forrás :MTI
Elkezdődött az Audi TT Roadster sorozatgyártása Győrben
Dolgozók és autók az Audi Hungária győri gyárában, ahol elkezdődött az Audi TT Roadster sorozatgyártása 2014. november 5-én.
forrás :MTI
forrás :MTI
Beutazási tilalom - A Jobbik lemondásra kéri a NAV elnökét
A Jobbik azt kéri a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökétől, hogy mondjon le pozíciójáról.
Szilágyi György, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdai sajtótájékoztatóján ellentmondásosnak minősítette, hogy Vida Ildikó közlése szerint tájékoztatta a kormány egy illetékesét az Egyesült Államokból való kitiltásáról, a kormánytagok ugyanakkor ezzel ellentétes nyilatkozatokat tettek az elmúlt hetekben.
Az elnök korábbi nyilatkozatával párhuzamot állítva felvetette: ha a kormány hazudott, akkor megjelent a korrupció is?
A jobbikos politikus sajtóhírekre hivatkozva azt mondta, hogy az áfacsalásokat kifogásoló étolajipari cégnek, a Bunge-nak azt ajánlották informális úton, hogy legyen a kormány stratégiai partnere és a megnőtt bevételeiből 10 százalékot utaljon át egy kormányközeli alapítványnak. Szilágyi György arra vár választ, hogy ugyanezt a rendszert alkalmazták-e a többi, több tucat külföldi partnercéggel is.
Kijelentette: az érintetteknek le kell vonni a következtetéseket, s a NAV elnökének le kell mondania tisztségéről, mert ezzel mentheti meg a hivatalt attól, hogy korrupcióra épülő szervezetként éljen a köztudatban.
A képviselő beszélt arról is, hogy a kormánynak változtatnia kell a gazdaságra hatással lévő hivatalok eljárásain is és az emberek, vállalkozások érdekeit kell szolgálnia. Problémaként jelölte meg, hogy a Forbes magazin leggazdagabb magyarjait összesítő listájának 16. helyén megjelent Simicska Lajos, aki - mondta - sikeres közbeszerzések, állami megrendelések hatására lett az egyik legbefolyásosabb ember.
Szilágyi György reagált arra is, hogy André Goodfriend amerikai ügyvivő további magyarok beutazási tilalmát helyezte kilátásba. Azt mondta: Magyarország szuverén, nem szeretnék, ha bárki beavatkozna belügyeibe és gazdaságába, abba, hogy gázvezetéket, atomerőművet akar építeni vagy más országokkal fűzné szorosabbra kereskedelmi kapcsolatait. Nem szeretnék azt sem, ha Ukrajnához hasonlóan Magyarországot is destabilizálnák és a lehallgatási botrányok során gyűjtött adatokat saját gazdasági érdekeikre használnák fel - fogalmazott.
A jobbikos politikus kérdésre azt is elmondta: szeretné hinni, hogy az eddig amerikai kitiltások megalapozottak voltak, de azt várná el egy szövetséges országtól, hogy ha információi, bizonyítékai vannak bűncselekményekről, akkor közölje.
forrás : MTI
Szilágyi György, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdai sajtótájékoztatóján ellentmondásosnak minősítette, hogy Vida Ildikó közlése szerint tájékoztatta a kormány egy illetékesét az Egyesült Államokból való kitiltásáról, a kormánytagok ugyanakkor ezzel ellentétes nyilatkozatokat tettek az elmúlt hetekben.
Az elnök korábbi nyilatkozatával párhuzamot állítva felvetette: ha a kormány hazudott, akkor megjelent a korrupció is?
A jobbikos politikus sajtóhírekre hivatkozva azt mondta, hogy az áfacsalásokat kifogásoló étolajipari cégnek, a Bunge-nak azt ajánlották informális úton, hogy legyen a kormány stratégiai partnere és a megnőtt bevételeiből 10 százalékot utaljon át egy kormányközeli alapítványnak. Szilágyi György arra vár választ, hogy ugyanezt a rendszert alkalmazták-e a többi, több tucat külföldi partnercéggel is.
Kijelentette: az érintetteknek le kell vonni a következtetéseket, s a NAV elnökének le kell mondania tisztségéről, mert ezzel mentheti meg a hivatalt attól, hogy korrupcióra épülő szervezetként éljen a köztudatban.
A képviselő beszélt arról is, hogy a kormánynak változtatnia kell a gazdaságra hatással lévő hivatalok eljárásain is és az emberek, vállalkozások érdekeit kell szolgálnia. Problémaként jelölte meg, hogy a Forbes magazin leggazdagabb magyarjait összesítő listájának 16. helyén megjelent Simicska Lajos, aki - mondta - sikeres közbeszerzések, állami megrendelések hatására lett az egyik legbefolyásosabb ember.
Szilágyi György reagált arra is, hogy André Goodfriend amerikai ügyvivő további magyarok beutazási tilalmát helyezte kilátásba. Azt mondta: Magyarország szuverén, nem szeretnék, ha bárki beavatkozna belügyeibe és gazdaságába, abba, hogy gázvezetéket, atomerőművet akar építeni vagy más országokkal fűzné szorosabbra kereskedelmi kapcsolatait. Nem szeretnék azt sem, ha Ukrajnához hasonlóan Magyarországot is destabilizálnák és a lehallgatási botrányok során gyűjtött adatokat saját gazdasági érdekeikre használnák fel - fogalmazott.
A jobbikos politikus kérdésre azt is elmondta: szeretné hinni, hogy az eddig amerikai kitiltások megalapozottak voltak, de azt várná el egy szövetséges országtól, hogy ha információi, bizonyítékai vannak bűncselekményekről, akkor közölje.
forrás : MTI
Egy éve állt át Magyarország a digitális televíziózásra
Többéves előkészítő munkát követően egy évvel ezelőtt zárult le az a folyamat, amelynek során mintegy 1,8 millió ember állt át zökkenőmentesen Magyarországon a digitális televíziózásra.
Kevesebb mint egy évvel ezután az így felszabadult frekvenciasávot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság már hasznosította. Százötvenezer rászoruló háztartás állami segítséget kapott az átálláshoz - hangzott el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint az Antenna Hungária Zrt. keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az, hogy Magyarországon a digitális átállás folyamatát európai viszonylatban is kiemelkedő színvonalon sikerül végigvinni, jelentős eredmény.
Solymár Károly Balázs hozzátette: ez az eredmény az NFM, az NMHH és az Antenna Hungária "jó összjátékának köszönhető".
forrás : MTI
Kevesebb mint egy évvel ezután az így felszabadult frekvenciasávot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság már hasznosította. Százötvenezer rászoruló háztartás állami segítséget kapott az átálláshoz - hangzott el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint az Antenna Hungária Zrt. keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az, hogy Magyarországon a digitális átállás folyamatát európai viszonylatban is kiemelkedő színvonalon sikerül végigvinni, jelentős eredmény.
Solymár Károly Balázs hozzátette: ez az eredmény az NFM, az NMHH és az Antenna Hungária "jó összjátékának köszönhető".
forrás : MTI
Újra működik a New York-i Világkereskedelmi Központ
Több mint 13 évvel
az eredeti tornyainak 2001. szeptember 11-én történt lerombolása után
hétfőn újranyitott a New York-i Világkereskedelmi Központ.
A 3,8 milliárd dollárból felhúzott
felhőkarcoló építkezési munkálatai nyolc évig tartottak. Az épület
belterületének 60 százalékát sikerült eddig kiadni.
Az amerikai
függetlenségi nyilatkozat évére emlékeztetően 1776 láb (541 méter) magas
épület egy komplexum részét képezi, amelyhez hozzátartozik két
négyszögletes emlékzuhatag az összedőlt ikertornyok alapjának helyén és
az idén átadott múzeum is.
A későbbiekben egy, a nagyközönség által látogatható kilátóteraszt is át fognak adni a One World Trade Center tetején.
