A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természet. Összes bejegyzés megjelenítése

Az erdei fenyők illata enyhítheti a klímaváltozás hatásait

Az erdei fenyők erőteljes illata enyhítheti a klímaváltozás hatásait - állapították meg amerikai és finn kutatók, akiknek sikerült azonosítaniuk a folyamatot, amely során a fenyők által kibocsátott illatanyagok aeroszolokká alakulnak.

A klímaváltozásra vonatkozó tudományos ismeretekben tátongó egyik legnagyobb lyuk azzal kapcsolatos, hogy a légköri aeroszolok - a levegőben áramló egyszerű részecskék vagy folyadékcseppek - milyen mértékű hatással vannak a hőmérsékletre. A Nature című folyóiratban közölt tanulmány szerint ezek a részecskék azzal segítik elő a lehűlést, hogy visszaverik a napfényt az űrbe és hozzájárulnak a felhőképződéshez.
   
Az aeroszolok számos módon képződhetnek, többek közt vulkanikus tevékenység, illetve az ember általi szén- és olajégetés során. Egyik legjelentősebb, ám tudományosan legkevésbé ismert forrásuk az Észak-Amerikában, Észak-Európában és Oroszországban elterülő fenyőerdőket belengő édes illatú illékony vegyület - írta a BBC News.
   
Egy nemzetközi kutatócsoportnak most sikerült megfejtenie azt a "kémiai rejtélyt", amely révén ezek a gazdag illatok fényvisszaverő, hűsítő hatású részecskékké alakulnak. A kutatók azt már korábban megállapították, hogy ezek a részecskék az illékony szerves vegyületekből álló fenyőillat és az oxigén reakciója révén jönnek létre. A szakembereknek most sikerült megtalálniuk a folyamat "hiányzó láncszemét".
   
Olyan ultra alacsony párolgású szerves vegyületeket fedeztek fel az erdők levegőjében, amelyek rátapadnak minden felületre vagy részecskére, amely az útjukba kerül. Ezek a vegyületek olyan különleges szerkezettel bírnak, amellyel eddig nem találkoztunk - mondta a tanulmányban részt vevő Joel Thornton, a seattle-i Washingtoni Egyetem munkatársa.
   
"Kiderült, hogy ennek a szerkezeti különlegességnek köszönhető az a speciális tulajdonságuk, hogy képesek hozzátapadni a legapróbb részecskékhez is, és aeroszolokká duzzasztani azokat" - tette hozzá a szakember. - Úgy véljük, hogy a fenyőerdők növényzete által kibocsátott illékony vegyületek adják az erdő feletti aeroszolok nagyjából felét."
   
A tanulmány szerzői szerint mindez jelentős szerepet játszik az emelkedő globális hőmérséklet hatásainak csökkentésében. Mint hozzátették, úgy vélik, hogy a hűsítő hatás erősödni fog a jövőben. "Egy melegebb világban gyorsulni fog a fotoszintézis a növekvő szén-dioxid-szint jelenlétében, ami több növényzetet és ezáltal nagyobb mennyiségű kibocsátott vegyületet fog eredményezni" - mutatott rá a tanulmányt vezető Mikael Ehn, a Helsinki Egyetem munkatársa.
   
A kutatók finnországi erdők levegőjét vizsgálták és a németországi Jülich Kutatóközpont egyik légkamrájában is végeztek kísérleteket. Mint hangsúlyozták, a mostani felfedezés nem csodaszer a klímaváltozásra, hiszen az erdők egy idő után abbahagyják a kibocsátást, ha túl nagy nyomás alá kerülnek a hőség vagy a vízhiány miatt.

forrás: MTI

Több mint 15 ezren regisztráltak egy hét alatt az idei TeSzedd! akcióra


Egy hét alatt több mint 15 ezer önkéntes, 140 szemetes helyszín megtisztításával regisztrált az idei TeSzedd! országos szemétgyűjtési akcióra.

   
A TeSzedd! akciót hatodik alkalommal rendezik meg, ebben az évben április utolsó hétvégéjén várják az önkénteseket - hívta fel a figyelmet az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság.
   
