Feljelentést tesz a Jobbik Riz Gábor vagyonnyilatkozata ügyében

Hamis magánokirat felhasználásának gyanújával feljelentést tesz a Jobbik a Legfőbb Ügyészségen Riz Gábor fideszes országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozata ügyében.

   
A politikus közleményében azt írta: Riz Gábor vagyonnyilatkozatában nem szerepelt miniszteri biztosi fizetése, hétfőn azonban módosította az iratot.
   
A jobbikos képviselő szerint ugyanakkor Riz Gábor eredetileg "minden jelzés nélkül, a 11. oldal kicserélésével csempészte bele" január 17-én kelt vagyonnyilatkozatába 523 515 forintos miniszteri biztosi fizetését.

A dokumentum elektronikus adatai alapján látható volt, hogy a módosított vagyonnyilatkozatot február 22-én, hétfőn készítették, a kiegészítésre utaló nyilatkozat pedig csak kedd délelőtt került fel a parlament honlapjára - írta Szilágyi György, aki feljelentést tesz az ügyben.
   
Emellett felszólított másik négy kormánypárti képviselőt, Vantara Gyulát, B. Nagy Lászlót, Szűcs Lajost és Móring József Attilát - akik Riz Gáborhoz hasonlóan képviselőségük mellett megyei fejlesztési biztosi posztot is betöltenek -, hogy nyilatkozzanak: "az Országgyűlés honlapján feltüntetett havi bruttó 224 363 forintból élnek, vagy vagyonnyilatkozatukból eltitkolják a magyar választók elől miniszteri biztosi fizetésüket?".

Az LMP közzétette jelentését az áfacsalásokról

Az elmúlt évek áfacsalásairól tett közzé jelenést honlapján az LMP. A legfontosabbnak azt tartják: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azonnal állítsa vissza a kiemelt ügyek igazgatóságát.

   
A Vágó Gábor volt országgyűlési képviselő által készített dokumentumot a szerző Schiffer Andrással, az ellenzéki párt társelnökével közösen mutatta be pénteken, sajtótájékoztatón.
   
Makulátlan adóhatóság nélkül elképzelhetetlen a gazdaság kifehérítése és a korrupció fölszámolása - jelentette ki Vágó Gábor, aki a jelentésében - elmondása szerint - ismerteti az áfacsalás egyes típusait és az azok elleni küzdelem módját, "az elmúlt évek botrányait", valamint azt, hogy a Fidesz-kormányzat "hogyan próbálta eltolni magától" azokat. Emellett azt is leírta, hogyan számolhatók fel az adóhatóságon belül tapasztalt "lehetetlen helyzetek" - ismertette.
   
Úgy összegzett: a jelentéssel azokat a kockázatokat kívánta felmérni, amelyet a mintegy évi ezermilliárd forintnyi áfacsalások jelentenek a magyar nemzetgazdaságra.
   
Vágó Gábor azt mondta, nem volt birtokában olyan eszközöknek, amelyeknek egy parlamenti vizsgálóbizottság, de például a kérdéseire a nemzetgazdasági tárcától kapott válaszokból olyan adatokat nyert, amelyek szerint nemhogy csökkent volna az áfacsalások mértéke, de még növekedett is az utóbbi években.
   
Rámutatott: Magyarországon rekord magas a forgalmi adó, míg Románia épp most csökkentette azt, így országunk vonzza a csalókat.
   
Vágó Gábor elengedhetetlennek tart további vizsgálatokat, amelyeket szerinte a kormánytól független szervezeteknek kell elvégezniük. Az adóhivatal átalakítását is szükségesnek ítéli, hogy megszűnjön a szervezet politikai függése.
   
Úgy látja ugyanakkor, hogy a NAV az utóbbi időben "összekapta magát", amióta ő és az LMP a kérdést napirenden tartja, szerinte 80 százalékkal többször számolt be az adóhatóság áfacsalások felderítéséről.
   
