1991-ben öt versenyen vett részt a
Benetton-
Ford színeiben. Csapattársa, a háromszoros világbajnok,
Nelson Piquet volt, aki öt közös
időmérő edzésükből mindössze egyszer tudta megverni az újoncot. Ebből az öt futamból a német pilóta
egyszer az ötödik, kétszer a hatodik helyen végzett, kétszer pedig kiesett.
1991 végén
Piquet visszavonult, helyére a szintén nagy tapasztalatokkal rendelkező brit
Martin Brundle került.
1992 második futamán, Mexikóvárosban állhatott fel először a Forma–1-es dobogóra: a harmadik helyen végzett. A szezon 16 futamából összesen nyolcszor került a
dobogóra – egyszer, az esős
Belga Nagydíjon, annak legfelső fokára.
[16] Első teljes Forma–1-es szezonjában 53 ponttal a világbajnoki pontverseny harmadik helyén végzett a
Williams-
Renault-k mögött, de
Ayrton Senna (
McLaren-
Honda) előtt.
| „ | Hogy jó győztes légy, még jobb vesztesnek kell lenned. | ” |
| – Michael Schumacher[17] |
1993-ban a
Williams-Renault továbbra is a legerősebb volt,
[18] így
Alain Prost fölényesen nyerte meg vele a világbajnokságot. Schumacher minden futamon dobogóra állt, amelyen célba ért, ám hét alkalommal kiesett (vezetői hibák és műszaki hibák egyaránt voltak az okok között), így a szezon végén 52 ponttal „csak” negyedik lett Prost, Senna (McLaren-Ford) és
Damon Hill (Williams-Renault) mögött. Egy futamot nyert: az
estorili Portugál Nagydíjat.
[19]