A tájékoztatás szerint az országos akció célja megtisztítani az országot az illegálisan lerakott, eldobált szeméttől, valamint erősíteni az emberekben a környezet iránti érzékenységet.
   
A szemétgyűjtéshez szükséges eszközöket, a zsákokat és a védőkesztyűket most is a hulladékgazdálkodási igazgatóság biztosítja, amely gondoskodik a szeméttel megtöltött zsákok elszállításáról és ártalmatlanításáról is.
   
Regisztrálni önkéntesnek vagy koordinátornak az akció weboldalán, a www.teszedd.hu oldalon lehet április 18-ig.

Barlangok hónapja - program


A Barlangok hónapja elnevezésű eseménysorozat a barlangok világára, az évmilliók alatt létrejött felszín alatti képződményekre, valamint a barlangok élővilágának titkaira hívja fel az érdeklődők figyelmét márciusban.

A rendezvénysorozat keretében országszerte kedvezményes belépőkkel, vezetett programokkal várják a látogatókat - közölte a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága az MTI-vel.
   
Az Abaligeti-barlangban a 14 év feletti korosztály számára meditációs túrát szerveznek, amelynek keretében a barlang megismerése mellett a résztvevőknek alkalmuk nyílik 30 percen át gondolatokba, meditációba mélyülni a Bodó-hegy belsejében, 40 méterrel a felszín alatt.
   
Szakvezetés keretében lehet megismerni a különleges hangulatáról ismert Tettyei Mésztufa-barlangot is, amely részben a természet, részben az ember munkája nyomán nyerte el mai formáját.

A barlang megtekintését követően a megújult Pintér-kert Arborétumot látogathatják meg az érdeklődők, valamint részt vehetnek egy helytörténeti sétán is.
   
Az Abaligeti-barlangban mesés elemekkel átszőtt "manótúrára" várják a kisgyerekeket, akiknek egy "denevérfiú" mutatja be barlangok keletkezését, az Abaligeti-barlang különleges cseppköveit, a barlangi élőlényeket és a barlangban való tartózkodás összes szabályát.
   
Részletes programok a nemzeti park honlapján olvashatók

A fáknak is van belső órájuk

Az emberi szervezethez hasonlóan a fáknak is van belső órájuk, amellyel sejtjeik működését a napszakok váltakozásához tudják igazítani - állapították meg kutatók egy új tanulmányban.  


Az már régóta ismert, hogy a leveleknek van huszonnégy órás életciklusuk, a mostani vizsgálat azonban először mutatta ki ugyanezt egész fákról.
  
A tudósok tasmán kék gumifákkal hajtottak végre kísérleteket, amelyek eredményeként megállapították, hogy a fák minden valószínűség szerint saját belső órájukat használják víz- és szén-dioxid-gazdálkodásuk szabályozására.
  
A kutatók úgy vélik, hogy az ismétlődő ciklusok befolyásolhatják a klímaváltozásról készülő modelleket is. "Ha a huszonnégy órás ritmus érvényesül egy fa esetében, miért ne érvényesülne ugyanúgy egy egész erdőnél?"  - fogalmazta meg egyikük, Rubén Díaz Sierra spanyol fizikus.
  
A megfigyeléseket egy szélesebb kutatási program keretében végezték Ausztráliában, Sydney közelében. A fákat olyan termekben helyezték el, ahol ellenőrizni tudták a hőmérsékletet, a levegő páratartalmát és a fényviszonyokat. Arra voltak kíváncsiak, hogy mennyi szén-dioxidot vesznek fel, illetve mennyi vizet párologtatnak el a növények levélréseiken keresztül.
  
Az adatokat részben olyan éjszakákon rögzítették, amikor az ég borult volt, tehát a természeti feltételeket többnyire állandónak lehetett tekinteni, majd összevetették a mutatókat azokkal, amelyeket viharos, a hőmérsékletben és a páratartalomban drámai változásokat hozó éjszakákon gyűjtöttek.
  
