A Kúria várhatóan elemzi a társasházi jogviták és a felmondás kérdéseit is

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjai jövőre várhatóan vizsgálni fogják az ítéleti bizonyosság, a cégvezetők hitelezők iránti felelőssége, a társasházi jogviták, valamint a munkajogban a felmondás és a joggal való visszaélés vitatott kérdéseit.

 

A Kúria joggyakorlat elemző csoportjai Darák Péter főbíró 2012-es hivatalba lépése óta vizsgálják az ítélkezési gyakorlat vitatott problémáit. Idén mintegy félszáz intézményt keresett meg a legfelsőbb bírói fórum, köztük az Alkotmánybíróságot, a Legfőbb Ügyészséget, az Igazságügyi Minisztériumot, az alsóbb fokú bíróságokat, az ombudsmant, a Magyar Ügyvédi Kamrát, az Akadémia jogtudományi intézetét, az egyetemek jogi karait, a Magyar Nemzeti Bankot, a Gazdasági Versenyhivatalt, civil jogvédő szervezeteket, hogy javasoljanak alaposabb vizsgálatra érdemes témákat. A megkeresésekre a napokban mintegy kétszázötven javaslat érkezett - tájékoztatott a Kúria.
  
A 2016-os témajavaslatokban megfogalmazódott például munkajogi területen, hogy a jelenlegi törvénykönyv nem védi kellőképpen a munkavállalót, a munkaviszony munkáltató általi megszüntetésénél az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség érvényesülése kérdéses. A joggal való visszaélés kérdéskörében pedig az egyik javaslat azt veti fel, hogy a munkáltatók nem egyszer a felmondási tilalom alatt álló dolgozót - például várandós anyát vagy szakszervezeti vezetőt - is eltávolítják, egyértelműen valótlan indokkal. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén sem kötelező ugyanis visszavenni az eltávolított dolgozót, így esetenként megéri a munkáltatónak, hogy egy kártérítés árán megszabadulhat munkavállalójától.
  
Egy másik javaslat szerint érdemes lenne vizsgálni, milyen mértékben alkalmazza a társadalombiztosítási baleseti ellátásoknál a "sorsszerűség" - jogszabályban egyébként nem szereplő - kategóriáját az egészségbiztosító a baleseti ellátások alóli mentesülés céljából és ezt milyen arányban hagyja jóvá a bírósági gyakorlat.
  
Felvetődött a cégek vezető tisztségviselőinek felelőssége többek között a hitelezők felé, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a cégvezetők elmulasztják letétbe helyezni és közzétenni az éves beszámolókat.
  
A társasházi jogvitáknál elsősorban a közös költséggel vagy a közgyűlési határozatokkal kapcsolatos ellentmondó bírói gyakorlat elemzése lehet indokolt.
  
A tartásdíj megállapításával kapcsolatban egy javaslat arra hívta fel a figyelmet: az ítélkezési gyakorlatban is anomáliák forrása lehet, hogy Magyarországon igen jelentős jövedelmi különbségek alakultak ki.
  
Az egyik javaslat azt fogalmazta meg, hogy a mediáció, közvetítői eljárás gondolata még nem épült be szervesen a magyar igazságszolgáltatás rendszerébe, pedig a fejlett országokban sokfelé amikor csak lehet, az ellenérdekű felek önkéntes megegyezésére törekszenek. A bírói ítélet, kötelezés inkább csak ultima ráció, végső eszköz a megsértett jogrend helyreállítására. Különösen hiányzik a megegyezés a szülői felügyelet megosztása, a gyermekelhelyezés terén, ahol rendkívül fontos lenne a szülők közötti együttműködés, hiszen a gyerekek nem tehetnek arról, hogy szüleik kapcsolata megromlott, nekik szükségük lenne mindkettejükre.
  
A büntetőjogi területen voltak, akik felvetették, hogy vizsgálni kellene, miért nem működik a magyar igazságszolgáltatásban az a lehetőség, hogy kisebb súlyú bűncselekmények esetén az ügyészség és a vádlott, illetve védője megegyezzen a vád következményeiről.
  
Nemzetközi fórumoktól és hazai jogvédő szervezetektől is kapott kritikát a kényszerintézkedések hazai gyakorlata. Az előzetes letartóztatások elrendelésekor egyes kutatások szerint gyakori a sematikus bírói indoklás, és az is előfordul, hogy a bíró érdemben nem is reagál a védői ellenvetésekre. Nem érezhető, hogy a kényszerintézkedéseken belül teret nyerne a házi őrizet az előzetes fogva tartáshoz képest, pedig már évek óta van lehetőség elektronikus nyomkövető alkalmazására; ennek okait firtatná az egyik javaslat.
  