Schiffer András azt hangsúlyozta: az adóigazgatás átalakításának kizárólag úgy van értelme, ha a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal végzi a dolgát és a kormányzaton belüli visszaéléseket vizsgálja. Emellett - tette hozzá - fel kell állítani a parlamenti vizsgálóbizottságot is a Horváth András egykori adóhivatali munkatárs által készített jelentés igazságtartalmának áttekintésére. Emlékeztetett, Horváth András szerint 2007-től indultak meg azok a "szervezeten belüli trükközések", amelyek lehetővé tették a láncolatos áfacsalásokat.

Visszautasítja a CBA, hogy bármi köze lenne a "hús áfa-csaláshoz

A CBA Kereskedelmi Kft. visszautasítja azokat a gyanúsítgatásokat, amelyek szerint bármi köze lenne az úgynevezett "hús áfa-csaláshoz", és egyúttal leszögezi, hogy jogi úton is elégtételt fog venni azoktól, akik ezt terjesztik - közölte a CBA kedden az MTI-vel.

 
A CBA azokra a hvg.hu-ban, majd a  Népszabadságban is megjelent találgatásokra reagált, miszerint a CBA egyik fő húsbeszállítója, a Pagony Meat Kft. is gyanúsított vállalkozása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által a közelmúltban feltárt "hús-áfacsalási ügynek".

A NAV bűnügyi szóvivője pénteken az MTI-vel azt közölte: ötmilliárd forint adót csalt el egy húskereskedelemmel foglalkozó bűnözői csoport, nyomozói harminchárom embert hallgattak ki gyanúsítottként.

  Sárközi Alexandra tájékoztatása szerint a fővárosi cégkör az unió tagállamaiból áfa megfizetése nélkül szerzett be sertés- és marhahúst, illetve baromfit, amelyek eredetét eltitkolta, és egy felépített cégláncolaton átfuttatva, fiktív számlák segítségével belföldről származó, igen kedvező áru termékként szerepeltette könyvelésében és adóbevallásában. A láncolatban részt vevő társaságok az adófizetési kötelezettségük csökkentése érdekében felhasználták az áru eredetére vonatkozó fiktív számlákat.

A CBA keddi közleménye kiemeli: a cég törvényesen működő, a jogszabályokat és a kereskedelmi etikát, valamint szokásokat betartó vállalkozás, alapvető szükségleteket elégít ki a nemzetgazdaság és a lakosság érdekeit szolgálva. Több, mint ezer beszállítóval áll szerződéses kapcsolatban, és mindegyik partnerét rendszeresen ellenőrzi a cégnyilvántartásban, hogy bejegyzett, törvényesen működő cégről van-e szó, nincs-e folyamatban az adott vállalkozás ellen végrehajtási vagy felszámolási eljárás. A CBA ezen túlmenően nyilatkozattételre is kötelezi beszállítóit arra nézve, hogy közteher befizetési kötelezettségeiknek eleget tettek-e - tették hozzá.

Kiemelték: ezen túlmenően cégüknek semmilyen további eszköze nincs arra nézve, hogy beszállítóinak jogszerű működését ellenőrizze.

"Legfontosabb feladatunk a vásárlók minél teljesebb kiszolgálása, amit franchise hálózatunkban több mint 30 000 munkavállalóval valósítunk meg a mindennapokban" - hangsúlyozza a CBA közleménye. Hozzátették: a cég elemi érdeke, hogy megőrizze és fenntartsa vásárlói belé vetett bizalmát, és ennek érdekében mindent el fognak követni, hogy az igaztalan vádaskodásokat a leghatározottabb módon, jogi úton is visszautasítsák.

Ötmilliárd forint adót csaltak el húskereskedők

Ötmilliárd forint adót csalt el egy húskereskedelemmel foglalkozó bűnözői csoport, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói harminchárom embert hallgattak ki gyanúsítottként az ügyben - közölte az adóhatóság bűnügyi szóvivője pénteken az MTI-vel.