Patrick
Foye, a helyreállított Világkereskedelmi Központ-együttest birtokló
kikötői hatóság vezérigazgatója a tornyot "Amerika legbiztonságosabb
irodaépületének" nevezte
A Condé Nast öt szintet elfoglalva 175
munkatársát költözteti be a héten a toronyba, őket később 3200-an
követi. A bérlők közé tartozik a Kids Creative reklámcég, a szövetségi
intézmények logisztikai kiszolgálására szakosodott Általános
Szolgáltatási Hivatal (GSA), továbbá a China Center, amely kereskedelmi
és kulturális célokat egyaránt szolgál.
Aláírást gyűjt a spanyol ápolónő és férje a kutyájuk elaltatása miatt
Több, mint 37 ezer aláírást gyűjtött össze az interneten az ebolával megfertőződött, de már gyógyult spanyol ápolónő és férje, követelve, hogy mondjon le Madrid egészségügyi tanácsosa, amiért elaltatták a kutyájukat, ugyanis az állatról tévesen feltételezték, hogy fertőző lehet - számolt be a petícióról az Europapress Hírügynökség hétfőn.
A petícióban Javier Limón, az ápolónő férje, aki maga is karanténban töltött három hetet, leírja, hogy szerinte Excalibur nevű kutyája a hatóságok tájékozatlanságának lett áldozata. Példaként említi, hogy az Egyesült Államokban is volt olyan ebolás beteg, akinek kutyája volt, ott az állatot csupán elkülönítették és megfigyelték, de nem hoztak vele kapcsolatban ilyen "radikális" döntést. A férfi úgy érzi, hogy a kutyáját értelmetlenül áldozták fel.
Azért, hogy ez soha többet ne történhessen meg egy állattal sem, a felelősöknek le kell mondaniuk - hangsúlyozta a kérvényben, amelyet Francisco Javier Rodrígueznek, Madrid egészségügyi tanácsosának címzett.
A követelések között szerepel az is, hogy az illetékesek készítsenek egy olyan egészségügyi protokollt az ilyen esetekre, amely kiterjed az állatokra vonatkozó eljárásra is.
A spanyol házaspár megköszönte azt a sok támogatást, amit akkor kaptak, amikor kiderült, hogy a kutyát elaltatják. Több, mint 400 ezer aláírás gyűlt össze ennek megakadályozására. A család madridi otthona előtt napokig több tucat aktivista tartott ülősztrájkot, de a rendőrségnek végül sikerült elvinni a kutyát, miközben a tömeg azt kiabálta: "gyilkosok, gyilkosok".
Teresa Romer 44 éves ápolónő volt az első, aki nem Nyugat-Afrikában, hanem Európában fertőződött meg a vírussal. Október 6-án vitték be a III. Károly Klinikára, ahol egyébként is dolgozik. Az első tünetek már szeptember 29-én jelentkeztek nála. Előzőleg - augusztusban és szeptemberben - a madridi kórházban halt meg két spanyol misszionárius, aki Nyugat-Afrikában kapta el a betegséget. Az ápolónő úgy fertőződött meg, hogy védőruháját levéve véletlenül az arcához nyúlt a kesztyűjével. Az eset miatt felállított vizsgálóbizottság súlyos szakmai hiányosságokat állapított meg: az ebolás betegek kezelésében közreműködő egészségügyi dolgozók nem voltak megfelelően felkészítve, és a védőfelszerelések sem voltak megfelelőek.
http://www.europapress.es/epsocial/naturaleza-00323/noticia-ebola-javier-limon-recoge-37000-firmas-tres-dias-pedir-dimision-quien-decidio-sacrificar-excalibur-20141103120912.html
forrás : MTI
A petícióban Javier Limón, az ápolónő férje, aki maga is karanténban töltött három hetet, leírja, hogy szerinte Excalibur nevű kutyája a hatóságok tájékozatlanságának lett áldozata. Példaként említi, hogy az Egyesült Államokban is volt olyan ebolás beteg, akinek kutyája volt, ott az állatot csupán elkülönítették és megfigyelték, de nem hoztak vele kapcsolatban ilyen "radikális" döntést. A férfi úgy érzi, hogy a kutyáját értelmetlenül áldozták fel.
Azért, hogy ez soha többet ne történhessen meg egy állattal sem, a felelősöknek le kell mondaniuk - hangsúlyozta a kérvényben, amelyet Francisco Javier Rodrígueznek, Madrid egészségügyi tanácsosának címzett.
A követelések között szerepel az is, hogy az illetékesek készítsenek egy olyan egészségügyi protokollt az ilyen esetekre, amely kiterjed az állatokra vonatkozó eljárásra is.
A spanyol házaspár megköszönte azt a sok támogatást, amit akkor kaptak, amikor kiderült, hogy a kutyát elaltatják. Több, mint 400 ezer aláírás gyűlt össze ennek megakadályozására. A család madridi otthona előtt napokig több tucat aktivista tartott ülősztrájkot, de a rendőrségnek végül sikerült elvinni a kutyát, miközben a tömeg azt kiabálta: "gyilkosok, gyilkosok".
Teresa Romer 44 éves ápolónő volt az első, aki nem Nyugat-Afrikában, hanem Európában fertőződött meg a vírussal. Október 6-án vitték be a III. Károly Klinikára, ahol egyébként is dolgozik. Az első tünetek már szeptember 29-én jelentkeztek nála. Előzőleg - augusztusban és szeptemberben - a madridi kórházban halt meg két spanyol misszionárius, aki Nyugat-Afrikában kapta el a betegséget. Az ápolónő úgy fertőződött meg, hogy védőruháját levéve véletlenül az arcához nyúlt a kesztyűjével. Az eset miatt felállított vizsgálóbizottság súlyos szakmai hiányosságokat állapított meg: az ebolás betegek kezelésében közreműködő egészségügyi dolgozók nem voltak megfelelően felkészítve, és a védőfelszerelések sem voltak megfelelőek.
http://www.europapress.es/epsocial/naturaleza-00323/noticia-ebola-javier-limon-recoge-37000-firmas-tres-dias-pedir-dimision-quien-decidio-sacrificar-excalibur-20141103120912.html
forrás : MTI
Az elmúlt negyedszázad legnagyobb napfoltját észlelték
Az elmúlt 24 év legnagyobb napfoltját észlelték a NASA csillagászai, a képződmény a Jupiterrel mérhető össze.
A 12192. számú aktív vidék (Active Region, AR 12192) az 1874 óta "lajstromba vett" 32908 képződmény közül a 33. legnagyobb - olvasható a Space.com hírportálon.
S hogy miként nőtt ekkorára az aktív régió? C. Alex Young, a NASA csillagásza szerint közeledik a 11 éves napciklus maximuma, így a felszín alatt egyre erősebbé válik a napfolt létét meghatározó mágneses tér. Ugyanakkor a szakember nem tudott magyarázatot adni arra, hogy miért egy gigantikus napfolt képződött, s nem több összeolvadó kisebb.
A napfolt egyebekben is különbözik társaitól. Más aktív régiók masszív korona-anyagkidobást (CME/Coronal Mass Ejection) produkálnak, amelyeket hatalmas napkitörés (fler) kísér, a gigantikus AR12192-nek viszont nem sikerült valamelyest is számottevő CME-t "kitermelnie". Ugyanakkor négy nap alatt négy hatalmas, valamint sok kisebb flert bocsátott ki, míg ki nem került a földi megfigyelők látómezejéből.
A napfoltok élettartama egy naptól négy hónapig terjed, így az AR 12192 nagy valószínűséggel még "életben" lesz, amikor két hét múlva a régiót ismét megfigyelhetik a csillagászok.
http://www.space.com/27610-giant-sunspot-mystifies-scientists.html
forrás : MTI
A 12192. számú aktív vidék (Active Region, AR 12192) az 1874 óta "lajstromba vett" 32908 képződmény közül a 33. legnagyobb - olvasható a Space.com hírportálon.
