Érthetően, hiszen mindenki emlékezhetett még a korábbi történetekre a 2007-es világbajnok állítólagos motivációs problémáiról, szakításáról a Formula-1-gyel, majd vitájáról a Lotus csapatvezetőjével, Eric Boullier-vel.
A tékozló fiú azonban valóban hazatért, eltökéltségével és lelkesedésével hamar meggyőzve a kétkedők többségét. Éppúgy mint az első alkalommal tette, amikor szemtelenül kevés tapasztalattal megérkezett a királykategóriába.
A nem túl biztató előjelek ellenére úgy tűnik, az első hallásra meglepő szövetség akár sikeres is lehet. A három évvel ezelőtti botrányok után újraszerveződő, és korábbi győztes önmagát változó sikerrel kereső csapat, valamint a szintén újrakezdő pilóták egyes szakértők szerint akár az év sötét lova is lehetnek. Egyelőre azonban még csak egy hosszú szezon elején járunk, ahol már az első versenyeken számos váratlan esemény borította fel a kialakulni látszó erőviszonyokat.
Mindenesetre Kimi úgy tűnik a maga részéről nem bízza a véletlenre a dolgokat. Már visszatérése előtt igyekezett korábbi cimborájától és kollégájától, Pedro Dela Rosától tájékozódni a számára ismeretlen Pirelli gumik sajátosságairól. Emellett remélte, hogy egy másik régi munkatárs is segítheti majd az új csapatba beilleszkedni: Mark Slade.
Nemrégiben a yalla.com-on kérdezték legemlékezetesebb élményéről Marc Priestley-t, a McLaren korábbi főszerelőjét. Ő a sok szép győzelem közül a Kimi-vel töltött időszakot idézte fel legszívesebben, melyből a három napos spontán ünnepléssé alakult 2005-ös Suzukai siker volt számára a legszebb. Elmondása szerint nagyon összetartó csapatot alkottak, melynek Kimi is része volt.
Akkoriban a tapasztalt angol, Mark Slade volt a fiatal pilóta versenymérnöke, akivel hamar egy hullámhosszra kerültek. Mindketten a lényegretörő kommunikáció hívei lévén kitünően megértették egymást. Nem csoda, hogy amikor a Ferrarihoz szerződött, a finn szerette volna legalább Sladet továbbra is maga mellett tartani, azonban akkor ez meghiúsult.
Annál nagyobb öröm volt most számára, hogy a Lotusnál siker koronázta a kérését. Slade pedig boldogan mondott igent az ajánlatra. A mérnök 1984-ben érkezett a Forma-1-be, és a McLarennél, a Lotus korábbi inkarnációjában a Renaultnál majd a Mercedesnél több kiváló pilótával is dolgozott.
„Talán Kimivel volt a legközelebbi a kapcsolatom, bár úgy érzem, jól kijöttem mindegyikükkel” - mondta az Autosport Magazin számára készült interjúban. - „Jó volt a Renaultnál is, élveztem velük a munkát, így hát visszatérni és Kimivel dolgozni számomra a lehető legjobb felállás”.
Slade-nek egy percig sem voltak kétségei, hogy Kimi komolyan veszi-e a visszatérést – „Azt hiszem sokan nem voltak biztosak benne, hogy Kimi a megfelelő okok miatt jön vissza, én azonban nem kételkedtem benne. Ha egyszer felhív és megkérdi, akarok-e vele dolgozni, nem fog cserbenhagyni és valóban elkötelezett. Számomra ez sosem volt kérdés, és most sem látok változást. Ő most is ugyanaz a kölyök, aki szupersztárként robbant be közénk.
Már akkor volt egy fajta érettség a vezetési stílusában, és a műszaki dolgokhoz való hozzáállása megelőzte sok kortársát. Semmitől nem ijed meg, és kiváló visszajelzéseket ad arról, min kell javítanunk. Emellett meglehetősen önállóan gondolkodik, és nem várja, hogy kiszolgálják. Mindez egy olyan rendíthetetlen céltudatosságban összpontosul, ami nagyon jó a munka szempontjából”
Valóban találó a Jégember becenév? „A legtöbb helyzetben igen, de ha valamit meg akar értetni, elég határozottan teszi, ami ingerültségnek tűnhet. Valójában csak biztos akar lenni, hogy pontosan értik, mit akar. Elképzelhető, hogy van, aki ezt félreérti”.
