Királyi módra étkeznek a brit uralkodó kutyái is: napi menüjükön rendszeresen szerepel bélszín és csirkemell, amelyet egy udvari séf készít - legalábbis II. Erzsébet királynő egyik életrajzírója szerint.
forrás: MTI - kép: parameterek.sk |
Ha a könyvben foglaltaknak hinni lehet, a 87 esztendős királynő az étkezésen kívül is szinte megszállottan ügyel a fogyatkozó corgifalka egészségi állapotára. Hoey forrásai szerint például amikor az uralkodó ruhapróbát tart, utána mindig magához vesz egy mágnest, és azzal szedi össze az esetleg elszóródott tűket és csatokat, nehogy kutyái véletlenül felsértsék érzékeny talpukat.
Amikor pedig az egyik corgi megbetegedett, a királynő ragaszkodott a homeopátiás kezeléshez, arra hivatkozva, hogy ez a gyógymód rajta is sokat segített.
II. Erzsébet királynőnek jelenleg már csak négy corgija van. A falka a korábbi években sokkal nagyobb létszámú volt, de nem cáfolt brit sajtóértesülések szerint az uralkodó - tekintettel saját hajlott korára - most már nem pótolja újakkal az élők sorából távozó kedvenceket.
Erzsébet még hercegnőként, 18. születésnapjára, 1944-ben kapta szüleitől az első corgit, Susant. A "dinasztiaalapító" olyan megbecsülésnek örvendett, hogy 1947-ben kötött frigyük után még nászútjukra is elkísérhette a későbbi uralkodót és férjét, Fülöp edinburghi herceget.
A jelenleg 92 esztendős Fülöp ugyanakkor állítólag nem osztja hitvese rajongását: az új életrajzi kötet szerint az agg herceg ki nem állhatja a corgikat, főleg azok "szüntelen csaholása" miatt.
A corgik ennek ellenére az utóbbi hatvan évben szinte mindig láthatók voltak a királynő környezetében, gyakran még protokolláris eseményeken is.
A brit uralkodó híres jó humoráról, de a corgikkal kapcsolatban ő sem ismer tréfát. A brit sajtó a mai napig emlegeti azt a hosszú évekkel ezelőtti incidenst, amikor egy udvari rendezvényen az egyik vendég óvatlanul azt találta mondani, hogy az ő corgijai is ugyanúgy "koldulnak" a családi étkezések során, mint a királynő kutyái. "Az én kutyáim nem koldulnak" - hangzott a fagyos tekintettel kísért rendreutasítás.
A kutyafajtát már a X. század óta tenyésztik Walesben, ahol eredetileg terelőkutyaként használták a corgikat. Nevük is walesi eredetű: a "cor" a helyi nyelvjárásban törpét, a "ci" kutyát jelent, vagyis a corgivá alakult elnevezés szerint törpekutyákról van szó.