy részük a rendőrség, valamint a menekültügyi intézményrendszer kapacitásainak növelését célozza, míg a továbbiak a jelenleginél szélesebb tájékoztatási kötelezettséget írnak elő az államnak, valamint lehetővé teszik a menekültek hatékonyabb nyomon követését.
  
A párt vezetője azt mondta: az LMP javaslatainak a kormány lépéseivel szemben nem a káosz további növelése a céljuk, hanem olyan nemzeti minimum kialakítására törekednek, amely valóban segíthet megoldani a menekültügyi válsághelyzetet.
  
Javaslataikat hétfőn a parlament elé terjesztik - tette hozzá.

Az LMP közzétette jelentését az áfacsalásokról

Az elmúlt évek áfacsalásairól tett közzé jelenést honlapján az LMP. A legfontosabbnak azt tartják: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azonnal állítsa vissza a kiemelt ügyek igazgatóságát.

   
A Vágó Gábor volt országgyűlési képviselő által készített dokumentumot a szerző Schiffer Andrással, az ellenzéki párt társelnökével közösen mutatta be pénteken, sajtótájékoztatón.
   
Makulátlan adóhatóság nélkül elképzelhetetlen a gazdaság kifehérítése és a korrupció fölszámolása - jelentette ki Vágó Gábor, aki a jelentésében - elmondása szerint - ismerteti az áfacsalás egyes típusait és az azok elleni küzdelem módját, "az elmúlt évek botrányait", valamint azt, hogy a Fidesz-kormányzat "hogyan próbálta eltolni magától" azokat. Emellett azt is leírta, hogyan számolhatók fel az adóhatóságon belül tapasztalt "lehetetlen helyzetek" - ismertette.
   
Úgy összegzett: a jelentéssel azokat a kockázatokat kívánta felmérni, amelyet a mintegy évi ezermilliárd forintnyi áfacsalások jelentenek a magyar nemzetgazdaságra.
   
Vágó Gábor azt mondta, nem volt birtokában olyan eszközöknek, amelyeknek egy parlamenti vizsgálóbizottság, de például a kérdéseire a nemzetgazdasági tárcától kapott válaszokból olyan adatokat nyert, amelyek szerint nemhogy csökkent volna az áfacsalások mértéke, de még növekedett is az utóbbi években.
   
Rámutatott: Magyarországon rekord magas a forgalmi adó, míg Románia épp most csökkentette azt, így országunk vonzza a csalókat.
   
Vágó Gábor elengedhetetlennek tart további vizsgálatokat, amelyeket szerinte a kormánytól független szervezeteknek kell elvégezniük. Az adóhivatal átalakítását is szükségesnek ítéli, hogy megszűnjön a szervezet politikai függése.
   
Úgy látja ugyanakkor, hogy a NAV az utóbbi időben "összekapta magát", amióta ő és az LMP a kérdést napirenden tartja, szerinte 80 százalékkal többször számolt be az adóhatóság áfacsalások felderítéséről.
   
Schiffer András azt hangsúlyozta: az adóigazgatás átalakításának kizárólag úgy van értelme, ha a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal végzi a dolgát és a kormányzaton belüli visszaéléseket vizsgálja. Emellett - tette hozzá - fel kell állítani a parlamenti vizsgálóbizottságot is a Horváth András egykori adóhivatali munkatárs által készített jelentés igazságtartalmának áttekintésére. Emlékeztetett, Horváth András szerint 2007-től indultak meg azok a "szervezeten belüli trükközések", amelyek lehetővé tették a láncolatos áfacsalásokat.

Szétesik a hulladékgazdálkodás Magyarországon

Az LMP szerint a rezsicsökkentés és a költségek emelkedése miatt szétesik a hulladékgazdálkodás, önkormányzatok, többségi köztulajdonban lévő vállalatok kerülnek egyre közelebb a csődhöz.

 Gerstmár Ferenc, az ellenzéki párt önkormányzati szakszóvivője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, folyamatosan romlik a szolgáltatás minősége, mivel a rezsicsökkentés mellett a kormányzat a szabályokat megváltoztatva 25-30 százalékkal emelte a tevékenység költségeit.

Emiatt mintegy 30 milliárd forint veszteség halmozódott fel, amely az államot, illetve az embereket érinti, mivel hullladékgazdálkodással csak azok a cégek foglalkozhatnak, amelyeknek legalább 50 százaléka köztulajdonban van - mutatott rá az LMP-s politikus.

