A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dohányzás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dohányzás. Összes bejegyzés megjelenítése

A kormányrendeletnek megfelelő cigarettásdoboz-minta

Az augusztus 20-án hatályba lépő, a dohánytermékek csomagolását szabályozó új kormányrendeletnek megfelelő cigarettásdoboz-minta 2016. augusztus 17-én.




forrás: MTI

Szombaton hatályba lép az új dohányrendelet

Szombaton hatályba lép a dohánytermékek csomagolását szabályozó új kormányrendelet, amely szerint az új dohánytermékek már csak egységes csomagolásban kerülhetnek piacra, de a már piacon lévő márkák és típusok átmeneti mentességet kapnak - derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. 

   


A kedden megjelent kormányrendelet megfelel az Európai Unió 2014-ben elfogadott irányelvének, amelynek értelmében a cigaretták és fogyasztási dohányok csomagolása kötelezően megváltozik: 2017. május 20-ától már csak olyan dohánytermékek lehetnek kiskereskedelmi forgalomban, amelyek csomagolásának elő- és hátoldali felületét 65 százalékban képpel kombinált szöveges figyelmeztetések fedik. Emellett a szabályozás szerint az oldalsó felületeken is általános figyelmeztetések láthatóak majd, és kötelező feltüntetni a leszokásban segítséget nyújtó portál elérhetőségeit is.
   
Ezen felül a magyar szabályozás bevezeti a dohányáruk egységes csomagolását is. Ennek értelmében augusztus 20-ától új márkájú vagy típusú cigarettát, illetve fogyasztási dohányt már csak olyan csomagolásban lehet piacra dobni, amelyen jelzés, illetve védjegy sincs.
   
A már piacon lévő márkákat és típusokat 2016. december 31-éig lehet gyártani, importálni, bejegyzett kereskedő által fogadni és 2017. május 20-áig lehet forgalomba hozni. A fokozatos átállást biztosítja a rendelet, de legkésőbb 2019. május 20-tól már csak olyan dohánytermékek lehetnek a trafikok polcain, amelyek megfelelnek az augusztus 20-án hatályba lépő szabálynak és egységes csomagolásban vannak.
   
A kormányrendelet megszabta azt is, hogy mentol ízesítésű cigaretta és mentol ízesítésű cigarettadohány 2020. május 20-áig forgalmazható, akkor, ha a mentolos ízesítést a gyártási vagy csomagolási folyamat során adják hozzá a dohánytermékhez, és az ízesítés hozzáadása részben sem függhet a fogyasztótól, így különösen nem lehet kapszulát alkalmazni a mentolos ízesítés hozzáadásához.
   
A kormány 2010 óta számos eszközzel fellépett a dohányzás visszaszorítása érdekében: korlátozta a munkahelyi, közterületi vagy éppen éttermi dohányzást. A trafikrendszer bevezetésével csökkent az elárusítóhelyek száma és a jövedéki adók folyamatos emelése is a dohányzással szemben hat.

forrás: MTI

Az ijesztő képek nem rettentik el a fiatal dohányosokat egy brit tanulmány szerint

A cigarettásdobozokon elhelyezett elrettentő képek, amelyek a dohányzás veszélyeit ábrázolják, alig hatnak a tizenéves dohányzókra - mutatta ki egy brit tanulmány.

forrás: MTI - kép: femcafe.hu
A Stirlingi Egyetem vizsgálatába 2800 gyermeket vontak be. Eredményeik szerint a képeknek szinte semmilyen hatásuk sincs a 11-16 éves dohányosokra. Ám a nemdohányzókat és a cigarettát csak próbálgatókat valóban befolyásolták a képek - idézi a BBC News a Tobacco Control című lapban megjelent tanulmányt.
     
A vizsgálatot az elijesztő képek bevezetése előtt és után is elvégezték. A fotók bevezetése előtt csak szöveges figyelmeztetések voltak a cigarettásdobozokon.
    
A megkérdezett gyerekek közül minden tizedik dohányzott, a többiek vagy sosem gyújtottak rá, vagy csak próbálgatták a cigarettázást. A nemdohányzók és a próbálgatók között a képek bevezetése után emelkedett azok száma, akik úgy gondolták, a figyelmeztetések elveszik a kedvüket a rágyújtástól. A cigarettázók esetében ez az arány szinte változatlan maradt: 13-ról 14 százalékra nőtt.
    