Sárközi Alexandra tájékoztatása szerint a fővárosi cégkör az unió tagállamaiból áfa megfizetése nélkül szerzett be sertés- és marhahúst, illetve baromfit, amelyek eredetét eltitkolta, és egy felépített cégláncolaton átfuttatva, fiktív számlák segítségével belföldről származó, igen kedvező áru termékként szerepeltette könyvelésében és adóbevallásában. A láncolatban részt vevő társaságok az adófizetési kötelezettségük csökkentése érdekében felhasználták az áru eredetére vonatkozó fiktív számlákat.

 A tatabányai szervezetben az irányító férfi kft.-je stróman cégeken keresztül húskészítményeket vásárolt külföldről, majd az árut hazai társaságoknak továbbértékesítette. A stróman cégek az így származó bevételeiket fiktív számlákkal csökkentették. A cégeket irányító elkövetők ezeket a társaságokat kizárólag áfalevonásra használták fel.

 A két ügyben százharminc helyszínen, országszerte csaknem háromszáz pénzügyi nyomozó, pénzügyőr és informatikus szakember vett részt. Harminchárom személyt előállítottak, és gyanúsítottként hallgattak ki, valamint több mint hatvan tanút hallgattak ki. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 18 tonna hústermék forgalmi korlátozását rendelte el.

  Készpénzben és bankszámlákon a nyomozók több mint hatszázharminc millió forint vagyont zároltak. Ezen túl az egyik ügyben huszonnégy gépjárművet, aranytárgyakat, drágaköveket foglaltak le, a tatabányai bűnszervezet vezetőjének pedig a luxusingatlanát, autóit is zárolták.

 A bűnügyi szóvivő megjegyezte, hogy a bűnszervezetben részt vevők többségének bevallott jövedelme messze elmaradt valós életszínvonaluktól, így a büntetőeljárás mellett vagyonosodási vizsgálatot is indít a NAV ellenük.

 A tatabányai bűnszervezet hat tagját a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett, valamint további egy gyanúsítottat házi őrizetbe.

Adóelkerülés gyanúja miatt nyomozhat a NAV az RTL Klub ellen

Adóelkerülés gyanúja miatt nyomozhat a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) az RTL Klub néhány évvel ezelőtti cégvásárlásai miatt - értesült az M1 Híradó.

A csatorna a péntek esti adásban számolt be arról, hogy úgy tudja, az adóhatóság azt vizsgálja, volt-e tényleges gazdasági tevékenység a tranzakciók mögött.
 
Információik szerint ha a NAV adóelkerülést állapít meg, akkor 20 milliárd forinttal kell korrigálni a társaság adóalapját, ami után több milliárd forintnyi közterhet fizethet az RTL.
 
Az műsorban felidézték, hogy a portfolio.hu júniusi cikke szerint a csatorna 2012-ben - 6,6 milliárdos bevétel mellett - csak 5,5 millió forint társasági adót fizetett be. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezt követően, egy sajtótájékoztatón vizsgálatra szólította fel az illetékeseket.

  Az M1 információi szerint ez a NAV-vizsgálat a végéhez közeledik, és felmerült annak lehetősége, hogy az említett vásárlások mögött nem volt tényleges gazdasági tevékenység, hanem csak az adózás elkerülését szolgálták.
 
A Híradó megkereste az adóhatóságot, azonban azt közölték, hogy konkrét adózóra vonatkozóan - az adótitok megtartása miatt - nem áll módjukban nyilatkozni. Az RTL Klubot is keresték, de az adásig nem válaszoltak.

Beutazási tilalom - A Jobbik lemondásra kéri a NAV elnökét

A Jobbik azt kéri a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökétől, hogy mondjon le pozíciójáról.
 

Szilágyi György, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdai sajtótájékoztatóján ellentmondásosnak minősítette, hogy Vida Ildikó közlése szerint tájékoztatta a kormány egy illetékesét az Egyesült Államokból való kitiltásáról, a kormánytagok ugyanakkor ezzel ellentétes nyilatkozatokat tettek az elmúlt hetekben.
 
