Elkészült a német autópályadíj terve

Németországban a közlekedési tárca elkészítette a külföldi autósokat terhelő autópályadíj tervét, a csütörtökön ismertetett javaslat szerint az éves díj legfeljebb 130 euró (40 300 forint) lehet, és várhatóan 2016-tól kell majd megfizetni.

    Az autópálya-használati díjat a személygépkocsik és lakóautók után kell majd megfizetni, és nemcsak a külföldieknek, hanem a németeknek is, akik azonban a költséget leírhatják a gépjárműadóból - ismertette a tervezetet Berlinben Alexander Dobrindt közlekedési és digitális infrastruktúráért felelős miniszter.
 
A díjkategóriákat a motor hengerűrtartalma, a használt üzemanyag és az autó környezetvédelmi besorolása alapján alakítják ki, a díj annál alacsonyabb, minél kevésbé szennyezi a környezetet az autó. Az elektronikus autópálya-matricát 10 napra, 2 hónapra vagy 1 évre lehet majd megvásárolni.

 A minisztérium a külföldiektől beszedett díjból évi 700 millió eurós bevételre számít, ebből a rendszerüzemeltetési költségek levonása után 500 millió euró maradhat.
 
A tárca szerint az autópályadíj terve "méltányos, átgondolt és igazságos", megoldást jelent arra a helyzetre, hogy miközben Németország legtöbb szomszédjánál a német autósoknak fizetniük kell az autópályák használatáért, a külföldiek ingyen használhatják a német hálózatot. A bevételt az utolsó euróig az autópályahálózat fejlesztésére fordítják - mondta Alexander Dobrindt.
 
A hivatalosan infrastrukturális járuléknak nevezett díj koncepcióját először tárcaközi egyeztetésre bocsátják, majd a törvényhozás elé terjesztik. Várhatóan sikerül betartani az eredeti ütemtervet és 2016 január 1-jén elindulhat a rendszer - mondta a bajor CSU politikusa.

 A csaknem 13 ezer kilométeres német autópálya-hálózat használatáért a tehergépjárművek után már 2005 óta fizetni kell, és 2012-ben több mint ezer kilométernyi főutat is fizetőssé tettek. Az már többször felvetődött, hogy a személygépkocsikra is ki kellene terjeszteni a rendszert.
 
A témát a CSU vette elő a tavaly szeptemberi bajor tartományi és országos választások előtti kampányban, és végül azzal a feltétellel vették fel a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD koalíciós szerződésébe, hogy a díjrendszernek meg kell felelnie az uniós jogi előírásoknak - mindenekelőtt a diszkriminációt tiltó szabályoknak -, de nem okozhat többletteret a német autósoknak.
 
A koncepció egy korábbi változata szerint fizetőssé tették volna a teljes úthálózatot, de ezt az elképzelést a határ menti forgalom visszaesésétől tartó tartományok ellenállásának hatására elvetették.

Halottak napja - Sírmegváltás, temetői szolgáltatások

Halottak napjához közeledve egyebek között a temetők fenntartóinak feladatáról, a sírhelymegváltásról és a temetkezési szolgáltatások díjáról közölt tudnivalókat a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.

A temetőfenntartó feladata, hogy karbantartsa a temető használatához szükséges építményeket, közműveket, utakat, egyéb létesítményeket, valamint a zöldfelületeket, szükség szerinti felújítsa és gondozza azokat, elszállítsa a hulladékot és biztosítsa a vizet - írták az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban

  Felhívták a figyelmet arra, hogy ha valakinek a temető fenntartásával, üzemeltetésével vagy a hamvasztóüzemi tevékenységgel kapcsolatban észrevétele van, az az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (vagy fővárosi kerületi) hivatalához fordulhat.

  A sírhelymegváltással nem szerezhető meg a terület tulajdonjoga, csak meghatározott időre szóló rendelkezési jog. A használati idő nem lehet kevesebb, mint a koporsós temetés napjától számított huszonöt év, sírbolt (kripta) esetén hatvan év, urnafülke és urnasírhely esetén tíz év, urnasírbolt esetén húsz év - olvasható a közleményben.
  
Hozzátették: önkormányzati rendelet vagy temetőszabályzat hosszabb időtartamot is meghatározhat, és van lehetőség a lejárat után meghosszabbításra, újraváltásra. Mind a megváltás, mind az újraváltás a temető tulajdonosánál kezdeményezhető.
 
 Kifejtették: a sírjellel (síremlék és tartozékai, emlékoszlop) az rendelkezik, aki a temetési hellyel. Ha valaki nem váltja meg újra a sírhelyet, és a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, hat hónap elteltével a temető tulajdonosa értékesítheti a sírjelet. Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos köteles kártalanítani azt, aki a sírhelyet megváltotta.
  
A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa vagy üzemeltetője gondoskodik. Ha a sírhelyet nem váltják meg újra, akkor az ott eltemetett holttestet vagy urnát a kiürítésre megjelölt időpont után hat hónappal közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.
  
