Januártól hatályos az új biztosítási törvény

A parlament 2014. december elején fogadta el az új biztosítási törvényt, amelynek legtöbb szabálya 2016. január elsején lépett hatályba. Az új törvényre azért volt szükség, hogy abban megjelenjenek a pénzügyi válság óta felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok, valamint a nemzeti szabályozás igazodjon az uniós irányelvekhez, nem utolsósorban a kockázatalapú cégértékelést lehetővé tevő Szolvencia II. előírásokhoz.

   
Az új jogszabály szerint biztosítók a következő jogi formákban működhetnek: részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, kölcsönös biztosító egyesület, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.
   
A másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe mindazokat a biztosításokat megkötheti, amelyeket a székhely ország felügyelete számára engedélyezett. Jogilag a fiókteleptől különbözik az az eset, amikor a másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás keretében folytat biztosítási tevékenységet. A lényeg azonban annyiban azonos, hogy mindkét esetben az anyacég áll helyt a biztosítási szerződésből adódó kötelezettségekért.
   
Az uniós irányelvek több összegszerű követelményt euróban adnak meg. A törvény úgy szól, hogy azokat Magyarország területén forintra kell átszámítani, és az átszámítás mindig egy naptári évre érvényes. Az átszámítást az adott naptári évet megelőző év első tíz hónapjára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett, hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával kell elvégezni. Az eredményt milliós forintértékre kell kerekíteni. Ilyen átszámítás előzi meg például a kötelező gépjármű felelősségbiztosításnál a biztosító által fizetendő maximális összeget.
   
Az új törvény kimondja, hogy a biztosító köteles fogadni az ügyfelei panaszait. A személyesen előadott panaszt minden munkanapon 8 és 16 óra között, a telefonon közöltet pedig a hét egy munkanapján 8 és 20 óra között is, míg az elektronikus levélben közölteket folyamatosan fogadni kell. Az azonnal el nem intézhető szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, és ezzel az írásbeli panasszá alakul át. Erre 30 napon belül érdemi választ kell adnia a biztosítónak.
   
Az életbiztosításokat a megkötéstől számított 30 napon belül indoklás nélkül felmondhatja az ügyfél. Nem lehet felmondani viszont a hitelfedezeti, valamint a 6 hónapnál rövidebb idejű életbiztosítást.
   
Egy életbiztosítás megkötése előtt a biztosítónak kötelessége felmérni az ügyfél igényeit. Ez a kötelezettség átszáll az alkuszra, ha ő köti a szerződést. Erről nemrég jelent meg az MNB elnökének a rendelete, amely leírja, hogy az előzetes kérdőívnek milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia. Az igényfelmérő elsőként az iránt érdeklődik, hogy az ügyfél csak biztosítási védelem céljából, vagy pedig - a biztosítási védelem mellett - megtakarítási célból kíván-e életbiztosítást kötni. A kérdések között szerepel az is, hogy az ügyfél belátható időn belül mekkora összegű díj megfizetését tudja vállalni. Fontos az életbiztosítás futamidejének a megválasztása is.
   
Külön fejezet foglalkozik a törvényben a biztosítási alkuszokkal. Így például a többes ügynökök, akik több biztosító termékeit is közvetítik, saját maguk kötelesek helytállni az általuk az ügyfélnek okozott károkért, nem pedig a képviselt biztosítók. Ezért a többes ügynököknek az általuk okozott károk várható megtérítésére felelősségbiztosítást kell kötniük, mégpedig úgy, hogy a felelősségbiztosítónak káreseményenként 1 millió 251 ezer euróig, de több kár esetén is legfeljebb 1 millió 876 ezer euróig kell helytállnia.
   
Ha a biztosító a befektetési jellegű, illetve az életbiztosítások mögött lévő eszközalapját hozamgarantáltnak nevezi, akkor ez automatikusan magában foglalja a tőkegaranciát is. A törvény felsorolja, hogy az eszközalap mikor tekinthető tőke-, illetve hozamgarantáltnak, így például akkor, ha az erre szolgáló biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja. A biztosító közvetlenül a biztosítéknyújtónál válthatja be a garanciát.
    
A biztosítókat megilleti a befektetés szabadsága, vagyis bármilyen eszközbe befektethetnek. Ezt az általános szabályt azonban szigorítják a későbbi részletes szabályok. Így a biztosító nem vásárolhat saját maga által, illetve a kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt. Ez a megszorítás azonban nem vonatkozik a szabályozott piacra - a tőzsdére - bevezetett papírokra.
   