 Az elnök korábbi nyilatkozatával párhuzamot állítva felvetette: ha a kormány hazudott, akkor megjelent a korrupció is?
  
A jobbikos politikus sajtóhírekre hivatkozva azt mondta, hogy az áfacsalásokat kifogásoló étolajipari cégnek, a Bunge-nak azt ajánlották informális úton, hogy legyen a kormány stratégiai partnere és a megnőtt bevételeiből 10 százalékot utaljon át egy kormányközeli alapítványnak. Szilágyi György arra vár választ, hogy ugyanezt a rendszert alkalmazták-e a többi, több tucat külföldi partnercéggel is.
  
Kijelentette: az érintetteknek le kell vonni a következtetéseket, s a NAV elnökének le kell mondania tisztségéről, mert ezzel mentheti meg a hivatalt attól, hogy korrupcióra épülő szervezetként éljen a köztudatban.
  
A képviselő beszélt arról is, hogy a kormánynak változtatnia kell a gazdaságra hatással lévő hivatalok eljárásain is és az emberek, vállalkozások érdekeit kell szolgálnia. Problémaként jelölte meg, hogy a Forbes magazin leggazdagabb magyarjait összesítő listájának 16. helyén megjelent Simicska Lajos, aki - mondta - sikeres közbeszerzések, állami megrendelések hatására lett az egyik legbefolyásosabb ember.

  Szilágyi György reagált arra is, hogy André Goodfriend amerikai ügyvivő további magyarok beutazási tilalmát helyezte kilátásba. Azt mondta: Magyarország szuverén, nem szeretnék, ha bárki beavatkozna belügyeibe és gazdaságába, abba, hogy gázvezetéket, atomerőművet akar építeni vagy más országokkal fűzné szorosabbra kereskedelmi kapcsolatait. Nem szeretnék azt sem, ha Ukrajnához hasonlóan Magyarországot is destabilizálnák és a lehallgatási botrányok során gyűjtött adatokat saját gazdasági érdekeikre használnák fel - fogalmazott.
  
A jobbikos politikus kérdésre azt is elmondta: szeretné hinni, hogy az eddig amerikai kitiltások megalapozottak voltak, de azt várná el egy szövetséges országtól, hogy ha információi, bizonyítékai vannak bűncselekményekről, akkor közölje.

forrás : MTI

Milliárdos áfacsalással gyanúsított házaspárt fogott el a NAV

Egy szegedi könyvelő és férje irányította bűnözői csoportot leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a cukor, étolaj és húsipari termékek áfájával csaló gyanúsítottak egymilliárd forintot meghaladó kárt okoztak a költségvetésnek.

    
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint tíz hónapos előkészítő munka eredményeként sikerült leleplezni az adóminimalizáló elkövetői kört. A szegedi könyvelőnő és férje által irányított szerb cégvezetők étolajat, cukrot és húsipari termékeket importáltak Horvátországból és Szlovákiából, majd több magyar strómancégen keresztül multinacionális vállalatoknak értékesítették az árut.
 

   

Azt írták: a jól ismert módszer szerint a Kunhegyesre és Szegedre bejegyzett vállalkozások a nettó áron beszerzett import árut már áfával növelt áron adták tovább a láncolat következő tagjának, míg könyvelésükben a vásárlást belföldi beszerzésnek tüntették fel, az értékesítésből származó bevétel után pedig nem fizettek adót.
    

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei adórevizorok jelzése alapján indult nyomozásban 60 nyomozó 15 helyszínen tartott házkutatást, köztük könyvelő- és ügyvédi irodákban. Adórevizorok és informatikai szakemberek segítségével könyvelési iratokat foglaltak le, és számítógépes adatokat mentettek le.
    

A pénzügyi nyomozók elsőként a könyvelőt és házastársát hallgatták ki gyanúsítottként különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt. A Szolnoki Járásbíróság elrendelte előzetes letartóztatásukat, bankszámláikat zárolták - közölték.
    

