Kiállították a levelet, amelyben Eisenhower megköszönte a háborús brit kódfejtők munkáját

Először láthatja a nagyközönség azt a korábban titkos levelet, amelyben Dwight D. Eisenhower köszönetet mondott a háborús idők legnagyobb hírszerzési központja, a nagy-britanniai Bletchley Park kódfejtőinek, a második világháború megnyerésében játszott "felbecsülhetetlen" munkájukért.

   
Eisenhower, aki akkoriban az amerikai hadsereg tábornokaként a szövetséges haderők európai főparancsnoka volt, a második világháború végén küldte a levelet Sir Stewart Menziesnek, a brit külső hírszerzés (MI6) vezetőjének - írta a The Daily Telegraph című brit napilap honlapja.
   
Az 1945. július 12-i keltezésű levélben Eisenhower "szívből jövő csodálatának és őszinte köszönetének" adott hangot. A későbbi amerikai elnök kifejtette, hogy a Bletchley Parkban végzett munka "felbecsülhetetlen értékű" és "számtalan brit, valamint amerikai ember életét mentette meg", valamint jelentős mértékben hozzájárult az ellenség térdre kényszerítésének felgyorsításához. Eisenhower azt írta, reméli, hogy lesz alkalma ellátogatni a kódfejtő központba, hogy személyesen is köszönetet mondjon az ott dolgozóknak.
 

A dokumentum, amely nyolc évvel Eisenhower elnökké választása előtt íródott, az MI6 mindenkori vezetőjének irodájában maradt. Sir John Scarlett, aki 2004 augusztusa és 2009 októbere között irányította az MI6-et, a hét elején tárta a nagyközönség elé a dokumentumot, amelyet mostantól az immár múzeumként üzemelő Bletchley Parkban vehetnek szemügyre az érdeklődők.
   
David A. Hatch, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) történésze szerint a levél megmutatja, hogy az Egyesült Államok milyen jelentős mértékben támaszkodott a Bletchley Park-i kódfejtőkre, köztük Alan Turingre, aki azt a csoportot vezette, amely feltörte a híres-hírhedt Enigma-kódrendszert. Matematikai megérzéseivel Turing elősegítette a német katonai parancsok rejtjeleinek gyors megfejtését, ami meghatározó módon hozzájárult a hitleri birodalom bukásához, és emberéletek ezreinek megmentését tette lehetővé a szövetségesek számára.
   
A kódfejtő központ mindössze 200 emberrel kezdte meg munkáját 1939 augusztusában, de a második világháború végére nyolcezernél is több férfit és nőt foglalkoztatott.
   
(http://www.telegraph.co.uk/history/world-war-two/12194670/Letter-reveals-Bletchley-Park-code-breakers-secretly-thanked-by-General-Eisenhower-for-priceless-work.html)

Yoko Ono első életmű-kiállítása

Először nyílik Yoko Ono műveiből életmű-kiállítás Franciaországban. A japán író, művész, békeaktivista, John Lennon özvegye hat évtizedes karrierjének több mint száz munkája látható szerdától a lyoni Kortárs Művészeti Múzeumban.

 
A Yoko Ono - A hajnal fénye című tárlat az 1952-ben született első illusztrált versektől kezdve a papíralapú munkákon, filmeken, performanszokon és hangfelvételeken át az idén készített hatalmas installációkig a teljes életművet bemutatja.
  
A kiállítás a 83 éves művész részvételével nyílt volna meg, de Yoko Ono influenzás megbetegedése miatt májusra halasztotta lyoni látogatását.
  
A John Lennon által "a világ leghíresebb ismeretlen művészének" nevezett Yoko Ono tiszteltére az elmúlt években egyre több kiállítást rendeznek.

Három évvel ezelőtt Frankfurtban szenteltek neki retrospektív tárlatot, tavaly pedig a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MoMA) voltak láthatók korai alkotásai.
  
