Tavaly is sokat dolgozott a brit királyi család

Tavaly is sokat dolgozott a brit királyi család, és a munkából alaposan kivette részét az uralkodó férje, Fülöp edinburghi herceg is, aki idén ünnepli 95. születésnapját.

 
Tim O'Donovan, a királyi család aktivitását minden évben részletesen összegző műkedvelő statisztikus idén is összeállította kimutatását az udvar hivatalos közlönye, a Court Circular adatai alapján a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap számára.
   
Az új lista szerint az idén 90 esztendős II. Erzsébet királynő - aki februárban kezdi uralkodásának 65. évét - 2015-ben 306 hivatalos eseményen jelent meg. Egy évvel korábban az uralkodó 393 rendezvényen vett részt.
   
Az udvar nem is titkolja, hogy a királyi ház illetékesei igyekeznek valamelyest enyhíteni a királynő munkaterhén, tekintettel az uralkodó előrehaladott korára. II. Erzsébet már évekkel ezelőtt felhagyott például a hosszú külföldi utazásokkal, és a Nemzetközösség távoli népeivel fenntartott kapcsolatok ápolását gyermekeire, illetve unokáira bízza.
   
Férje, Fülöp herceg 2015-ben 217 programon volt jelen az egy évvel korábbi 273 hivatalos megjelenés után.
   
Fülöp a 90. születésnapja alkalmából vele és róla készült BBC-portréműsorban annak idején még azt ígérte, hogy a jövőben jóval kevesebb feladatot vállal, mivel ebben a korban "az ember már lefelé tart fizikailag, szellemileg, és általában is jobb kiszállni még a szavatossági idő lejárta előtt".
   
Ennek azonban az azóta eltelt években nem sok jelét adta, annak ellenére sem, hogy többször is kórházi kezelésre szorult. A legnagyobb riadalmat 2011 karácsonyán okozta egy szívkoszorúér-elzáródás, amelyet katéteres beavatkozással és egy artériatágító betét beültetésével sikeresen megszüntettek.
   
Az orvosok akkor teljes pihenésre utasították az agg herceget, aki azonban - a szombati statisztika tanúsága szerint is - ezt a parancsot gyakorlatilag elengedte a füle mellett.
   
Fülöp messze maga mögött hagyja a királyi család fiatal nemzedékét is. Vilmos herceg, a királynő unokája - az Egyesült Királyság majdani uralkodója -, valamint hitvese, Katalin hercegnő és öccse, Harry herceg összesen is csak 198 hivatalos eseményen jelent meg 2015-ben a királyi ház képviseletében.
   
Tavaly Károly trónörökös, a királynő és Fülöp herceg 67 esztendős elsőszülött fia és húga, Anna hercegnő, a királyi pár egyetlen leánygyermeke volt a legszorgalmasabb. Károly 527, Anna 544 hivatalos programot teljesített.

Az MSZP béremelést követel a dolgozói szegénység ellen

Korózs Lajos, az MSZP parlamenti képviselője, a Országgyűlés népjóléti bizottságának alelnöke szerint béremelésre van szükség, mert az embereknek "nincs tisztességes fizetésük", és a régió legtöbb országában jobban keresnek a munkavállalók, mint Magyarországon.

Korózs Lajos kedden az MTI-nek azt mondta: a Fidesz "lopásalapú kormányzása" "lenyúlja az emberek fizetését", például úgy, hogy "közmunkások országává teszik" Magyarországot. Szavai szerint egyre jobban elterjed az a gyakorlat, hogy embereket elbocsátanak állásukból, majd 50-60 ezer forintért vesznek fel közmunkásokat, és sokszor ugyanazokat foglalkoztatják közmunkában, akiket néhány héttel azelőtt bocsátottak el.
  
"Emberek százezrei dolgoznak rabszolgaként Magyarországon a minimálbérnél is kevesebb fizetésért" - mondta. Hangsúlyozta: a szociális ágazatban a havi nettó átlagkereset idén mindössze 69 426 forint volt. Hozzátette: ezen túlmenően jelenleg is mintegy 50 ezren nem kapták meg a novemberi és a decemberi fizetésüket sem.
  