Vannak, akik a költségvetési csalással, a korrupciós cselekményekkel kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlatot elemeznék, mások arra hívták fel a figyelmet, hogy kifogásolható az ítélkezés, túl enyhe a büntetés főként rendőrök által elkövetett kényszervallatások, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazások ügyében.
  
A migráció, menekültügy, idegenrendészet témakörében is érkeztek javaslatok, ám ezzel kapcsolatban a Kúria illetékes kollégiumvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy bár kétségtelenül kurrens témáról van szó, e téren nem lehet kialakult joggyakorlatról beszélni -, hiszen bírói döntés alig-alig született - így pedig nehéz általános tanulságokat leszűrni.
  
Darák Péter, a Kúria elnökeként annak vizsgálatát tartotta indokoltnak minden ügyszakban, hogy vajon a bizonyosság milyen foka, milyen bizonyítottság, tényállás szükséges az ítélet meghozatalához, a bírói meggyőződéshez. Az utóbbi időben ugyanis egyes döntések értetlenséget váltottak ki, a közvélemény úgy érezte, hogy a bíróság nem találta meg az optimális bizonyítottságot vagy ezt nem tudta meggyőzően elmagyarázni.
  
A joggyakorlat-elemző csoportok jövőre vizsgálandó témáiról a Kúria elnöke dönt majd, miután konzultált a szakmai vezetőkkel.

A korrupció hatékonyabb felderítése érdekében módosítaná a Btk.-t az IM

Többek között a korrupció hatékonyabb felderítését célozza az a kormány honlapján olvasható nagy terjedelmű tervezet, melyben az Igazságügyi Minisztérium számos büntető tárgyú törvény módosítását kezdeményezi.

A büntető törvénykönyv (Btk.), a büntetőeljárási törvény, továbbá a szabálysértésekről és a büntetések végrehajtásáról szóló törvények számos rendelkezésének megváltoztatására, pontosítására irányuló, közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet indoklása megállapítja, hogy "a korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia".
 
 A hatékonyabb felderítés érdekében befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés esetén is lehetővé tenné az előterjesztés a büntetés korlátlan enyhítését vagy mellőzését abban az esetben, ha valaki a hatóságok előtt feltárja a történteket, ahogy erre más korrupciós bűncselekményeknél már eddig is volt lehetőség. A módosításra a tárca szerint azért van szükség, mert jelenleg nincs olyan rendelkezés a Btk.-ban, amely az elkövetőt a bűncselekmény feltárására ösztönözné.
  
A tervezet szerint korrupciós cselekmények esetén kötelességszegésnek minősülne majd az is, ha valaki kötelességének teljesítését előny adásához köti.
  
Ugyanakkor a tervezett módosítás egyértelművé tenné, hogy nem valósítja meg a vesztegetés elfogadása bűncselekményét az az eset, amikor valaki utólag, a szolgáltatása teljesítését követően fogad el valamilyen anyagi vagy más juttatást, amit a másik fél a megelégedettsége kifejezéseként ad neki. Ilyen esetekben bűncselekménynek csak az minősül, ha az előny elfogadása a kötelességszegés célzatával történik.

  A Btk.-ban az IM rögzítené a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztását, e szerint "az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, vesztegetés elfogadását, hivatali vesztegetést, hivatali vesztegetés elfogadását, vesztegetést bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadását bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlását vagy befolyással üzérkedést követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
 
 A tervezet módosítaná, pontosítaná számos más jogintézményre - így például az összbüntetésbe foglalásra, kényszerintézkedésekre, mentesítésekre - vonatkozó szabályokat, bűncselekménnyé minősítené például a lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, illetve reintegrációs őrizet szabályainak bizonyos fajta megsértését.
 
 Továbbá ha valaki egyes - például vagyoni hátrányt okozó - szabálysértéseket egy éven belül többször követ el, a tervezet alapján számíthat arra, hogy cselekményeit együtt bírálják el és ennek során az egyes cselekmények elkövetési értékeit is összeadva a szabálysértéseknél súlyosabb következményekkel járó bűncselekményt állapítanak meg.
 
