A tárca összesen mintegy 100 millió forinttal segíti a hulladékmentesítést az ország természetvédelmi területein.
Az E-misszió Egyesület a cégénydányádi parkban és a Kaszonyi-hegyen már korábban összegyűjtötte és elszállította onnan a hulladékokat, mintegy 150, illetve nyolc köbméternyi szemetet. A pályázatban vállalt kötelezettségnek megfelelően a területeket azóta is ellenőrzik, megakadályozzák az ismételt hulladékelhelyezést, míg a környékbeliek figyelmét felhívják a terület tisztán tartására, s így lesz ez az Oláh-rét körzetében is.
A Nyíregyháza határában elterülő 97 hektáros rétnek - a város önkormányzatának megbízásából - egyébként is az egyesület a természetvédelmi kezelője. A szerveződés 1986-ban alakult Pro Natura diákcsoportként, 1988-ban vette fel az E-misszió nevet, és 1989-től bejegyzett civilszervezetként működik.
Az Oláh-réten az egyesület tagjai mintegy háromszáz növényfaj védelméről gondoskodnak, közülük a legjelentősebb két orchideafajta, a pompás kosbor és a mocsári kosbor. Emellett található ott több ritkaságszámba menő növény, így buglyos szegfű, csermelyaszat, egypelyvás csetkáka, és kisfészkű aszat, valamint fátyolos nőszirom is, amit tavalyi virágzása idején fedeztek fel. A fűz- és nyárfaerdők madárvilága is gazdag, fokozottan védett bölömbika, kócsag, vörös és fehér gém, illetve réti sas is fészkel ott. Ötven védett madárfaj élőhelye még a rét, így például jégmadár, barna réti héja, kabasólyom, fülesbagoly, fülemüle, füsti fecske és meggyvágó is látható ott. A vizes élőhelyeket vidra, mocsári teknős és vízisikló, valamint védett békák, gőték lakják. A réteken, legelőkön fennmaradt az Európában ritka nagy tűzlepke, a pávaszem, az atalanta és kis színjátszó lepke.
A cégénydányádi Kende kúria kastélyparkja 18 hektáros. Ritka fafajtái közül híres a vérbükk, a lepényfa, a páfrányfenyő, a vörös tölgy, a tulipánfa, a szárnyas diófa. A lombok között holló, fülesbagoly, csóka, illetve több fakopáncsféle, a nagy-, a közép- és kis fakopáncs, továbbá a balkáni fakopáncs él.
A barabási szigetvulkán Kaszonyi-hegy 240 méteres, vulkánja a középső pleisztocén korban működött. A 159 hektáros területén ezüsthárs szurdokerdő és kocsányos tölgyesek láthatók, sziklagyepek között. Madárvilága erdei szürkebegyből, vörösbegyből, barát poszátából, kékcinkéből, légykapóból, fülemüléből, szürke küllőből, ökörszemből, szélcsap füzikéből, nagy fülesbagolyból és fakopáncsokból áll. Ott él a fokozottan védett, igen ritka rovar, a beregi sokbordás futrinka is.
forrás: MTI