Korózs Lajos úgy fogalmazott: bár a Fidesz szerint Magyarország jobban teljesít, "százmilliárdokat vontak ki" az egészségügyből, a szociális szférából, az oktatásügyből.
  
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Eurostat nemrégiben megjelent vásárlóerő-paritáson mért jövedelmi statisztikái alapján Magyarországon rosszabbul keresnek az emberek, mint Szlovéniában, Lengyelországban, Csehországban, Horvátországban és Szlovákiában, az ország csupán Romániát és Bulgáriát előzi meg ebben a rangsorban. Ráadásul - fűzte hozzá egy másik tanulmányra hivatkozva - ezekért a fizetésekért Magyarországon dolgoznak az egyik legtöbbet az Európai Unióban.
  
Azt mondta, ezért követel béremelést az MSZP: "150 ezer forint alatt a közszférában nem kereshet senki, 175 ezer forint alatt nem kereshetnek a főiskolát, 200 ezer forint alatt az egyetemet végzettek" - mondta. Hozzátette: a szocialista párt, ha kormányra kerül, emelni fogja a béreket.
  
Korózs Lajos az új otthonteremtési programmal kapcsolatban azt mondta: az "csak a gazdagoknak lesz jó", akik tényleg rászorulnak erre, "át vannak verve". Szerinte ezt a támogatást emiatt nagyon kevesen tudják majd igénybe venni.

Türelmetlenek a fiatal munkavállalók

Egy friss magyar felmérés szerint a 18-30 év közötti fiatalok a gyorsabb karrier elérése érdekében hajlamosak a gyakori munkahelyváltásra, ezt a korosztályt különösen jellemzi a türelmetlenség, mind a szakmai előrelépés, mind az anyagi juttatások terén. A kutatásból az is kiderült, hogy a 1982-95 között született, úgynevezett Y generáció tagjai számára kiemelkedően fontos a munkavégzés közbeni szabadság és a munkahelyi légkör oldottsága.

forrás: MTI - kép: boon.hu

A tanácsadással és fiatal vezetők fejlesztésével foglalkozó Coaching Team által kezdeményezett online felmérés szerint a válaszadók több mint egyharmada számára az ideális munkahely külföldön van.

   

A 499 fős mintán 2013 őszén elvégzett felmérés szerint a magyar fiatalok a munkahelyválasztásnál a fizetés és az előrelépés lehetősége mellett kiemelkedően fontos szempontnak tartják, hogy a munkahelyen "felszabadult, vidám csapat" és "közvetlen, laza hangnem" legyen.

   

A 15 szempont rangsorában a lista első felében kapott helyet, hogy "nagy szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársak" legyenek a fiatal leendő munkahelyén.

   

Lerf Andrea kutatásvezető elmondta: a vizsgált korosztály tagjaiból nem az életkor, hanem a szaktudás vált ki elismerést. Azt nézik, hogy ki mit ért el, nem azt, hogy ki milyen idős vagy hány évet töltött már el az adott cégnél.

   

Hozzátette: a fiatalok kifejezetten igénylik a visszajelzést és erős bennük a megfelelési vágy. Szeretik a precíz kommunikációt, sőt ha indokolt, felvállalják a konfliktusokat is. Ha úgy érzik, hogy nincsenek a helyükön, vagy nem látják a számukra megfelelő karrier lehetőséget, akkor könnyen váltanak munkahelyet.

   

A Coaching Team szerint fontos az is, hogy a nemzedék a fogyasztói társadalom szülötte, azaz "ha valami elromlik, dobd el és cseréld újabbra, jobbra" szellemben nevelkedett és él, ami érvényes a munkahelyekre és a kapcsolataikra is - mondta a kutatásvezető.