A biztosító a tevékenysége bármely elemét kiszervezheti, ugyanakkor az irányítási és ellenőrzési jognak, illetve a
kockázatvállalásnak a biztosítónál kell maradnia. Ha a kiszervezés miatt az ügyfelet kár éri, akkor a biztosító köteles sérelemdíjat fizetni.
   
A biztosítástechnikai tartalékot úgy határozza meg a törvény, hogy annak nagysága megegyezik azzal az összeggel, amelyet akkor kellene fizetnie a biztosítónak, ha a biztosítási kötelezettségét egy másik biztosítóra ruházná át. Ez a szabály már a Szolvencia II.-ről szóló uniós irányelvnek megfelelés része.

Csak igényfelmérés után köthető életbiztosítás márciustól

Igényfelmérő lapot köteles kitöltetni márciustól a biztosító és a biztosításközvetítő azokkal a személyekkel, akik életbiztosítást kívánnak kötni az általa forgalmazott életbiztosítási termékekre - az igényfelmérés tartalmi elemeit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének a keddi Magyar Közlönyben  megjelent rendelete tartalmazza.

 

Az igényfelmérő elsőként az iránt érdeklődik, hogy az ügyfél csak biztosítási védelem céljából, vagy pedig - a biztosítási védelem mellett - megtakarítási célból kíván-e életbiztosítást kötni. Ha megtakarítási célból (is) kíván életbiztosítást kötni, választania kell, hogy a nem befektetési egységhez kötött megtakarítási célú életbiztosítást, vagy pedig a befektetési egységhez kötött (unit linked) megtakarítási célú életbiztosítást részesíti előnyben.  

Amennyiben a megtakarítást is elvárja az életbiztosítástól, akkor nyilatkoznia kell arról, hogy részt kíván-e venni a befektetési döntések meghozatalában, illetve mekkora kockázatot vállal a befektetéseire.   

A kérdések között szerepel az is, hogy az ügyfél, belátható időn belül mekkora összegű díj megfizetését tudja vállalni. Fontos az életbiztosítás futamidejének a megválasztása is.   

A biztosító - illetve az alkusz - az MNB által megadott szempontok mellett más olyan kérdéseket is feltüntethet, amelyek a termékismertető megalapozott elkészítéséhez szükségesek.   

Az igényfelmérő kérdőívhez egy tájékoztatót kell mellékelni. Ebben - egyebek mellett - szerepelnie kell a következőnek: "Az igényfelmérés célja, hogy az Ön elvárásaihoz legjobban igazodó életbiztosítás megkötésére tehessünk javaslatot, tehát segítsük Önt abban, hogy az igényeinek, lehetőségeinek legmegfelelőbb szerződést köthesse meg."

A veszélyes sportok híveinek érdemes kiegészítő utasbiztosítást kötniük

A veszélyes sportokra szóló utasbiztosítások drágábbak ugyan hagyományos társaiknál, a felár mértéke azonban jóval elmarad a baj esetén felmerülő költségektől, ezért az extrém vagy veszélyes sportot űzőknek érdemes kiegészítő utasbiztosítást kötniük - hívja fel a figyelmet a K&H Biztosító.

 
Külföldi utazásnál az utasbiztosítás az átlagos turistáknak kellő biztonságot nyújt, ám az extrém vagy veszélyes sportot űzőknek, például a sziklamászóknak, vadvízi evezőknek, vadászoknak a szimpla utasbiztosítás nem elég, egy esetleges balesetből adódó költségek ugyanis a többszörösére is rúghatnak egy átlagos utasbalesethez képest, például, ha helikopterrel kell menteni egy bajba jutott sziklamászót.
  
Ennek megfelelően a biztosítási díjak is magasabbak: míg egy átlagos utasbiztosítás díja 3548 forint volt, addig a veszélyes sportra kötött utasbiztosításoknál 42 százalékkal magasabb, 5041 forint volt az átlagos díj - ismerteti a K&H Biztosító közleményében Kaszab Attila, a társaság nem életbiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese.
  
Kaszab Attila szerint a biztosítottak száma alacsony a veszélyes sportokra szóló kiegészítő biztosítások esetén, hiszen alapvetően kevesen űznek extrém sportokat, a veszélyesség miatt azonban indokolt az extra figyelem.
  