"Franciaországban a neve még mindig a Beatles szerencsétlen ügyével forr össze (a rajongók azzal vádolták, hogy a John Lennon és közte kialakult szoros kapcsolat miatt bomlott fel az együttes), de eljött az idő, hogy megmutassuk, milyen is valójában, megszabadítsuk a sztereotípiáktól" - mondta Thierry Raspail, a lyoni kiállítás egyik kurátora.
  
Franciaország tavaly megnyílt legújabb modern múzeumának mindhárom szintjén Yoko Ono nagyon változatos munkái láthatók, köztük egy performanszról 1964-ben készített Cut Piece című filmje, amely során a résztvevők ollóval egy-egy darabot vágtak ki a ruhájából, míg végül meztelenül majdnem áll a közönség előtt.

A performance üzenete az volt: legyél úrrá a materializmuson és a képmutatáson, mutasd meg a valódit, a természetest.
  
Az egyik teremben függőlegesen felállított ajtók láthatók falak nélkül, amelyek az élet nehézségeit jelképezik, míg egy másik teremben második világháborús katonai sisakokat függesztett fel a művész, amelyeket a kék eget ábrázoló puzzle-darabokkal töltött meg.
  
Az 1997-ben készített Ex-it című munkája is egy teljes termet tölt meg, amelyben száz, fából készült koporsókból bokrok nőnek ki. Az alkotás a halál és az újjászületés együttes jelenlétét jelképezi.
  
"A mű itt készült el" - hangsúlyozta a kurátor, a bokrokat ugyanis a múzeummal szomszédos parkban nevelték a kiállítás előtt.
  
A tárlat július 10-ig tekinthető meg.

Egy rövidszőrű német vizsla nyerte a legrangosabb amerikai kutyakiállítást

Egy rövidszőrű német vizsla nyerte meg az Egyesült Államok legrangosabb kutyakiállítását New Yorkban.   
A hároméves, CJ névre hallgató kan mintegy 200 fajtából több mint 2700 kutyát utasított maga mögé a 140. alkalommal megrendezett Westminster Kennel Club Dog Show versenyen, megszerezve ezzel a győztesnek járó ezüstserleget - írta a BBC News.
   
"Van benne egy különleges szikra" - nyilatkozta a nyertes kutya gazdája, Valerie Nunes-Atkinson, hozzátéve, hogy CJ-ben - teljes nevén California Journey - "öreg lélek" lakozik. Az elismeréssel nem jár pénzjutalom, de a kutya részt vesz egy médiaturnén.
   
CJ felmenői között két bajnok is található, a négylábú a harmadik rövidszőrű német vizsla, amely megnyerte a nagypresztízsű kutyakiállítást. A zsűri feje, Richard Meen úgy fogalmazott: CJ-ben meg van az az intelligencia és éberség, amelyet a nyertes kiválasztásánál keresett.
   
A verseny második helyezettje egy Lucy névre hallgató orosz agár lett, CJ emellett maga mögé utasította a 101 győztes címmel büszkélkedő, tavaly az Egyesült Államok elsőszámú kutyájának választott, Rumor névre hallgató nőstény németjuhászt is.
   
A Westminster Kennel Club Dog Show az Egyesült Államok legrégebbi kutyakiállítása, egyben a második legrégibb sportversenye a Kentucky derbi után.

A Parlamentben állítják majd ki a Lengyelországban őrzött 56-os zászlót

Az Országgyűlési Múzeum állandó kiállításán lesz látható az az 1956-os lyukas forradalmi zászló, amelyet korábban negyven éven át őriztek Lengyelországban, a magyar-lengyel barátság jelképeként.

 

A közleményben az áll: a magyar forradalmat jelképező zászlót 1956. november 3-án ajándékozta a Fővárosi Autótaxi Vállalat munkástanácsa azoknak a lengyel fiataloknak, akik a krakkói orvostudományi egyetem forradalmi diákszövetségének segélyszállítmányát hozták Magyarországra.