S hogy miként nőtt ekkorára az aktív régió? C. Alex Young, a NASA csillagásza szerint közeledik a 11 éves napciklus maximuma, így a felszín alatt egyre erősebbé válik a napfolt létét meghatározó mágneses tér. Ugyanakkor a szakember nem tudott magyarázatot adni arra, hogy miért egy gigantikus napfolt képződött, s nem több összeolvadó kisebb.
A napfolt egyebekben is különbözik társaitól. Más aktív régiók masszív korona-anyagkidobást (CME/Coronal Mass Ejection) produkálnak, amelyeket hatalmas napkitörés (fler) kísér, a gigantikus AR12192-nek viszont nem sikerült valamelyest is számottevő CME-t "kitermelnie". Ugyanakkor négy nap alatt négy hatalmas, valamint sok kisebb flert bocsátott ki, míg ki nem került a földi megfigyelők látómezejéből.
A napfoltok élettartama egy naptól négy hónapig terjed, így az AR 12192 nagy valószínűséggel még "életben" lesz, amikor két hét múlva a régiót ismét megfigyelhetik a csillagászok.
http://www.space.com/27610-giant-sunspot-mystifies-scientists.html
forrás : MTI
Reménnyel kecsegtet az ausztrál koalákat sújtó klamídia elleni vakcina
Ausztrál kutatók sikerrel teszteltek egy oltóanyagot, amelyet a vadon élő koalák klamídiától való megóvására fejlesztettek ki.
A bakteriális megbetegedés mára megtizedelte az őshonos erszényeseket, amelyek egyre nagyobb fenyegetésnek vannak kitéve. A queenslandi University of the Sunshine Coast mikrobiológusainak reményei szerint az öt év alatt kifejlesztett és sikerrel tesztelt vakcinával meg lehet óvni a megmaradt populáció egy részét.
Az elmúlt évtizedben Ausztrália bizonyos területein 80 százalékkal csökkent a koalák száma. A becslések szerint mára mindössze 43 ezer példány maradt a vadonban. A koalákat sújtó baktériumfertőzés vakságot, terméketlenséget és halált is okozhat. A teszt során a kutatók harminc állatot oltottak be és ugyanennyi példányt vontak be a kontrollcsoportba.
Később mind a hatvan állatra rádió-adóvevős nyakörvet erősítettek, hogy nyomon követhessék őket a Brisbane-től északra található Moreton-öbölnél lévő természetes élőhelyükön. A harminc beoltott állat között voltak fertőzöttek, egészségesek, és olyanok is, amelyek már mutatták a betegség tüneteit, például szemfertőzést.
A kutatók szerint a szemfertőzéstől szenvedő koalák esetében nyolcból hét példánynál javulást eredményezett az oltóanyag. A beoltatlan csoport szemfertőzéses koaláinál azonban hatból négy példány állapota tovább romlott. A szakemberek azt is megfigyelték, hogy a fertőzött koaláknál nem fejlődött ki teljesen a betegség, miután beoltották őket.
Az ausztrál kormány a sérülékeny fajok közé sorolta be a koalákat, mivel számuk jelentősen visszaesett élőhelyük zsugorodása, a betegség és egyéb tényezők miatt. A programban részt vevő Peter Timms professzor "rendkívül ígéretesnek nevezte" az eredményeket és elmondta, hogy a klamídia az egyik legfőbb oka a koalapopuláció hanyatlásának, ezért elsődleges feladata a betegség megfékezése.
A kutatók célja, hogy a fertőzés szempontjából legkockázatosabb területeken folytassák az oltóanyag tesztelését - adta hírül a BBC News.
(http://www.bbc.com/news/world-australia-29828269)
forrás : MTI
Az OKSZ szerint 15-20 ezer dolgozó elbocsátásával járhat az intézkedés
Az üzletek vasárnapi zárva tartása mellett vannak nyomós érvek, de azt is figyelembe kell venni, hogy ez mintegy 15-20 ezer dolgozó elbocsátásával járhat - mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI megkeresésére hétfőn.
Vámos György hangsúlyozta: az OKSZ elismeri, hogy nyomós érvek szólnak az üzletek vasárnapi zárva tartása mellett, fontos a családtagok vasárnapi együttléte, az alkalmazottak védelme, a kisvállalkozások támogatása, vannak ugyanakkor más fontos szempontok is, amelyeket mérlegelni kell.
A vasárnapi zárva tartás esetén a kereskedelmi szövetség előzetes becslése szerint 15-20 ezres elbocsátással lehet számolni - mondta Vámos György, hozzátéve, hogy pontosabb számokat a javaslat beterjesztése, illetve elfogadása után lehet mondani, de ha kevesebbet van nyitva egy üzlet, akkor kevesebb alkalmazottra van szükség, még ha a forgalom áttevődik is más napokra.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a forgalom nem "vándorolna" át egy az egyben más napokra, az átrendeződés során lennének veszteségek. Emellett az alkalmazottak elesnének az 50 százalékos vasárnapi pótléktól, ami jelenleg többletkereseti lehetőség.
A nyitva tartó kisvállakozások ugyan többletbevételhez juthatnának, de az OKSZ főtitkára szerint ez nem lenne jelentős, mert akik a nagybevásárlásokhoz szoktak, azok megpróbálnák azt továbbra is megoldani.
Vámos György kiemelte, hogy a vásárlók véleményét szintén figyelembe kell venni. Korábbi reprezantatív közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek mintegy fele támogatta a vasárnapi nyitva tartást, ami 4-5 millió vásárlót jelent - hangsúlyozta.
forrás : MTI
Aláírta a Vodafone-nal a frekvenciahasználati szerződést az NMHH
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) aláírta a Vodafone Magyarország Zrt.-vel hétfőn a frekvenciák használatba vételéhez szükséges hatósági szerződést, a szolgáltató várhatóan még ezen a héten megkapja a hatóságtól a frekvenciakijelölést és a rádióengedélyt - közölte az NMHH az MTI-vel.
A szükséges hatósági okiratok birtokában a Vodafone rövid időn belül a maximális adatátviteli sebességet biztosítja majd teljes hálózatában.
A közlemény emlékeztet: az NMHH sikeresen lezárult frekvenciapályázatán a Vodafone a "C" és "G" csomagokat nyerte el 30,2 milliárd forintért a 800 megahertz (MHz) és 2600 megahertzes frekvenciasávban. A szolgáltató által elnyert "C" csomag egy 2x10 MHz széles duplex frekvenciablokkot tartalmaz, amelynek értékesítésével az NMHH egyik legfőbb célja volt, hogy növekedjenek az országban a mobil szélessávval ellátott területek.
A Vodafone vállalása szerint az összes magyarországi település 81,64 százalékát fedi le 3 éven belül az új frekvenciakészlet felhasználásával. A korábban elvégzett hálózatfejlesztéseknek, valamint a most megszerzett új kapacitásoknak köszönhetően nagyon rövid időn belül lehetősége lesz a Vodafone-nak a jelenleg is már 98,4 százalékos országos lefedettségű adathálózatán a szélessávú szolgáltatások további gyorsítására. A Vodafone a "G" csomagban 4 2x5 MHz-es duplex blokkot nyert el, így a teljes, 2600 MHz-es spektrum 40 százaléka jutott a cégnek, ezzel a területi lefedettségen túl a sűrűn lakott településeken belüli kapacitásnövekedést képes biztosítani.
A pályázaton értékesített frekvenciakészlet 31 százaléka jutott a Vodafone-nak és az országosan igénybe vett sávszélességét ezzel a szolgáltató 87 MHz-cel növelte.