A K&H biztosítójánál az idén a több mint 114 ezer biztosítottnak a 2 százaléka (közel 2400 biztosított) igényelt veszélyes sportokra fedezetet nyújtó biztosítást, a legtöbben januárban, februárban, valamint júniusban és júliusban.
  
A biztosító szerint egyre tudatosabbak, egyben óvatosabbak a magyar turisták. A K&H biztosítójánál 2014-ben 13,2 százalékkal, 499 millió forintra emelkedtek az utasbiztosításból származó bevételek, míg 2015 első negyedévében 128 millió forintot tettek ki. A kárkifizetések összege 54 millió forint volt 2014-ben, és 4,5 millió forint 2015 első negyedévében.
  
A növekedés a teljes piacon is látható. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2015 első negyedévében az utasbiztosítások értékesítéséből 2,44 milliárd forint bevétele volt a társaságoknak, ami 8,3 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakéhoz képest - ismerteti közleményében a társaság.

Érdemes az évfordulón casco biztosítót váltani

Az új autókra 5 százalékkal, a használtakra 11 százalékkal emelkedett tavaly a casco biztosítás díja, viszont akik a biztosítási évfordulón olcsóbb biztosítóhoz mentek, azok 3,5 százalékot spórolhattak az éves díjon - közölte saját adataira hivatkozva, a Netrisk.hu internetes alkusz csütörtökön az MTI-vel.

Az új autóknál az átlagos casco díj egy év alatt 87 000 forintról 91 500 forintra, míg a használatnál 73 500 forintról 81 100 forintra emelkedett.
  
A közlemény idézi Sebestyén Lászlót, a Netrisk.hu vezérigazgatóját, aki több okkal indokolja a díjemelkedést. Tavaly - 2013-hoz képest - húsz százalékkal több új autó jelent meg az utakon, ezekre eleve magasabb díjon köthető casco. A javítási költségek is emelkedtek, emellett pedig folytatódott a 2013-ban bevezetett 15 százalékos biztosítási adó fokozatos beépítése a díjakba.
  
Az évfordulón váltók díja viszont 53 400 forintról 51 500 forintra esett. (A casco mindig a megkötés napjától él egy évig érvényes.)
  
A biztosítók alacsonynak tartják a casco biztosítással rendelkező járművek arányát. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 4,2 milliós jármű állományból közel 800 ezernek van ilyen biztosítása, ami 19 százalékos aránynak felel meg.
    A Netrisk.hu adatai szerint a teljes állományon belül növekvő arányban kötöttek cascót a 8 éves, vagy annál idősebb autókra. Tavaly 37 százalék volt az arányuk, szemben a 2013-as 31 százalékkal.  Emellett 19-ről 24 százalékra emelkedett egy év alatt a 0-3 éves korban biztosított személygépkocsik aránya is.

Az autósok tíz százaléka vált csak biztosítót

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) idei kampányában tíz autósból kilenc elfogadja az átlagosan 1-2 ezer forintos díjemelést és marad jelenlegi biztosítójánál, csak 10 százalékuk vált biztosítót - közölte az első hét tapasztalatai alapján a Biztosítás.HU online alkusz az MTI-vel.

 Már az előző évek kampányaiban is jellemző volt az, hogy az elérhető megtakarítások mértékének csökkenésével párhuzamosan csökkent a biztosítót váltók száma is. Ezen a tendencián a mostani mérsékelt díjemelkedési hullám sem változtat, mert a kampány első hetében alig fele annyian kezdeményeztek biztosítóváltást, mint tavaly ilyenkor.
  
Így idén novemberben - ebben a hónapban lehet felmondani a meglévő kötelező biztosítást - váltók száma valahol 200 ezer környékén alakul majd, szemben a tavalyi 370 ezerrel.

 A váltók nagy részén négy biztosító - a KÖBE, a K&H, a Groupama és az MKB - osztozik, azokat az autósok fele választja. Az átlagdíj éves 12 ezer forint környékén, a váltók átlagos megtakarítása pedig mintegy 4 ezer forint körül alakul.     Amennyiben a most évfordulós 2,1 millió autós túlnyomó többsége elfogadja a díjemelkedést, akkor a kgfb piacon lévő biztosítók összesített éves díjbevétele 3 milliárd forinttal is nőhet, ami a biztosítók 2013-as, 6 milliárd forintos veszteségének a fele - írja a Biztosítás.hu.  

forrás : MTI

Sokba kerülhet a felelősségbiztosítás nélküli kerékpározás

Az elmúlt években növekedett a kerékpáron közlekedők száma, ennek megfelelően a biciklis baleseteké is, míg  2011-ben 1814, tavaly már 2004 személyi sérüléses balesetet okoztak a kerékpárosok, és egy-egy ilyen károkozás, biztosítás hiányában, akár több millió forintjába is kerülhet a vétkes kerékpárosnak - közölte a Genertel online biztosító az MTI-vel.