A relikviát a diákszövetség egyik tagja vitte magával Lengyelországba, és több hónapig az egyetemi újság szerkesztőségének falát díszítette.

A szerkesztőségből 1957-ben az orvosegyetem kollégiumába került át, majd Jerzy Michalewski, az újság akkori szerkesztője rejtegette csaknem negyven éven át.

Az egykori szerkesztő "a lengyel-magyar történelmi sorsközösség ékes példájaként" 1995. június 16-án visszaajándékozta a magyar nemzetnek.

A forradalmi ereklye ezután az 1956-os Intézet gyűjteményébe került.
  
A történelmi relikviát a hétfői, budapesti magyar-lengyel kormányfői találkozó alkalmából Bellavics István, az Országgyűlés közgyűjteményi és közművelődési igazgatója mutatta be Beata Szydlo lengyel és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, valamint Kövér László házelnöknek.
  
A zászlót restaurálás után végleges helyén, az Országgyűlési Múzeum állandó kiállításán láthatja majd a közönség, várhatóan tavasztól.

Fotókiállítás nyílt Budapesten daganatos gyermekek megsegítésére

Koszticsák Szilárd, az MTVA/MTI fotóriportere harminc fekete-fehér fotón mutatja be a csontvelő-átültetésen átesett, orvosi felügyeletet igénylő gyerekek részére fenntartott Démétér Ház életét és működését azon a kiállításon, amely csütörtökön Ilyen a box címmel nyílt meg Budapesten a Szent László Kórházban. A tárlattal a Démétér Ház új szárnyának felújítására gyűjtenek.

 

A Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályán évente 45-50 gyermeken végeznek életmentő beavatkozást. A csontvelő-átültetést követő 2-3 hetes sejtmentes időszakban a régi csontvelő már nem, az új még nem működik, a betegek gyakorlatilag immunrendszer nélkül élnek, ezért ezt az időszakot steril elkülönítő boxban töltik.
   
Trencsényi István, a Démétér Alapítvány munkatársa a csütörtöki megnyitón felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállítás címe három üzenetet foglal magában: a gyógyuló gyerekek steril boxban és a körül zajló életét, a gyerekek küzdelmét, valamint a betegségből való felépülés reményét fejezi ki.
    
Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész felidézte az átmeneti otthon nevét viselő Démétérnek, a földművelés és a termékenység istennőjének, a négy évszak kialakulásának mítoszát.
   
Az irodalomtörténész elmondta: Koszticsák Szilárd gyermekeket és szülőket ábrázoló képein gondosan bezárt steril szobákban, de mégis megjelenik valami a négy évszakból: az ősz melankóliája, a tél kérlelhetetlen hidegsége és a nyár életöröme.
   
Kiemelte, hogy a legfontosabb évszak a reményt és megújulást adó tavasz. "Hiszen, ahogy Démétér mítoszában, úgy valóságban is igaz, hogy a tavasz nem magától értetődően jön el. Meg kell küzdenünk érte" - hangsúlyozta.
   
Kriván Gergely osztályvezető főorvos hangsúlyozta: a Démétér Ház új szárnyának felújításhoz társadalmi összefogásra és támogatásra van szükség. Mint mondta, Koszticsák Szilárd fotói "erővel" mutatják be az orvosok és ápolók tevékenységét. Emlékeztetett arra, hogy a fotós három hónapos munkájának köszönhetően jött létre a kiállítás.
   
A 2006-ban épült Démétér Ház térítésmentes szállást biztosít a budapesti csontvelő-transzplantációs osztályon kezelt gyerekeknek és családtagjaiknak. A ház kilenc lakóegységből áll, ebből egy szobát a mozgássérültek igényei szerint, kettőt minikonyhával a csecsemők ellátásához szükséges követelmények szerint alakítottak ki. A házban közösségi terek, konyha, mosókonyha, tároló helyiségek szolgálják a gyerekek és a családok kényelmét, de kábeltévé, telefon és internet is van.
   