 A büntetőeljárási törvény tervezett módosítása lehetővé tenné többek között a kábítószer-kereskedelem, illetve terrorcselekmény miatti nyomozások során az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét. Az indoklás szerint az új szabályokra azért van szükség, mert ezeknek a cselekményeknek a finanszírozásához is egyre gyakrabban használják az internetet.
 
 A büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítására vonatkozó elképzelés szerint a többszörös visszaesők, valamint a legalább öt év szabadságvesztésre ítéltek esetében a büntetés letöltésének minél előbb meg kell kezdődnie.

Változnak a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályai február 1-jétől

Változnak a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályai és az ezzel kapcsolatos egyes jogorvoslati lehetőségek, vizsgálatok, bírósághoz fordulás rendje február 1-jétől.

A nagyrészt vasárnap életbe lépő törvénymódosítás részletesen szabályozza a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésének, menetének és lehetséges következményeinek körét.
  
A jövőben az Országgyűlés külügyi bizottsága tagjainak is át kell esniük nemzetbiztonsági ellenőrzésen, melyet jelen helyzetben február 28-ig kell kezdeményezni.
  
A nemzetbiztonsági törvény módosítása kitér az úgynevezett felülvizsgálati eljárásra, amely például akkor folytatható le, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy jogviszonyának tartalma lényegesen megváltozik, fokozottabban ki van téve a befolyásolási törekvéseknek. Továbbá, ha nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülmény merül fel, így például az ellenőrzött személy vagy közeli hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult, külföldi személyekkel, szervezetekkel, érdekeltségekkel kapcsolatos körülményeiben lényeges változás következett be, kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, igazolható jövedelemhez képest jelentős mértékű eladósodottság, jelentős mértékű, ismeretlen eredetű vagyongyarapodás, az igazolható jövedelemből nem fedezhető életvitel figyelhető meg.
  
Az alapvető jogok biztosának adott jogkörök alapján a felülvizsgálati eljárás alá vont személy kérheti az ombudsmantól a felülvizsgálati eljárás elrendelésének és lefolytatásának vizsgálatát az alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében. E vonatkozásban az ombudsman hivatalból is vizsgálhatja a felülvizsgálati eljárás elrendelésének és lefolytatásának nemzetbiztonsági gyakorlatát.
 
 A módosítás kitér a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos jogorvoslatra. E szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy többek között a biztonsági szakvéleményben szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal, kockázati tényezővel szemben panasszal élhet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a miniszternél, továbbá, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy jogviszonyának megszüntetésekor bizonyos esetekben kezdeményezheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál a döntés felülvizsgálatát. Ilyen ügyekben nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett bíró jár el zárt tárgyaláson, soron kívül.
  
A bíróság ezekben a perekben a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény kiadásának alapjául szolgáló eljárás jogszerűségét vizsgálja, de jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának szakszerűségére. Eljárási szabálysértés esetén a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi.
 
 Egyes döntések ellen az érintettek az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságához fordulhatnak.
 
 A törvénymódosítás érinti a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzésének kérdéseit és egyebek mellett kitér arra is, hogy egyes nemzetbiztonsági ellenőrzéseket le kell folytatni, ha az ellenőrzés alá vont személy érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménye 2010. március 31-ig került kiállításra.
  
Az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly márciusban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította azt a korábbi szabályozást, amely nem tette lehetővé, hogy az ellenőrzött személy külső jogorvoslatot vegyen igénybe.
  
Az alkotmánybírósági eljárást Szabó Máté korábbi ombudsman kezdeményezte, indítványa nyomán az Ab már az érdemi döntés meghozatala előtt felfüggesztette a kifogásolt szabályok egy részének 2013 júliusi hatálybalépését.
 
 Az Ab tavaly márciusban kimondta, hogy alkotmányellenes az a korábbi rendelkezés is, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel szemben az ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya idején évente kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni. Az Ab indoklása szerint az akkor vizsgált szabályozás megteremtette a kereteket az ellenőrzött személyek és családjuk életének, személyes kapcsolatainak, akár intim életének megfigyelésére, nyilvántartásba vételére. A nemzetbiztonsági szempontból kifogástalan személyekről és családtagjaikról is bármit meg lehet tudni. Mind az ellenőrzés folyamatosságának előírása, mind a titkos információgyűjtés lehetősége túlmegy a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szükséges és arányos korlátozásának mértékén - értékelte az Ab.
 