Az eredmények szerint a fák szén-dioxid-felvétele és vízpárologtatása egyaránt csökkent az alkonyatot követő első hat órában, majd mindkét folyamat észrevehetően felerősödött a hajnalhasadást megelőző, hasonló hosszúságú időszakban - azokon az éjszakákon is, amikor a hőmérséklet és a páratartalom változatlan maradt.
  
Mivel a környezeti feltételek nem módosultak, a mennyiségi növekedést csak a biológiai óra működésével lehet magyarázni - idézte a LiveScience.com tudományos hírportál Víctor Resco de Diost, a Nyugat-sydneyi Egyetem kutatóját.
  
A vizsgálatban mesterséges ideghálózatokat - agyműködést utánzó szerkezeteket - vettek igénybe annak meghatározására, hogy a huszonnégy órás ritmus milyen mértékben befolyásolja a levélrések kinyílását, illetve a fák vízhasználatát.
  
A kísérletekben részt vevő tudósok meggyőződése, hogy felfedezésük fontos szempont lehet az éghajlatváltozás folyamatát modellező programok elkészítésénél. "A jelenlegi előrejelzések nem veszik számításba a napszakokat - hívta fel a figyelmet Rubén Díaz Sierra -, márpedig ha azoktól függ a fák szén-dioxid-fogyasztása, akkor az értelemszerűen módosíthatja a klímaváltozásnak az ökorendszerekre gyakorolt hatásáról készítendő modelleket."
  
forrás: MTI

Az eddig legnagyobb jégtömeg leválást észlelték a Jakobshavn gleccserről



Gleccserkutatók tanulmányozzák azt az óriási jégtömeget, amely a minap vált le a grönlandi Jakobshavn gleccserről, amelyből a feltételezések szerint annak idején kialakult az Atlanti-óceánban a Titanic katasztrófáját előidéző jéghegy.

   
A szakemberek szerint a mintegy 12,4 kilométernyi jégtömeg a legnagyobb jégtömbleválás, amelyet a világ leggyorsabban haladó gleccsere esetében észleltek. Műholdfelvételek szerint a leválás valamikor augusztus 13. és 19. között történt.
   
A Washingtoni Egyetem kutatói tavaly megállapították, hogy Jakobshavn a leggyorsabb gleccser a világon; 2013-as műholdfelvételek szerint naponta 46 métert, évente mintegy 17 kilométert halad előre a tenger felé, és 35 milliárd tonnányi jég törik le róla a nyílt  óceánba. A szakemberek szerint ez a gyors előrenyomulás a szárazföldről a tengerbe példanélküli, soha egyetlen grönlandi, észak- vagy déli-sarki gleccsernél vagy jégfolyónál nem tapasztalták ilyet. A Jakobshavn az Atlanti-óceáni jéghegyek 10 százalékát teremti elő.
   
Az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel műholdjai követik a jégtömb leválását.
   
Ekkora jégtömeg leválása grönlandi méretekben ugyan nagy, de az antarktiszi jégleválásokhoz képest kicsi, ott több ezer négyzetkilométernyi lapos jéghegyek válhatnak le az antarktiszi jégtakaróból.

http://www.bbc.com/news/science-environment-34041531

Halott csillagok összeütközéséből származhat az arany

Rendkívül nagy sűrűségű, halott csillagok összeütközéséből származhat a Földön található összes arany - állítják amerikai csillagászok, akik kutatási eredményeiket tanulmányban foglalták össze. 



Mindig is titokzatosság lengte körül, hogyan keletkezett az arany a világegyetem kialakulása során, mivel a többi elemtől - például a vastól és a széntől - eltérően nem a csillagok belsejében, nagy energiát igénylő fúzió eredményeként jött létre.

A rejtélyről most fellebbenhet a fátyol, mivel az egyesült államokbeli Cambridge-ben működő Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ (CfA) kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy két neutroncsillag "találkozása" egyfajta katalizátorként elindíthatja az univerzumban is ritka, értékes fém kiformálódásának folyamatát.