Nemrég lehetőség nyílt a Démétér Ház bővítésére, de legalább 100 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy a jelenleg romos állapotban lévő épület alkalmas legyen a családok és a transzplantáción átesett gyerekek rehabilitációjára.

kép: sikerado.hu

Megtartották a magyar pavilon hivatalos megnyitóját

A környezetvédelmi világnapon, június 5-én megtartották a Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos megnyitó ünnepségét.

A kenyér több mint étel, a kultúra része - hangsúlyozta az Életkert Pavilont megnyitó Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere hozzátette, Magyarországnak van mit megmutatnia - ilyen a vízkincs, a gyógyturizmus és az élelmiszerkincs -, és az ország vigyáz is ezen értékeire.
  
A Kodály Zoltán által is feldolgozott, Sej, Nagyabonyban című népdalt elénekelve a miniszter kiemelte: miként egykor a "Majlandba" vitt magyar bakák, "vágyunk az idegen tájakra, de azért mégis hazahúz a szívünk". Balog Zoltán felidézte, hogy a magyar iparosok már az 1851-es világkiállításon jelen voltak Londonban, majd remekül szerepelt a világkiállításokon Eötvös Loránd, Jedlik Ányos és Munkácsy Mihály, később pedig a sevillai és hannoveri magyar pavilonok arattak sikereket.
 
 Ennek a pavilonnak helye lesz Szombathelyen - emlékeztetett arra, hogy az expó október 31-i zárása után az építményt a vasi megyeszékhelyen állítják fel, hogy ott látogatóközpontként üzemeljen.
  
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a világkiállítás mottóját - "Táplálni a világot, energiát adni az életnek" - idézve elmondta: az Életkert Pavilon tematikája az egészséges élelmiszerek és az édesvíz-készlet jelentőségét hangsúlyozza.
  
Beszámolója szerint a Nemzeti vidékstratégiában sikerült lerakni a többfunkciós mezőgazdaság, környezet- és tájgazdálkodás alapjait, amely úgy állít elő értékes, egészséges és biztonságos élelmiszereket, valamint helyi energiát és nyersanyagokat, hogy közben megőrzi talajaink minőségét, ívóvízbázisainkat, a tájat és benne az embert, közösségeit és kultúráját.
  
A magyarság egyedülálló kultúrát hozott létre a Kárpát-medencében, ezt jeleníti meg a hungarikumok gyűjteménye, amely jelenleg 48 értéket tartalmaz. Közülük a pavilonban is feltűnik például Zsolnay kerámia, de bemutatkoznak a magyar vizek és borkiválóságok is - jegyezte meg.
  
Fazekas Sándor tárcája legfontosabb eredményeként emelte ki, hogy a magyar mezőgazdaság négy év alatt 42 százalékkal növelte kibocsátását, Magyarország pedig elsőként fogadott el a GMO-k teljes tiltására vonatkozó törvényt. A kormányzat támogatja a családi gazdálkodókat is, így a helyi termelés és értékesítés összekapcsolódásával új életminőség születik - fejtette ki a miniszter, hozzátéve: a magyar pavilonban is elsősorban a kézműves élelmiszerek mutatkoznak be.
  
Szőcs Géza kormánybiztos emlékeztetett: a "házavató bulit" a környezetvédelmi világnapra időzítették, szombaton pedig a környezetvédelmi kérdések világszerte elismert szakértőinek részvételével rendeznek konferenciát a pavilonban.
  
Az épület központi részén áll az a Zsolnay kerámia, amely csodával határos módon átvészelte az 1906-os Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának leégését, majd több mint 100 év lappangás után nemrég tűnt fel ismét, mellette helyet kapott a Bogányi Gergely által kifejlesztett zongora és a C-vitamint felfedező Szent-Györgyi Albert mellszobra, illetve a mennyezeten számos paprikafüzér is.
  