A közlemény szerint az NMHH-nak kiemelten fontos, hogy lendületet adjon a mobil szélessávú szolgáltatások lefedettség- és kapacitásbővítésének és ezáltal ösztönözze a mobilpiaci versenyt is. Minél nagyobb a területi lefedettség és gyorsabb az adatforgalom, annál inkább biztosított a gazdaság digitális vérkeringése. Mindez a magyar fogyasztói közösségnek és a nemzetgazdaságnak is elemi érdeke, hiszen így gyorsabb lesz az elérhető fel- és letöltési sebesség: minden belföldi felhasználó számára biztosított lesz, hogy az információs társadalom részesévé váljon. A végső eredmény az, hogy az előfizetők lakhelytől függetlenül egyenlő eséllyel juthatnak hozzá a legkorszerűbb, versenyképes árú szélessávú szolgáltatásokhoz - írták.
A közlemény idézi Diego Massiddát, a Vodafone Magyarország Zrt. vezérigazgatóját, aki elmondta: a Vodafone a jelenleg is kiemelkedően nagy, 98,4 százalékos lefedettségű szélessávú mobilinternet hálózatán az új frekvenciák segítségével rövid időn belül tovább növeli a sebességet és a kapacitást. Az országban eddig közel 450 milliárd forintot befektető Vodafone eltökélt támogatója a Digitális Magyarország program megvalósításának, aminek fontos lépése, hogy a most lezárult frekvenciapályázat nyomán a legkorszerűbb mobilszolgáltatások az ország legnagyobb részén még nagyobb sebességgel és kapacitással legyenek elérhetőek. Ezek a lépések jelentősen javítják Magyarország versenyképességét - tette hozzá a vezérigazgató.
forrás : MTI
A szükséges hatósági okiratok birtokában a Vodafone rövid időn belül a maximális adatátviteli sebességet biztosítja majd teljes hálózatában.
A közlemény emlékeztet: az NMHH sikeresen lezárult frekvenciapályázatán a Vodafone a "C" és "G" csomagokat nyerte el 30,2 milliárd forintért a 800 megahertz (MHz) és 2600 megahertzes frekvenciasávban. A szolgáltató által elnyert "C" csomag egy 2x10 MHz széles duplex frekvenciablokkot tartalmaz, amelynek értékesítésével az NMHH egyik legfőbb célja volt, hogy növekedjenek az országban a mobil szélessávval ellátott területek.
A Vodafone vállalása szerint az összes magyarországi település 81,64 százalékát fedi le 3 éven belül az új frekvenciakészlet felhasználásával. A korábban elvégzett hálózatfejlesztéseknek, valamint a most megszerzett új kapacitásoknak köszönhetően nagyon rövid időn belül lehetősége lesz a Vodafone-nak a jelenleg is már 98,4 százalékos országos lefedettségű adathálózatán a szélessávú szolgáltatások további gyorsítására. A Vodafone a "G" csomagban 4 2x5 MHz-es duplex blokkot nyert el, így a teljes, 2600 MHz-es spektrum 40 százaléka jutott a cégnek, ezzel a területi lefedettségen túl a sűrűn lakott településeken belüli kapacitásnövekedést képes biztosítani.
A pályázaton értékesített frekvenciakészlet 31 százaléka jutott a Vodafone-nak és az országosan igénybe vett sávszélességét ezzel a szolgáltató 87 MHz-cel növelte.
A közlemény szerint az NMHH-nak kiemelten fontos, hogy lendületet adjon a mobil szélessávú szolgáltatások lefedettség- és kapacitásbővítésének és ezáltal ösztönözze a mobilpiaci versenyt is. Minél nagyobb a területi lefedettség és gyorsabb az adatforgalom, annál inkább biztosított a gazdaság digitális vérkeringése. Mindez a magyar fogyasztói közösségnek és a nemzetgazdaságnak is elemi érdeke, hiszen így gyorsabb lesz az elérhető fel- és letöltési sebesség: minden belföldi felhasználó számára biztosított lesz, hogy az információs társadalom részesévé váljon. A végső eredmény az, hogy az előfizetők lakhelytől függetlenül egyenlő eséllyel juthatnak hozzá a legkorszerűbb, versenyképes árú szélessávú szolgáltatásokhoz - írták.
A közlemény idézi Diego Massiddát, a Vodafone Magyarország Zrt. vezérigazgatóját, aki elmondta: a Vodafone a jelenleg is kiemelkedően nagy, 98,4 százalékos lefedettségű szélessávú mobilinternet hálózatán az új frekvenciák segítségével rövid időn belül tovább növeli a sebességet és a kapacitást. Az országban eddig közel 450 milliárd forintot befektető Vodafone eltökélt támogatója a Digitális Magyarország program megvalósításának, aminek fontos lépése, hogy a most lezárult frekvenciapályázat nyomán a legkorszerűbb mobilszolgáltatások az ország legnagyobb részén még nagyobb sebességgel és kapacitással legyenek elérhetőek. Ezek a lépések jelentősen javítják Magyarország versenyképességét - tette hozzá a vezérigazgató.
forrás : MTI
Márton-napi rendezvény a Vajdahunyadvárban
A budapesti Vajdahunyadvár ad otthont péntektől vasárnapig a második Márton-napi hungarikumünnepnek, amelyen libából készült ételekkel, libasimogatóval és népzenével is várják a látogatókat.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szombaton többek között toronylátogatásra, vártörténeti sétára és borászati tárlatvezetésre invitálja az érdeklődőket.
A háromnapos hagyományőrző fesztiválon a látogatók többek között libalevest, libakását, libakocsonyát és füstölt libamellet kóstolhatnak, emellett libasimogató, élő népzene és kézműves vásár is színesíti a programokat - mondta el Necz István főszervező a hétfői sajtótájékoztatón Budapesten.
Az ingyenes rendezvényen a kézműves libatermékek és tradicionális ételek mellett a Borudvarban, a Pálinkateraszon és a Sörkertben a magyar termelői italok is bemutatkoznak. A Kultúra Főutcájának elnevezett területen színitársulatok előadásai, könyvkiadók és kézművesek, a bolhapiacon régiségek várják az érdeklődőket. A gyerekek különböző kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, többek között színes lampionokat készíthetnek.
A rendezvény ideje alatt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum saját Márton-napi programmal várja az érdeklődőket. Kovács Adrienn, a múzeum kommunikációs munkatársa elmondta: szombaton többek között vártörténeti sétával, gyűjtemény- és toronylátogatással, borászati tárlatvezetéssel, hagyományőrző játszó- és táncházzal, gyermekelőadásokkal, kézműves műhellyel, herendi festőkuckóval, libatollfosztóval, libasimogatóval és Márton-napi totóval készülnek Szent Márton napjára és az újbor ünnepére.
Ezen a napon megnyitják a látogatók előtt a Hunyad-pince borászati gyűjteményét és az Apostolok tornyának kapuját, emellett a programkínálatot A pásztorok világa című új időszaki kiállításhoz kapcsolódva szakmai tárlatvezetés is gazdagítja.
Az idei mulatságon a Múzeumok Őszi Fesztiválja programelemei is helyet kapnak: a gyerekek bekapcsolódhatnak A nagy rajzolás alkotóműhelyébe, ahol megmutathatják, mi jut eszükbe a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak otthont adó Vajdahunyadvár tornyos épületéről. Az egész napos mulatságot töklámpások esti, dalos felvonulása zárja. A múzeum programjai belépőjeggyel látogathatók.
forrás : MTI
Emelkedik az üzemanyagok ára
Bruttó 3-3 forinttal emeli a Mol Nyrt. a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán – értesült piaci forrásokból az MTI hétfőn.
Az emeléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 385-386 forintra nő, a gázolajé 404-405 forintra emelkedik.