Az akció keretében a pénzügyi nyomozók három kamion cukrot és egy kamion étolajat is lefoglaltak.
    

A közleményben megjegyezték: az észak-alföldi régióban három év alatt ez a huszonnegyedik olyan körbeszámlázásos technikával dolgozó bűnözői csoport, amelyet leleplezett a NAV.

forrás: MTI - kép: 

Minden negyedik ellenőrzésnél hiányosságot talált az adóhatóság

Több mint 15 ezer vizsgálatot végzett, és csaknem minden negyediknél talált valamilyen hiányosságot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a júliusban és augusztusban tartott országon ellenőrzések során.

   Az adóhatóság hétfői tájékoztatása szerint a mulasztási bírságok összege meghaladja az 530 millió forintot, 70 esetben került sor 12 napos üzletbezárásra, 6 esetben üzletbezárást helyettesítő bírság kiszabására.
   
Az idén nyáron a kerékpárkölcsönzőkre, a zöldség- és gyümölcskereskedőkre, a szépészeti szolgáltatást nyújtókra, a vendéglátósokra, a romkocsmákra, a taxisokra, a strandok és azok területén működő vállalkozásokra, valamint a horgásztavak környékén árusítókra fordított nagyobb figyelmet a NAV az ellenőrzések során.
   
Az adóhatóság közleményében kiemelte: még mindig magas azok száma, akik nem adnak sem nyugtát, sem számlát. A 12 ezret meghaladó nyugtaellenőrzésből minden ötödik esetben találtak hibát.
   
Mintegy 2500 alkalommal ellenőrizték a foglalkoztatás szabályszerűségét, ennek eredménye nemcsak a klasszikus "fekete foglalkoztatás", hanem a késedelmes bejelentés feltárása is volt. A 2500 ellenőrzésből minden harmadik esetben találtak jogsértést az adóellenőrök és a pénzügyőrök.
   
A NAV munkatársainak tapasztalatai szerint a munkaidőben történő ellenőrzések során javult, viszont a megszokottól eltérő időben - késő délután, éjszaka, hétvégén - romlott a nyugta- és számlaadás fegyelme.
   
Pozitív eredményt mutatnak viszont az árueredet vizsgálatával kapcsolatos megállapítások, ugyanis kiderült, hogy az adózók többsége az előírásoknak megfelelően jár el - közölte az adóhatóság.
   
A szezonális munkákra fogadott alkalmi munkások bejelentése több ízben is elmaradt. A NAV a nyugat-dunántúli régió egy gyümölcsösében a foglalkoztatottak bejelentését vizsgálta, összesen 280 barackszedő munkást talált, akik több vállalkozó alkalmazottai voltak. Az egyik gazdálkodó 172 embert alkalmazott egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy héten át mindenféle bejelentés nélkül, 64 embert pedig az ellenőrzés megkezdése előtt jelentett be. Azok a sofőrök is bejelentés nélkül dolgoztak, akik a munkások egy részét szállították buszokkal a gyümölcsöskertbe.
   
Egy dél-dunántúli gyógyfürdő fagylaltozóját mulasztási bírság kiszabása mellett 12 napra be kellett zárni, mert a vállalkozó nem használta az online pénztárgépét. A tulajdonos azonban a szomszéd üzlethelyiségben újra kinyitott és ismét elkezdett fagylaltot árulni. A bizonylat kiállítására azonban kézinyugtát használt, mert a pénztárgépe a lezárt helyiségben maradt. Az újbóli vizsgálat során az ellenőrök megállapították, hogy adózó nem ad szabályos nyugtát, így ismét mulasztási bírságot szabtak ki, valamint az újonnan nyílt üzletet is bezárták - ismertette a NAV.

forrás: MTI
kép: likefestoon.com

Áfacsalás hatmilliárd forintnyi édességgel

Lelepleztek egy hatmilliárd forintnyi édességgel kereskedő bűnszervezetet. Tagjait különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsítják - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint két Bács-Kiskun megyei raktáráruház megrendelése alapján egy 40 éves Pest megyei férfi ismert márkájú táblás csokoládét és más népszerű édességet szerzett be nagy tételben az Európai Unió más tagállamaiból. Társaival együtt kialakított egy tizenöt gazdasági társaságból álló bűnszervezetet, amelyet ő irányított. A behozott édességet olyan, a szervezethez tartozó cégeknek számlázták ki, amelyeknél az áru a valóságban nem jelent meg, és amelyek aztán áfafizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget.