   

"Érdekes, hogy saját meglátásuk szerint könnyen motiválhatóak, a HR-szakemberek viszont pont ellenkezőleg, inkább nehézségként élik meg a fiatalok motiválását" - hívta fel a figyelmet Lerf Andrea.

   

A válaszadók több mint egyharmada (35 százalék) külföldön képzeli el a számára ideális álompozíciót, jellemzően az Egyesült Államok és Németország a két leggyakoribb célország, de sokszor említették Nagy-Britanniát, Svájcot, Ausztriát és Ausztráliát is. A két legnépszerűbb munka saját vállalkozást vezetni, illetve egy multinacionális cégnél alkalmazottként tevékenykedni. A válaszadók negyede úgy gondolja, hogy három éven belül el is éri saját kitűzött célját és 60 százalék mondta azt, hogy maximum öt évet ad magának ehhez.

November elején lesz az ELTE 6. Virtuális állásbörzéje

November 3. és 5. között rendezi meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Karrierközpont a 6. Virtuális állásbörzét, amely az egyetem Múzeum körúti kampuszán offline programokkal is várja az érdeklődőket - közölte az ELTE az MTI-vel.

   

Kiemelték: az online állásbörze és a Múzeum körúti programok is ingyenesen, de regisztrációhoz kötötten látogathatók.

   
Az allasborze.elte.hu honlapon több mint 60 standon hirdetik a cégek a betöltésre váró pozícióikat, de a tájékoztatás szerint bármely terület iránt érdeklődők találhatnak állásokat a börzén.

   
A Múzeum körúti rendezvényen a többi között a Forbes magazin újságírója mondja el tapasztalatait az álláskeresésről és a munkáról, bemutatkoznak továbbá olyan tehetséges fiatalok, akik az ELTE-ről indultak és azóta sikeres karriert futottak be.

Az ELTE Karrierközpont szakemberei a rendezvény teljes ideje alatt online önéletrajz ellenőrzéssel segítik a jelentkezők esélyeit az álláskeresési versenyben - olvasható a közleményben.

   
A részletes program az ELTE Karrierközpont honlapján és Facebook oldalán érhető el.

Az utazási idő is a munkaidő része bizonyos dolgozóknál

Az utazási idő is beleszámít a munkaidőbe az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók esetében - állapította meg az Európai Unió bírósága, a munkaidő-szervezésről szóló irányelv rendelkezéseit egy konkrét ügyre alkalmazva.

 
A luxembourgi székhelyű bíróság honlapján elérhető ítélet szerint munkaidőnek minősül az az idő, amit a munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatók által kijelölt első és utolsó ügyfél között mindennapos utazással töltenek.
  
Az irányelv értelmezésére vonatkozó kérelmet a legnagyobb spanyol szakszervezet, a Comisiones Obreras és a Tyco Integrated Security nevű, biztonsági rendszerek üzembe helyezésével foglalkozó vállalat nyújtotta be a bírósághoz.
  
A szakszervezettel folytatott jogvita során a Tyco nem számította be a lakóhely és az ügyfelek között céges autóval megtett utat a munkaidőbe, mondván, azalatt az idő alatt az alkalmazottak nem dolgoztak.
  
Az irányelv szerint a munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi.
  
A bíróság szerint, ha a munkába utazással töltött időt nem vennék munkaidőként számításba, elferdítené a munkaidő fogalmát, valamint ellentétes lenne a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének céljával.
  
Az ügy előzménye, hogy 2011-ben a Tyco bezárta a regionális irodáit, és minden munkavállalóját a madridi központi irodához rendelte. Mivel így a munkavállalók elvesztették azt a lehetőséget, hogy szabadon határozzák meg a lakóhelyüket a munkanapjuk elején és végén szokásos helytől elválasztó távolságot, nem kötelezhetők arra, hogy magukra vállalják munkáltatójuk ezen irodák bezárásával kapcsolatos döntésének terheit.
  
Az Európai Unió bírósága feladata egyebek mellett, hogy jogértelmezést adjon ki az uniós jogszabályokról annak érdekében, hogy azokat az összes uniós országban azonos módon alkalmazzák.