 A tavaly decemberben elfogadott és javarészt vasárnap életbe lépő törvénymódosítás kitér arra is, hogy "a nemzetbiztonsági ellenőrzés során a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörhöz kapcsolódó, a minősített adat védelméhez fűződő és más biztonsági követelményekkel. A nemzetbiztonsági ellenőrzés során az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat köteles a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához feltétlenül szükséges, az érintett alapvető jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni".
  
A nemzetbiztonsági kérdőívben pedig a jövőben arra is rákérdeznek, hogy az elmúlt öt évben korlátozták-e az érintett, illetve közeli hozzátartozója beutazását valamely országba.

Nem évülnek el a fiatalkorúak sérelmére elkövetett súlyosabb szexuális bűncselekmények

Vasárnap lép életbe az a Btk.-módosítás, amely szerint a 18. életévüket be nem töltöttek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények közül az öt évnél súlyosabban büntetendőek soha nem évülnek el, a kisebb súlyúaknál pedig az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna a sértett.

A törvényjavaslat egyik benyújtója, Selmeczi Gabriella fideszes képviselő a nyáron nyilvánosságra került Sipos-ügyre hivatkozott, egy volt középiskolai magyartanár esetére, aki sajtóhírek szerint évtizedekkel ezelőtt diákjait szexuálisan zaklatta, később pedig ifjúsági műsorokat készíthetett a közmédiában.
 
A kormánypárti képviselő szerint az ügy ráirányította a figyelmet arra a problémára, hogy lehetnek olyan, gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények, amelyek elkövetője az idő múlásával elévülés miatt nem büntethető, holott még az elkövetés után több évtizeddel is felszínre kerülhetnek olyan információk, amelyek a tettesek felelősségre vonását egyébként lehetővé tennék.

 A törvényjavaslat kezdeményezőinek célja, hogy az elévülés ne akadályozza az ilyen bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását, mindazoknak, akik gyermekek ellen akarnak szexuális bűncselekményt elkövetni, életük végéig számolniuk kelljen a törvény szigorával, szankcióival.

 A kormánypárti képviselők által kezdeményezett Btk.-módosítást a parlament jelenlévő képviselői egyhangúlag, 164 igen szavazattal hagyták jóvá.

Önálló tantárgyként taníthatják a panaszjogot a következő tanévtől a jövő rendőreinek

A Független Rendészeti Panasztestület (FRP) elnöke azt kezdeményezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, hogy önálló tantárgyként oktassák a rendőröknek a panaszjog gyakorlatát – közölte Tisóczki Flóra, az FRP szóvivője csütörtökön a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón.
 

Lukács Tamás FRP-elnök az MTI-nek azt mondta, a kezdeményezést az egyetemen örömmel fogadták, a panasztestület feladata az új tantárgy tematikájának kidolgozása. Hozzátette, a tárgyat várhatóan a következő tanévtől oktatnának.
 
Tisóczki Flóra elmondta azt is: szintén ezzel az igénnyel indították el és ajánlották fel a megyei főkapitányságoknak, illetve a rendőrkapitányságoknak, hogy oktatást tartanak. Ezek a találkozók arra is szolgálnak, hogy a testület is megismerje a rendőrség gyakorlatát, ezáltal életszerűbb döntések születhessenek – tette hozzá.
 
A szóvivő ismertetése szerint a magyar szervezethez hasonlóan Belgiumban és Írországban testület, más országokban az ombudsmani intézményrendszer vagy speciális bíróság, esetleg bizottság szolgál a rendőri intézkedések jogszerűségének kivizsgálására.
 
Úgy vélte, a testületre nem önmagában kell tekinteni, hanem a magyar jogvédelmi rendszer részeként, ezért törekednek az ombudsmani hivatallal és az Alkotmánybírósággal együttműködésre, és figyelemmel követik a bírói gyakorlatot is.
 
Tisóczki Flóra elmondta: a jogvédelem egyik lényeges kérdése a nyilvánossághoz való viszony, a testület megújította arculatát az elmúlt fél évben annak érdekében, hogy egy nemzetközileg is jegyzett és hathatós jogvédelmi rendszer intézményeként jelenjen meg. Awww.repate.hu honlapon többek közt szerepeltetik, hogy ki mikor és milyen körülmények között indíthat eljárást. A honlap angol nyelven is elérhető.
 