A temető tulajdonosa - köztemető esetében az önkormányzat - állapítja meg a temetési hely és az újraváltás díját, a temetői létesítmények, szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat, valamint a temetőbe behajtás díját.

Emelkedett a gázolaj ára

Emelte bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt. pénteken, a 95-ös benziné nem változott.

Az emeléssel a gázolaj átlagára 401-402 forintra nőtt, a 95-ös benziné 382-383 forint maradt.     A Mol legutóbb szerdán változtatott az árakon, akkor a 95-ös benzin árát bruttó 3 forinttal csökkentette, a gázolaj nagykereskedelmi ára nem változott.    
A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

A Digi Kft. megkapta a mobilhálózat üzemeltetéséhez az engedélyt

A Digi Kft. átvette a hang- és adatátvitelre is alkalmas frekvenciák használatához és hálózatok üzemeltetéséhez szükséges rádióengedélyt, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) október 16-án aláírta a céggel a hatósági szerződést - közölte az NMHH csütörtökön honlapján.

A Digi Kft. az 1800 megahertzes (MHz) frekvenciatartományban 10 MHz-nyi blokk használati jogát nyerte el húsz évre 10 milliárd forintért az NMHH pályázatán.
  
A szolgáltató október 21-én kapta meg a frekvenciakijelölést, amely alapján az elnyert frekvenciatartományban hang- és adatszolgáltatásra is alkalmas rádióhálózatot telepíthet. A Digi az október 29-én az NMHH-tól átvett rádióengedély birtokában az eddigi három mobilhálózat mellett egy új, negyedik hálózat üzemeltetésére szerzett jogot.

  A közlemény szerint a Digi az elnyert frekvenciasávon versenyképes hang- és adatszolgáltatást nyújtó, országos, megbízható hálózat létrehozását kezdi meg.
  
A közleményben idézik Ryszka Sambor ügyvezető igazgatót, aki az engedély átvételekor elmondta, hogy a társaság célja "a kezdetektől alkalmazott stratégia követése: minőségi szolgáltatás nyújtása fogyasztóbarát árakon." Szavai szerint az új szolgáltatásoknál a legmodernebb technológiát alkalmazva az adatkapcsolat akár 40 megabit/másodperces is lehet majd. A cég, a hosszú távú megtérülésre alapozva, stabilan tartható kedvező árakat kíván kialakítani.
 
 Az NMHH a közleményben hangsúlyozza: a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy egy új belépő mobilizálja, felpezsdíti a piacot, fokozza az árversenyt, és új szolgáltatások megjelenését generálja. A szolgáltatók és a szolgáltatások sokszínűsége hozzájárul a fogyasztói jólét és a magyarországi vállalkozások versenyképességének növeléséhez, a fogyasztókért folytatott piaci verseny pedig a szolgáltatások árának csökkenését is eredményezheti.
 
 "Az NMHH és a magyar fogyasztói közösség számára is kiemelten fontos, hogy tovább nőjön az adat- és infokommunikációs szolgáltatások hozzáférhetősége, amely biztosítja az információs javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét" - olvasható a hatóság közleményében.
  
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság összesen 130,6 milliárd forintért értékesítette szélessávú mobil-adatforgalomra alkalmas frekvenciakészletét a májusban kiírt pályázaton, amelynek nyerteseit szeptember 29-én hirdették ki. A Digi Kft. mellett a Magyar Telekom három frekvenciacsomagra nyert használati jogosultságot, összesen 58,65 milliárd forintért, a Telenor egy frekvenciacsomagot kapott 31,725 milliárd forintért, a Vodafone két frekvenciacsomagot nyert el 30,225 milliárd forintért. A szolgáltatók 2034-ig jogosultak használni a frekvenciákat.
  
A Telekom elsőként vette át október 17-én a szükséges engedélyeket, és másnap már használatba is vette az elnyert frekvenciákat.
 
 A másik két szolgáltatóval, a Telenorral és a Vodafone-nal még folynak az egyeztetések.
 
 A hatóságnak a pályázati eredmény közzétételétől számítva 50 napja van  szerződést kötni a nyertes szolgáltatókkal.

Az internetadó előfizetésenkénti felső határa 700, illetve 5000 forint

Az internetszolgáltatásra jövőre kiterjesztendő távközlési adóra előfizetésenként vezetik be

 a felső határt, amely magánszemély előfizetők esetében 700 forint, nem magánszemély előfizetők esetében 5000 forint lesz, hasonlóan a telefonszolgáltatásoknál már érvényben lévő szabályokhoz - derül ki az Országgyűlésnek csütörtökön beterjesztett 2015. évi költségvetési törvényjavaslatból.

 
Az adó ugyanakkor csökkenthető lesz a megfizetett társasági adóval. A javaslat ebből származóan mintegy 25 milliárd forint költségvetési bevétellel számol.
    A pénzügyi tranzakciós illeték esetében az elektronikus fizetési módok elterjedésének növelése érdekében a bankkártyás vásárlások illetékmentessé válnak, bankkártyánként évi egyszeri illeték megfizetése szükséges.
    Az energiaadó esetén a vonatkozó európai uniós irányelv adta lehetőség kihasználásával visszaigényelhetővé válik az építőanyag-, kerámia- és üveggyártó vállalatok által felhasznált földgáz, villamos energia és szén energiaadója.