    

Az Eurostat korábban publikált felmérésében a 25 uniós tagállam közül Hollandia után (31 százalék) Magyarországon nevezték meg a legtöbben (19,1 százalék) a legfőbb közlekedési eszközükként a kerékpárt.
    
A Magyar Kerékpárosklub adatai szerint országosan - évek óta - a lakosság 40 százaléka kerékpározik, míg Budapesten az elmúlt 3 évben 13-ról 17 százalékra nőtt arányuk. A klub felmérésében az számít kerékpárral közlekedőnek, aki két héten belül legalább egyszer biciklizik.
    
A számokból is kitűnik, hogy a kerékpárosok okozta közlekedési balesetek kezelésére megoldást kell találni, ennek kézenfekvő módja a felelősségbiztosítás. A magyar piacon most először a Genertel kínál ilyen kiegészítő biztosítást a kötelező gépjármű felelősségbiztosításához (kgfb-hez).
    
A budapesti kerékpárosok 70 százalékának, míg a vidékiek 44 százalékának van autója, ők élhetnek a lehetőséggel. Az egész családra egységesen érvényes kerékpáros felelősségbiztosítást ezer forint alatt lehet megkötni, és bármilyen kerékpár használata (így például a Bubi is) beletartozik a fedezeti körbe. Évente azonban csak egy kár térítésére használható fel a biztosítás.
    
Önálló felelősségbiztosítást több biztosító is kínál kerékpárosoknak.

forrás: MTI - kép: www.retroradio.hu

Emelkednek a kgfb-díjak

A Biztosítás.hu és a Netrisk.hu portál gyorselemzése szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjak emelkednek - közölte a két szakmai portál az MTI-vel a vasárnap hajnalban közzétett, jövő évi tarifák gyorselemzése alapján.

 

A biztosítási és banki portál, a Biztosítás.hu szerint átlagosan 10 százalék körüli lesz az emelkedés a meghirdetett tarifák alapján. A legtöbb autós emelkedő díjakkal találkozik majd az idei kampányban, ami a portál szerint nem meglepő a tavaly óta töretlen díjemelkedési trendeket figyelembe véve. A portál által idézett adatok szerint az átlagos éves biztosítási díj 2010-ben még mintegy 50 ezer forint volt, ami tavalyra 20 ezer alá esett, és ezen a szinten maradt 2014-ben is.

   

A Netrisk.hu szerint bár van olyan társaság, amelyik a tavalyi árszint közelében hagyta tarifáit, néhány szereplő átlagosan 15-20 százalékkal is emelte díjait. Az átlagos díjnövekedés mértéke azonban ennél kisebb lehet: az online biztosításközvetítő a kampányban a nála kötött új szerződések átlagdíját 12.500 forint körüli szintre várja, szemben a tavalyi 11.300 forintos mértékkel.

  

 Bizotsítás.hu szerint az idei emelkedés az egyes autósoknak mintegy 1500-2000 forint éves többletköltséget jelenthet átlagosan, de akad olyan biztosító és szegmens is, ahol az emelés ennél jóval nagyobb mértékű, 20-100 százalék közötti lesz. A mostani tarifákkal a díjak emelkedése akár jelentős lendületet is vehet - vélik a Biztosítás.hu szakértői.

  

 A portál szerint az idei kampány legfontosabb kérdése az lesz, hogy a díjemelkedésekkel szembesülő autósok át tudnak-e, illetve át akarnak-e szerződni kedvezőbb díjat kínáló másik biztosítótársasághoz vagy maradnak jelenlegi biztosítójuknál és elfogadják a többletdíjakat.

   

Ez fogja meghatározni a váltók idei számát, ami tavaly mintegy 300 ezer volt. Az autósok választása eldöntheti, hogy a jövőben a díjemelkedési tendencia hogyan folytatódik - tette hozzá a Biztosítás.hu.