A szervezet megújulásával összefüggésben annak a reményének adott hangot, hogy változatlan munkatársi létszám mellett reményeik szerint az év végére az ügyhátralékukat sikerül ledolgozni. Egyúttal köszönetet mondott a technikai háttérért és támogatásért az Országgyűlés vezetésének és hivatalának, amely a megújulást biztosította.
 
A Független Rendészeti Panasztestületet az Országgyűlés 2008-ban hozta létre. A szervezet honlapján felidézik: a 2006. évi őszi események – illetve azok vizsgálata – hozta létre azt az igényt, hogy a rendőrségi eljárások elleni panaszra külön intézményrendszer jöjjön létre. Az FRP az Országgyűlés által 6 évre megválasztott tagokból áll, akik jogi végzettségűek, eljárásuk során senkitől nem kötelesek utasítást elfogadni és az eljárási rendjük alapjait a törvény biztosítja. A testület célja a rendőrség hatáskörébe tartozott panaszeljárások kivizsgálása immár az alá-fölérendeltségi viszonyoktól függetlenül, alapjogvédelmi szempontból.

Létrejön az Igazságügyi Hivatal

A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalból való kiválással létrejön az Igazságügyi Hivatal, amely a többi között a jogi segítségnyújtással, az áldozatsegítéssel, a kárpótlással és egyes - nem büntetés-végrehajtással összefüggő - pártfogó felügyelettel kapcsolatos feladatokat lát el a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent és október 1-jén hatályba lépő kormányrendelet szerint.

Az Igazságügyi Hivatal feladata továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatok szakmai irányítása és egységes jogalkalmazásuk elősegítse. Emellett tudományos kutatói tevékenységgel segíti az Igazságügyi Minisztérium jogszabály-előkészítési feladatainak ellátását a miniszter felkérése alapján, valamint támogatja a jogi szakvizsgabizottság és a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. tevékenységét.
        

A jogi segítségnyújtással, az áldozatsegítéssel kapcsolatos igazságügyi igazgatási, valamint közigazgatási hatósági ügyekben bizonyos kivételekkel első fokon az igazságügyi szolgálat, másodfokon az Igazságügyi Hivatal jár el. A büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos ügyekben az igazságügyi szolgálat, bizonyos esetekben pedig az Igazságügyi Hivatal jár el.
    

Az Igazságügyi Hivatal az igazságügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatal, amelyet helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult főigazgató vezet.

forrás: MTI
kép: 

Szeptember közepétől kibővül a kötelező jótállás köre

A jótállási kötelezettséggel járó tartós fogyasztási cikkek köre kibővül, és egy kivétellel a 10 ezer forintos eladási ár lesz a jótállás kritériuma - a márciusban született kormányrendeletnek ez a szabálya szeptember 15-én lép hatályba.

A kormány 2005-ben készített egy listát arról, hogy milyen termékekre kötelező jótállást vállalni. Ebben a háztartási gépek többsége értékhatár nélkül szerepelt, most viszont ezeknél is feltétel lesz a 10 ezer forintos eladási ár. Ebbe a körbe tartoznak például a hűtők, a mosó- és mosogatógépek, a porszívók, a varrógépek, valamint a villanybojlerek is.
    

Új termék a listán a 10 ezer forintnál drágább napszemüveg, az elektromos kerékpár, és -roller, a quad, továbbá a motoros vízi jármű is.
    

Felkerültek a listára - a szintén 10 ezer forintnál drágább - gyermekgondozási cikkek, mint például a gyermekfigyelő berendezés, de ide tartozik a hinta és a csúszda is.
    

Végül jótállás jár a lőfegyverre, a sportszerre, továbbá az elektromos szépségápolási eszközre is.
    

Az egyedüli termék, amelynél 50 ezer forint eladási ár a jótállási értékhatár, a nemes- vagy félnemes szőrméből készült ruházati termék.
    

A márciusban megjelent, és áprilistól hatályos kormányrendelet alapján a fogyasztási cikkekre továbbra is egy év jótállás jár, de a dokumentum hangsúlyozza, hogy a határidő jogvesztő, lejártával a jótállás mindenképpen megszűnik.
    

A jótállás lényege, hogy a gyártónak, illetve a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a vásárló nem rendeltetésszerűen használta a terméket. Ellenkező esetben köteles kijavíttatni, illetve kicserélni azt. Ezzel szemben áll a szavatosság: ennél a vevőnek kell bizonyítania azt, hogy a hiba már a vásárláskor is "bent volt" a termékben.
    

