Feljelentést tesz a Jobbik Riz Gábor vagyonnyilatkozata ügyében

Hamis magánokirat felhasználásának gyanújával feljelentést tesz a Jobbik a Legfőbb Ügyészségen Riz Gábor fideszes országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozata ügyében.

   
A politikus közleményében azt írta: Riz Gábor vagyonnyilatkozatában nem szerepelt miniszteri biztosi fizetése, hétfőn azonban módosította az iratot.
   
A jobbikos képviselő szerint ugyanakkor Riz Gábor eredetileg "minden jelzés nélkül, a 11. oldal kicserélésével csempészte bele" január 17-én kelt vagyonnyilatkozatába 523 515 forintos miniszteri biztosi fizetését.

A dokumentum elektronikus adatai alapján látható volt, hogy a módosított vagyonnyilatkozatot február 22-én, hétfőn készítették, a kiegészítésre utaló nyilatkozat pedig csak kedd délelőtt került fel a parlament honlapjára - írta Szilágyi György, aki feljelentést tesz az ügyben.
   
Emellett felszólított másik négy kormánypárti képviselőt, Vantara Gyulát, B. Nagy Lászlót, Szűcs Lajost és Móring József Attilát - akik Riz Gáborhoz hasonlóan képviselőségük mellett megyei fejlesztési biztosi posztot is betöltenek -, hogy nyilatkozzanak: "az Országgyűlés honlapján feltüntetett havi bruttó 224 363 forintból élnek, vagy vagyonnyilatkozatukból eltitkolják a magyar választók elől miniszteri biztosi fizetésüket?".

A vállalkozóknak csütörtökig kell bevallaniuk és befizetniük az szja-t

Az egyéni vállalkozóknak és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek február 25-ig - azaz csütörtökig - kell bevallaniuk és befizetniük a személyi jövedelemadót (szja). Ez az evások és katások határideje is - hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

 
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfői közleményében ismerteti: az egyéni vállalkozók a bevallási csomag 1553-13-as lapjainak kitöltésével számolhatnak el tavalyi tevékenységükről. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak az őket terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot is a 1553-as bevallásban kell feltüntetniük.
  
Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2015-ben megszüntették tevékenységüket vagy az év egy részében (de még december 31-én is) szüneteltették vállalkozásukat és ezt bejelentették, május 20-ig kell bevallásukat benyújtaniuk, de mindenképpen ki kell tölteniük a bevallás egyéni vállalkozói részét is. Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik az elmúlt év egészében bejelentetten szüneteltették tevékenységüket és nem volt más adóköteles jövedelmük, nem kell bevallást benyújtaniuk.
  
A február 25-i bevallási és befizetési határidő az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókra és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerint adózókra is vonatkozik, utóbbiaknak a 40 százalékos mértékű adót kell e határidőig megfizetniük. Az éves elszámolást az evásoknak a 1543-as, a katásoknak pedig a 15KATA jelzésű nyomtatványon kell benyújtaniuk.
  
A bevallást főszabály szerint elektronikusan kell eljuttatni a NAV-hoz, azonban a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozók, a munkáltatónak, kifizetőnek nem minősülő, áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek papíron is beadhatják az szja-bevallást. A kisadózó egyéni vállalkozók is benyújthatják papíron a 15KATA nyomtatványt.
 
A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezetteknek átutalással kell befizetniük az adót. A többi adózó az átutalás mellett a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával és csekken is fizethet - ismerteti az adóhatóság.
  
Korábbi adatok szerint 2014-ről 159 200 egyéni vállalkozó nyújtott be vállalkozói szja-bevallást. Az evát választók száma egyre csökken, 2014 végén 42 500-an voltak, míg 2011 végén még több mint 88 700-an. Az adóhatóság 2014 végén 99 718 működő katás adóalanyt tartott nyilván.

Tájékoztatót tett közzé a NAV az Uber-sofőröknek

Az adóhatóság részletes tájékoztatót tett közzé honlapján az Uber-sofőrök számára, amelyben felhívja a figyelmüket arra, hogy tevékenységük adóköteles, ismerteti, hogyan teljesíthetik kötelezettségeiket, továbbá, hogy a különféle adófajták közül melyik, hogyan érinti őket. 

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatójában kifejti: a saját nevében és kockázatára, üzletszerűen személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozás (természetes vagy jogi személy) tevékenysége adóköteles tevékenység, amelyet csak adószámmal folytathat.
 
Üzletszerű személyszállítási szolgáltatást a tevékenységre vonatkozó - nem adójogszabályokban meghatározott - előírások figyelembevételével lehet végezni. A személyszállítási szolgáltatás megkezdését megelőzően dönteni kell arról, hogy valaki szolgáltatását egyéni vállalkozóként végzi, gazdasági társaságot hoz létre, illetve már meglévő egyéni vállalkozása, gazdasági társasága tevékenységi körét bővíti.
 
Amennyiben úgy dönt, hogy a személyszállítási szolgáltatást nem gazdasági társaság keretében végzi és még nem vált egyéni vállalkozóvá, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésére irányuló szándékáról ügyfélkapun keresztül (az erre rendszeresített űrlapon) elektronikusan, vagy a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál személyesen bejelentést kell tennie.
 
Az a vállalkozás, amely az utasok mobilalkalmazáson keresztül jelzett igényeinek teljesítése céljából, szállítási szolgáltatóként a mobilalkalmazás használatával összefüggő megállapodást kötött, a személyszállítási szolgáltatást független vállalkozásként, üzletszerűen, s ebből következően áfa-alanyként végzi.
 
