Hozzávalók / 2 adag
Saláta:
50 dkg kínai kel
17 dkg mandarin
(filézett mandaringerezd vagy konzerv mandarin)
100 g sonka (főtt)
Dresszing:
100 g krémsajt
3 ek tej
0.5 db mandarin (leve)
1 ek ecet
0.5 teáskanál cukor só
ízlés szerint bors
ízlés szerint 1 ek petrezselyem
(friss vegyes fűszer, apróra vágva pl. bazsalikom, metélőhagyma)
Saláta:
50 dkg kínai kel
17 dkg mandarin
(filézett mandaringerezd vagy konzerv mandarin)
100 g sonka (főtt)
Dresszing:
100 g krémsajt
3 ek tej
0.5 db mandarin (leve)
1 ek ecet
0.5 teáskanál cukor só
ízlés szerint bors
ízlés szerint 1 ek petrezselyem
(friss vegyes fűszer, apróra vágva pl. bazsalikom, metélőhagyma)
Elkészítés:
- A kínai kelnek a kűlső leveleit eltávolítjuk, negyedeljük és a torzsáját kivágjuk. A kínai kelt megmossuk, lecsepegtetjük majd vékony csíkokra vágjuk.
- (Ha konzerv mandarint használnánk, a mandarinokat lecsöpögtetjük, 3 ek-t a leből félreteszünk, amit majd a dresszinghez fogunk felhasználni.)
- A sonkát vékony csíkokra vágjuk.
- A dresszinghez a krémsajtot elkeverjük a tejjel, a mandarinlével és az ecettel. Cukorral, sóval és borssal ízesítjük. A fűszereket is hozzákeverjük.
- A kínai kelt összekeverjük a sonakcsíkokkal és a mandarinnal, majd két tányérra elrendezzük. Tálalás előtt a salátára öntjük a dresszinget
forrás: http://m.nosalty.hu/
Krémsajtos Kínai kel saláta
Károly herceg rettegett a válás gondolatától a Dianával való házasságkötése előtt egy árverésre váró magánlevél szerint, amelyet a brit trónörökös egy korábbi szerelmének küldött alig egy évvel esküvője előtt.
A kézzel írott levélben, amelynek címzettje Janet Jenkins, Nagy-Britannia montreali konzulátusának recepciósa volt, a walesi herceg "rendkívüli aggodalommal" írt annak lehetőségéről, hogy utódai lesznek, majd később különválnak útjai gyerekei anyjától.
1980 júniusában, 11 hónappal az előtt, hogy feleségül vette Lady Diana Spencert, Károly herceg azt írta a frissen elvált Janet Jenkinsnek, reméli, hogy rendbejött a trauma után, amelyet házassága felbomlása jelentett. "Hála az égnek, maga időben rájött, hogy hibát követett el, és még nem születtek gyerekei. Családot alapítani, és utána rájönni, hogy tévedtünk... őszintén mondom, ez rendkívüli aggodalommal tölt el" - fogalmazott.
A trónörökös arról is írt, hogy azt akarják, a lehető leghamarabb nősüljön meg. "Akkor talán mindenki megnyugodna egy kicsit. Még mindig úgy vélem, az én megoldásom lenne a legjobb: a Nemzetközösség minden országából elvennék egy lányt" - tette hozzá, noha akkoriban már egy pár voltak Dianával és küszöbön állt az eljegyzésük.
A bizalmas levél mellett öt másikat is elárvereznek az Egyesült Államokban. Károly azokat korábban, 1976-ban írta a nála pár évvel idősebb Janet Jenkinsnek. A herceg akkoriban a brit haditengerészet fiatal tisztjeként szolgált a HMS Bronington nevű hajón. A brit trónörökös előző évben, egy montreali látogatás alkalmával ismerte meg a walesi születésű nőt.
Az egyik levélben találkát ajánlott neki a sajtó figyelmétől távol. "Azt gondoltam, a maga lakása a legcsendesebb hely. Ha elmennénk valahová, a sajtó egy pillanat alatt megtudná, és az mindent elrontana" - magyarázta.
A leveleket 2005-ben már árverésre bocsátották, de az aukció előtt visszahívták őket, vélhetően attól tartva, hogy áruba bocsátásuk feldühítené a herceget. 2009-ben aztán újra felbukkantak, Alicia Carroll Los Angeles-i gyűjtő kínálta eladásra őket az eBay-en, és bár 30 ezer dollárért vevőre is találtak, az ügylet mégis dugába dőlt.
Károly herceg 1981 júliusában vette feleségül Diana Spencert. A párnak két fia született, 1992-ben különváltak, a házasság négy évvel később bomlott fel. A walesi hercegnő 1997-ben autóbalesetben életét vesztette Párizsban.