Az ellenzéki párt álláspontja szerint a kormánynak ki kell segítenie az önhibájukon kívül bajba jutott önkormányzatokat, cégeket.     A szakszóvivő hangsúlyozta: két uniós kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van az országgal szemben a nem megfelelő hulladékkezelés miatt, eközben statisztikai adatok szerint az elmúlt két évben csökkent a szelektíven gyűjtött és feldolgozott szemét mennyisége.

Hozzátette: a kormánynak nem a piac átrendezése lenne a feladata, hanem olyan környezet kialakítása, amely a hulladéktermelődés csökkentését, a keletkezett szemét minél nagyobb arányú újrahasznosítását támogatja.

Továbbra sem tudnak megélni a munkájukból a dolgozó emberek

A Lehet Más a Politika (LMP) szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt bizonyítják, hogy Magyarországon továbbra sem tudnak megélni a munkájukból a dolgozó emberek.

    Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében a KSH friss jelentésére reagált, amely szerint 4,1 százalékkal nőttek a keresetek az első negyedévben; a nettó kereset 156 ezer 700 forint volt. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél 4,1, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 3 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az első negyedévben.
  
Az ellenzéki képviselő szerint a pár százalékos emelkedés a minimálbér-emelésnek, illetve a közmunkások létszámadatainak tudható be. Bérfelzárkózásról tehát szó sincs, a kötelező emeléseken túl nincs bérfejlesztés - vont mérleget.
  
Hozzátette: a kormány gazdaságpolitikájának következtében a béremelkedés elsősorban a magasabb keresetűeknél csapódik le, míg 2,2 millió adózó, az adózók fele továbbra is a létminimum alatt keres. Közölte, a dolgozók kétharmadának jövedelme az átlagbér alatt van.
  
Szél Bernadett szerint Magyarországon a bérek az Európai Unió 28 állama közül az ötödik legalacsonyabbak, a kormány mégsem tesz semmit a bérfelzárkózásért, és csodálkozik, hogy egyre több ember menekül a körülmények miatt külföldre.
  
Az Orbán Viktor miniszterelnök által ígért hosszabb távú béremelési programnak nincs nyoma a jövő évi költségvetésben - mutatott rá Szél Bernadett. Jelezte, módosító javaslatokat nyújtanak be annak érdekében, hogy jövőre már elérje a minimálbér legalább a létminimum szintjét, az átlagkeresetűek helyzete is javuljon, és legyen valós bérfejlesztés a közszférában.

Buda-Cash/Quaestor - Az LMP 1997-től vizsgálná a brókercégek és a politika összefonódását

Az LMP olyan parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, amely a tőkepiaci törvény hatályba lépésétől, vagyis 1997-től vizsgálná, hogy a brókercégek és a politika összefonódása, illetve a jogszabályi környezet hogyan veszélyeztette a kisbefektetők pénzét.

 Schiffer András társelnök-frakcióvezető hétfői sajtótájékoztatóján a brókercégek botrányaival kapcsolatban kijelentette: a parlament előtt álló legfontosabb feladat jelenleg az, hogy a kisbefektetők a pénzükhöz jussanak, a teljes körű kártalanítás és igazságtétel azonban szerinte elképzelhetetlen annak feltárása nélkül, mi vezetett a kialakult helyzethez.

 Az LMP ezért vizsgálná a jelenlegi botrányok mellett például a Baumag-ügyet, de azt is, amikor 2009-ben a Bajnai-kormány kezességet vállalt a Quaestor befektetéseiért.

Az LMP kezdeményezte a házbizottság rendkívüli ülésén, hogy javaslatukat a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának mielőbbi felállításáról házszabálytól eltérően tárgyalja a Ház, hogy az ötpárti képviselettel bíró testület mielőbb ellenőrizhesse a jegybankot, és annak felügyeleti tevékenységének megfelelőségét is.

  A politikus szerint az ország eddigi vezetői menekülnek a felelősségvállalás alól, így az MSZP is, amely csak 2010-től tekintené át az ügyeket, ezért nem is csatlakozott az LMP a kezdeményezésükhöz.

Schiffer András kérdésre válaszolva beszámolt arról az ötpárti egyeztetésről is, amelyet a 2017-es vizes világbajnoksággal kapcsolatos fideszes előterjesztésről tartottak hétfőn. Elmondta: a javaslat házszabálytól eltérő tárgyalását támogatni tudják az ügy jelentősége miatt, magát a javaslatot azonban jelenlegi formájában nem. Ezt a többi közt olyan hatástanulmányok és társadalmi egyeztetések elmaradásával indokolta, amelyek biztosítanák a környezetvédelmi, árvízvédelmi szempontok érvényesítését a kiemelt beruházás megvalósítása során.