A vásárolt eszköz szakember általi üzembe helyezését továbbra is előírhatja a forgalmazó, illetve gyártó, de az nem róhat aránytalan terhet a fogyasztóra.
    

A rendelet kiemeli, hogy a jótállási jegynek a jótállási idő végéig jól olvashatónak kell lennie. Ezt a szabályt az indokolta, hogy az olcsó hőpapírra másolt jegyek pár hónap alatt elhalványodtak. Ha a vásárló nem tudja bemutatni a jótállási jegyet, de birtokában van a nyugta vagy a számla, azzal is érvényesítheti a jótállást.
    

A jótállási jegyre rá kell nyomtatni azt is, hogy jogvita esetén a vásárló a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez fordulhat. Ez nem kötelező, de az eddigi tapasztalatok szerint a perek többsége megelőzhető ezzel a mediációs eljárással.

forrás: MTI
kép:  www.mukorom.hu

Új Ptk.: ha osztalék nem fizethető, munkabér sem jár a tagoknak

Az új Ptk. egyik új szabálya szerint, ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem - hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, amely szerint ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel.

Az ügyvédi iroda szerint a tiltás különösen nagy gondot jelent majd az olyan cégeknek, amelyek ösztönzési céllal a munkavállalókat is bevonták a társaság tulajdonosi körébe.

A március 15-éig hatályos társasági törvény már korábban is tartalmazott hasonló szabályt. A régi előírás szerint, ha egy társaság nem fizethetett osztalékot tagjainak, bármely egyéb, polgári jogi jogcímen a tagoknak kifizetett összeget vissza lehetett követelni, ha a tag rosszhiszemű volt. A szabályozás világos céllal született: a tag ne kerülhesse meg az osztalékfizetési korlátokat azáltal, hogy a társaság vagyonát nem osztalékként, hanem például megbízási díjként vagy egyéb kifizetésként veszi ki - ismerteti az iroda.

A március 15-én hatályba lépett Ptk. ezt a korlátozást lényegesen megszigorította. Az új szabályok szerint, ha a társaság osztalékfizetésre nem jogosult, úgy tagjainak semmilyen egyéb jogviszonyra tekintettel nem teljesíthet kifizetést - függetlenül attól, hogy a tag jóhiszemű volt-e vagy sem. Az új szabály a polgári jog keretein kívüli kifizetéseket is tiltja: így a törvény betűje szerint a cég munkaviszonyból származó kifizetéseket sem teljesíthet.

Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje szerint a mai üzleti világban gyakori motivációs eszköz, hogy a tulajdonosok a társaság dolgozóinak - akár minimális mértékben is - társasági részesedést vagy arra beváltható opciót nyújtanak.

Ha egy ilyen cég nem fizethet osztalékot, úgy az új Ptk. alapján a tulajdonosi körbe bevont dolgozóinak munkaviszonyuk alapján sem teljesíthet kifizetést, függetlenül attól, hogy a dolgozóknak munkaszerződésük alapján teljesen jogszerű igényük van a munkabérre. Így például, ha veszteséges a cég, akkor a főkönyvelő, aki ösztönzési célból esetleg 0,1 százalékos üzletrészt kapott a társaság tulajdonából, nem lesz jogosult a hónap végén munkabérfizetésre.

forrás: MTI

Szombaton életbe lép az új polgári törvénykönyv

Március 15-én, szombaton lép életbe az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), a kódex a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvében: ezek a bevezető rendelkezések, az ember mint jogalany, a jogi személy, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog - azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozás -, az öröklési jog és a záró rendelkezések.

Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, 1596 paragrafus, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett.

   

A közelmúltban Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára arról beszélt: az új kódex életszerűbb szabályokkal erősíti a jogbiztonságot, a szabályozás mintegy fele változik részben vagy teljesen. A változások javarészt a bírói gyakorlatban kialakított és bevált megoldásokon alapulnak, ami megkönnyíti majd a jogalkalmazók munkáját.

   

Székely László, a kodifikációt koordináló miniszteri biztos korábban elmondta: a Ptk.-t előkészítő jogtudósok alapvetően azzal a szemlélettel végezték munkájukat, hogy a bírói gyakorlatban jól működő rendelkezéseket nem szükséges változtatni. Nem változtak az évszázados alapelvek sem, továbbra is a jóhiszeműség és a tisztesség a jogok gyakorlásának alapja.