A benzin literenkénti átlagára több éve nem volt 390 forint alatt, legutóbb 2011 szeptemberében kellett 385-389 forintot fizetni az üzemanyagért. A Mol legutóbb múlt pénteken változtatott az árakon, akkor a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát bruttó 2 forinttal emelte, a 95-ös benzin ára nem változott. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.
forrás : MTI
Megsemmisítette a Kúria a fővárosi hajléktalan rendelet egyes pontjait
A jogellenességét szabályozó fővárosi hajléktalanrendelet mellékletének egyik pontját, valamint az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a jogszabály miatt. A Kúria eljárását Székely László, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte.
Az ombudsman a tavaly decemberi "Budapest főváros közigazgatási területén a közterületek azon részének kijelöléséről, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül" elnevezésű fővárosi közgyűlési rendelet törvényességi felülvizsgálatát és több rendelkezésének megsemmisítését kérte a legfelsőbb bírói fórumtól, mert álláspontja szerint a rendelet túllépi a 2012-es szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit.
Az alapvető jogok biztosa szerint a törvényi felhatalmazás korlátja, hogy a tiltott zónák kijelölésére kizárólag a szabálysértési törvényben meghatározott védendő értékekhez, célokhoz kötötten, azaz a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében van lehetőség. Továbbá az önkormányzat nem tilthatja meg az egész közterületen, csak annak meghatározott részein az életvitelszerű tartózkodást.
A Fővárosi Önkormányzat a kúriai eljárásban megalapozatlannak minősítette az ombudsman indítványát, és kérte annak elutasítását. Hivatkozott többek között arra, hogy csak a legforgalmasabb közlekedési csomópontoknál rendeltek el tilalmat, a fővárosban pedig 6500 férőhelyet tartanak fenn azért, hogy az arra rászoruló embereknek ne kelljen közterületeken életvitelszerűen tartózkodniuk.
A Kúria döntése szerint az ombudsman indítványa részben megalapozott.
A Kúria önkormányzati tanácsa döntésének indokolásában kimondta: a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseinek keretét túllépő önkormányzati szabályozás formai törvénysértést és a norma megsemmisítését eredményezi.
A Kúria határozata szerint megállapítható, hogy "a törvényalkotó elsődlegesen a szabálysértési szankcionálás és a helyi közösségek szintjén kívánta kezelni a hajléktalansággal kapcsolatos különböző helyzeteket". Az Ab azonban nem tartja összeegyeztethetőnek az alaptörvénnyel - ezen belül a jogállamisággal és a hajléktalanok méltóságával - a lakhatási szegénység és az ahhoz kapcsolódó magatartások, például a guberálás kriminalizálását.
"A lakhatási szegénység - és az azzal szoros összefüggésben álló guberálás - létállapot, amely a közösség számára is szociális kötelezettségeket teremt. A hajléktalan életvitel társadalomra veszélyesség hiányában nem büntethető. (...) A jog eszközei önmagukban nem alkalmazhatóak hatékonyan arra, hogy a közösséget +védjék+ a lakhatási szegénység és az azzal járó körülmények látványától" - áll a Kúria határozatában.
Az Ab által megfogalmazott követelmény, hogy a hajléktalan személy nem rekeszthető ki a települések, egyes önkormányzatok illetékességi területének egészéből, sőt egyes összefüggő településrészekből sem, hiszen az ilyen szabályozás a hajléktalan embert, a hajléktalanságot sújtaná. Továbbá a szabályozásnak kellően pontosnak kell lennie, nem megengedhetőek a helyi jogalkotásban az olyan megfogalmazások, amelyek bizonytalanná teszik annak a közterületnek a lehatárolását, relativizálják a tilalmazott közterület kiterjedését, amelyen a hajléktalan ember életvitelszerű tartózkodásával szabálysértést követ el.
A Kúria osztotta az ombudsman álláspontját a tekintetben, hogy a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseit megszorítóan kell értelmezni, ez pedig azt jelenti, hogy "a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott - teret engedve ezzel a szabálysértési eljárásnak és a szankció esetleges alkalmazásának -, ahol a védendő értékek kifejezetten, tényszerűen igazolhatóan érvényesülést kívánnak, (...) ahol az életvitelszerű tartózkodás és az azzal szükségképpen, elkerülhetetlenül együtt járó körülmények kifejezetten összeegyeztethetetlenek a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelmének szempontjaival."
A Kúria az önkormányzattal egyetértve elutasította az indítványnak azt a részét, amely kifogásolta, hogy a több mint 70 fővárosi kezelésű aluljáró közül 34-ben megtiltották a hajléktalanok életvitelszerű tartózkodását. A Kúria szerint ezek fizikai jellege indokolja zavartalan megközelíthetőségüket, illetve a biztonságos kijutást, továbbá nem egyeztethető össze rendszeres, tömeges használatuk és a közbiztonság garantálhatósága az életvitelszerű lakhatással.
Ugyanakkor a Kúria az indítvány alapján megsemmisítette a vitatott rendelet 1. melléklet 8. pontját, amely a parkolási rendeletre utalva tiltja ki a hajléktalan embereket, ami a szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit meghaladja, továbbá az egyértelműség követelményének sem tesz eleget.
A Kúria önkormányzati tanácsa a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezését "a Fővárosi Közgyűlés jogalkotói jogkörének korlátozottságára tekintettel alkotmányosan aggályosnak ítélte, ezért ebben a körben az Alkotmánybírósághoz fordult", és erre tekintettel az indítvány egyes vonatkozásait elkülönítette, amelyekről majd az Ab döntése után határoz.
A Kúria szeptember 9-ei keltezésű határozata a Magyar Közlöny október 30-ai számában jelent meg, és ez év végéig ad határidőt a fővárosnak a döntés végrehajtására, tekintettel az október 12-ei helyhatósági választásokra és a jogalkotás időigényére.
forrás : MTI
Az ombudsman a tavaly decemberi "Budapest főváros közigazgatási területén a közterületek azon részének kijelöléséről, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül" elnevezésű fővárosi közgyűlési rendelet törvényességi felülvizsgálatát és több rendelkezésének megsemmisítését kérte a legfelsőbb bírói fórumtól, mert álláspontja szerint a rendelet túllépi a 2012-es szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit.
Az alapvető jogok biztosa szerint a törvényi felhatalmazás korlátja, hogy a tiltott zónák kijelölésére kizárólag a szabálysértési törvényben meghatározott védendő értékekhez, célokhoz kötötten, azaz a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében van lehetőség. Továbbá az önkormányzat nem tilthatja meg az egész közterületen, csak annak meghatározott részein az életvitelszerű tartózkodást.
A Fővárosi Önkormányzat a kúriai eljárásban megalapozatlannak minősítette az ombudsman indítványát, és kérte annak elutasítását. Hivatkozott többek között arra, hogy csak a legforgalmasabb közlekedési csomópontoknál rendeltek el tilalmat, a fővárosban pedig 6500 férőhelyet tartanak fenn azért, hogy az arra rászoruló embereknek ne kelljen közterületeken életvitelszerűen tartózkodniuk.
A Kúria döntése szerint az ombudsman indítványa részben megalapozott.
A Kúria önkormányzati tanácsa döntésének indokolásában kimondta: a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseinek keretét túllépő önkormányzati szabályozás formai törvénysértést és a norma megsemmisítését eredményezi.
A Kúria határozata szerint megállapítható, hogy "a törvényalkotó elsődlegesen a szabálysértési szankcionálás és a helyi közösségek szintjén kívánta kezelni a hajléktalansággal kapcsolatos különböző helyzeteket". Az Ab azonban nem tartja összeegyeztethetőnek az alaptörvénnyel - ezen belül a jogállamisággal és a hajléktalanok méltóságával - a lakhatási szegénység és az ahhoz kapcsolódó magatartások, például a guberálás kriminalizálását.
