A kezdeményezést a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Magyar Ingatlanszövetség is támogatásáról biztosította.
  
A szándéknyilatkozattal az aláírók célja a kódex létrehozásán túl egy etikai bizottság felállítása, illetve a közösen elfogadott normákat be nem tartó piaci szereplők szankcionálásának kidolgozása - áll a tájékoztatásban.
  
Osadcow Gergely, a MIOSZ elnöke fontosnak nevezte az azonnali összefogást, mivel úgy tűnik, hogy az ingatlanpiac az elmúlt évek mélyrepülése után újból felfelé ível. Hangsúlyozta, hogy hiánypótló kezdeményezésről van szó, mivel az ingatlanközvetítői szakmának nincsen kamarája és elengedhetetlen az elavult jogszabályi háttérkörnyezet rendezése is.
  
A résztvevők egyöntetű véleménye szerint a szakképesítés és hozzáértés nélkül dolgozó közvetítők rendkívül negatívan befolyásolják a teljes szakma megítélését, ezért is fontos, hogy a jövőbeli etikai kódex szerint eljáró, ügyfelek igényét ténylegesen kiszolgáló szakemberek dolgozhassanak csak az iparágban.
  
Az aláírók között volt a Balla Ingatlan, a City Cartel, a Duna House, a GDN Ingatlan, az Immo1, az Ingatlan1X, a Lakáscentrum és az Otthon Centrum, továbbá a MIOSZ képviselője.

Döntését megelőzően, kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy koncessziós szerződést kötöttek a Las Vegas Casino Kft. képviselőjével összesen öt,  budapesti illetve Pest megyei, az Aranybonusz 2000 Kft. képviselőjével egy debreceni és egy nyíregyházi kaszinó üzemeltetésére.
  
Schreiber István kiemelte: mivel a szerencsejáték piac szereplőinek köre nagyon leszűkült, a koncessziós szerződést kötő két társaság mellett csak a Szerencsejáték Zrt. lesz még a piacon, a szövetségnek - szavai szerint - nincs helye a piacon.
  
A szövetség 1100 vállalkozót, illetve céget képviselt,  a szövetség a játéktermek üzemeltetőinek az érdekeit védte, azonban mostantól nincs mit képviselnie - tette hozzá. Kiemelte: szerinte a szövetség teljes, totális vereséget szenvedett, " a szövetség meg fog szűnni, nincs, aki tagdíjat fizessen."
  
Az Országgyűlés még 2012 októberében hozott törvényt, amellyel megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését. A szerencsejáték szövetség  még aznap bejelentette, hogy pertársaságot alapít a vállalkozások jogos kárigényeinek megtérítése érdekében.

Amikor Cédric Klapisch 2002-ben kezdő színészekkel (Romain Duris, Audrey Tautou, Cécile de France) leforgatta az európai cserediákokról szóló Lakótársat keresünk című vígjátékát, még nem gondolta, hogy a film egy 12 évet felölelő trilógia első része lesz. Annak ellenére nem, hogy az azóta világsztárokká lett színészek azonnal szerették volna a folytatást. Két évvel később érezte először úgy, hogy szívesen viszontlátná a szereplőit egy folytatásban. A Még mindig lakótársat keresünk (2005) befejezése után rögtön elhatározta, hogy elkészíti a harmadik részt is, de azért várt vele, hogy a szereplők érettebbé váljanak.
 
A Már megint lakótársat keresünk című harmadik részben a 40 éves Xavier (Romain Duris) még mindig nem találja a helyét a világban, ám már két gyermek elvált apjaként sokkal felelősségteljesebben viselkedik. A bonyolultabb helyzetekkel teli történetet Klapisch nem a színészei életéről mintázta, de szándékosan megvárta, hogy Romain Durisnak - akivel hetedik alkalommal dolgozott együtt - az életben is megszülessenek a gyermekei, mielőtt apaként eljátssza Xaviert. "Tudtam, hogy nem ugyanúgy játszott volna, ha még nem lennének gyerekei. Romain meglehetősen ösztönös színész, sokkal hitelesebben játszik olyan dolgokat, amelyeket maga is megtapasztalt az életben" - mondta a rendező Párizsban, az MTI-nek adott exkluzív interjúban.
 