A kutatás vezetője, Crawford Moodie azt mondta, csalódást jelent, hogy a képek nem hatnak a dohányzókra, a nemdohányzókra és próbálgatókra gyakorolt hatásuk azonban "valóban pozitív fejlemény".
    
A kutató azonban figyelmeztetett arra, hogy ha az elrettentésre szánt feliratok és képek nem változnak - ahogy Nagy-Britanniában bevezetésük óta nem változtak - az emberek megszokhatják őket, és érzéketlenné válhatnak irántuk.

(http://www.bbc.co.uk/news/health-23963559)

Egyre többen mozognak

Az aktív munkavállalók között egyre nagyobb a hajlandóság a rendszeres testmozgásra, közel 93 százalékuk sportol hetente legalább kétszer.


A Humánpolitika.com Közhasznú Egyesület és az All You Can Move cég szeptemberi közös kutatásában 22 ezer munkavállalóra vonatkozó magyarországi vállalati egészségfejlesztési gyakorlatot ás sportolási szokásokat tekintett át.
 
A megkérdezett vállalatok kétharmada támogatja a munkahelyi sportot, mivel egyértelmű számukra, hogy ezzel nem csupán dolgozóik jól-létéről gondoskodnak, de növelik a teljesítményt, csökkentik a hiányzásos napok számát is.
 
Elmondásuk szerint évről évre javuló tendenciát tapasztalnak. A válaszadó munkavállalók 93 százaléka sportol hetente legalább kétszer, kétharmaduk akár hetente háromszor is eljár mozogni. A férfiak heti két-három alkalommal sportolnak, majdnem negyedük naponta edz, és szinte alig van közöttük, aki csupán hetente egyszer vagy annál kevesebbszer megy el mozogni. A nők heti egy-kétszer jutnak el edzeni, és minden tizedik mozog minden nap.
 
A vállalatvezetők, magasabb beosztásúak számottevően több időt fordítanak mozgásra, mint beosztottaik - derül ki a felmérésből. Az előbbi csoportba tartozók között minden negyedik jár naponta sportolni, míg csupán minden hatodik beosztott ennyire aktív. A vezetők inkább az aerob és nehéz fizikai aktivitást igénylő sportokat részesítik előnyben (futás, kondi, kardio edzések), míg a beosztottak körében többen a nyugalmat és befelé fordulást segítő mozgásformák (például jóga, tánc) választják. Megkérdezett vezetők szinte mindegyike egyetértett abban, hogy a sport az elsődleges stresszmegelőző vagy levezető forrás, mely segít a munkahelyi hatékonyság növelésében.
 
A legtöbben az informatika, a bankszektor és a szolgáltató központok munkatársai közül járnak naponta sportolni, míg legritkábban a telekommunkáció és energetikai szektor munkatársai sportolnak, itt minden hatodik munkavállaló hetente csupán egyszer vagy még annál is ritkábban mozog.
 
Amint a felmérésből kitűnik: az egyedülállók több időt tudnak mozgásra fordítani és majdnem felük (46 százalék) naponta eljár sportolni. Ezzel szemben a párkapcsolatban élők harmada tudja ugyanezt megtenni, míg csupán minden ötödik házasember jut el ilyen rendszerességgel mozogni.
  
A cégek közel harmada rendez minden dolgozót bevonó, egésznapos sportprogramot, ezt a formát egyre inkább kisebb csoportok, osztályok csapatépítő programjaként szervezik meg. A vállalatok igyekeznek - egyre nagyobb számban - elősegíteni a kikapcsolódást pihenőszobák kialakításával, ergonómiai tanácsadással, masszázs szervezésével vagy néhány esetben akár extra pihenőidő nyújtásával. A korábban oly népszerű dohányzásról leszoktató programok helyett is inkább a mozgás támogatásába fektetnek a vállalatok, felismerve, hogy a rendszeres sportot végzők körében sokkal alacsonyabb a dohányosok száma és kimagasló a dohányzásról leszokottak aránya is.