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2dc30ddc5c35c01e5a549c39846bfa212ca157c.e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxuRaxb0?text=&docid=167291&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=1274851

Milliárdos logisztikai fejlesztés a Mercedes-gyár közelében, Kecskeméten

MetLog Logisztikai Központ néven, több mint egymilliárd forintból új ipari szolgáltató létesítmény épül Kecskeméten, a Mercedes-gyár tőszomszédságában – tudatta a projekt kiemelt értékesítési partnere, az In-Management Kft. értékesítési igazgatója az MTI-vel.

 
Petrik Zoltán tájékoztatása szerint a kecskeméti Mercedes-Benz autógyártól 600 méterre kezdődött, 1,125 milliárd forintos fejlesztés ez év végére készül el a Metropolisz Ipari Területen. A beruházást az Európai Unió 450 millió forinttal támogatja.     A MetLog2 elnevezésű csarnok 5 ezer négyzetméter alapterületű lesz. Az épület 900 négyzetméteres galériáján irodahelyiségeket is kialakítanak. A logisztikai központhoz egy nagyméretű külső parkoló is tartozik majd – tette hozzá.   
Az értékesítési igazgató szerint a Mercedes-gyár közelsége elsősorban az autóipari beszállítók érdeklődését kelti majd fel a fejlesztés iránt. Az sem kizárt, hogy a gyártó és a logisztikai tevékenységet végző vállalkozások közel azonos arányban telepednek le a komplexumban.   

Közölte: a jelenleg két munkatársat foglalkoztató beruházó Risk Capital Kft. közvetlenül 4-5, míg közvetett módon, a betelepülők és a központ szolgáltatásait igénybe vevők révén várhatóan további 15-20 új munkahelyet teremt majd a fejlesztéssel.     Petrik Zoltán úgy vélte: az előzetes számítások alapján 6-7 év alatt megtérülő projekt sikere biztos: a kivételes gazdasági és földrajzi környezet szinte garantálja annak eredményességét. Emellett a város vállalkozásbarát adó- és fejlesztéspolitikája rendkívül kedvező feltételeket teremt az itt befektetni kívánó cégek számára.     Rámutatott: az M5-ös autópályának köszönhetően Bács-Kiskun megye bekerült Európa kereskedelmi vérkeringésébe, emellett Horvátország, Szerbia, illetve Románia közelsége is sok új vállalkozást csalogat a térségbe.   
A Risk Capital Kft. ingatlanfejlesztéssel és –hasznosítással foglalkozó vállalkozás – amelynek a kecskeméti fejlesztés lesz az első logisztikai célú beruházása - többségi tulajdonosa egy magyar magánszemély.     A nyilvános cégadatok szerint a Risk Capital Kft. nettó árbevétele 2014-ben megközelítette a 97 millió, adózott eredménye pedig a 8 millió forintot. A cég idénre tervezett nettó árbevétele 145 millió forint.

Munkahelyi stressz - teszt negyed óra alatt

Országos stresszfelmérést indított a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete. A válaszadók a kitöltést követően azonnali visszajelzést kapnak saját eredményeikről.

A nagyfokú munkahelyi stressz pszichés (depresszió, szorongás, pánik, kiégés) és szomatikus (szív-érrendszeri, gyakori nyak-, hát- és derékfájdalom) megbetegedések rizikótényezője.

A hazai és nemzetközi kutatások szerint a munkahelyi stressz negatív egészségi hatásai a munkavállalók egynegyedét érintik. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete országos stresszfelmérést indított.

A kérdőív a www.munkahelyistresszkerdoiv.hu címen bárki számára elérhető, a kitöltés anonim. A válaszadók a kitöltést követően azonnali visszajelzést kapnak saját eredményeikről, nyomtatható formátumban.