A neutroncsillag nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó, roppant sűrűre összepréselődött maradványcsillag. Az előd égitest magja a szupernóva-robbanáskor összeroppan, mérete jelentősen csökken, és mivel sem mágneses energiája, sem perdülete nem változik meg, a "haláltusa" közben keletkezett  neutroncsillag szédítő sebességgel forog, és óriási mágneses tere van. Tömege az elméleti számítások szerint 1-3 naptömeg közötti.

Az amerikai csillagászok Edo Berger vezetésével egy rövid gammasugár-kitörést (GRB) tanulmányoztak, amelyet az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) Föld körül keringő, Swift nevű űrszondája észlelt még júniusban. A gammakitörések a legfényesebb jelenségek a világegyetemben az ősrobbanás után.

A GRB 130603B jelű kitörés mintegy 3,9 milliárd fényévre történt a Földtől, és kevesebb mint a másodperc kéttizedéig tartott. A tudósoknak feltűnt, hogy a robbanást fokozatosan halványuló, főleg infravörös utófénylés követi. Úgy vélik, hogy a ragyogást olyan "egzotikus" radioaktív elemek okozták, amelyek összeütköző neutroncsillagokból kilökődött, neutronokban gazdag anyagból keletkezhettek.

A tanulmány társszerzője, Wen-fai Fong, a CfA továbbképzős diákja elmondta, hogy már régóta keresik a kapcsolatot a gammasugár-kitörések és a neutroncsillagok összeütközése között.

A GRB 130603B-ből származó radioaktív fényjelenség lehet ez az összekötő kapocs - közölte.

A csillagászok szerint a vizsgált gammakitörés során a naptömeg egyszázadának megfelelő mennyiségű anyag lökődhetett ki és szóródhatott szét az univerzumban - és annak egy része arany lehetett.

A LiveScience.com tudományos hírportál idézte Bergert, a tanulmány vezető szerzőjét, aki felfedte, hogy becslésük alapján a két neutroncsillag egyesülésekor annyi arany jöhetett létre, hogy az kitenné tíz Hold tömegét.

Figyelembe véve, hogy hány hasonló robbanás zajlott le a világegyetem születése óta, feltételezhető, hogy az univerzumban található összes arany gammasugár-kitörésekből származik - vonták le a következtetést a csillagászok, akik sajtókonferencián ismertették főbb megállapításaikat.

Tanulmányuk várhatóan az Astrophysical Journal Letters című kiadványban fog megjelenni.
forrás: MTI

Riadólánc indult a természetvédelem érdekében Európában

Riadólánc indult a természetvédelem érdekében Európa-szerte több száz szervezet részvételével, amelyek szerint az Európai Bizottság (EB) tervezett reformjai a rövid távú gazdasági haszonért feláldozhatják a természetvédelem eddig elért eredményeit - hívja fel a figyelmet keddi sajtóközleményében három természetvédelmi szervezet.


    A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország közös tájékoztatásában arra kéri a magyar állampolgárokat, vegyenek részt a bizottság által kezdeményezett konzultációban és álljanak ki a természeti értékek megőrzése mellett.
 
Az EB tervezett reformjaiban felmerülő gazdasági és politikai érvek évtizedeket visszalépve, ismét szembeállítják a természeti erőforrások védelmét a gazdasági fejlődéssel - írják. A rövid távú gazdasági szempontok szűklátókörűsége, az ésszerűtlen gazdasági növekedés kényszere drámaian megnöveli az esélyét annak, hogy elveszítjük az európai természetvédelem alapjait, eddigi eredményeit - figyelmeztetnek a szervezetek.
 
A közlemény szerint az EB online társadalmi konzultációt indított az állampolgári vélemények összegyűjtésére, amire alapozva újragondolják a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelveket. Awww.magyartermeszet.hu oldalon egy kattintással részt lehet venni a konzultációban, felszólítva az európai vezetőket, hogy ne gyengítsék a természeti örökség megőrzését garantáló jogszabályokat - olvasható a közleményben.
 