Dohányipari szereplők: az új különadó elviszi a cégek nyereségét, és áremelkedést okoz

Dohányipari szereplők szerint áremelkedéshez vezethet a rendkívüli egészségügyi hozzájárulás, amelynek megfizetésére 2015-ben köteleznék a dohányipari vállalkozásokat, és az új teher a veszteséges cégek veszteségét tovább növeli, a nyereséges cégeknél pedig elviszi az eredményt - mondta Fábiánné Szabó Lívia, az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója az MTI megkeresésére pénteken.

   

A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. pedig azt hangsúlyozta közleményében, hogy a különadó diszkriminatív, és különösen súlyos terhet jelent azoknak az iparági szereplőknek, amelyek a közelmúltban termelői beruházást valósítottak meg. A javaslat ugyanis ezt a beruházási összeget az adófizetési kötelezettség megállapításakor figyelmen kívül hagyja - írták.
   
Fábiánné Szabó Lívia arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezett különadó alapja a nettó árbevétel, ami dupla adózást jelentene, mivel a nettó árbevételt a jövedéki adó is terheli. A törvényjavaslat mindenképpen negatívan érinti azokat a cégeket, ahol a különadó a 2,5, illetve a 4,5 százalékos sávba esik - közölte.
   
Az érintett cégek maguk döntik el, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén milyen intézkedést tehetnek az új közteher kigazdálkodására, ez jelentheti a cigaretta árának emelését - fogalmazott az igazgató.
   
Hangsúlyozta, hogy a különadóról szóló tervezetről nem volt előzetes egyeztetés. Az érintett dohányipari vállalkozások jelenleg értelmezik a törvényjavaslatot, ennek alapján számolnak, és a későbbiekben tervezik közös álláspont kialakítását - jelezte.
  
 A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. az MTI-hez eljutattott közleményében kifejtette: álláspontjuk szerint a különadó olyan ágazatot terhel, amely nem extraprofitot termel, hanem az utóbbi három évben nettó veszteséget produkált.
   
A BAT két magyarországi cége 2011-2013-ban mintegy 20 milliárd forint veszteséget halmozott fel, mert a sorozatos jövedékiadó-emelések, a minimum kiskereskedelmi árrés bevezetése, a finomra vágott fogyasztási dohány adószerkezete miatt termelési költséget nem tudott áthárítani. A cég vesztesége nem profitmenekítés - hangsúlyozta a BAT.
   
A fizetendő adó mértéke a társaság esetében hozzávetőleg 3 milliárd forint - közölték.
  
 A különadó diszkriminatív, és különösen súlyos terhet jelent azoknak az iparági szereplőknek, amelyek a közelmúltban termelői beruházást valósítottak - fogalmaznak a közleményben.
   
A BAT szintén kiemelte, hogy a különadó nem a profitot, hanem a jövedéki adóval terhelt bevételt terhelné, ezért kétszeres adóztatást jelent.
   
Megjegyezik azt is, hogy egy doboz cigaretta kiskereskedelmi árának mintegy 78 százaléka adó, átlagosan 10,4 százaléka kiskereskedelmi árrés. A dohánytermékek után 425 milliárd forintnyi adó folyt be a költségvetésbe az elmúlt évben.
   
A közleményben felidézték, hogy a cég ez év szeptemberében új gyárat adott át Pécsett. A 9 milliárdos beruházás finanszírozása teljes egészében önerőből, támogatás vagy adókedvezmény nélkül történt, de a javaslat ezt a beruházási összeget az adófizetési kötelezettség megállapításakor figyelmen kívül hagyja - írják.
   
A cég jelenlegi pénzügyi helyzetében az adó áthárításától nem tud eltekinteni. A különadó áthárítása jelentős áremelkedéshez vezet, ez új lökést adhat a feketepiac térnyerésének, amely a teljes piacon így is 14-15 százalék körül mozog - áll a közleményben.
   
Szatmáry Kristóf, a Fidesz országgyűlési képviselője csütörtökön nyújtott be a parlamentnek törvényjavaslatot, amely szerint az egyszeri teher döntően a magyarországi dohánygyártókat és azokat a bejegyzett kereskedőket sújtaná, amelyek Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba, azaz  "szabadforgalomba bocsátanak". A már szabadforgalomba került termékek nagykereskedői és a dohánytermék-kiskereskedők nem esnének a törvény hatálya alá.
   