   

A Netrisk.hu közölte: a díjnövekedést az idén is elsősorban a kármentesen vezető autósok, illetve azok tudják ellensúlyozni, akik egyidejű casco- vagy lakásbiztosítás megkötésével akár jelentős mértékű együttkötési kedvezményt tudnak elérni.

   

A portál szerint jelentős strukturális változás a korábbi tarifákhoz képest nem tapasztalható, meghatározó hatású új kedvezményt a biztosítók nem alkalmaznak. A nemzetközi szállítmányozással foglalkozó cégek járművei számára az idén megjelent egy új, eurós díjfizetéshez kapcsolódó kedvezmény. A személyautók esetében ugyanakkor az együttkötési kedvezményen kívül idén is elsősorban az éves díj egyösszegű befizetésével, bankszámláról történő fizetéssel, illetve elektronikus kommunikáció vállalásával érhető el a legnagyobb mértékű kedvezmény: ezek mértéke egyenként a 10, de esetenként akár a 25 százalékot is elérheti, ugyanakkor a biztosítók általában 25-50 százalék közötti értéken kedvezményplafont érvényesítenek.

   

A bónuszbesorolást is érintő kárt okozók továbbra is nem kívánt ügyfélnek számítanak: számos biztosító az ilyenkor megszokott, két szintet érintő bónuszvesztés mellé jelentős, akár 100 százalékot is meghaladó pótdíjat is terhel ezekre az ügyfelekre, akiknek a megajánlott új díja így a korábbinak akár két-háromszorosa is lehet.

  A portál közölte, noha néhány biztosító már a kampány kezdetéig megküldte meglévő ügyfeleinek a jövő évre ajánlott díjait, ezeknek a díjértesítő leveleknek törvény szerint november 11-éig - legkésőbb az évforduló előtt 50 nappal - kell megérkezniük az ügyfelekhez, akiknek ezen információk ismeretében legkésőbb december 1-je éjfélig van lehetőségük jelenlegi szerződésük felmondására.

   

Fontos tudni azt is, hogy a kampányban érintett mintegy 2 millió autós közül azok, akik díjkedvezmény fejében korábban elektronikus kapcsolattartást választottak, a díjértesítőt ne a postaládájukba, hanem a biztosító számára megadott e-mailcímre várják - közölte a Netrisk.hu.

   

A jogszabályi előírásoknak megfelelően, legkésőbb november 2-ig kell közzétenniük a jövő év január 1-jétől érvényes kgfb-tarifáikat azoknak a biztosító társaságoknak, amelyek az új év első napjától módosítani kívánnak díjaikon. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint az összes, mintegy 4 millió 167 ezer jármű 52 százaléka, 2 millió 167 ezer kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je.

forrás: MTI

Várhatóan kevesebb autós vált biztosítót - nőhetnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak

Az idei év végi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban 200-250 ezer biztosítót váltó autósra és növekvő díjakra számít az első magyar online biztosító, a Genertel - mondta Csikós Dániel, a biztosító vezérigazgatója az MTI-nek.

A kgfb-törvény 2010. január 1-jétől eltörölte azt, hogy minden járműre egységesen az év első napjától az utolsóig kössenek kötelező biztosítást az autósok. A 2010 előtt vásárolt járműveknél maradt a január elsejei kgfb-évforduló, viszont a később vásároltaknál mindig a vásárlás napján "fordul" a kötelező biztosítás, vagyis azzal a nappal lehet biztosítót váltani. Az eltelt négy évben már a forgalomban lévő járművek fele sem tartozik az év végén biztosítót váltók körébe, így a megszokott novemberi kampánynak csökken a jelentősége.

   

Időközben változott a kgfb-díj meghirdetési szabálya is. Miután a biztosítók év közben bármikor módosíthatják a tarifáikat, mindössze annyi a kikötés, hogy azt 60 nappal korábban kell meghirdetniük. Ez vonatkozik az év végén forduló kötelező biztosításokra is, így a január első napjától alkalmazandó díjakat november elsejéig ki kell hirdetni.

   

Az év végi kampányok jelentőségének csökkenésével a Genertel vezérigazgatója szerint a biztosítók is stratégiát váltottak, és már nem a lassan a költségeiket sem fedező, leszorított díjakkal, hanem a kötelezőhöz kínált kapcsolódó szolgáltatásokkal operálnak. A Genertel az elsők között volt ezen a téren, amikor olcsó - de korlátozott kockázatot vállaló - casco biztosítást ajánlott a nála kötelező biztosítást kötőknek.