Az irányelvek eredeti formájukban az eddigi legátfogóbb és legnagyobb méretű természetvédelmi hálózat, a Natura 2000 alapját szolgáltatták. Ezek az irányelvek nem csupán az uniós természetvédelem alappillérei, de egyben Magyarország természeti értékeinek megőrzését is szolgálják - írják. Úgy vélik, az egy évtizede még példaértékű magyarországi természetvédelem közelmúltban tapasztalt lejtmenetét éppen az uniós természetvédelmi szabályozás képes fékezni, aminek "megreformálása" ezt az ellensúlyt is kiiktatná, így hazánkban a negatív hatás többszörösen érzékelhető lenne.
 
A közlemény idézi Halmos Gergőt, a MME vezetőjét, aki kiemelte: számos adat igazolja, hogy a természetvédelmi irányelvek jól működnek, ha megfelelően alkalmazzák őket, valamint bizonyított tény az is, hogy ezek a jogszabályok nem állnak a fejlődés útjában.
 
Megélhetésünk a természeti javakon alapszik, ha ezek megfelelő védelmét nem biztosítjuk, akkor saját jövőnket herdáljuk el - tette hozzá Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója a közleményben.
  
Farkas István, a MTVSZ ügyvezető elnöke közölte: arra kérnek mindenkit, nyilvánítson véleményt az Európai Bizottság felé

Délben indul a klímaváltozás elleni összefogás magyar honlapja

Délben kezdi meg működését Áder János államfő kezdeményezésére az a honlap, amelyen keresztül a klímaváltozás elleni összefogást támogathatják a magyarok - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön az MTI-vel.


    Áder János kedden jelentette be, hogy csatlakozik az Al Gore volt amerikai alelnök által indított kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy egymilliárd támogatót szerezzen az év végi, párizsi klímacsúcs előtt, ezzel ösztönözve a világ vezetőit a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás megteremtésére.
 
A köztársasági elnök akkor azt kérte, mindenki csatlakozzon a kezdeményezéshez awww.elobolygonk.hu oldalon. A honlapon a csatlakozók nevét, e-mail címét és irányítószámát kérik, de a magyar adatvédelmi szabályok betartása érdekében neveket, személyes adatokat nem küldenek át az amerikai félnek, mindössze - közjegyzői hitelesítést követően, rendszeres időközönként - a regisztrálók számát.
 
www.elobolygonk.hu oldalon felhívás fogadja az oldalra látogatókat: "Közösen felemelve a hangunkat küldjük el egyértelmű üzenetünket a világ vezetőinek: haladéktalanul cselekedjenek az éghajlatváltozást okozó környezetszennyezés ellen." A honlap amerikai "anyaoldala" awww.liveearth.org.

Sétányt kapott Gödöllő az osztrák Bad Ischlben

Sétányt neveztek el a testvérváros Gödöllőről Bad Ischlben - tájékoztatta az MTI-t hétfőn Gödöllő polgármesteri hivatalának kommunikációs igazgatója.


A Gödöllő-sétány az osztrák kisváros új nevezetességében, a Sisi-parkban található, az átadáson a magyar település egy fát is elültetett.

 Péterfi Csaba elmondta: a közvetlenül az Ischl folyó partján található sétányt főleg gesztenyefák szegélyezik, ezért Gödöllő is egy szelídgesztenye-facsemetével gazdagította a parkot.

Bad Ischlt testvérvárosi kapcsolat fűzi össze Gödöllővel, aminek alapja a közös történelmi múlt.

Az osztrák településen ismerkedett meg Erzsébet hercegnő és Ferenc József, majd eljegyzésüket is ott tartották, később pedig, miután megépült a Kaiser-villa, ott töltötte a nyarakat az uralkodócsalád.
    Ma már ismét régi pompájában látható a gödöllői királyi kastély, a királyné, Sisi kedvenc tartózkodási helye, ahol több mint kétezer éjszakát töltött el. "Erzsébetnek jelentős kultusza van Gödöllőn, halála után szinte elsőként itt neveztek el parkot a királynéról és állítottak szobrot a tiszteletére" - mondta a kommunikációs igazgató.
    A Sisi-parkban Gödöllő mellett az osztrák település más testvérvárosai, a horvátországi Opatija - az egykori Abbázia - és Bosznia-Hercegovina fővárosa, Szarajevó is helyet kaptak.
     A testvárosokhoz hasonlóan Gödöllő is fontosnak tartja, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia egykori városai újra megtalálják a közös pontokat, és lakosai is megismerjék egymást. Nyáron diákokat látnak vendégül Bad Ischlből és Szarajevóból, a boszniai városban pedig hamarosan bemutatkozik a gödöllői Talamba Ütőegyüttes a nagy sikerű Orient Express című előadásával - ismertette Péterfi Csaba.