"A lakhatási szegénység - és az azzal szoros összefüggésben álló guberálás - létállapot, amely a közösség számára is szociális kötelezettségeket teremt. A hajléktalan életvitel társadalomra veszélyesség hiányában nem büntethető. (...) A jog eszközei önmagukban nem alkalmazhatóak hatékonyan arra, hogy a közösséget +védjék+ a lakhatási szegénység és az azzal járó körülmények látványától" - áll a Kúria határozatában.
Az Ab által megfogalmazott követelmény, hogy a hajléktalan személy nem rekeszthető ki a települések, egyes önkormányzatok illetékességi területének egészéből, sőt egyes összefüggő településrészekből sem, hiszen az ilyen szabályozás a hajléktalan embert, a hajléktalanságot sújtaná. Továbbá a szabályozásnak kellően pontosnak kell lennie, nem megengedhetőek a helyi jogalkotásban az olyan megfogalmazások, amelyek bizonytalanná teszik annak a közterületnek a lehatárolását, relativizálják a tilalmazott közterület kiterjedését, amelyen a hajléktalan ember életvitelszerű tartózkodásával szabálysértést követ el.
A Kúria osztotta az ombudsman álláspontját a tekintetben, hogy a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseit megszorítóan kell értelmezni, ez pedig azt jelenti, hogy "a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott - teret engedve ezzel a szabálysértési eljárásnak és a szankció esetleges alkalmazásának -, ahol a védendő értékek kifejezetten, tényszerűen igazolhatóan érvényesülést kívánnak, (...) ahol az életvitelszerű tartózkodás és az azzal szükségképpen, elkerülhetetlenül együtt járó körülmények kifejezetten összeegyeztethetetlenek a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelmének szempontjaival."
A Kúria az önkormányzattal egyetértve elutasította az indítványnak azt a részét, amely kifogásolta, hogy a több mint 70 fővárosi kezelésű aluljáró közül 34-ben megtiltották a hajléktalanok életvitelszerű tartózkodását. A Kúria szerint ezek fizikai jellege indokolja zavartalan megközelíthetőségüket, illetve a biztonságos kijutást, továbbá nem egyeztethető össze rendszeres, tömeges használatuk és a közbiztonság garantálhatósága az életvitelszerű lakhatással.
Ugyanakkor a Kúria az indítvány alapján megsemmisítette a vitatott rendelet 1. melléklet 8. pontját, amely a parkolási rendeletre utalva tiltja ki a hajléktalan embereket, ami a szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit meghaladja, továbbá az egyértelműség követelményének sem tesz eleget.
A Kúria önkormányzati tanácsa a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezését "a Fővárosi Közgyűlés jogalkotói jogkörének korlátozottságára tekintettel alkotmányosan aggályosnak ítélte, ezért ebben a körben az Alkotmánybírósághoz fordult", és erre tekintettel az indítvány egyes vonatkozásait elkülönítette, amelyekről majd az Ab döntése után határoz.
A Kúria szeptember 9-ei keltezésű határozata a Magyar Közlöny október 30-ai számában jelent meg, és ez év végéig ad határidőt a fővárosnak a döntés végrehajtására, tekintettel az október 12-ei helyhatósági választásokra és a jogalkotás időigényére.
forrás : MTI
Oscar-díj - 134 dokumentumfilm indul az Oscar-jelölésért
Idén 134 alkotást neveztek a dokumentumfilmes kategóriába, amelyből az amerikai filmakadémia végül kiválasztja az Oscar-díjas munkát.
A nevezettek közül még számos filmet vetíteni kell Los Angelesben vagy New Yorkban ahhoz, hogy hivatalosan is eleget tegyenek az Oscar-szabályzatnak. Azokat a filmeket, amelyek nem teljesítik a követelményeket, kizárják a versengésből - ismertette a Deadline.com hollywoodi portál a hétvégén.
A napokban közzétett listán szerepel a másként gondolkodó kínai művészről szóló Ai Weiwei: The Fake Case című dán-kínai-brit film, a titkos dokumentumokat kiszivárogtató Edward Snowdenről készült CitizenFour és a James Cameron tengermélyi kutatásait dokumentáló James Cameron’s Deepsea Challenge is. Oscarra pályázik az amerikai-francia koprodukciós Jodorowsky’s Dune, amely Alejandro Jodorowsky ambiciózus vállalkozásáról számol be, felelevenítve, hogyan készült a chilei kultrendező a Dűne című film forgatására, amely végül nem valósulhatott meg. A Wim Wenders és Juliano Ribeiro Salgado rendezésében született The Salt of the Earth címe is olvasható a listán. A produkció annak a Sebastiano Salgadónak az életét és munkáit mutatja be, aki az elmúlt negyven évben végigfotózta a világot fontos történelmi pillanatokat megörökítve. Az Oscar-nevezettek között van Orlando von Einsiedel Virunga című munkája is, amely a vadőrök vadorzókkal folytatott küzdelmét mutatja be a kongói Virunga Nemzeti Parkban, ahol a gorillák élnek. A brit dokumentumfilm körül Leonardo DiCaprio bábáskodott executive producerként.
A dokumentumfilmes mezőnyből decemberre választja ki a filmakadémia azt a 15 filmet, amelyből később öt kerül az Oscar-jelöltek közé. Az Oscar-jelöléseket január 15-én jelentik be. A 87. Oscar-díjátadó gálát 2015. február 22-én tartják a Los Angeles-i Dolby Színházban.
http://deadline.com/2014/10/oscars-best-documentary-feature-submissions-1201269055/
forrás : MTI
Ingyenes internetet javasol az Együtt-PM-es Szabó Tímea
Határozati javaslatban kezdeményezi Szabó Tímea független képviselő, hogy a kormány és az internetszolgáltatók dolgozzanak ki egy olyan széles sávú, de nem korlátlan internetelérést biztosító, ingyenes alapcsomagot, amelyik egy éven belül minden háztartásba eljut.
Az Együtt-PM társelnöke hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ezt például a távközlési különadó leírásával és uniós támogatások bevonásával lehetne finanszírozni.
Javaslatot tesznek arra is, hogy wifi routerek kiépítésével a szegényebb régiók nagyobb lakótelepein hogyan lehetne az ingyenes internetet elterjeszteni - közölte.
forrás: MTI
A Der Standard, a Spiegel Online, a Sme és az Új Szó az internetadóról
Orbán Viktor először számította el magát - olvasható a Der Standard című liberális osztrák lap hétfői számában megjelent véleménycikkben.
Az új adó ellen demonstrálók egyik jelmondatát idézve a szerző azt írja, a növekvő utcai tiltakozások megakadályozták, hogy Magyarországon felhúzzák a "digitális vasfüggönyt".
A kommentár szerint Orbán új adótervezete kirángatta az embereket az apátiából. Kiemeli: eddig vidéken nem érdeklődtek a politika iránt, most viszont nem csak a fővárosban, hanem tíz vidéki nagyvárosban is tiltakoztak az internetadó ellen. Miközben Orbán Viktor növelte hatalmát, olyan korlátokba ütközött, amelyekre nem számított, hiszen máról holnapra egy nehezen kontrollálható ellenzékkel találta szembe magát. A szerző megjegyzi: de a miniszterelnökre nem jellemző, hogy feladná, 2015 elején újra foglalkozik majd a kérdéssel, mint ahogyan bírálói is folytatják a tiltakozást.
http://derstandard.at/2000007608935/Orban-und-sein-digitaler-Eiserner-Vorhang
Az internetadó Magyarországon: Orbán, a szalámi-taktikus című, A Spiegel Online német hírportálon megjelent írásában Keno Verseck kiemelte: Orbán Viktor ugyan visszavonta az adó tervét, de egyes megfigyelők helyzetértékelésével ellentétben "koránt sem gyengült meg". A kormányfő már többször alkalmazta a "halogatás" eszközét azzal a céllal, hogy "elerőtlenítsen hangos tiltakozást".
