Az Arizonai Egyetem kutatói felfedezték az emberi Y kromoszóma legöregebb genetikai ágát, amely az eddig gondoltnál sokkal öregebb.
Egy nagyon ritka afroamerikai Y kromoszómát hordozó férfi családfakutatás céljából küldte el DNS-ét elemzésre egy ilyen kutatásra specializálódott cégnek, amely kimutatta, hogy az Y kromoszóma "családfáján" legkorábbi közös ős 338 ezer évvel ezelőtti.
Az ember test sejtjeinek magjában 46 kromoszóma van. Ezek közül 44 párosával áll, a fennmaradó két kromoszóma pedig az X, illetve az Y kromoszóma. A nők két X kromoszómával, a férfiak pedig egy X és egy Y kromoszómával rendelkeznek. Csak a férfiaknak van Y kromoszómájuk, amely a férfi ismertetőjegyek kialakulásáért felelős géneket hordoz.
Az American Journal of Human Genetics folyóiratban közzétett tanulmányukban az amerikai szakemberek úgy vélik, hogy az Y kromoszóma családfáján ez az újonnan felfedezett genetikai ág még azelőtt elvált, hogy kifejlődött az anatómiailag modern ember. Ez az új felfedezés jócskán visszatolja azt az időt, amikor az utolsó közös Y kromoszóma ős élt - idézte Michael Hammert, az Arizonai Egyetem professzorát az egyetem honlapján közzétett közlemény. (uanews.org)
A Dél-Karolinában élő férfi a National Geographic genográfiai projektjéhez küldte el elemzésre DNS-ét. Mivel nem találtak egyetlen ismert genetikai markert sem, amely az ismert Y kromoszóma-csoportokhoz köthető, a DNS-mintákat továbbküldték a szekvenálásra a családfa kutatásra szakosodott Family Tree DNA nevű programba, amelynek szakembere több mint 240 ezer bázispár Y kromoszómát elemzett.
Az ember fejlődésének családfáján mintegy 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg a neandervölgyi ember. Több mint 100 ezer évvel később jelent meg az anatómiailag modern homo sapiens, amelynek legöregebb fennmarad maradványait 195 ezer évvel ezelőttre datálják a szakemberek. Az úgynevezett Omo-maradványok - koponya, kéz, láb és medencecsont maradványok - az etiópiai Omo folyó völgyéből kerültek elő.
Hammer közlése szerint ez az újonnan felfedezett Y kromoszóma-változat igen ritka. A kromoszóma bázispárok elemzésekor csoportja hasonló kromoszómát talált a közép-afrikai Kamerunban élő mbo etnikumnál.
Ez a felfedezés bámulatos, mivel az Y kromoszóma legkorábbi szétágazását a hagyományos vadászó-gyűjtögető életmódot folytató törzseknél, mint a pigmeusok és a dél-afrikai xhosza törzsnél találták. Ez a minta 11 férfi Y-kromoszómájával volt azonos, akik Nyugat-Kamerun egy nagyon kicsi térségből származnak. Ezen emberek DNS-szekvenciái eltérőek, azaz nem valószínű, hogy ugyanattól az "ősapától" származnak - magyarázta Hammer.
A szakember valószínűnek tartja, hogy még további olyan szétágazó rokonsági ágat is találnak Afrikban vagy az afroamerikaiak között az Egyesült Államokban, amely az Y kromoszóma családfájának korát még korábbra teszi majd.
Egy nagyon ritka afroamerikai Y kromoszómát hordozó férfi családfakutatás céljából küldte el DNS-ét elemzésre egy ilyen kutatásra specializálódott cégnek, amely kimutatta, hogy az Y kromoszóma "családfáján" legkorábbi közös ős 338 ezer évvel ezelőtti.Az ember test sejtjeinek magjában 46 kromoszóma van. Ezek közül 44 párosával áll, a fennmaradó két kromoszóma pedig az X, illetve az Y kromoszóma. A nők két X kromoszómával, a férfiak pedig egy X és egy Y kromoszómával rendelkeznek. Csak a férfiaknak van Y kromoszómájuk, amely a férfi ismertetőjegyek kialakulásáért felelős géneket hordoz.
Az American Journal of Human Genetics folyóiratban közzétett tanulmányukban az amerikai szakemberek úgy vélik, hogy az Y kromoszóma családfáján ez az újonnan felfedezett genetikai ág még azelőtt elvált, hogy kifejlődött az anatómiailag modern ember. Ez az új felfedezés jócskán visszatolja azt az időt, amikor az utolsó közös Y kromoszóma ős élt - idézte Michael Hammert, az Arizonai Egyetem professzorát az egyetem honlapján közzétett közlemény. (uanews.org)
A Dél-Karolinában élő férfi a National Geographic genográfiai projektjéhez küldte el elemzésre DNS-ét. Mivel nem találtak egyetlen ismert genetikai markert sem, amely az ismert Y kromoszóma-csoportokhoz köthető, a DNS-mintákat továbbküldték a szekvenálásra a családfa kutatásra szakosodott Family Tree DNA nevű programba, amelynek szakembere több mint 240 ezer bázispár Y kromoszómát elemzett.
Az ember fejlődésének családfáján mintegy 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg a neandervölgyi ember. Több mint 100 ezer évvel később jelent meg az anatómiailag modern homo sapiens, amelynek legöregebb fennmarad maradványait 195 ezer évvel ezelőttre datálják a szakemberek. Az úgynevezett Omo-maradványok - koponya, kéz, láb és medencecsont maradványok - az etiópiai Omo folyó völgyéből kerültek elő.
Hammer közlése szerint ez az újonnan felfedezett Y kromoszóma-változat igen ritka. A kromoszóma bázispárok elemzésekor csoportja hasonló kromoszómát talált a közép-afrikai Kamerunban élő mbo etnikumnál.
Ez a felfedezés bámulatos, mivel az Y kromoszóma legkorábbi szétágazását a hagyományos vadászó-gyűjtögető életmódot folytató törzseknél, mint a pigmeusok és a dél-afrikai xhosza törzsnél találták. Ez a minta 11 férfi Y-kromoszómájával volt azonos, akik Nyugat-Kamerun egy nagyon kicsi térségből származnak. Ezen emberek DNS-szekvenciái eltérőek, azaz nem valószínű, hogy ugyanattól az "ősapától" származnak - magyarázta Hammer.
A szakember valószínűnek tartja, hogy még további olyan szétágazó rokonsági ágat is találnak Afrikban vagy az afroamerikaiak között az Egyesült Államokban, amely az Y kromoszóma családfájának korát még korábbra teszi majd.
forrás: MTI