A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele lenne. Az előterjesztés sávosan határozza meg a fizetendő hozzájárulás mértékét: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék - de legalább 30 millió forint -, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék.

Beszélő cigarettás doboz segíthet a leszokásban

Hangüzenetet játszanak le kinyitáskor a cigarettás dobozok - a Stirlingi Egyetem kutatóinak találmánya ily módon igyekszik lebeszélni a dohányzókat a rágyújtásról.  


A dobozok hangüzenete a dohányzás veszélyeire int, felhívja a figyelmet a cigaretta és a meddőség közti összefüggésre, és közli a leszokást segítő segélyvonal számát is.

A kutatók szerint az üzenet működött a tesztek során, amikor 16-24 éves nők egy csoportja kipróbálta az új csomagolást. További vizsgálatok kezdődnek hamarosan 16 év feletti női és férfi tesztelők bevonásával - tudósít a BBC hírszolgálata a skót tudósok találmányáról.

"A beszélő dobozt a dohánygyárak marketingjük részeként használhatják. Itt a jó módszer, hogy az egészséget reklámozzák a dohányzóknak" - hangoztatta Crawford Moodie, a sterlingi kutatócsoport egyik tagja.

"Örülök minden új ötletnek, amely segít átadni az egészség és a függőségtől való szabadulás üzenetét. Ám a kreatív csomagolási módok értékeléséhez először pontos, minden korosztályra kiterjedő kutatási adatokra van szükségünk" - magyarázta Sheila Duffy, az Ash Scotland dohányzásellenes karitatív szervezet képviselője.

Alison Cox, a Brit Rákkutató Intézet orvosa elmondta, jótékonysági alapítványa finanszírozta a Stirlingi Egyetem kutatómunkáját, hogy megtudják, a dohányipar marketingeszközei felhasználhatók-e a leszoktatásra.

A skót kormány idén a cigarettacsomagolás egységesítésére tett ígéretet, hogy ezzel is tegyen a dohányzás ellen. A közegészségügyi miniszter céljai közt szerepel, hogy a skót dohányzók 23 százalékos arányát 2034-re 5 százalékra csökkentse.

http://www.bbc.co.uk/news/uk-scotland-tayside-central-23128001
forrás: MTI

Kedd éjfélig lehet trafiküzemeltetésre pályázni az újabb körben

Június 10-én éjfélig jelentkezhetnek azok, akik trafikot szeretnének működtetni az ötödik állami pályázaton kiírt 77 település - közte 11 budapesti kerület - valamelyikén.

Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (ND Nonprofit Zrt.) honlapján május 13-án közzétett pályázati kiírás szerint 88 koncessziós jogra lehet pályázni 66 településen és 11 budapesti kerületben. A legtöbb helyen egy trafikot nyithatnak majd meg, ugyanakkor Budapest XVII. kerületében 6 koncessziós jogot hirdettek meg, a XVIII. kerületben 3-at, a III., V., XVI., XXII. kerület mindegyikében 2-őt. Trafikosok jelentkezését várják egyebek mellett Záhonyba, Tyukodra, Tétre, Pusztaszabolcsra, Parádra, Ózdra, Nyíregyházára, Monorierdőre, Magyarlakra, Kistarcsára, Karcagra, Kabára, Jánossomorjára, Ercsibe, Dombrádra, Ceglédre, Apostagra.
  
A pályázatokat külön-külön kizárólag postai úton, az ND Nonprofit Zrt. postafiók-címére kell benyújtani. Ennek díja darabonként bruttó 31 750 forint, amelyet legkésőbb a pályázat benyújtásával egyidejűleg kell átutalni.
  
A koncessziós szerződést a pályázat eredményhirdetését követő 30 napon belül kell aláírni. A koncessziós díj - amit a trafikos fizet az államnak boltonként - kétezer fő alatti településen évi nettó 100 ezer forint, 2001-10 000 fős településen 160 ezer forint, efölött 200 ezer forint, Budapesten, megyeszékhelyen és megyei jogú városokban 240 ezer forint. Egy személlyel egy időpontban legfeljebb öt szerződés lehet érvényben.
  