Megtudhatják, hogy saját munkahelyi stressz pontszámaik hogyan viszonyulnak az országos és ágazati átlagokhoz, illetve észlelt stressz-szintjük, stresszel összefüggésbe hozható testi tüneteik jelentős egyéni kockázatot jeleznek-e.

forrás: hvg.hu

kép: miskabacsilevelesladaja.blogspot.com

Negyvenmillió dolláros amerikai befektetés Gyálon

A következő 3 évben 40 millió dolláros befektetéssel 400 új munkahelyet hoz létre a CooperVision amerikai kontaktlencsegyártó cég a gyáli ipari parkban - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a beruházást bejelentő sajtótájékoztatón hétfőn, a helyszínen.
   
A világpiac harmadik legnagyobb kontaktlencsegyártója tavaly 625 millió darab lencsét gyártott gyáli üzemében, ezt a mennyiséget duplázza meg a mostani beruházással 3 év alatt - tette hozzá a miniszter.
  
Szijjártó Péter kiemelte: az Egyesült Államokból eddig 9 milliárd dollárnyi beruházás érkezett Magyarországra, a több mint ezer cég 90 ezer embernek ad munkát. A most bejelentett 40 millió dolláros beruházás a hatodik legnagyobb a sorban. Az Egyesült Államok Magyarország Európán kívüli legfontosabb kereskedelmi partnere - tette hozzá.
  
A miniszter szólt arról is, hogy a magyarországi orvosieszköz-gyártás értéke tavaly 192,5 milliárd forint volt, az idén az első négy hónapban 12,7 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest. Az orvosi eszközök 86 százaléka exportra kerül. A CooperVision magyarországi termelésének 99,7 százalékát szállítja külföldre.
  
Azonban a maradék 0,3 százalékkal is piacvezető a cég Magyarországon - közölte Daniel G. McBride, a CooperVision Inc. elnöke a sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy cége a múlt évben vásárolta fel az angol tulajdonban lévő Sauflon társaságot Gyálon, ahol már 10 éve működött a jogelőd kontaktlencsegyára.
  
Peer János, a magyar leányvállalat ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Sauflon Kft. évi 40-45 százalékkal növelte a termelését, és ez elég alap ahhoz, hogy a lencsegyártás néhány éven belüli megduplázását tervezzék.
  
Szűcs Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője a kiszámítható gazdasági környezetet említette, míg Pápai Mihály (Fidesz-KDNP)  polgármester "Gyál Audijának" nevezte a CooperVisiont.

A fuvarozók szerint továbbra sem egyértelműek a részletszabályok a német minimálbérrel kapcsolatban

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) szerint továbbra sem egyértelműek a részletszabályok a német minimálbérrel kapcsolatban, a szervezet egyelőre arra sem tud válaszolni, hogyan számfejtik majd a cégek az érintett fuvarozók januári bérét, miközben az Európai Bizottság már egyeztet Németországgal az ügyben - tudta meg az MTI kedden az MKFE-től.

Németországban január 1-jével vezették be a valamennyi ágazatban egységesen kötelező, óránkénti 8,5 eurós (mintegy 2700 forint) minimálbér intézményét. A szabály az ország területén folytatott munkavégzésre vonatkozik, így azokban az esetekben is, amikor a munkavállaló csak ideiglenesen tartózkodik Németországban, és nem németországi székhelyű cég alkalmazásában áll. A minimálbér így a külföldi szállítmányozó cégek alkalmazottainak is jár, amíg német területen végeznek munkát, akkor is, ha csupán átutaznak az országon.
  
Az MKFE az MTI érdeklődésére kedden azt írta: részben választ kaptak a német Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztériumnak január 8-án eljuttatott kérdéseikre, ugyanakkor több részletszabály - így a minimálbér megfizetése, a bérszámfejtés, a munkaidő feljegyzése, az ellenőrzés - ennek ellenére sem egyértelmű. Hozzáfűzik: nem tudják, a cégek hogyan számfejtik majd érintett alkalmazottaik januári bérét.
  
A magyar fuvarozói érdekképviseletek mellett a lengyel, a cseh, a szlovák és a román egyesületek is felléptek az ügyben, és ehhez az összefogáshoz csatlakoztak a balti államok, továbbá Románia, Bulgária és Horvátország, Szlovénia is - jelezte az MKFE.
  