  Kijelentette: a nagyberuházások okozzák a legnagyobb környezetterhelést és hordozzák magukban a legjelentősebb korrupciós kockázatot, ezért az LMP nem tartja támogathatónak, hogy ezeket kivonják a közösségi ellenőrzés alól.

Adatokat kér az MVM-MET szerződésről az LMP

Közérdekű adatigénylés keretében minden, az ügyre vonatkozó szerződést kikér Szél Bernadett, az LMP társelnöke az MVM cégcsoporttól, hogy kiderüljön, milyen feltételekkel engedett át az állam "egy zsíros gázüzletet a svájci székhelyű, offshore hátterű MET cégcsoportnak" - közölte az ellenzéki párt hétfőn az MTI-vel.

Azt írták: 2011 és 2014 között az MVM kedvezményes árú gázt importált Ausztria felől, ami nem közvetlenül jutott el a fogyasztókhoz, hanem a "Fidesz-közeli" MET Zrt. közbeiktatásával, és a magáncég így évente több tízmilliárd forintos haszonnal tudta a gázt továbbértékesíteni.

Az MVM-csoport a mai napig nem tudott elfogadható magyarázattal szolgálni arra, mi szükség volt közvetítőként a MET-leányvállalatra, és az sem tudható, hogy pontosan mekkora ellentételezés fejében engedték át az olcsó nyugati gáz továbbértékesítésének lehetőségét - kifogásolja az LMP.

A Fidesz-KDNP a bankszövetség oldalára állt

Az LMP parlamenti frakcióvezetője szerint a bankszövetség és nem az emberek oldalára álltak a kormánypártok, amikor nem támogatták az LMP devizahitel-csapda elkerülését, illetve a devizahitel-csapdában lévők megsegítését célzó törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét az igazságügyi bizottságban.

A testület ellenzéki tagjai támogatták a tárgysorozatba vételt, a kormánypártiak tartózkodtak a szavazáskor.
  
A kormánypártiak még tárgyalni sem hajlandóak a devizaalapú hitelezés megtiltásáról, illetve arról, hogy ne lehessen végrehajtást kezdeményezni közjegyzői okirat alapján - mondta Schiffer András, hozzátéve: nem hajlandó a Fidesz-KDNP arról sem tárgyalni, hogy a bankok ne ruházhassák át a devizaalapú hitelszerződésből eredő követeléseiket "félbűnözői hátterű" behajtó cégekre, illetve hogy a bíróságoknak kötelező legyen hivatalból megvizsgálni a teljes hitelszerződés érvényességét akkor is, ha csak egy részét vitatja a devizahiteles.
  
A bizottság ugyancsak nem vette tárgysorozatba az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló LMP-s törvényjavaslatot, amelynek révén Schiffer András szavai szerint minden magyar ember megismerhetné azt, hogy a politikai, gazdasági és médiabeli átalakulást hogyan befolyásolták a túlélő kommunista állambiztonsági hálózatok.

MTI

LMP: 2010 óta megduplázódott az országot elhagyó fiatalok száma

Az LMP szerint "a fiatalok már lépnek", 2010 óta az országot regisztráltan elhagyó fiatalok aránya megkétszereződött - mondta Osztolykán Ágnes, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke vasárnap, budapesti sajtótájékoztatóján.

forrás: MTI - kép: kecelinfo.hu

Az ellenzéki politikus pártja országjáró körútja tapasztalatait összegezve kifejtette: egyre többen vannak, akik külföldön akarnak továbbtanulni, illetve az érettségi vizsga után a diákok harmada külföldön képzeli el jövőjét. Minden ötödik magyar telepedne le és vállalna munkát más országban, a huszonévesek csaknem fele szeretne külföldre költözni és ott dolgozni. "Tragikus folyamat ez, amelynek kialakulásához a magyar felsőoktatás helyzete is hozzájárult" - hangsúlyozta Osztolykán Ágnes.

    

Közlése szerint a Bajnai-kormány kezdte el, majd az Orbán-kormány is folytatta a felsőoktatási források fokozatos kivonását, amelynek eredményeképp pár év alatt a felsőoktatásra fordított források negyven százaléka tűnt el a rendszerből. "Kommunikációs bűvészmutatvány", hogy a kormány struktúraváltó alapot készít elő - fogalmazott, utalva arra, hogy a szakbizottsági ülésen minderről annyi derült ki: tízmilliárd forintot jelent, de hogy azt kik kapják, mikor, és milyen kritériumrendszer szerint, arra nincs válasz.