A negyedik koncessziós pályázat eredményét március 14-én hirdette ki az ND Nonprofit Zrt., s a nyertesek április 11-éig köthették meg a szerződést. Légrádi Petra, az ND Nonprofit Zrt. marketing és kommunikációs vezetője  akkor azt mondta az MTI-nek, hogy 127 nyertes volt, és 18 település esetében nem született szerződés az ND Nonprofit Zrt. és a vállalkozások között nemzeti dohánybolt működtetéséről. Ennek oka általában az, hogy a szükséges engedélyeket a pályázók nem tudják időben beszerezni, ezek hiányában pedig nem köthető meg a szerződés.
  
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény (trafiktörvény) szerint 2013. júliusától csak az állami pályázaton koncessziót, vagyis működési jogot nyerő vállalkozások árulhatnak dohányterméket Magyarországon meghatározott feltételek mellett. E jogok  kiadása és a megszűnő dohányboltok pótlása érdekében folyamatosan jelennek meg a pályázatok.
  
Jelenleg mintegy 5800 koncessziós joggal rendelkező trafik működik az országban, és további 500 helyen ideiglenesen árulnak dohánytermékeket addig, amíg nem találnak gazdára ezek a koncessziók is.
  
Gyulay Zsolt, az ND Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a múlt héten az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy folyamatos a dohánytermékek szakszerű értékesítése és az ellátás, a lakosság 98,5 százaléka a lakóhelyén hozzájut dohánytermékhez. Jelenleg 497 ellátatlan település van, ebből 130 az olyan kistelepülés, ahol 100 fő alatti az állandó lakosok száma. Európában Magyarországnak a harmadik legrosszabbak az adatai, 38 percenként meghal egy ember a dohányzás miatt - mondta.
  
Azokon a településeken, ahol az állandó lakosok száma a kétezer főt nem haladja meg, legfeljebb egy, ahol meghaladja, legalább egy, és minden kétezer fő lakos után további egy jogosult nyithat trafikot.

Eddig 25 millió forint bírságot szabtak ki a dohányzási szabályok megszegése miatt

A nyilvános helyekre vonatkozó dohányzási szabályok szigorítása óta, az elmúlt két évben mintegy 25 millió forint bírságot szabtak ki a közegészségügyi felügyelők - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ).

Különösen sok a probléma a buszmegállókban, pályaudvarokon, vasútállomásokon. Tavaly a legtöbb bírságot szórakozóhelyekre, vendéglátó-ipari egységere szabták ki.
   
A téli hónapokban egyes vendéglátóhelyek üzemeltetői sátrakat állítanak fel az egység előtt az eső, a hó, a hideg ellen. Az ÁNTSZ ennek kapcsán kiemelte, hogy ha az ilyen sátrak zárhatóak, akkor azok zárt térnek minősülnek, ott dohányozni nem lehet. Emiatt az elmúlt időszakban több vendéglátó-ipari egységre milliós nagyságrendű bírságot kellett kiszabni - tették hozzá.
   
2012. január 1-jén lépett hatályba a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása, amely többek között megtiltotta a nyilvános zárt helyeken a dohányzást. A jogszabály előírásainak betartását a területileg illetékes kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinek intézetei ellenőrzik.
   
2012. óta összesen 106 ezer vizsgálatot hajtottak végre, ebből 56 ezer jutott 2012-re, 50 ezer pedig 2013-ra. A jelenlegi adatok szerint 2012-ben 12 millió, tavaly csaknem 13 millió forint bírságot szabtak ki az ellenőrök, 2013-ban a legtöbbet szórakozóhelyekre, vendéglátó-ipari egységekre.
   
Az ÁNTSZ kitért arra, hogy a módosítás hatályba lépése után a jogszabály három hónapos türelmi időt adott az érintetteknek a felkészülésre. Bár a vizsgálatok már ekkor megkezdődtek, bírságot ekkor még nem szabtak ki. A türelmi időszak alatt átlagosan 5-6 kifogás jutott száz ellenőrzésre. Tavaly már csak nagyjából fél százalék körül alakult a kifogások aránya. A buszmegállókban, vasútállomásokon, pályaudvarokon viszont kirívóan magas, több mint 13 százalékos volt a kifogásolási arány.
   