Hozzáfűzik: egyelőre nem tudnak arról, hogy bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt magyar fuvarozókat megbírságoltak volna. Az MKFE felhívja tagjai figyelmét arra is, hogy a német hatóságok hivatalos álláspontja a szabályozás hatályát, valamint a bejelentési kötelezettséget illetően változatlan, így utóbbi elmulasztása 30 000 euróig terjedő bírságot vonhat maga után.
 
 "Egyre több országban látják úgy, hogy a német intézkedés indokolatlanul versenykorlátozó, több ponton is sértheti az Európai Unió jogát és az egységes piac alapelveit, amellett, hogy jelentős adminisztratív terheket ró az érintettekre" - hangsúlyozza az MKFE.
  
A Der Spiegel német hírmagazin múlt pénteken írt arról, hogy az Európai Bizottság hivatalosan magyarázatot kért a német kormánytól arról, hogy miért terjed ki a minimálbérről szóló törvény hatálya a külföldi fuvarozó cégek alkalmazottaira akkor is, amikor csupán átutaznak az országon. A lap értesülései szerint a brüsszeli bizottság hozzákezdett az esetleges kötelezettségszegési eljárást megelőző úgynevezett strukturált párbeszédhez.

A vasárnapi zárva tartást bírálja az ellenzék a Tescónál zajló elbocsátások miatt

Több ellenzéki párt is a március 15-étől hatályos vasárnapi zárva tartást bírálta arra reagálva, hogy a Tesco hétfőn bejelentette: 13 magyarországi üzletét bezárja, és felmond több mint 500 magyar munkavállalónak.

Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke, frakcióvezető-helyettese az MTI-hez eljuttatott reagálásában azt írta: a Tescótól elbocsátott több mint 500 emberen kívül további 19 500 kereskedelmi dolgozó veszíti el hamarosan a munkahelyét "a korrupt Orbán-kormány miatt".
 
Jelezte, a szocialista párt már a törvény elfogadása előtt figyelmeztetett, hogy szakmai szervezetek számításai szerint a kötelező vasárnapi zárva tartás miatt 20 ezer kereskedelmi dolgozó munkahelye szűnik meg, ám a kormánypártok ezt akkor tagadták. A Tesco elbocsátásai azonban világosan megmutatják, hogy a vasárnapi zárva tartás valóban tömeges elbocsátásokhoz vezet - közölte Lukács Zoltán, hozzátéve, hogy az MSZP, amint módja nyílik rá, azonnal eltörli a vasárnapi zárva tartásról szóló jogszabályt.
 
Varju László, a Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló független országgyűlési képviselő is arról írt közleményében, hogy "máris itt vannak a vasárnapi boltbezárás áldozatai". Szerinte a vasárnapi boltbezárás önmagában is 30 ezer munkahelyet veszélyeztet, ezt csak tetézi a többi káros intézkedés és különadó.
 
A DK véleménye szerint "az oligarchaérdekeket kiszolgáló, állampolgáraival nem törődő" Orbán-kormány akaratát csak egy népszavazáson lehet végleg lesöpörni, ezért annak elindítását a DK már kezdeményezte is a napokban - közölte Varju László.
 
Mach Péter, a Párbeszéd Magyarországért (PM) elnökségi tagja, önkormányzati képviselő közleményében azt a kérdést tette fel a kormánynak, miért nem törődött azzal, hogy a hipermarketeket érintő szabályozás elbocsátásokkal jár.
 
"Kik vannak többen: a munkájukból élő dolgozók vagy a CBA-lánc tulajdonosai?" - kérdezte.
 
Mach Péter hozzátette: az elbocsátottaknak legfeljebb három hónapig jár a munkanélküli segély, a legrövidebb ideig az egész Európai Unióban, ha pedig nem sikerül új munkahelyet találniuk, jön a közmunka és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás "monoton váltakozása".