Bármilyen jól ért azonban Slade Kimi nyelvén, egy kis időre mindkettejüknek szüksége van, hogy a régi összhang újra kialakuljon, és eredményes legyen az együttműködés. „Én hat hónapot töltöttem távol a versenyektől, Kimi pedig két évet, tehát ebből a szempontból egy picit nyilván berozsdásodtunk.” – utal a nem túl szerencsésen sikerült sikerült melbourne-i időmérőre.
- „Ezen a futamon (Malajziában) láttam először olyannak, amilyennek korábban megismertem. Melbourne-ben még kereste egy kicsit a helyét. Voltak dolgok a beállításoknál, amiről azt gondoltam, most nem lényeges, de ha teljesen felpörög, másképp akarja majd. Most viszont már pontosan olyan változtatásokat kér, amire számítottam tőle. Ez azt jelzi, hogy már újra topon van.”
Mind a Benettonnál (a Lotus csapat még korábbi inkarnációjánál), mind a Ferrarinál Michael Schumacher arról volt híres, hogy szereti, ha az autó eleje „harap”, és jól tudja kezelni a túlkormányzottságot. Mikor Raikkönen a Ferrarihoz szerződött, meglepve tapasztalták, hogy ő mindebben még túl is tesz Michaelen. Ennek ellenére tévedés azt hinni, hogy Kimi a látványos csúszkálás híve. „Valójában meglehetősen finoman vezet.” – mondja Slade – „Ez pedig azt jelenti, hogy gyakran olyan autóval is elboldogul, ami az agresszívebben kormányzó pilótákon kifog. Szerintem ez az egyik erőssége”.
Ezt az erősséget a Ferrarinál nem nagyon tudta kamatoztatni, bár minden év elején megígérték, hogy Kimi számára kedvezőbb irányba alakítják az autót. Most azonban úgy tűnik, a Lotusnál ezt talán valóban megvalósítják. Az első lépéseket legalábbis már megtették és ígérik, hogy nem nyugszanak, míg sikerrel nem járnak.
Már a tesztek alatt kiderült ugyanis, hogy bár az autó egyensúlyával és kezelhetőségével minden más szempontból nagyon elégedett a finn pilóta, úgy találta, hogy a kormányszervó nem reagál számára elég gyorsan az irányváltásoknál vagy korrigálásoknál. Némi próbálkozás után találtak egy elfogadható megoldást, de úgy vélik, mindenképp érdemes ezen még dolgozni. Elgondolásukat megerősíti Kimi korábbi kollégáinak véleménye is. A McLarennél úgy találták, ha teljesíteni tudják e téren a finn kívánságát, jelentősen javuló gyorsaság az eredmény.
Slade számára mindez nem újdonság, hiszen már öt évet dolgozott vele a McLarennél. A mérnök láthatóan nagyra becsüli Raikkönent, de nem feltétlenül bólogat minden lépésére. Kimi sosem szerette a Forma-1-et körülvevő körítést, annak ellenére, hogy sok pénzt hoz. „Csak be akar ülni az autóba, gyorsan menni, dolgozni a mérnökökkel, és még gyorsabban menni” – mondja Slade – „Minden más számára idegesítő és zavaró tényező. Meg kell tenni és amennyire én tudom, ha meggyőződött róla, hogy szükséges, jól is csinálja. Viszont annyira kevéssé akar benne részt venni, amennyire ez lehetséges. Megértem. Nem mondom, hogy teljesen egyetértek vele, de értem, miért gondolkozik így. A csapatok pedig, ahol alkalmazzák, végül is tudják, mit kapnak, és mire számíthatnak”.
Végül pedig a Ferratól való dicstelen távozás, és két év távollét után észrevett-e Slade Kimiben valamiféle bizonyítási vágyat? „Igen” - bólint - „Ő mindig határozottan lázadó alkat volt. Ez része a szellemi függetlenségének és néha még jól is jöhet, ha küzdhet valami ellen! Ha túl könnyen mennének a dolgok, talán még el is unná magát”.
Forrás: motorsportal.hu