Károly herceg rettegett a válástól egy árverésre váró magánlevél szerint
Az új gyártók megjelenése alapjaiban forgatta fel a viselhető számítástechnikai eszközök - okosórák, sport mérőeszközök - piacát a második negyedévben az amerikai International Data Corporation (IDC) csütörtökön közzétett felmérése szerint.
Az Apple Watch bemutatásával az Apple rögtön a második helyezést szerezte meg magának a viselhető számítástechnikai eszközök gyártóinak világranglistáján.
Az Apple a második negyedévben 3,6 millió viselhető készüléket (Apple Watch) értékesített, mindössze 800 ezerrel kevesebbet a piacvezető Fitbit 4,4 milliós eladási számánál.
Nagyot szakított a viselhető készülékek piacán a szintén új jövevénynek számító Xiaomi is. A kínai vállalat 3,1 millió készülékkel a harmadik helyen debütált a ranglistán.
A viselhető számítástechnikai eszközök második negyedévi értékesítési volumene leginkább a két új belépőnek köszönhetően 223,2 százalékkal 18,1 millióra emelkedett a 2014 második negyedévi 5,6 millióról.
"Minden egyes alkalommal, amikor az Apple belép egy új piacra nem csak saját magára, de az egész piacra felhívja a felhasználók figyelmét" - kommentálta Ramon Llamas, az IDC viselhető számítástechnikai eszközökkel foglalkozó csapatának vezetője a világpiaci forgalom lendületes növekedését.
Legnagyobb hatása az Apple belépésének az "okos", azaz harmadik féltől származó alkalmazások futtatására is alkalmas viselhető eszközök piacára volt. Ebben a kategóriában minden második eladott eszköz Apple Watch volt a második negyedévben - mutatott rá Jitesh Ubrani, az IDC szakértője.
Annak ellenére is, hogy szám szerint a Fitbit felülmúlta az Apple eladásait, a cég csak egyes célfeladatok elvégzésére alkalmas "egyszerű" viselhető eszközöket forgalmaz. Ez a kategória pedig az előrejelzések szerint az elkövetkező években veszíteni fog piaci súlyából, így minden valószínűség szerint az Apple veszi majd át a piacvezető szerepet.
A piacvezető Fitbit annak ellenére is, hogy a második negyedévben 4,4 millió, a 2014 második negyedévi 1,7 milliónál 158,8 százalékkal több készüléket értékesített, "mindössze" 24,3 százalékos piaci részesedésre tett szert, kisebbre az egy évvel korábbi 30,4 százaléknál.
Az Apple 3,6 millió készülék eladásával 19,9 százalékos, a Xiaomi pedig 3,1 millióval 17,1 százalékos piaci részesedésre tett szert. A Xiaomi szinte megállíthatatlanul tör előre csak Kínában, bár az utóbbi időkben megkezdte értékesítési csatornái kiépítését külföldön is.
Az értékesítési rangsorban a negyedik a Garmin volt 0,7 millió készülék eladásával, ami 3,9 százalékos piaci részesedéshez volt elegendő. A Garmin eladásai 40 százalékkal nőttek a 2014 második negyedévi 0,5 millióhoz képest, ami akkor még 8,9 százalékos részesedéshez volt elegendő.
A piac nagy vesztesének a Samsung bizonyult, hiszen eladásai 0,8 millióról 25,0 százalékkal 0,6 millióra csökkentek, piaci részesedése pedig 14,3 százalékról 3,3 százalékra zsugorodott.
A Samsung alig egy hajszállal előzte meg a Huawei és a Jawbone készülékeket a legnagyobb öt gyártó közé való bekerülésért vívott küzdelemben.
Az összes többi gyártó együttesen 119,2 százalékkal 5,7 millióra növelte eladását 2,6 millióról, de az Apple és Xiaomi készülékek özöne alatt piaci részesedésük így is 31,5 százalékra zsugorodott 46,4 százalékról.
Az Apple és a Xiaomi átalakította a viselhető eszközök világpiacát
Megfejtették az 1918-ban több tízmillió emberéletet követelő influenzajárvány pusztító erejének rejtélyét amerikai kutatók, akik a vírus eredetére, valamint arra keresték a választ, hogy miért volt olyan gyilkos a kór, amelynek főként fiatalok estek áldozatául.
Az Arizonai Egyetem Michael Worobey által vezetett csoportjának kutatása arra enged következtetni, hogy az elszenvedett influenzabetegségek alapján meg lehet jósolni, mennyire fenyeget egy jövőbeni járvány egy-egy embert. Ez az információ javíthatja az oltási stratégiákat, illetve a megelőzést és a felkészülést.