A kecsege, a galóca és a vágó durbincs verseng az év hala közönségszavazáson

A kecsege, a galóca és a vágó durbincs verseng az év hala címért, amelynek odaítéléséről a Magyar Haltani Társaság honlapján szavazhatnak az érdeklődők.

A korábbi győztes nyúldomolykó, kősüllő, széles kárász, menyhal és magyar bucó után most újabb fajok vetélkednek a szavazatokért. Közülük a porcos belső vázú kecsege a világszerte veszélyeztetett tokfélék képviselője. A magyarországi folyókban egyre csökken az állománya, ezért 2014-től már nem fogható, kézre kerülő példányait vissza kell engedni - mondta el Harka Ákos, a szervezet elnöke csütörtökön az MTI-nek.
  
A galóca a Duna vízrendszerének "bennszülött" hala, egyben a világ legnagyobb termetű pisztrángféléje. Magyarországon a Tisza legfelső szakaszán él egy kisebb önfenntartó állománya, másutt csak alkalmilag fordul elő. Ritkasága miatt 1974-től védett, 1996-tól fokozottan védett faj. 2012-ben az év halának választották Ausztriában.
  
A vágó durbincs kis termetű, fogyatkozóban lévő sügérféle, amelynek két közeli rokona, a széles és a selymes durbincs már eddig is oltalom alatt állt. A 2014-től érvényes új halászati szabályozás e védelmet a vágó durbincsra is kiterjesztette.
 
 Harka Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy szavazni a társaság honlapján (http://haltanitarsasag.hu) lehet, amely a választható fajok képe mellett információval szolgál azok környezeti igényeiről, hazai elterjedéséről és jelentőségéről is. A szavazás az év utolsó napján zárul, végeredményét 2015. január 1-jén hirdeti ki a Haltani Társaság.
 
 A szervezet honlapján szereplő adatok szerint az október elején meghirdetett versengés jelöltjeit eddig csaknem 2100 szavazattal támogatták az érdeklődők. A népszerűségi listát jelenleg 62 százalékkal a kecsege vezeti, miközben a második helyen álló galóca a voksok 23, a sereghajtó vágó durbincs pedig 15 százalékát kapta.
 
 Az akció célja a Kárpát-medence őshonos halainak ismertebbé tétele, a természeti értékek tudatosítása. Mindhárom jelölt méltó a megtisztelő címre - hangsúlyozta Harka Ákos. Hozzátette, évről-évre horgászok és szakemberek javaslata alapján választják ki a szavazásra érdemes három halat. A szempontok között elsődleges, hogy a hármasból mindig akadjon őshonos, a horgászok által kedvelt, illetve védett hal.

Az eddigi legnagyobb számítógépes biztonsági gyakorlat Európában

Európa eddigi legátfogóbb számítógépes biztonsági gyakorlatát tartják meg csütörtökön 29 ország mintegy 200 szervezetének és 400 szakemberének részvételével - derül ki az Európai Bizottság közleményéből.

Az Európai Unió Hálózat- és Információbiztonsági Ügynöksége (ENISA) által szervezett Cyber Europe 2014 elnevezésű, egész napos szimulációs gyakorlaton a résztvevők azt tesztelhetik, hogy mennyire készültek fel a kibernetikai támadások elhárítására.
  
A gyakorlaton köz-, illetve magánszférában tevékenykedő szakértők, többek között számítástechnikai biztonsági ügynökségek, hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító nemzeti csoportok, minisztériumok, távközlési vállalatok, energiaszolgáltatók, pénzügyi intézmények és internetszolgáltatók valósághű, nagy léptékű "kiberbiztonsági" helyzetekben tesztelik eljárásmódjaikat és képességeiket.
  
A Cyber Europe2014 a legnagyobb és a legösszetettebb az Európában rendezett ilyen típusú gyakorlatok között. A gyakorlaton több mint 2000, az államok működését és az emberek mindennapi tevékenységét alapjaiban érintő "kibereseményt" kell kezelni. A gyakorlat feladatai között olyan válsághelyzetek megoldása szerepel, mint alapvető jelentőségű energia-, vagy távközlési infrastruktúrák elleni támadások, online szolgáltatások megtagadását célzó akciók, kibernetikai támadási műveletekről szóló hírszerzési jelentések és médiatudósítások kezelése, honlapok megrongálása, bizalmas információk kiszivárogtatása.
  
A Cyber Europe 2014 decentralizált, azaz a tesztfeladatok megoldására a gyakorlatellenőrző központ koordinálásával Európa-szerte egyszerre több központban kerül sor. A gyakorlat során tesztelik az európai szintű műveletiinformáció-megosztást célzó uniós együttműködési eljárásokat is.
  