  

 A most novemberben induló kampányban a társaság ismét újít, amikor az autó mellett kerékpárra is felelősségbiztosítást kínál a társaság. Az ezer forint alatti díjért, a kgfb mellé megköthető kiegészítő biztosítás a család bármely tagja által, kerékpárral másnak okozott károkért vállalja a felelősséget.

   

A piac egészére várható díjnövekedést a károkra kifizetett összeg emelkedésével indokolta Csikós Dániel. Amíg 2008-ban a 32 ezer forintos éves átlagos kgfb-díjhoz alig több, mint 20 ezer forint kárkifizetés tartozott, addig idén a második negyedévben az átlagdíj nem érte el a 20 ezer forintot, míg a kárkifizetés 16 ezer forint volt. Amennyiben a kárkifizetésekhez hozzáadjuk a biztosítók költségeit is, akkor már kifejezetten veszteséges ez az üzletág, így a díjak alakulásában látszódó trendforduló ennek szükségszerű következménye.

   

A kárkifizetések növekedését azzal magyarázta a vezérigazgató, hogy folyamatosan növekszik a gépjármű állomány - főleg a használt kocsik behozatalával -, miközben az üzemanyagárak csökkenésével az egyes autók is többet futnak az utakon. A legnagyobb költségnövekedést az okozza, hogy ezzel arányosan emelkedik a személyi sérüléses balesetek száma is.

forrás: MTI
kép:  www.tozsdeforum.hu

Az ellopott autók négyötödének nincs biztosítása

Tavaly 5600 járművet loptak el Magyarországon, a piaci szereplők becslése szerint ezek közül 1200-nak volt casco biztosítása, így a tulajdonosok négyötödének a kára nem térült meg - közölte a Genertel Biztosító szerdán az MTI-vel.

   
A Genertel felmérése szerint az autósok 54 százaléka nem tart attól, hogy ellopják a járművét és csak 13 százalékuk fél nagyon a lopástól. Ehhez képest az autósok 19 százaléka rendelkezik - a lopáskárra is kiterjedő - casco biztosítással.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint a 4,2 milliós magyar járműállományra 799 ezer casco biztosítást kötöttek. Ez a szám viszonylag stabil, viszont a cascóból származó díjbevétel folyamatosan csökken. Csak 2011-ről 2012-re 72 milliárdról 65 milliárdra mérséklődött a biztosítók ebből származó bevétele.

A csökkenés oka az, hogy egyre többen választják az olyan biztosításokat, amelyek csökkentett szolgáltatásúak, így olcsóbbak.

A Genertel a felmérés során a kocsik védelmi szintje és az éjszakai tárolás mikéntje után is érdeklődött. Az autók negyedében van gyári immobiliser, illetve riasztó, de például műholdkövetővel csak a 2 százalékuk rendelkezik. Főleg vidéken a házőrző kutyát tekintették az autó őrzőjének is.

Miután a legtöbb autólopás éjszaka történik, nem mindegy, hol áll a kocsi. A fővárosban 45 százalékuk az utcán, a negyedük az udvaron éjszakázik, és csak a maradék áll saját, illetve teremgarázsban. A vidéki városokban az utók 59 százaléka, a községekben 66 százaléka saját garázsban áll.

A felmérés másik megállapítása az, hogy az autókat egyre inkább alkatrésznek lopják, így nincs olyan márka, típus és életkor, amelyet mellőznének a tolvajok.

forrás: MTI

Gyorsított ügyintézés nagycsaládosoknak egészségbiztosítási ügyekben

Új szolgáltatásként gyorsított ügyintézést vezet be nagycsaládosok számára a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve Teve utcai ügyfélszolgálatán.

Közölték, a Teve utcai ügyfélszolgálaton az egészségbiztosítási ügyekben országos viszonylatban is legnagyobb ügyfélforgalmat kiszolgáló szervhez érkező ügyfelek részére az ügyfélhívó terminálokon már önálló ügytípusként jelenik meg a "nagycsaládos ügyintézés".

   

Az ügytípus kiválasztásával a nagycsaládosok - a várakozási idő csökkentése érdekében - automatikusan külön ablakhoz kapnak sorszámot a pénzbeli ellátási ügyek, valamint a taj- és EU-kártya igények tekintetében. Az ügyfeleket a biztonsági szolgálat munkatársai is segítik az ügyfélhívó rendszer menüpontjainak használatában - közölte a fővárosi kormányhivatal.

forrás: MTI