Óriási krátert hozott létre egy felszín alatti áradás a Déli-sarkon

Óriási, a Loch Ness tó medrével felérő krátert hagyott maga után az az áradás, amely a mélyben, a Déli-sark jégtáblája alatt zajlott le az utóbbi években - derítették ki brit kutatók, akik szerint a globális felmelegedés hatásainak felmérésekor érdemes lenne egyre nagyobb figyelmet fordítani a hasonló jelenségekre.  

A Geophysical Research Letters című szaklapban közzétett tanulmány szerint a tudósok a keleti-antarktiszi jégsapka megsüllyedéséből következtettek arra, hogy mekkora területet érinthetett az árvíz, amelynek nyomán szinte teljesen kiürült a Cook-jégself közelében lévő, felszín alatti tó, hatalmas katlant hagyva maga mögött. A jégtakaró behorpadását az Európai Űrügynökség CryoSat-2 nevű műholdja észlelte először.
 
Malcolm McMillan, a tanulmány vezető szerzője, a Leedsi Egyetem geofizikusa közölte, hogy számításaik alapján a "túlfolyás" tizennyolc hónap alatt játszódott le, méghozzá kétszer akkora sebességgel, mint amilyennel a Temze zúdul alá áradás esetén. Mindmáig nem tudták megállapítani, hogy mi váltotta ki a hatalmas víztömeg kilépését a tó medréből, és azt sem, hogy hová tűnt a víz - ugyanis nem tapasztalták jelét annak, hogy elérte volna az óceánt. A kutatók becslése alapján hozzávetőleg annyi - mintegy 6-7 köbkilométernyi - víz ömlött ki a jégsapka alatti katlanból, mint amennyit Skócia legnagyobb tava, a Loch Ness tartalmaz. (A tó hossza mintegy 40 kilométer, maximális szélessége 2,4 kilométer, legnagyobb mélysége pedig 230 méter.)
 
A kelet-antarktiszi volt az egyik legkiterjedtebb árvíz, amelyet a Déli-sark jégtáblája alatt észleltek. Az akkor kiürült, 260 négyzetkilométer területű és hetven méter mély tómeder az áradás elapadása óta lassan feltöltődik, igaz, azt még nem sikerült kideríteni, hogy friss vízzel vagy jéggel.
 
"Számos titokzatosság övezi a kontinenst, amelynek a nyitjára még nem jöttünk rá" - nyilatkozta a LiveScience.com tudományos hírportálnak Hugh Corr gleccserkutató, a tanulmány társszerzője.
 
Az Antarktisz jégtakarója alatt csaknem 380 tavat tártak fel eddig, közülük többen is élő mikroorganizmusok nyomaira bukkantak a jéghideg, örök sötétségbe burkolódzó vízben. A radar- és szeizmikus vizsgálatoknak köszönhetően a jeges felszín alatti áramlatok bonyolult hálózata rajzolódott ki, amely vízzel látja el a tavakat, illetve elvezeti a felesleget. A kutatók most arra igyekeznek összpontosítani, hogy felmérjék, miként hatnak a föld alatti áramlatok és áradások a jégképződésre, illetve a jégtábla mozgására, ami különösen azért volna fontos, hogy megbízható modellt készítsenek az éghajlatváltozásnak a Déli-sarkra - a fagyott földrészre - gyakorolt hatásáról.  Korábban tapasztaltak olyan mélybeli áradásokat, amelyek a folyás lentebbi szakaszain megemelték a jégtáblát, mások viszont egyáltalán nem idéztek elő felszíni változásokat.
(http://www.livescience.com/37911-antarctic-subglacial-flood-crater.html)
forrás: MTI