Az ENISA egy 2013-as jelentésében kiemelte, hogy a fenyegetésforrások egyre kifinomultabb támadásokat indítanak, és egyre fejlettebb eszközöket használnak.
  
Tavaly majdnem egynegyedével nőtt a globális webalapú támadások száma, az adatokkal való visszaélések száma pedig 61 százalékkal emelkedett 2012-höz képest. A nyolc legnagyobb visszaélés mindegyike több tízmilliós nagyságrendű adatveszteséggel járt, és 552 millió személy adatai kerültek illetéktelenek kezébe.

Német, brit és osztrák lapok az internetadóról

Németországban az internetadó elleni tüntetéssel kapcsolatban közölt kommentárt a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), a liberális Süddeutsche Zeitung és a Handelsblatt című üzleti lap, és beszámolót közölt a Spiegel Online hírportál.

 

 
A FAZ Magyarország dolga címmel közölte Stephan Löwenstein kommentárját, aki szerint Magyarországon "az egészséges civil társadalom jele", ha több tízezren tüntetnek egy kormányzati intézkedés ellen, amit "egyes túlzások" miatt szükséges rögzíteni. Az pedig, hogy éppen az internethasználat megadóztatása "hajtja a barikádokra" az embereket, a médiumról alkotott felfogásról tanúskodik - tette hozzá, megjegyezve, hogy Németországban párt is alakult, amikor az állam megpróbálta kiterjeszteni szabályait az internetre.
 
  Így "meglehet, hogy az Orbán-kormány bumerángot dobott el, amelyet nehéz lesz elkapni", de a sajtószabadsághoz semmi köze az ügynek" - írta a FAZ szerzője.
   
Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak és partnereinek alapos vizsgálat után akkor kell felemelni a szavukat, ha hatalmi visszaéléssel felpuhítják a demokratikus szabályokat, "ami - és ez éppen elég baj - már előfordult Magyarországon", egy adóügyi vitának viszont azon a szinten kell maradnia, ahová tartozik, vagyis a tagállami politika szintjén.
   
A Handelsblatt című üzleti lap Digitális kőkorszak címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar kommentárját, aki kiemelte: a tervezett adó következménye az lehet, hogy nem használhatják korlátlanul az internetet elsősorban a fiatalok és az alacsony jövedelműek, aminek révén tovább növekszik az állami ellenőrzés alatt álló vállalkozások, köztük a közszolgálati műsorszolgáltató befolyása, ennélfogva az internetadó "nem más, mint támadás a sajtó- és az információs szabadság ellen" - fejtette ki.

   Orbán "galád játéka annyira átlátszó, hogy a lakossági ellenállást nem lehet egykönnyen megtörni" - hangsúlyozta. Úgy vélte, Orbán egyre erősebb politikai elszigeteltségbe taszítja az országot, az új adót pedig akár a moszkvai vagy pekingi vezetés is kitalálhatta volna. Orbán nem is titkolja Putyin iránti "csodálatát", pártjában pedig vannak erők, amelyek már az ország EU-tagságát is megkérdőjelezik. Ez "a jobboldali populista politika szinte logikus következménye volna", hiszen "+Orbánisztán+ még nem találta meg a helyét a demokrácia és a szabadság európai értékközösségében" - emelte ki.
    A Süddeutsche Zeitung Elszámítva címmel közölte Cathrin Kahlweit kommentárját, aki hangsúlyozta: Orbán Viktor az utóbbi években azt a benyomást keltette, hogy a nemzetközi konszernektől elvesz, a magyaroknak pedig ad, és megvédi a népet az uniós bürokratáktól és nagybankoktól, az internetadóval viszont a kormány "egyértelműen elszámította magát". Ezúttal úgy tűnik, a miniszterelnök elveszítette az érzékét az iránt, hogy mit lehet keresztülvinni, és nemcsak azokat hívta ki maga ellen, akik "amúgy is elutasítják Európa-ellenes kurzusát", hanem "saját híveit is" - tette hozzá.
   
A Spiegel Online Orbán baja az internetezőkkel címmel közölte Keno Verseck összeállítását, amely szerint Orbán Viktort "hideg zuhanyként érték" a demonstrációk, és egyelőre nem lehet felmérni, hogy azok mennyire veszélyeztethetik hatalmát.
  
 Kifejtette: "egyes megfigyelők máris párhuzamot vonnak a kijevi Európa-Majdan mozgalommal", és az internetadó sokak számára csak alkalom, hogy tiltakozzanak "Orbán-Magyarország" korrupciós ügyei és önkénye ellen, amellyel a kormányzó többség "sorra hozza az antidemokratikus törvényeket és különadókat vezet be".
http://www.spiegel.de/netzwelt/netzpolitik/ungarns-internetsteuer-massenprotest-verunsichert-orbans-partei-a-999917.html
   
Orbán Viktor "rombolási listájának" első helyén a jelek szerint a nyugati demokratikus modell áll - írta csütörtöki elemzésében a The Guardian. A vezető baloldali liberális brit napilap által a "Budapesti ősz: a demokrácia kiüresítése Európa szélén" címmel közölt írás szerint miközben szerte Európában összeomlóban van a politikai osztályba vetett közbizalom, a magyar kormányfő helyzete egyedülállónak mondható: tehetséges, népszerű erős ember, a leghatalmasabb választói mandátummal az Európai Unión belül, akinek nem kell bajlódnia a darabjaira hullott, morális csődhelyzetbe került balközép ellenzékkel.
  