A következő hetekben az Életkert Pavilon többek között népzenei, néptánc- és világzenei bemutatóknak, vásároknak és játszóháznak ad otthont, emellett megtekinthető a Magyar Fotográfusok Háza fiatal fotográfusainak kiállítása is, de fellépnek majd a Virtuózok program zenészei is, a Bogányi-zongorát pedig olasz és magyar zeneakadémisták szólaltatják meg számos alkalommal.
 
 A milánói expó május 1-jétől október 31-ig tart; a rendezvény fő témája az egészség, a környezet és a fenntartható fejlődés, melynek központi gondolata a Földön mindenki számára hozzáférhetővé váló egészséges, biztonságos és megfelelő élelmiszer biztosítása. Az expót naponta mintegy 200 ezren látogatják; a szervezők a kiállítás hat hónapja alatt mintegy 20 millió látogatót várnak a rendezvényre.

A hazai gépjármű-kereskedelem történetét bemutató kiállítás nyílik az MKVM-ben

A Meseautótól a Merkurig - A hazai gépjármű-kereskedelem története címmel nyílik kiállítás június 3-án a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (MKVM).

A kiállítás, amely az MKVM és a magyarjarmu.hu weboldal szerkesztőségének együttműködésében, az Autós Nagykoalíció támogatásával valósul meg, június 4. és szeptember 27. között látogatható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
 
Az időszaki kiállítás 1900-tól 1989-ig mutatja be a hazai automobil- és motorkerékpár-kereskedelem múltját - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
 
A kiállításon 23 tablón mutatják be a hazai gépjármű-kereskedelem múltját, a XX. század elején létesített első kereskedésektől az 1989-es rendszerváltásig. Szó esik budapesti és vidéki kereskedésekről, az autókereskedelem szociológiájáról, a reklám és az autók kapcsolatáról. Külön részt szentelnek az autó- és motorkerékpársport históriájának, amely számos ponton kapcsolódott a kereskedelemhez.
 
Az installációk között a GoTrabiGo csapata által adományozott Trabant jelenti az egyik fő érdekességet. Az autóba be lehet ülni, így a szülők, nagyszülők megmutathatják gyerekeiknek, unokájuknak, hogy egykor milyen járművel közlekedett az ország.
 
Egy Klíma I kútoszlop, kiegészítő tárgyak és néhány tabló segítségével bemutatják a benzinkutak hazai történetét.
 
A Maróti Gyűjteménytől kölcsönkapott Berva, Danuvia motorok, továbbá korabeli játékok, rádiók és más műszaki eszközök, valamint fényképek segítségével felidézik az Állami Áruházak hangulatát.
 
Két installáció foglalkozik azzal, hogyan nézett ki egy autókereskedés az 1920-as években, és milyen volt a Merkur átadótelep légköre.

 A tárlat ideje alatt előadásokat is tartanak, továbbá klasszikus járművekkel foglalkozó klubok tagjainak szerveznek látogatást.
 
A tárlat szakmai kurátora Négyesi Pál autóipari elemző, autótörténész, a magyarjarmu.hu weboldal szerkesztője, az Óbudai Egyetem Bánki Donát karán szervezett veterán gépjármű-restaurátor szakmérnöki képzés óraadó tanára.
 
A kiállítás megnyitóját június 3-án, szerdán tartják, köszöntőt mond Kiss Imre múzeumigazgató, a kiállítást Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke nyitja meg.

Ma kezdődik a Múzeumok majálisa

a kezdődik a 20. Múzeumok majálisa, amelyen koncertekkel, előadásokkal és kiállításokkal is várják az érdeklődőket a Múzeumkertben és a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).