   

A kódex megalkotói szerint az egyén autonómiáján alapul, egészére a megengedő szabályozás jellemző, mely szerint amit a törvény nem tilt, azt szabad, a rendelkezések többségétől pedig a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. A kötelező szabályokat többnyire a gyengébbik fél védelme indokolja, például a fogyasztóvédelemben.

   

A családjogban az élettársak jogviszonya rendezettebbé válik, az élettársak és házastársak jogai közelednek egymáshoz, a házassági vagyonjog szabályozása pedig bővül, a házassági vagyonjogi szerződések segítségével a házastársak maguk dönthetik el, hogyan rendezik vagyoni viszonyaikat. Ennek különösen nagy jelentősége lehet a vállalkozói és a családi vagyon elkülönítésénél.

   

Kőrös András kúrai bíró korábban egy szakmai rendezvényen arról beszélt: az új Ptk. családjogi könyvének alkalmazásakor a családi és az egyéni érdekek összhangjára kell törekedni. A családjogi bíró feladata a méltányos rendezés, a felek érdekeinek jóakaratú mérlegelése, és ebben nem lehet csupán az a szempont, hogy ki volt a hibás, illetve, hogy a konfliktusban ki legyen a nyertes és vesztes.

   

Hozzátette: a házassági vagyonjogra vonatkozó paragrafusok száma 7-ről 51-re nőtt, a joggyakorlatból kerültek a törvénybe a szerződésben rögzíthető házassági vagyonjogi rendszerek. A közszerzeményi rendszerben önálló a házastársak vagyonszerzése, de ha az életközösség megszűnik, a vagyongyarapodás felére igényt tarthat bármelyik fél. A vagyonelkülönítő rendszerben külön gazdálkodnak a házastársak, nem kell egymással elszámolniuk, egymás tartozásaiért nem felelnek, kivéve a gyermeknevelés és a háztartás költségeit. Az ettől eltérő megállapodás a gyengébb félnek, illetve a családnak a védelmében semmis.

   

A házassági vagyonjognál fontos cél a házasság védelme a házastárs eladósodásával szemben, a harmadik személyek, például hitelezők védelme a házastársak egymás közti csalárd vagyonmozgatásával szemben, továbbá, hogy a házastárs vagyona ne tűnjön el gazdasági társaságokban. A házassági vagyonjogi szerződéseknek lesz országos nyilvántartása éppen azért, hogy az üzleti életben is lehessen erről tájékozódni - mondta korábban Kőrös András, aki szerint az élettársi kapcsolat jogi védelme gyengül, különösen a hosszabb időtartamú, ám gyermektelen kapcsolatok esetében.

   

A szülői felügyelet szabályai terjedelmileg és tartalmilag is változnak, az új Ptk. a szülők felelősségét helyezi a középpontba és elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának.

   

A személyiségi jogok alapját az egyenlő emberi méltóság alkotja. Az új kódex lehetőséget ad a közösség méltóságának védelmére a gyűlöletbeszéddel szemben a perindítás lehetőségének megteremtésével.

   

Újdonság a személyiségi jogok terén a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj, amelynek megítéléséhez azonban már nem szükséges a konkrét hátrány, kár - esetenként nehézkes - bizonyítása a perekben.

   

A dologi jog újdonságai közé tartozik az ingó zálogjog internetes nyilvántartása, illetve a telekkönyvi rendszer anyagi jogi szabályainak a Ptk.-ba helyezése.

   

A kötelmi jogi - szerződésekre vonatkozó - könyvben a kódex több, a bírói gyakorlatban bevált szerződéstípust rögzít, így például a lízinget és a faktoringot.

   

Az öröklési jogban változik az özvegyi jog: a túlélő házastárs haszonélvezeti joga már nem terjed ki mindenre, csupán az általa lakott ingatlanra, és az általa használt berendezési tárgyakra, ezenfelül egy gyermekrésznyi tulajdon illeti meg az örökségből.

   

Nő a végintézkedést hagyó szabadsága. A köteles rész - mely végrendeleti öröklésnél is kötelezően jár az örökösnek - az örökség feléről harmadára csökken.

   

Az új Ptk.-t az Országgyűlés 99 százalékban a jogtudósok által megalkotott tartalommal fogadta el, csak néhány olyan terület van, ahol a parlament változtatott a tervezeten, köztük a házassági és az öröklési jog.