 Számos bírálója szerint azonban Orbán elhíresült romániai beszéde, amelyben a miniszterelnök halottnak nyilvánította a nyugati modellt, és a kínai, az orosz, a török és a szingapúri önkényuralmi rendszereket jelölte meg követendő példaként, a demokrácia kiüresítését jelenti, a pluralizmusra hasonlító látszat megtartásával, de az összes kulcsfontosságú hatalmi eszköz ellenőrzés alá vonásával - áll a The Guardian írásában.
 http://www.theguardian.com/world/2014/oct/29/budapest-viktor-orban-democracy-edge-hungary
  
 A magyarországi internetadó a putyinizmus úri formája - írja Gregor Mayer a Der Standard című liberális osztrák lap budapesti tudósítója. Kommentárjában megjegyzi: a kormányfő úgy érzi, a digitális dzsungelből átláthatatlan veszélyek fenyegetik. A szerző szerint Orbán Viktor igen ravasz, mivel az internetet nem lehet betiltani vagy szűrni, mint Észak-Koreában vagy Iránban, török mintára vezetett be adót, hogy így fossza meg a kisembereket a világhálótól. A hatalmas tüntetési hullámmal, amelyet Orbán Viktor legújabb adója idézett elő, azonban senki nem számolt - véli a cikk szerzője.
http://derstandard.at/2000007475769/Ungarns-Internetsteuer-Gentleman-Putinismus

Emléktáblát állítottak a sportban sikeres állatorvosoknak Budapesten

Az állatorvosok közül olimpiai, világ- és Európa-bajnoki címet nyer, továbbá világversenyeken a nemzeti válogatottal aranyérmet szerzett szövetségi kapitányok emléktábláját avatta fel csütörtökön a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara.

Az István utcai egyetemi központ főterén Sótonyi Péter dékán és Simicskó István sportért felelős államtitkár leplezte le a táblát, amelyen hat név szerepel a sportolóként rendkívül sikeresek listáján, s három állatorvos nyert világversenyt nemzeti csapat szakvezetőjeként.
  
Együttvéve hat olimpiai, nyolc világbajnoki és 11 Európa-bajnoki aranyérem gazdái szerepelnek az emléktáblán, így három vízilabdázó, Konrád János, Sárosi László és Faragó Tamás, két úszó, Hargitay András és Wladár Sándor, valamint a tornász Magyar Zoltán - mondta a dékán, kitérve rá, hogy az olimpiát és Európa-bajnokságot nyert Konrád Jánost betegsége tartotta távol az ünnepségtől, a kétszeres ötkarikás aranyérmes, háromszoros vb- és háromszoros Eb-első Magyar Zoltán pedig külföldi útja miatt nem tudott megjelenni az eseményen.

   Az emléktáblán Faragó Tamás kettős minőségében is szerepel, mivel pólósként olimpiai bajnok lett, szövetségi kapitányként pedig világ- és Európa-bajnoki címig vezette a női válogatottat. Tóth Gyula szintén vb- és Eb-győztes női csapat szakmai irányítója volt, míg Kemény Dénes kapitányként a férfi vízilabda-válogatottal nyert - egy világbajnokság és két Európa-bajnokság mellett - három olimpiát is.

  "Fontos esemény ez, valóban ünnepi pillanat, hiszen egy egyetem állít emléket olyan kiváló embereknek, akik példaképek, s akik nemcsak a sport világában, hanem az állatorvoslás tudományában is maradandót alkottak" - hangsúlyozta ünnepi beszédében Simicskó István.

Befejeződött a Motorola Mobility megvásárlása

A Lenovo és a Google bejelentette, hogy lezárult a Motorola Mobility akvizíciója - szerepel a Lenovónak az MTI-hez csütörtökön eljutatott közleményében.

A Lenovo teljes tulajdonú leányvállalatként fogja működtetni a Motorolát, amelynek székhelye Chicagóban marad. A Motorola világszerte 3500 munkavállalót foglalkoztat.

 A Lenovo várakozásai szerint a Motorola márka, a Motorola okostelefon portfóliója, és a tervezett Motorola termékek akvizíciója a világ harmadik legnagyobb okostelefon-gyártójává teszi a Lenovót.
 
Liu Jun, a Lenovo Mobile Business Group elnöke szerint várhatóan több mint 100 millió mobileszközt (okostelefonokat és táblagépeket) adnak el idén, kihasználva a Lenovo vezető piaci pozícióját Kínában, és a Motorola erős jelenlétét a fejlett országokban, köztük az Egyesült Államokban.
 