A trilógia arról az európai fiatal generációról szól, amely már a globalizálódó világban nőtt fel, lételeme az utazás és nem jelent problémát számára más kultúrájú emberekkel kommunikálni. A harmadik rész viszont már nem Európában, hanem New Yorkban játszódik, ami Klapisch számára még mindig sokkal inkább a világ fővárosa, mint a feltörekvő Kína vagy a kozmopolita London és Párizs. "New Yorkban keverednek a leginkább a kultúrák és a nyelvek, itt volt érdemes olyan fiatalokról beszélni, aki megállás nélkül utaznak a világban" - hangsúlyozta a rendező, aki egyébként az amerikai nagyvárosban végezte el a filmes iskolát, ezért is szeretett volna ott forgatni.
 
Klapisch meggyőződése, hogy érett emberként sem kell feladnunk ifjonti szenvedélyeinket, a nagy eszmékbe vagy a szerelembe vetett hitünket, de már másképpen élünk és szeretünk, mint fiatalabb korunkban. "A szerelmet fiatalon tündérmesének hisszük, és amikor megértjük, hogy nem az, akkor képesek vagyunk azt gondolni, hogy a szerelem nem is létezik. Pedig nem a szerelem, hanem a tündérmese volt a hazugság" - jegyezte meg.

A rendező szerint azonban az érettséggel a dolgok nem válnak egyszerűbbé. "Xavier az előző két részben azt hitte magáról, hogy egyszerű ember, de valójában nem volt az. Nem volt hozzászokva a dolgokhoz és ezért bonyolultan viselkedett. Ebben a részben már tényleg nagyon bonyolult helyzetekbe kerül, de jó képessége van az összetett helyzetek kezeléshez, s a film végére megérti, hogy a bonyolultság inkább pozitív dolog, nemcsak negatívumokkal jár együtt. Nekem sem tetszik, ha az emberek élete egyszerű, mert az általában unalmas".

Audrey Tautou harmadik alkalommal játssza Martine-t, a főhős Xavier korábbi és visszatérő barátnőjét. Örömmel mondott igent az újbóli felkérésére még a forgatókönyv elolvasása előtt. Utána pedig kellemes meglepetésnek tartotta, hogy a figurája milyen sokat gazdagodott az előző részekhez képest.
 
"Az idő múlásával érettebb és jobb ember lett Martine-ból. Érettebb, mint Xavier vagy Isabelle. Jó irányba fejlődött, lenyugodott, már kevésbé szélsőséges és impulzív. Ugyanakkor megőrizte az ellentmondásait, az ügyetlenségeit, a képzelőerejét. Ez az, amit nagyon szeretek benne. Imádom Martine-t, és szerintem akár egy teljes film főhőse is lehetne. Egyszerre elveszett és vagány, folyton kételkedik és közben nagyon őszinte" - mondta az MTI-nek Párizsban a színésznő.
 
Audrey Tautou és Romain Duris négy közös filmjükből háromban szerelmes párt alkottak, a kortárs francia filmművészet emblematikus párjának számítanak. Az életben pedig nagyon jó barátok. "Romain fantasztikus színész, ugyanolyan örömmel és lelkesedéssel játszik, mint 12 éve. A viszonyunk emiatt azóta semmit sem változott, nagyon szeretünk együtt dolgozni. Mindketten szeretünk kísérletezni, javaslatokkal élni, komolyan venni a dolgunkat. Úgy gondoljunk, hogy a filmkészítés csapatmunka, nagyon jól érezzük magunkat együtt munka közben" - hangsúlyozta a színésznő.
 