    

Az LMP-s politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a felsőfokú végzettségű diplomás emberek számát tekintve az ország még mindig komoly elmaradásban van az EU-s átlaghoz képest, és még mindig nagyobb eséllyel indul el egy fiatal a társadalmi mobilitás útján, ha van diplomája és felsőfokú végzettsége.

    

Pető Ernő, a párt országos választmányának tagja, felsőoktatási és tudománypolitikai szakszóvivő azt mondta: Magyarországon 35 év után újra előfordult, hogy van olyan megye, ahol nem lehet felsőoktatásban tanulni. Idén nyáron ugyanis Nógrád megyében, Salgótarjánban bezárt a főiskola, emellett több megyeszékhelyen, több vidéki főiskolán szintén leépítésekkel kell számolni, és máshol is felmerülhet az intézménybezárás lehetősége.

Budapesten az LMP szervezett tüntetést a verespataki aranykitermelés ellen

A Budapesten a Lehet Más a Politika (LMP) békés demonstrációt szervezett a verespataki aranybánya tervezett megnyitása ellen a budapesti román nagykövetség elé vasárnap, Romániában és a világ több nagyvárosában is több hasonló megmozdulás volt.

forrás: MTI - kép: infoveszprem.hu

Budapesten az LMP mellett, az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért pártszövetség is képviseltette magát.

    

Csiba Katalin, a párt környezetpolitikai szakszóvivője a megmozduláson azt mondta: a verespataki bányaberuházásról a román kormány egy olyan törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentnek, amely veszélyezteti a Tisza élővilágát, a verespataki állampolgárok életterének és közösségeinek eltűnéshez vezethet.

    

Az LMP-s politikus szerint ha ezt tervezetet a parlament megszavazza, akkor Verespatakon "négy hegy, három falu és kétezer ember tűnik el". Ha megvalósul a terv, egy 360 hektáros alapterületű zagytározóban fog lötyögni a nehézfémekkel és ciánnal teli oldat, s "ahogy a Tisza, úgy a cián sem áll meg a határnál" - hangsúlyozta.

    

Az LMP most minden tudóst, írót, politikust, s minden állampolgárt arra kér, hogy vigye hírét a verespataki eseményeknek. "Nem akarunk pár év múlva a ciános Tiszában újra haltetemeket látni" - szögezte le a politikus.

    

Csiba Katalina arra is kitért: a bányáról azt mondják, hogy biztonságos és nem lehet semmi baj. Korábban viszont a fukusimai atomerőművet is a legbiztonságosabbnak nevezte a média és Romániában a harmadik legnagyobb média-befektető a Rosa Montana Gold Corporation.

    

Kiemelte, hogy a budapesti megmozdulással egy időben, vasárnap délután 5 órakor több mint 20 romániai (köztük Verespatak, Bukarest, Temesvár, Marosvásárhely), valamint számos európai nagyvárosban (például Párizsban, Londonban, Rómában, Brüsszelben és Berlinben), s még Washingtonban is tiltakozó akciókat szerveztek a zöldek a verespataki aranybánya ügyében.

    

"Akinek fontos az emberi tisztesség, a sok évszázados közösségek fennmaradása, az most jelen van" - fogalmazott Csiba Katalin, megjegyezve: "nem is értjük pontosan, hogy miért nyaral ilyenkor a békemenet".

    

Bálint Gergely, az LMP tagja elfogadhatatlannak nevezte, hogy a környezeti szempontból "igen veszélyesnek minősített bányaprojektet egy dedikált törvénnyel mentesítsenek az előírások alól, sutba vágva minden környezetvédelmi, műemlékvédelmi, katasztrófavédelmi, gazdasági és jogi elemzést, szabályozást". "Elfogadhatatlan, hogy a tőzsdei spekulánsok kilakoltassák a verespatakiakat saját házaikból" - szögezte le a politikus.

    

A több mint félórás demonstráción mintegy negyvenen vettek részt. "Mentsük meg Verespatakot!" feliratú pólóban jelen volt Schiffer András, az LMP elnöke, képviselőtársa Vágó Gábor és Ertsey Katalin. Megjelent továbbá az Együtt-PM társelnöke Jávor Benedek, valamint párttársa Szabó Rebeka is.

           

A romániai Agerpres hírügynökség kedden közölte, hogy a román kormány törvénytervezetet fogadott el az erdélyi Verespatak térségében megvalósítandó arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről. A tervezet a külföldi beruházóval megkötendő új egyezmény elfogadásáról szól, ennek értelmében a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) többségi tulajdonosa több részletben ingyen átadja részvényei 5,69 százalékát a román állam által ellenőrzött kisebbségi tulajdonosnak, így a román állam részesedése eléri a 25 százalékot.