A Lenovo nagyjából 2,91 milliárd dollárért veszi meg a Motorolát. A vételárból 660 millió dollárt készpénzzel fizettek ki, és 750 millió dollár összértékű Lenovo részvényt adtak át Google-nak. A fennmaradó 1,5 milliárd dollárt hároméves kötelezvény formájában fizeti meg a Lenovo.

Milliárdos áfacsalással gyanúsított házaspárt fogott el a NAV

Egy szegedi könyvelő és férje irányította bűnözői csoportot leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a cukor, étolaj és húsipari termékek áfájával csaló gyanúsítottak egymilliárd forintot meghaladó kárt okoztak a költségvetésnek.

    
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint tíz hónapos előkészítő munka eredményeként sikerült leleplezni az adóminimalizáló elkövetői kört. A szegedi könyvelőnő és férje által irányított szerb cégvezetők étolajat, cukrot és húsipari termékeket importáltak Horvátországból és Szlovákiából, majd több magyar strómancégen keresztül multinacionális vállalatoknak értékesítették az árut.
 

   

Azt írták: a jól ismert módszer szerint a Kunhegyesre és Szegedre bejegyzett vállalkozások a nettó áron beszerzett import árut már áfával növelt áron adták tovább a láncolat következő tagjának, míg könyvelésükben a vásárlást belföldi beszerzésnek tüntették fel, az értékesítésből származó bevétel után pedig nem fizettek adót.
    

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei adórevizorok jelzése alapján indult nyomozásban 60 nyomozó 15 helyszínen tartott házkutatást, köztük könyvelő- és ügyvédi irodákban. Adórevizorok és informatikai szakemberek segítségével könyvelési iratokat foglaltak le, és számítógépes adatokat mentettek le.
    

A pénzügyi nyomozók elsőként a könyvelőt és házastársát hallgatták ki gyanúsítottként különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt. A Szolnoki Járásbíróság elrendelte előzetes letartóztatásukat, bankszámláikat zárolták - közölték.
    

Az akció keretében a pénzügyi nyomozók három kamion cukrot és egy kamion étolajat is lefoglaltak.
    

A közleményben megjegyezték: az észak-alföldi régióban három év alatt ez a huszonnegyedik olyan körbeszámlázásos technikával dolgozó bűnözői csoport, amelyet leleplezett a NAV.

forrás: MTI - kép: 

Görbicz Anita gyermeket vár

Gyermeket vár Görbicz Anita, a Bajnokok Ligája-győztes Győri Audi ETO KC világklasszis kézilabdázója.

    

Klubja csütörtöki közleménye szerint a játékos elérkezettnek látta az időt a családalapításra, és az egyesülettel, valamint a válogatott szövetségi kapitányával egyeztetve az elkövetkező időszakban az anyaságra koncentrál.
    

"Húsz évig a kézilabda játszotta a főszerepet az életemben, és most úgy éreztem, itt az ideje más szerepet is vállalnom. Nagyon boldog vagyok, hiszen a baba egészséges, és én is jól érzem magam, mert már nagyon vártam a jó hírt. Elhatározásomat a nyár elején a klubommal, és Németh András szövetségi kapitánnyal is egyeztettem, akik elfogadták a döntésemet, így a jelenlegi szezonra ennek fényében készültünk. Mérkőzést már nem vállalok, de az edzéseket folytatom az orvosom által jóváhagyott terheléssel." - nyilatkozta a 31 éves irányító.
    

"Mindkét szemem nevet, még akkor is, ha Anita kiesése nehéz feladatok elé állít bennünket" - mondta Kelecsényi Ernő, a Győri Audi ETO KC elnöke. "Azonban az elmúlt hónapokban volt időnk felkészülni a hírre, az idei csapatunkat is ennek tudatában állítottuk össze: ezért szerződtettük Macarena Aguilart harmadik irányítónak."
    

Hozzátette: a csapat kapitányára a továbbiakban is számítanak.
    

A győri csapatból szintén gyermeket vár egy másik világklasszis, a norvég kapus, Katrine Lunde.
    

Németh András szövetségi kapitány a szövetség honlapján elmondta: sok boldogságot kíván a játékosnak.
    

"A válogatott szurkolói gyarapodtak, hiszen Anita lesz talán a csapat legnagyobb drukkere a decemberi Európa-bajnokságon. A pályán nem lehet velünk a tornán, így természetesen ez komoly feladat elé állít minket" - fogalmazott.
    

Hangsúlyozta: mostantól azon lesznek a játékosokkal és a stábbal együtt, hogy nélküle is versenyképes és eredményes csapattal állhassanak ki a magyar-horvát közös rendezésű Eb-n.

forrás: MTI - kép: www.metropol.hu

Alsónémedi - Karambol miatt lezárták az 5-ös főutat Alsónémedinél

Egy kisteherautó és egy személyautó frontálisan ütközött az 5-ös főúton Alsónémedi térségében csütörtök reggel, egy ember megsérült, teljes útzár van érvényben - közölte a Pest megyei katasztrófavédelem szóvivője az MTI-vel.