Néhány napig úgy tűnt, hogy "inog Orbán Viktor hatalma", de a miniszterelnök végül egy "taktikai trükk" sikeres alkalmazásával "behúzta a vészféket", hiszen pénteki rádióinterjújában bejelentette, hogy egyelőre nem vezetik be az adót, de meg is indokolta az adó szükségességét és jelezte, hogy nem tett le a tervről.
A "visszavonulás" azonnal eredményre vezetett, hiszen a péntek esti budapesti tüntetésen már csak néhány ezren jelentek meg. - írta Verseck, megjegyezve, hogy Orbán Viktor a politikai karrierje során "soha nem fogadott el vereséget, és ritkán kötött kompromisszumot vagy hajolt meg miniszterelnökként az utca nyomása alatt".
Hozzátette: a médiatörvény és az ország "antidemokratikus átépítése" elleni tüntetések elhaltak, a felsőoktatási tandíj elleni diákmozgalmat pedig Orbán "a halogatás taktikájával megbénította", míg "a jogállamiság szempontjából aggályos" törvényekre irányuló uniós bírálatokra "kozmetikai változtatásokkal" választolt.
http://www.spiegel.de/politik/ausland/internetsteuer-in-ungan-orban-zieht-die-notbremse-a-1000485.html
Az összes vezető pozsonyi lap beszámolt arról, hogy Magyarországon legalábbis egyelőre nem kerül bevezetésre az internetadó, két újság - a liberális Sme és a magyar nyelvű Új Szó - hétfőn kommentárt is közölt a témáról.
"Úgy tűnik, Orbán a legváratlanabb helyen lőtt túl a célon" - vélekedik az "Orbánisztán határai" című hétfői cikkében Roman Pataj, a liberális pozsonyi Sme szerzője, aki szerint semmilyen más intézkedés sem mozgósította annyira a "magyar választók kritikus tömegét" , mint éppen az "internetadó emelése", amit már nem néztek el neki.
A Sme írása szerint a történteknek két tanulsága van. Az egyik, az, hogy minden társadalom számára létezik egy olyan határ, amelyet senki sem léphet át, és jó, hogy a "veszélyes Orbánnak" megmutatták a magyarok, hogy hol ez a határ. Az ügy másik tanulsága már nem ennyire felemelő - jegyzi meg a szerző - mert a lakossági tiltakozások intenzitása az internetadó esetében "Orbán más, sokkal veszélyesebb tetteivel" összehasonlítva azt az üzenetet is hordozhatja, hogy "tedd amit akarsz, csak a pénzünkhöz ne nyúlj." Ez utóbbi viszont "nem lenne nagy nyereség" - teszi hozzá a kommentár írója.
"Eposzba illő vargabetűket csinált a magyar kormány a múlt héten az internetadóval" - vélekedik az Új Szó hétfői számában megjelent, "A netadó nem kell félnetek jó lesz" című kommentárjában a magyar nyelvű pozsonyi lap kommentátora, Veres István. Orbán Viktor pénteki bejelentése a szerző szerint nem azt jelenti, hogy nem lesz internetadó, hanem csak azt, hogy később és talán más néven vezetik majd be.
Az Új Szó cikke szerint az internetadóval "Orbán már megint történelmet ír, mert meglépte azt amit eddig sehol és senki nem mert". Rámutatott: lassan Magyarországon kívül is fel kell készülni az internetadóra, mert azon "ilyen vagy olyan formában, de máshol is el fognak gondolkodni."
http://komentare.sme.sk/c/7472137/hranice-pre-orbanistan.html?ref=njct
forrás : MTI
Bevásárlóközpotnok szövetsége: súlyos következményekkel járna a vasárnapi zárva tartás
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) szerint súlyos következményekkel járna a vasárnapi nyitva tartás korlátozását előíró törvénymódosító javaslat megszavazása, mert elbocsátásokat és bércsökkenést eredményezne - közölte a szervezet az MTI-vel hétfőn.
A vasárnapi zárva tartás bevezetésével azonnali elbocsátások várhatóak, mert a munkaidőalap 12-14 százalékkal csökken, aminek következtében legalább 35 ezer munkavállaló feleslegessé válik - tudatta a szervezet.
A szövetség szerint 7,4 százalékos munkanélküliség mellett nem szabad olyan szabályokat hozni, amelyek a kereskedelemben dolgozó mintegy 530 ezer alkalmazottból és a kapcsolódó iparágakban - logisztika, üzemeltetés - dolgozók körében minimum 15-20 ezer ember elbocsájtásával járna, és további 15-20 ezret hátrányosan érintene. A közlemény idézi Gyalay-Korpos Gyulát, az MBSZ elnökét, aki elmondta: a kieső vasárnappal az elbocsátás és bércsökkenés vegyesen fordul majd elő.
Megjegyzik, hogy a vasárnapi nyitva tartás megszűnésével további forgalomcsökkenés várható, és érzékelhetően csökkenni fognak a járulék- és adóbevételek.
A vendéglátó egységek esetében a vasárnapi bevétel pótolhatatlanul kiesne - írták.
Az MBSZ diszkriminatívnak, működésképtelennek nevezte azt a félmegoldást, hogy a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű üzleteket nem érintené a korlátozás.
Mint írták, a vasárnapi zárva tartás ellentétes a kormány által meghirdetett munkahely-teremtési programmal is, ráadásul a piacok és egyéb vásárok nyitva tartását nem szabályozza a jelenlegi indítvány, ezzel pedig a feketegazdaság erősödne meg.
Az MBSZ adatai szerint jelenleg 59 600-an dolgoznak 7 540 olyan üzletben, amely bevásárlóközpontokban található. Ezen felül 53 ezren állnak alkalmazásban 2 650 hipermarketben lévő üzletben.
A KDNP pénteken közölte: megfelelő megoldásnak tartaná, ha a hét utolsó napján - néhány kivétellel - csak a családi vállalkozások üzletei lehetnének nyitva.
A KDNP közleménye szerint a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete támogatta kezdeményezésüket, amely "a többség elvárásainak megfelel a munkavállalói és a fogyasztói oldal részéről is".
A Magyar Nemzet információi szerint jövő március elsejétől a hét utolsó munkaszüneti napján nem tarthatnának nyitva a bevásárlóközpontok és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek. A korlátozás alól mentesülnének a dohányboltok, a gyógyszertárak és a benzinkutak, valamint az újság- és virágárusok, míg a pékáruboltok külön szabályok alapján nyitva lehetnének vasárnap is. Ezek a szaküzletek vasárnaponként délig fogadhatnák a vásárlókat.
forrás : MTI
A vasárnapi zárva tartás bevezetésével azonnali elbocsátások várhatóak, mert a munkaidőalap 12-14 százalékkal csökken, aminek következtében legalább 35 ezer munkavállaló feleslegessé válik - tudatta a szervezet.
A szövetség szerint 7,4 százalékos munkanélküliség mellett nem szabad olyan szabályokat hozni, amelyek a kereskedelemben dolgozó mintegy 530 ezer alkalmazottból és a kapcsolódó iparágakban - logisztika, üzemeltetés - dolgozók körében minimum 15-20 ezer ember elbocsájtásával járna, és további 15-20 ezret hátrányosan érintene. A közlemény idézi Gyalay-Korpos Gyulát, az MBSZ elnökét, aki elmondta: a kieső vasárnappal az elbocsátás és bércsökkenés vegyesen fordul majd elő.
Megjegyzik, hogy a vasárnapi nyitva tartás megszűnésével további forgalomcsökkenés várható, és érzékelhetően csökkenni fognak a járulék- és adóbevételek.
A vendéglátó egységek esetében a vasárnapi bevétel pótolhatatlanul kiesne - írták.
Az MBSZ diszkriminatívnak, működésképtelennek nevezte azt a félmegoldást, hogy a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű üzleteket nem érintené a korlátozás.