   

Az édességeket valójában a két raktáráruházhoz szállították, eltitkolták uniós eredetüket, és fiktív számlák segítségével belföldről származó, igen kedvező árú termékként szerepeltették könyvelésükben és adóbevallásukban. Ilyen módon több mint hatmilliárd forint értékű édesség érkezett az áruházakhoz.

   

A pénzügyi nyomozók és az adóellenőrök negyven helyszínen foglalták le a bűncselekmény elkövetését bizonyító számlákat, szállítóleveleket, könyvelési anyagokat, bélyegzőket - áll a közleményben. A bűnszervezet vezetőjénél végzett házkutatáskor - annak ellenére, hogy hivatalosan nem volt köze a cégekhez - megtalálták a szervezet tevékenységéhez kapcsolódó szállítóleveleket, eredeti céges iratokat, emellett több tekercs, csokoládék felcímkézéséhez használható magyar nyelvű matricát is lefoglaltak.

   

A bűnszervezet egyik tagja 1,6 milliárd forintot próbált meg eltüntetni a bankszámlájáról, a pénzügyi nyomozók azonban megakadályozták a pénz továbbutalását, és további 2,5 milliárd forint értékben foglaltak le járműveket, ingatlanokat, illetve zároltak követelést.

   

A Pest megyei férfit, a raktáráruházak tulajdonosait és további hét társukat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként. A Kecskeméti Járásbíróság elrendelte előzetes letartóztatásukat - közölte a NAV.

Felháborító, hogy nem hozzák nyilvánosságra a vizsgálati anyagot

Mesterházy Attila felháborítónak tartja, hogy az adóhatóság megtagadta annak a jelentésnek a nyilvánosságra hozatalát, amelyet Horváth András vádjainak tisztázására a nemzetgazdasági tárca egy hétvége, mindössze két nap alatt készített el.

Az MSZP elnöke és frakcióvezetője az MTI-hez szombat este eljuttatott közleményében azt írta, egyetért Schiffer Andrással, az LMP vezetőjével abban, hogy jogi útra kell terelni a kérdést, mert szerinte "a mondvacsinált indokokkal megtagadott adatszolgáltatás ismét annak gyanúját erősíti, hogy a kormányzat politikai vagy pénzügyi haszonért cserébe eltűri a neki fontos cégek adótrükközését".

   

Schiffer András pert helyezett kilátásba Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellen amiatt, hogy az adóhatóság adótitok és személyes adatok védelmére hivatkozva megtagadja a szóban forgó vizsgálatról szóló jelentés kiadását.

   

Mesterházy Attila szerint a NAV elnökének hivatkozása arra, hogy a jelentés kiadására a benne foglalt cégekkel kapcsolatos adótitok, valamint Horváth András feletteseinek és munkatársainak személyi adatai miatt nincs lehetőség, "szemforgató" azok után, hogy a rendőrség egy rajtaütésszerű házkutatás során dokumentumokat kobozott el a NAV volt dolgozójától, valamint azután, hogy a kormánypárti képviselők már az állítólag folyamatban levő ügyészségi vizsgálatra hivatkozva teszik lehetetlenné az ügy feltárását segítő parlamenti vizsgálóbizottság munkájának megkezdését.

   

Horváth András november elején állt a nyilvánosság elé azzal, hogy nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. A NAV visszautasította a vádat, és rágalmazás miatt feljelentést tett volt munkatársa ellen.

forrás: MTI - kép: munkahelyiterror.blog.hu