    

Csámpai Attila tájékoztatása szerint mindkét járműben csak a sofőr utazott. A nyomdai termékeket szállító teherautó vezetőjének nem lett baja, ám a személyautó sofőrjének az első jelentések szerint kritikus az állapota, a mentők a helyszínen ápolják.
    

A főút 27-es kilométerszelvényénél történt baleset helyszínén a dabasi tűzoltók segítik a mentést. Az érintett útszakaszt lezárták, érdemes kerülni - tette hozzá a szóvivő.

forrás: MTI - kép: 

net, net, internet...

Fonyódi naplemente

Emelkedik a gázolaj ára

Emeli bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt. pénteken, a 95-ös benziné nem változik – értesült piaci forrásokból az MTI szerdán.

   
Az emeléssel a gázolaj átlagára 401-402 forintra nő, a 95-ös benziné 382-383 forint marad.     A Mol legutóbb szerdán változtatott az árakon, akkor a 95-ös benzin árát bruttó 3 forinttal csökkentette, a gázolaj nagykereskedelmi ára nem változott.     A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

Pécsett kezdődik az Illés 50 című jubileumi koncertsorozat

Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs és Bródy János részvételével Pécsen, a Kodály Központban indul 2015. február 7-én az Illés 50 turné Magyarországon – jelentették be a koncert szervezői szerdán a baranyai megyeszékhelyen. 

 
Rosta Mária, a szervező Zikkurat Színpadi Ügynökség vezetője elmondta, hogy legfeljebb hat-hétállomásosra tervezik azt a magyarországi turnét, amelyet az Illés zenekar oszlopos tagjainak részvételével indítanak útjára az együttes megalapításának ötvenedik évfordulója alkalmából.     Kitért arra, hogy február 7-én a pécsi Kodály Központban adandó kétórás koncerten mintegy ezer néző harminc Illés-dalt hallgathat meg a legendás előadók és a fiatalabb generáció tolmácsolásában.     Rosta Mária felidézte: ugyanez a produkció komoly sikert ért el idén augusztusban Kolozsváron, ahol 25 ezer ember vett részt koncerten, ezért is döntöttek úgy, hogy a jubileumi évforduló tiszteletére az anyaországban is megörvendeztetik a közönséget. A Pécs után következő koncertek számáról és helyszínéről még tárgyalnak - mondta el az MTI kérdésére az ügynökség vezetője.
    A Kodály Központban a három Illés-tagon kívül olyan művészek lépnek színpadra, mint Feke Pál, Vastag Tamás, Nagy Sándor, Serbán Attila és Szabó Ádám. A klasszikus nóták nagyjából hatvan százalékát adják elő a legendás tagok, míg a többi a fiatalok tolmácsolásában csendül majd fel.     Bródy János felidézte: az Illés együttes megalakulása nem köthető pontos dátumhoz, 1964 és 1965 fordulóján állt össze a zenekar a jól ismert felállásban. Mint fogalmazott, 1965 nyarán, a négyszámos Illés-kislemez megszületése számít a magyar rocktörténelem origójának, ettől kezdve írtak magyar dalokat a műfajban.     Szörényi Levente újságírói kérdésre elmondta: új dalokkal nem készülnek, hanem kizárólag a klasszikus, jól ismert nótákat adják elő.     Szörényi Szabolcs arról beszélt, hogy a hatvanas évek végén koncertezett utoljára az Illés a baranyai megyeszékhelyen, de mindig jó élményekkel távoztak Pécsről.     Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester kiemelte, hogy azért ajánlották fel a szervezőknek a Kodály Központot, mert Magyarország egyik legjobb akusztikájú hangversenyterme található benne, s a jubileumhoz illő, magas színvonalú hátteret tud biztosítani az intézmény.

Buszmegálló Méntelek közelében

Kis Polskiból házilag készített buszmegálló a Kecskeméthez tartozó Méntelek közelében 2014. október 15-én. 

 
forrás: MTI
kép: Máthé Zoltán

Fizetni kell a szerzői jog hatálya alá tartozó online tartalmakért

Az Európai Bizottság (EB) várhatóan 2016-ra törvényjavaslatot dolgoz ki a szerzői jog hatálya alá tartozó online tartalmak védelméről és a jogtulajdonosok díjazásáról, a szellemi tulajdon használatáért magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is fizetni kell majd - mondta egy keddi interjúban a november elsején hivatalba lépő új EB digitális gazdaságért és társadalomért felelős tagja.

    

A német Günther Oettinger a Handelsblatt című üzleti lapnak elmondta, hogy az uniós jogszabály előkészítésének első szakaszában meg kell határozni a szellemi tulajdonnak az online környezetben használható fogalmát és szabályozni kell a szerzők, alkotók jogait. Ezután következik majd a jogdíjfizetés rendszerének kialakítása, a fő elv pedig az, hogy a magánfelhasználóknak és vállalkozásoknak is fizetni kell a szellemi tulajdon használatáért.
 

    

Így például "ha a Google az EU-ból származó szellemi tulajdont használ fel, akkor az EU megvédheti ezt a tulajdont és használatáért díjat kérhet” - mondta Oettinger.
    