   

A régi Ptk. még akár egy emberöltőn át is tovább élhet bizonyos területeken, hiszen az új magánjogi kódex az életbelépése után létrejött jogviszonyokra vonatkozik.

   

Az új Ptk.-hoz kapcsolódóan mintegy 180 törvény módosításáról döntött az Országgyűlés tavaly év végén. A 2013 februárjában elfogadott új Ptk. idén március 15-ei hatálybalépése egyéves felkészülési időt biztosított a jogalkalmazóknak.

   

Az Alkotmánybíróság néhány napja megsemmisítette a még hatályba sem lépett kódex azon rendelkezését, amely méltányolható közérdekhez köti a közszereplők bírálhatóságát, mert az a testület szerint sérti a szólás- és sajtószabadságot.

forrás: MTI

Több, a társaságokra vonatkozó szabály is változik

A gazdasági társaságokra vonatkozó több szabály is változik a március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyvnek (Ptk.) alapján.

Az új Ptk. az eddigi gazdasági társasági formákat megtartja, így a személyegyesítő típusú közkereseti- illetve betéti társaságot, továbbá a vagyonegyesítő típusú korlátolt felelősségű- és részvény társaságot. Ezek mellett a szövetkezet és az egyesülés olyan jogi személy, amely gazdasági tevékenységet (is) folytat, de nem minősül gazdasági társaságnak.    A változó szabályok nagy része az egyszerűsítést, a társaságok működésének megkönnyítését szolgálja, az alapító dokumentumok tartalma például sokkal szabadabb lehet, a kötelezően megfogalmazott tartalmat azonban nem lehet megkerülni, mivel akkor a cégbíróság nem jegyzi be a társaságot.

   

Az új Ptk. a jogi személyek körében szabályozza a gazdasági társaságokat is, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes társaságok tagjai ne feleljenek korlátlanul a vagyonnal nem fedezett tartozásokért. A közkereseti társaság tagjainak, továbbá a betéti társaság beltagjainak ugyanis továbbra is korlátlan a felelősségük.

   

A nonprofit jelleg kimaradt a társaságok szabályai közül. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy egy gazdasági társaság a létesítő okiratában úgy döntsön: a nyereségét visszaforgatja az alaptevékenységébe.

    

Március 15-től minden gazdasági társaság jogi személy lesz. A jogi személynek jogai és kötelezettségei lehetnek, de ezek nem terjedhetnek ki az olyan jogokra és kötelezettségekre, amelyek személyhez kötődnek. A jogi személynek van saját neve, a tagjaitól elkülönült vagyona, és az ügyvezetését, valamint képviseletét ellátó szervezete is.

   

A gazdasági társaság alapítása a létesítő okirat - a társasági szerződés - aláírásával kezdődik, amelyet közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

   

Vannak olyan tevékenységek, amelyeket csak akkor végezhet egy cég, ha arra képesítéssel rendelkező személlyel rendelkezik. Az ilyen személy akár munkaviszonyban, akár polgári - például megbízási - jogviszonyban állhat a társasággal.

   

Az alaptőkéhez való nem pénzbeli hozzájárulást - az apportot - úgy szabályozza az új Ptk., hogy az lehet követelés is, amennyiben azt az adós elismerte, vagy jogerős bírósági határozaton alapul. Azt azonban nem engedi meg a törvény, hogy valaki az apportot "ledolgozza" a társaságban.

   

Az apport értékét a társaság tagjainak kell elfogadniuk. Azok, akik a szolgáltatáskori értéknél nagyobb értéken fogadták el az apportot, az ebből eredő kárért ugyan úgy felelnek, mint aki azt értéken felül beadta a társaságba.

   

A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő látja el, mégpedig munkaviszonyban, vagy pedig megbízás alapján. Az ő munkáját a cégvezetők segítik. Annak sincs akadálya, hogy a társaság telephelyeit - korlátozott hatáskörű - cégvezetők irányítsák.

   

A vezető tisztségviselő a cég jogutód nélküli megszűntekor is felel a hitelezők kielégítetlen követeléseiért. Ennek azonban az a feltétele, hogy a vezető tisztségviselő - a fizetésképtelenség beállta után - nem vette figyelembe a hitelezők érdekeit.

   

Amennyiben a társaság saját tőkéje - két egymást követő évben - nem érte el a törvényben előírt jegyzett tőkét, akkor át kell alakulnia olyan társasággá, amely a kötelező tőke-előírásnak megfelel.

forrás: MTI