A nemdohányzók védelméről szóló törvény betartását idén is folyamatosan ellenőrzik, s emellett - az előző két év gyakorlatának megfelelően - több országos, kiemelt akcióellenőrzést is szervez az Országos Tisztifőorvosi Hivatal - olvasható az ÁNTSZ közleményében.
forrás: MTI - kép: napidoktor.hu

Dohánykereskedelem - A NAV figyeli az internetes hirdetéseket is

Az adóhatóság az idén hat portálról (TeszVesz, Vatera, Apród, Topapró, Expressz és Apróhirdetésingyen) összesen 1289 jövedéki törvénysértést megvalósító hirdetést távolíttatott el, ezek közül 710 - az összes eltávolított hirdetés 55,1 százaléka - vágott dohány illegális kereskedelmére vonatkozott - derül ki Orbán Gábornak, a nemzetgazdasági tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkárának Kovács Tibor (MSZP) országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.

Az államtitkár ismerteti: az utóbbi időszakban egyre nagyobb teret hódít az internetes kereskedelem, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan figyelemmel kíséri az internetes hirdetéseket is. A NAV a különböző hirdető/aukciós portálok üzemeltetőivel együttműködést alakított ki, amelynek keretében legyűjti a hirdetések azonosítóit, és elküldi az üzemeltetők részére, akik azokat haladéktalanul (jellemzően 3 napon belül) eltávolítják. A hirdetéseiket rendszeresen megújító hirdetők adatait a NAV bekéri, és próbavásárlásokat kezdeményez.
   
Az illegális dohányforgalmazás ezen formája elleni fellépés egyre nehezebb, mivel a személyes átadás-átvétel egyre kevésbé jellemző, azt a különböző átvételi pontokon, utánvételes postai küldeményként történő átadás-átvétel váltja fel. A NAV ezért a postacsomagok ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordít - derül ki a képviselői kérdésre adott válaszból.
forrás: MTI

Az e-cigire Olaszországban mindenhol rá lehet gyújtani

Olaszországban eltörölték az elektromos cigarettára vonatkozó korábbi korlátozásokat. Mindenhol szívni lehet, még ott is, ahol más cigarettára nem szabad rágyújtani.

Az iskolákat kivéve e-cigivel minden más zárt és nyitott térben szabad dohányozni: hivatalokban, éttermekben, mozikban, tömegközlekedési eszközökön, valamint az emberekkel teli buszmegállókban és a játszótereken is.
   
A Public Policy olasz parlamenti hírügynökség jelentése szerint június után most ismét módosították az elektromos cigarettára vonatkozó jogszabályokat. Akkor az összes más dohánytermékre vonatkozó előírásokat alkalmazva szigorították az e-cigik használatát. Vagyis a cigarettával, a szivarral és a pipával együtt az e-cigaretta füstjét is kitiltották a nyilvános helyekről.
   
Az Olaszországban először tavaly megjelent e-cigi azonnal divatos termékké vált. Idén nyárig több mint 4500 olyan üzlet nyílt, amely elektromos cigarettát árul. Ezek 6800 munkahelyet teremtettek. Júniusban a kormány a trafikokba és gyógyszertárakba helyeztette át az e-cigi forgalmazását, korlátozták a használatát, és 58 százalékos termékadót vetettek ki rá. Ezzel az elektromos cigaretta kereslete zuhanásnak indult.
   
Az e-cigi szabad használatát jó döntésnek nevezte Umberto Veronesi onkológus, volt egészségügyi miniszter, aki szerint ennek a cigarettának nincs rossz hatása, és a római kormány a kiemelt adóval a bevételt nézte a közegészség helyett.
   
Girolamo Sirchia szintén volt egészségügyi miniszter, aki 2003-ban betiltotta a nyilvános helyeken való dohányzást, hangoztatta, hogy ellenzi az e-cigi korlátozásának feloldását.

forrás: MTI
kép: smoketolive.com