"Az 1918-as nagy influenzajárvány óta rejtély volt, hogy honnan jött a vírus, és miért szedett annyi halálos áldozatot, főként a fiatal felnőttek körében. Nagy kérdés volt, mitől lett annyira súlyos a járvány, mint ahogy az is, hogy számíthatunk-e hasonlóra manapság, vagy az akkori helyzetben volt valami különleges" - fogalmazott Michael Worobey, aki kollégáival egy példátlanul pontos molekuláris órát megalkotva tárta fel és hasonlította össze az 1918-as H1N1 influenza A-vírus (IAV), a H1N1-sertésinfluenza, valamint a spanyolnátha utáni - 1918 és 1957 közötti - szezonális H1N1-influenzavírus törzsek eredetét.
Meglepetésre nem találtak bizonyítékot a spanyolnátha eredetéről elterjedt feltételezésekre, vagyis arra, hogy közvetlenül a madarakról terjedt át, vagy hogy géncsere történt a már meglévő emberi és a sertésinfluenza-törzsek között. Eredményeik arra mutatnak, hogy a spanyolnáthaként emlegetett járvány vírusa röviddel 1918 előtt jelent meg, és benne egy madárinfluenza-vírus olvadt össze egy emberi H1-vírussal, amely már 10-15 évvel korábban fertőzött.
"Apróságnak tűnik, de ez lehet a kirakós hiányzó darabja" - mondta Michael Worobey. - Ahogy megvan a kulcs, sok más részlet is a helyére kerül."
Ha egy beteg korábban megfertőződött H1-vírussal, az magyarázat lehet arra, hogy az 1918-as járvány idején miért volt sokkal alacsonyabb a halálozási ráta a körükben, mint azoknál, akik a legnagyobb számban haltak meg, vagyis a 29 év körüliek csoportjánál.
Az IAV jellemzően és elsősorban kisgyerekekre, valamint idősekre halálos, a spanyolnátha vírusa azonban a 20-40 év közöttiek közül szedett nagy számban áldozatokat, akiknek halálát a legtöbb esetben másodlagos baktériumfertőzések, azon belül is tüdőgyulladás okozta.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban a szerzők azt írták, ennek hátterében az állhatott, hogy sok, a járvány idején fiatal felnőtt 1880 és 1900 között született, és gyerekként a H3N8 influenzának volt kitéve, így semmiféle védettséget nem szereztek a spanyolnátha vírusával szemben. A H3N8 vírusnak másmilyen antigén fehérjéi voltak, mint a H1N1 vírus két fő antigén fehérjéi.
http://www.eurekalert.org/pub_releases/2014-04/uoa-mot042414.php
forrás: MTI
Vélhetően megfejtették a spanyolnátha rejtélyét amerikai tudósok
Az utazási idő is beleszámít a munkaidőbe az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók esetében - állapította meg az Európai Unió bírósága, a munkaidő-szervezésről szóló irányelv rendelkezéseit egy konkrét ügyre alkalmazva.
A luxembourgi székhelyű bíróság honlapján elérhető ítélet szerint munkaidőnek minősül az az idő, amit a munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatók által kijelölt első és utolsó ügyfél között mindennapos utazással töltenek.
Az irányelv értelmezésére vonatkozó kérelmet a legnagyobb spanyol szakszervezet, a Comisiones Obreras és a Tyco Integrated Security nevű, biztonsági rendszerek üzembe helyezésével foglalkozó vállalat nyújtotta be a bírósághoz.
A szakszervezettel folytatott jogvita során a Tyco nem számította be a lakóhely és az ügyfelek között céges autóval megtett utat a munkaidőbe, mondván, azalatt az idő alatt az alkalmazottak nem dolgoztak.
Az irányelv szerint a munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi.
A bíróság szerint, ha a munkába utazással töltött időt nem vennék munkaidőként számításba, elferdítené a munkaidő fogalmát, valamint ellentétes lenne a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének céljával.
Az ügy előzménye, hogy 2011-ben a Tyco bezárta a regionális irodáit, és minden munkavállalóját a madridi központi irodához rendelte. Mivel így a munkavállalók elvesztették azt a lehetőséget, hogy szabadon határozzák meg a lakóhelyüket a munkanapjuk elején és végén szokásos helytől elválasztó távolságot, nem kötelezhetők arra, hogy magukra vállalják munkáltatójuk ezen irodák bezárásával kapcsolatos döntésének terheit.
Az Európai Unió bírósága feladata egyebek mellett, hogy jogértelmezést adjon ki az uniós jogszabályokról annak érdekében, hogy azokat az összes uniós országban azonos módon alkalmazzák.
http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2dc30ddc5c35c01e5a549c39846bfa212ca157c.e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxuRaxb0?text=&docid=167291&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=1274851
Az utazási idő is a munkaidő része bizonyos dolgozóknál
Feliratkozás:
Megjegyzések
(
Atom
)