Mint írták, a vasárnapi zárva tartás ellentétes a kormány által meghirdetett munkahely-teremtési programmal is, ráadásul a piacok és egyéb vásárok nyitva tartását nem szabályozza a jelenlegi indítvány, ezzel pedig a feketegazdaság erősödne meg.
Az MBSZ adatai szerint jelenleg 59 600-an dolgoznak 7 540 olyan üzletben, amely bevásárlóközpontokban található. Ezen felül 53 ezren állnak alkalmazásban 2 650 hipermarketben lévő üzletben.
A KDNP pénteken közölte: megfelelő megoldásnak tartaná, ha a hét utolsó napján - néhány kivétellel - csak a családi vállalkozások üzletei lehetnének nyitva.
A KDNP közleménye szerint a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete támogatta kezdeményezésüket, amely "a többség elvárásainak megfelel a munkavállalói és a fogyasztói oldal részéről is".
A Magyar Nemzet információi szerint jövő március elsejétől a hét utolsó munkaszüneti napján nem tarthatnának nyitva a bevásárlóközpontok és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek. A korlátozás alól mentesülnének a dohányboltok, a gyógyszertárak és a benzinkutak, valamint az újság- és virágárusok, míg a pékáruboltok külön szabályok alapján nyitva lehetnének vasárnap is. Ezek a szaküzletek vasárnaponként délig fogadhatnák a vásárlókat.
forrás : MTI
Csütörtökön országos balesetmegelőzési kampány indul
Csütörtökön indul az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) országos közlekedésbiztonsági kampánya, a Látni és látszani akció keretében december 12-éig ingyenes járműátvizsgálást és látásellenőrzést biztosítanak a sofőröknek, a rendőrség pedig fokozott közúti ellenőrzést tart.
Az ORFK a rendőrség honlapjára hétfőn feltett közleményében azt írta, hogy az Országos Balesetmegelőzési Bizottsággal közös akcióhoz csatlakozott szervizekben október 2. óta ingyen vizsgálják át a személy- és tehergépkocsikat, a motorokat és kerékpárokat. A kampányban optikusok is részt vesznek, akik szintén térítésmentes látásellenőrzéssel, továbbá hasznos tanácsokkal várják a járművezetőket.
A tájékoztatás szerint a csütörtökön kezdődő országos fokozott közúti ellenőrzés alatt a rendőrség teljes körűen és kiemelten vizsgálja a személy- és haszongépjárművek, a motorkerékpárok és kerékpárok világítását, láthatóságát, továbbá a vezetői engedélyben szereplő szemüveg viselését, illetve a kiegészítő szemüveg meglétét.
A kampányban részt vevő szervizekről és optikusokról awww.latnieslatszani.hu weboldalon lehet tájékozódni.
Mint írták, tavaly kétszáznál is több autós szakszerviz és csaknem száz látszerészüzlet csatlakozott a kampányhoz, és csaknem ezer ingyenes látásvizsgálatot végeztek el.
forrás : MTI
Az ORFK a rendőrség honlapjára hétfőn feltett közleményében azt írta, hogy az Országos Balesetmegelőzési Bizottsággal közös akcióhoz csatlakozott szervizekben október 2. óta ingyen vizsgálják át a személy- és tehergépkocsikat, a motorokat és kerékpárokat. A kampányban optikusok is részt vesznek, akik szintén térítésmentes látásellenőrzéssel, továbbá hasznos tanácsokkal várják a járművezetőket.
A tájékoztatás szerint a csütörtökön kezdődő országos fokozott közúti ellenőrzés alatt a rendőrség teljes körűen és kiemelten vizsgálja a személy- és haszongépjárművek, a motorkerékpárok és kerékpárok világítását, láthatóságát, továbbá a vezetői engedélyben szereplő szemüveg viselését, illetve a kiegészítő szemüveg meglétét.
A kampányban részt vevő szervizekről és optikusokról awww.latnieslatszani.hu weboldalon lehet tájékozódni.
Mint írták, tavaly kétszáznál is több autós szakszerviz és csaknem száz látszerészüzlet csatlakozott a kampányhoz, és csaknem ezer ingyenes látásvizsgálatot végeztek el.
forrás : MTI
Jelentős az érdeklődés a diplomamentő program iránt
Már csaknem
négyezer fiatal vesz részt a diplomamentő program nyelvtanfolyamain,
másfél hónap alatt 340 képzés indult el az ország 82 településén. Eddig
31 ezren jelezték, hogy szeretnének részt venni a programban, élénk az
érdeklődés, amit jelez, hogy az elmúlt 4 hét alatt ezerrel nőtt a
regisztráltak száma - mondta a nemzetgazdasági miniszter.
"A számokból látszik, hogy
ideális csoportlétszámmal folynak az oktatások, hiszen 12 fős
kiscsoportokban jól lehet haladni a nyelv elsajátításában" - mondta.
Hozzátette:
mindenkinek szeretnének lehetőséget adni arra, hogy olyan képzést
találjon a választott településen, ami elfoglaltságának, előzetes
nyelvtudásának megfelel. A résztvevők száma az év végére a tervek
szerint eléri a 10 ezret - közölte.
Varga Mihály hangsúlyozta, a
program segíteni kíván azoknak, akik nem tudták önerőből finanszírozni a
nyelvi képzést, mert a főiskolai/egyetemi évek alatt nem rendelkeztek
ehhez megfelelő jövedelemmel, vagy az iskolából kikerülve a
családalapítás miatt erre nem volt anyagi lehetőségük. A diákok 75
százaléka angol, 25 százaléka német, 2 százaléka francia nyelvoktatásra
jelentkezett.
A miniszter szerint a program tapasztalatai és eredményei alapján lehet majd dönteni arról, szükség van-e a folytatásra.
Hozzátette,
rengeteg levelet kapnak a regisztráltaktól, akik valóban úgy élik meg,
utolsó lehetőséget kaptak arra, hogy ingyenesen tanulhassanak nyelvet,
így megszerezve a nyelvvizsgát és ezzel a diplomát. Jelentős az
érdeklődés a gyesen, gyeden levők körében is, akiknek a program a
gyermeknevelés mellett kínál lehetőséget arra, hogy a friss diplomával
érvényesüljenek a munkaerő-piacra visszatérve.
Felmérések szerint
Magyarországon mintegy 50 ezren nem tudják átvenni diplomájukat
nyelvvizsga hiánya miatt. 2013-ban 37 ezer hallgató szerzett diplomát,
további 8800-an (19 százalék) azonban csak záróvizsga bizonyítványt
kaptak, mert nem rendelkeztek az előírt nyelvvizsgával.
A
nemzetgazdasági miniszter 2013. december 30-án döntött a 3 milliárd
forintos költségvetésű diplomamentő program támogatásáról, amelynek a
legfontosabb elvárása az, hogy a résztvevők 2015. december 31-ig sikeres
nyelvvizsgát tegyenek. A résztvevők számára a képzés ingyenes. A
nyelvvizsga költsége az egyént terheli, de regisztrált munkakeresőknél a
program ezt is átvállalja.
Továbbra is indokolt a szmogriadó tájékoztatási fokozatának fenntartása.
Továbbra is
indokolt a szmogriadó tájékoztatási fokozatának fenntartása, mivel a
fővárosban nem csökkent jelentősen a szállópor-koncentráció -
tájékoztatta a főpolgármesteri hivatal hétfő hajnalban az MTI-t.
A tájékoztatási fokozat az a küszöbérték, amelynél a
levegő szennyezettsége veszélyt jelent a lakosság egyes, különösen
érzékeny csoportjaira, gyermekekre, idősekre, krónikus betegekre.
Azt
javasolják, hogy elsősorban a veszélyeztetett csoportokba tartozók
kerüljék el a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket,
útszakaszokat.
Tarlós István főpolgármester vasárnap hajnalban rendelte el a szmogriadó tájékoztatási fokozatát.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)