Bernadette Lafont 1938. október 26-án született és táncosnőnek készült, mielőtt hozzáment Gérard Blain színészhez, akivel a Les Cahiers du Cinéma filmes folyóirat fiatal szerzőinek első kísérleti filmjeiben játszottak, többek között az akkor kezdő Francois Truffaut 1957-ben forgatott Csirkefogók című rövidfilmjében, amelyben érzékiségével tűnt ki.
Első nagy szerepét, Marie figuráját egy évvel később Claude Chabrol A szép Serge című filmjében kapta. Az előképzettség nélkül, ösztönből, mesterkéltségtől és modorosságtól mentesen, a legnagyobb természetességgel játszó, különös hangú mosolygós színésznő ettől kezdve a francia újhullám legfontosabb alkotásainak főszereplője lett. Chabrollal többször is dolgozott: A double tour (1959), Nőcskék (1960), Les Godelureaux (1961), Maszkok (1987).
Ekkoriban találkozott második férjével, az 1930-ban Budapest született Diourka Medveczky szobrásszal, akitől három gyereke született: David, Elisabeth és Pauline, aki Pauline Lafont néven szintén színésznő lett, de 1988-ban, 25 éves korában a Cévennes-hegységben egy magányos túra közben életét vesztette. Holttestét csak három hónappal később találták meg. Bernadette Lafont a tragédiát követően a munkába menekült: "A filmezés és a színház mentett meg" - vallotta egy interjúban.
A hatvanas évektől klasszikusabb filmekben forgatott (Édouard Molinaro, Costa-Gavras, Louis Malle rendezésében), amelyekben a felszabadult és emancipált nő jelképe lett. Ezen időszakban több magyar vonatkozású filmben is játszott: 1967-ben magyar férje Marie et le Curé című rövidfilmjének főszerepét alakította, 1968-ban Kovács András Falak című filmjében tűnt fel Gábor Miklós oldalán, 1969-ben ismét férje rendezte a Paul című alkotásban, amelyben partnere Jean-Pierre Léaud volt, ugyanebben az évben a magyar származású brit rendező, Peter Foldes Je, tu, elles című filmjében is játszott, 1973-ban és 1974-ben a Párizsban élő és elsősorban színészként ismert Szabó László két rendezésében, Az ördög fehér kesztyűje című filmben és a Zig Zig című drámában volt látható Catherine Deneuve oldalán.
Az igazi közönségsikert az 1969-ben készült A kalóz menyasszonya, Nelly Kaplan rendezése hozta el számára, majd 1972-ben ismét Truffaut-val dolgozott az Egy olyan szép lány, mint én című alkotásban. Művészi kíváncsisága és kísérletező szellemisége miatt továbbra is szívesen dolgozott fiatal rendezőkkel, például Jean Eustache-sal, akinek 1973-ban forgatott A mama és a kurva című kultuszfilmjében Bernadette Lafont pályafutása egyik máig legismertebb alakítását nyújtotta. Claude Miller 1985-ös A csitri című filmjében nyújtott játékáért a legjobb női mellékszereplő César-díjával jutalmazták, 2003-ban pedig teljes életművéért tiszteletbeli Césart kapott.
Egyik utolsó filmjében, a tavaly forgatott Paulette-ben, Jérome Enrico alkotásában egy külvárosi nyugdíjas dealert alakított. Az év elején bemutatott nagy sikerű vígjátékot több mint egymillióan látták Franciaországban. Az év második felében kerül a mozikba Sylvain Chomet Attila Marcel című filmje, amelyben utoljára játszott.
forrás: MTI