A múzeumi világnaphoz kapcsolódó rendezvényen 112 intézmény mutatkozik be szombaton és vasárnap: az érdeklődők részt vehetnek vetélkedőkön és kalandjátékokban, kipróbálhatnak egy lábhajtásos Csepel-varrógépet, 19. századi büntetés-végrehajtási eszközöket, parókákat és jelmezeket ölthetnek magukra, megismerkedhetnek egy indián sátor rejtelmeivel, a hengernyomás technikájával és a Monarchia főbb lövegtípusaival.
 
A látogatók bélyeget tervezhetnek, írhatnak lúdtollal, preparálhatnak ősmaradványt, feladatlapok segítségével számot adhatnak buszos, közlekedési valamint városismereti tudásukról, készíthetnek Ipoly-menti etno-trikót és megtudhatják, hogyan kell turbánt kötni, milyen nehéz egy agancs súlya, és hogyan jelenik meg a műalkotásokon a neon, a lézer és a LED-világítás.
 
A Civil-negyedben 18 kulturális-közösségi, szociális és környezetvédelmi irányultságú szervezet várja a látogatókat, az MNM az Élő Múzeum-programmal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és krimiszerűen izgalmas témájú - a rejtélyes Seuso-kincsről, a műtárgykereskedelem titkairól, Magyarország 2. világháborús hadba lépéséről szóló - előadásokkal is készül.
 
A múzeumban ma nyíló Elsodort világ. Plakátálmok 1910-1920 című időszaki plakátkiállítás az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedének színes magyar plakátterméséből nyújt válogatást, bemutatva a háború előtti évek mindennapjait, a harcterek valóságát, a román katonai megszállást és az 1920. évi trianoni döntést, mindezt az utca plakátjainak változásán, a közhangulat formálódásán keresztül.
 
A rendezvényen fellép mások mellett Rutkai Bori, a Group N'Swing, a Buborék Együttes, Dj Panda, a Cabaret Medrano és a Baltazár Színház, lesz sétáló koncert, biztonságtechnikai túra és kőkutató múzeumkerti séta is.

 Ezen a napon adják át az MNM Dísztermében a múzeumi szakma rangos elismeréseit, az Év múzeuma és az Év kiállítása díjakat is.

Megnyílt a Szent István-könyvhét Budapesten

Érdeklődők a XXIII. Szent István-könyvhéten a budapesti Ferenciek terén 2015. május 11-én.

forrás: MTI
kép: Marjai János

Világkiállítás - Szőcs Géza: a magyar pavilon tetszik a látogatóknak

Elnyerte a látogatók tetszését a milánói világkiállítás magyar pavilonja, amely május elseje óta fogadja programjaival az érdeklődőket - mondta el Szőcs Géza kormánybiztos az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

    Annyit mutatunk meg a magyar pavilonban, amely ahhoz szükséges, hogy a magyar nemzetről egy vonzó kép alakuljon ki és bemutassa, hogy ez egy szerethető nemzet a boraival, az informatikai kínálatával, az ásványvizeivel, a fürdőivel és a klasszikus zenei hagyományaival együtt - fejtette ki a kormánybiztos.
  
"Ez egy értékkínálat, egy csomag és azért vagyok elégedett az első napok tapasztalataival, mert pontosan ez a szándékunk látszik megvalósulni" - hangsúlyozta.
  
Mint az Szőcs Géza felidézte, a pavilont a tervezett időpontban, május elsején megnyitották és mind az olasz, mind a nemzetközi sajtóban kiemelt figyelmet élvez a magyar bemutatótér.
  
Hangsúlyozta: a pavilont hivatalosan ugyan csak június 5-én fogja megnyitni Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, de ez nem egyenlő azzal, hogy a terület ne lenne a kiállítás megnyitása óta látogatható.
  
A 34. alkalommal megrendezett világkiállításon száznegyvennégy ország mutatkozik be saját pavilonnal, amelyre a szervezők az október 31-i zárásig 20 millió látogatót várnak.