Klapisch ajándéknak tartja az élettől, hogy a trilógia időközben világsztárrá lett főszereplőit az elmúlt 12 évben közelről láthatta felnőni, éretté színészekké válni. "Megtapaszthattam, hogy mostanra sokkal jobb színészekké váltak, mint az elején voltak. Egyrészt megmaradt közöttünk a régi szoros viszony, miközben látom, hogy mennyit fejlődtek" - mondta.
 
Klapisch egyik legfőbb rendezői módszere: komoly dolgokról szólni könnyed hangvételben. "Szerintem ez a legmegfelelőbb mód az életről beszélni. Az igaz és egyértelmű dolgoknak megmutatni a komikus oldalát" - vallja a rendező, aki még nem tudja, hogy esetleg tíz év múlva lesz-e kedve egy negyedik részt is forgatni. A nézők lelkesedését látva (az első két epizódot 6 millióan nézték meg világszerte), nem tartja elképzelhetetlennek, de egyelőre befejezettnek tekinti a trilógiát.

Az árcsökkentéssel a benzin literenkénti ára 413-414 forintra, a gázolajé 419-420 forintra mérséklődött.
  
A Mol a mostani csökkentés előtt legutóbb április 24-én változtatott az árakon, akkor 3-3 forinttal emelte a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát is.
  
A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
  
Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

Történelem vizsgatárgyból középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol, szerb és szlovák nyelven is tesznek érettségi vizsgát.
  
A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 perces. Az írásbeli vizsga két feladatsorból áll, az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából.  A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
  
Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a 19. és a 20. század történelme adja.
  
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a tanuló gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
  
A történelem vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 perces. Az írásbeli vizsga két feladatsorból áll - egyszerű, rövid választ igénylő feladatok és szöveges - kifejtendő - feladatok. A vizsgázó először az első feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a második feladatlap kiosztására és megoldására.
  
Az írásbeli feladatsor témáinak megoszlása hasonló a középszinthez. Az összes feladat csaknem felét a 19. és a 20. század történelme adja. A második részhez vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
  
A feladatok megoldását központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján értékelik.

A hosszú hétvégék jelentősen felpörgették a SZÉP-kártyás felhasználásokat - tudta meg az MTI a kibocsátóktól. Az OTP SZÉP-kártya birtokosai a május elsejei hosszú hétvégén több mint 250 millió forintnyi olyan juttatást használtak fel, melynek május 31-én lejárt volna az érvényessége. A két tavaszi hosszú hétvége alatt pedig összesen 370 millió forintnyi 2012-es feltöltést költöttek el. Az OTP SZÉP-kártyákra 2012-ben feltöltött 53 milliárd forintnyi juttatás mintegy 97 százalékát már elköltötték a kártyabirtokosok.
  
Az MKB SZÉP-kártyákra 2012-ben 10,3 milliárd forintot utaltak át a munkáltatók, ebből 391 millió nincs még elköltve, a feltöltött összeg 3,8 százaléka. A húsvéti ünnep három napján 107 millió, május első hétvégéjén 183 millió forintot használtak fel a kártyabirtokosok, amúgy egy átlagos napon 25 milliót költenek az MKB SZÉP-kártyával.
  
A K&H SZÉP-kártyákon a húsvétot és a májusi hosszú hétvégét követően 14 százalékkal csökkent a lejáró egyenleg a húsvétot megelőzőhöz képest. A májusban lejáró egyenleg jelenleg 280 millió forint, ennek közel 40 százaléka a szállás alszámlán, a további 30-30 százalék pedig a vendéglátás és szabadidő alszámlákon található.
  
A 2012-ben a SZÉP-kártyákra utalt összegeket legkésőbb 2014. május 31-ig lehet elkölteni. A felhasználatlan összeget a határidő lejárta után a kibocsátó bankok visszautalják a munkáltatóknak, vagyis azok elvesznek a kártyabirtokosok számára. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint a 2012-es feltöltésekből még 2,7 milliárd forint van a kártyákon.