A megfelelő megoldáshoz "meg kell találni az egyensúlyt az internethasználók érdeke, és a szellemi és művészi alkotások tulajdonosainak érdeke között. Ez nehéz, és legalább a teljes következő évet igénybe veszi" - tette hozzá.
    

A helyzet összetettségét mutatja, hogy "az utóbbi öt évben az EB különböző főigazgatóságainak nagyon eltérő elképzelései voltak", ezért végül a területért felelős belső piaci biztos, Michel Barnier nem is terjesztett elő jogszabálytervezetet, hanem az új EB-re hagyta az ügyet, amelyet azonban most mindenképpen rendezni kell, mert "a szerzői jog a növekedés és a foglalkoztatottság egyik kulcsa" - mondta Günther Oettinger.
    

A szerzői jogot jelenleg tagállami keretben szabályozzák, és az országonként eltérő jogi környezet miatt eddig nem is alakulhatott ki valódi digitális belső piac az EU-ban, ami egyebek között abban mutatkozik meg, hogy külföldi IP-címről sok esetben nem érhetők el a filmeket, zenét, könyveket kínáló vállalkozások szolgáltatásai, és így alig tudtak kifejlődni országhatárokon átívelő szolgáltatást nyújtó, szellemi termékek felhasználására építő internetes vállalkozások - írta a Handelsblatt.
    

Az ilyen cégek nemcsak a sok különböző szabályozással szembesülnek, hanem a szerzői jogokat kezelő érdekképviseletek, szervezetek hosszú sorával is. Günther Oettinger szerint ezen a területen is változásra van szükség, egységes szabályozást kell kialakítani, a szerzői jogi szervezetek előtt pedig meg kell nyitni azt a lehetőséget, hogy a belső piac egészén tevékenykedhessenek.
    

Ennek révén egy online tartalomszolgáltatónak elég volna csak egy szerzői jogi szervezettel szerződést kötni ahhoz, hogy az EU teljes területén hasznosíthasson az EU-ban keletkezett szellemi termékeket.
    

Az új, egységes szabályozás révén az EU sokkal vonzóbb lehet az internetes szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásoknak, a szellemi tulajdon hasznosítására szakosodott szervezetek pedig versenyhelyzetbe kerülnének. Ez "ugyan nem rögtön az első lépésben valósulna meg, de a digitális belső piac kiteljesítésével el kell érni azt, hogy a szellemi termékek tulajdonosai több szolgáltatóval (szerzői jogvédő irodával) tárgyalhassanak a jogok hasznosításáról" - mondta a német konzervatív CDU politikusa, aki a búcsúzó, José Manuel Barroso vezette EB-ben az energetikai ügyekért felelős biztosként dolgozott.

forrás: MTI - kép:  www.theapricity.com

Új kilátó épült a Pilisben

Tizenhét méter magas új kilátót alakítottak ki a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján, a Pilis-tetőn. A Boldog Özséb-kilátót kedden adták át a nagyközönségnek.

    
Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője az MTI-nek elmondta: a természetjárás és a parkerdő-gazdálkodás emblematikus helyszínén, a 756 méter magas Pilis-tetőn most átadott kilátó egy meglévő vasbeton geodéziai torony átalakításával jött létre több mint nettó 50 millió forintos beruházásból, amelyet a Pilisi Parkerdő Zrt. felerészben saját, felerészben pályázati forrásból finanszírozott.
    

Az új kilátószerkezet látogatószintje 13 méter magasan van, a 3 méter széles körgyűrű területe mintegy 50 négyzetméter. A látogatószinthez új, fából készült lépcsősor vezet, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, amelyek egységes homlokzatot képeznek. A lépcső gerendái acélszerelvényekkel kapcsolódnak a meglévő vasbeton falhoz és a faszerkezethez, a lépcsőfellépőt és a járófelületet csúszásmentesen alakították ki.
    

A szóvivő kiemelte: a felfelé igyekvők előtt fokozatosan nyílik meg a Pilis-tető körül elterülő táj, és egymás után pillanthatják meg a Vörösvári-medencét vagy a Budai-hegységet.
    

Lomniczi Gergely a névadó a Boldog Özséb névről megjegyezte, hogy a legtöbb középkori kolostorrom a Pilisben a Magyar Pálos Rendhez köthető, hiszen az Özséb esztergomi kanonok nevéhez fűződő rend 13. századi alapítása részben ide kötődik.
    

A parkerdő munkatársa kitért arra is, hogy a Pilis-tetőn a nyolcvanas években katonai bázis működött, amelynek romjai a mai napig csúfítják a környezetet. Az erdészeti társaság több millió forintot fordított a terület kár- és veszélymentesítésére, a teljes rehabilitálásához ennél nagyságrendekkel nagyobb forrásokra lenne szükség. A megmaradt hangárok, épületmaradványok és a természetvédelmi oltalom miatt a kilátó csak a jelzett turistautakon közelíthető meg - hangsúlyozta Lomniczi Gergely.

forrás: MTI - kép: travelo.hu