Az áfa-törvény hatálya alá tartozik a másik tagállambeli vállalkozásnak a mobilalkalmazással összefüggő, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatása is, az e szolgáltatást terhelő adót a szolgáltatást igénybe vevő belföldi (személyszállítási szolgáltatást nyújtó) adóalanynak kell a bevallásában fizetendő adóként szerepeltetnie.
 
A személyszállítási szolgáltatást végző adóalanyok esetében jellemzően az alanyi adómentesség választása és az általános szabályok szerinti adózás fordulhat elő.
 
Az adóalany, akinek székhelye, állandó telephelye vagy az előzőek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye belföldön van, jogosult alanyi adómentességet választani, ha a bejelentést megelőző adóévben az általa teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások összesített ellenértéke, valamint a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható (illetőleg tényleges) bevétele nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító 6 millió forintos összeghatárt.
 
Az alanyi adómentességet választó adóalany nem mentesül a másik tagállambeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után teljesítendő adókötelezettség alól, ezzel összefüggésben közösségi adószámmal kell rendelkeznie. Az alanyi adómentes adóalanyt főszabály szerint nem terheli adófizetési kötelezettség, ugyanakkor adólevonásra sem jogosult. Alanyi adómentesként is adófizetési kötelezettség terheli azonban a mobilalkalmazás kapcsán másik tagállambeli adóalanytól igénybevett szolgáltatás után. Az adóalapot a másik tagállambeli adóalanyt megillető díj képezi, adólevonási jog ez esetben sem illeti meg.
 
Az alanyi adómentes adóalanynak is számlát kell kibocsátania az általa nyújtott szolgáltatásról, azzal, hogy a számlájában áthárított adó vagy az adó kiszámításához szükséges százalékérték nem szerepelhet, és a számlában egyértelműen utalni kell a mentességre - hívja fel a figyelmet az adóhatóság.
 
Az általános szabályok szerint adózó adóalanynak be kell jelentenie, ha egy másik tagállambeli adóalannyal kíván kereskedelmi kapcsolatot létesíteni, ilyennek minősül többek között a mobilalkalmazással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó másik tagállambeli adóalannyal létesített kapcsolat is. A vállalkozás bejelentése alapján a NAV közösségi adószámot állapít meg a számára.
 
A vállalkozásnak az utas felé teljesített szolgáltatása után 27 százalékos áfát kell fizetnie. Mivel az utas által megfizetendő díj az adót is tartalmazza, ennek a díjnak a 21,26 százaléka képezi a fizetendő adót. A vállalkozást is adófizetési kötelezettség terheli továbbá a mobilalkalmazás kapcsán másik tagállambeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után. Az általános szabályok szerint adózó vállalkozást olyan mértékben illeti meg az adólevonási jog, amilyen mértékben az adott terméket, szolgáltatást az adóköteles tevékenysége érdekében használja, hasznosítja.
 
Az utas számára személyszállítási szolgáltatást nyújtó vállalkozás nem mentesül a számlaadási kötelezettség alól (számla helyett nem bocsáthat ki nyugtát), ha az utas a szolgáltatás teljesítésének időpontjáig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel nem fizeti meg neki az ellenértéket. A számlaadási kötelezettséget teljesíteni lehet papír alapú vagy elektronikus számla kibocsátásával is, és meghatalmazott útján is.
 
A tájékoztató kitér arra is, ha valaki egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét, választhat, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (Katv.) vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja-törvény) egyéni vállalkozókra előírt rendelkezései szerint állapítja meg adókötelezettségét. A tájékoztató felhívja a figyelmet arra is, hogy az Uber-rendszer keretében végzett személyszállítási szolgáltatás nyújtására jogi személyiséggel rendelkező vállalkozást, gazdasági társaságot is létre lehet hozni, és ismerteti ezzel kapcsolatban is a fontos tudnivalókat.

Vagyonnyilatkozatok - Kevés a változás a frakcióvezetők és pártelnökök bevallásában

Nem változott érdemben a parlamenti frakcióvezetők és pártelnökök többségének vagyoni helyzete 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a 2016. január 31-i határidőre leadott bevallásokból. 

 

Kósa Lajos, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője továbbra is felerészben tulajdonosa egy 300 négyzetméteres debreceni családi háznak és résztulajdonosa egy budakeszi üdülőnek. A kormánypárti politikus tavaly 2,5 hektár szántót örökölt Szamosszegen. Autója változatlanul egy tartós bérletben lévő Mercedes Viano, ám megvált 2004-ben vásárolt BMW RT1150 motorjától. Továbbra is megvan 2007-ben vásárolt orrkiülős motorcsónakja, amit negyedrészben birtokol.
  
A Fidesz frakcióvezetőjének számláján lényegében változatlan összeg szerepel, pénzintézeti tartozását 1,1 millió, magánszemélyekkel szembeni tartozását 1 millió forinttal csökkentette, így 12,9, illetve 19 millió forinttal adós.
  
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője továbbra is Érden birtokol felerészben egy 165 négyzetméteres házat, azonban a politikus a dokumentum végén közölte, hogy 2014. november 1-jén előszerződést kötöttek egy beépítetlen telekre, amelyet jelenlegi ingatlanjuk eladását követően tudnak majd megvenni. Egyéb ingatlan és autó nincs a nevén, azonban megőrizte a 2008-ban örökölt, 125 köbcentis Tatran motorját. A szocialista politikusnak változatlanul 10,5 millió forint hitele van és 3 millió forinttal tartozik magánszemélyeknek.
  
Vona Gábornak, a Jobbik elnök-frakcióvezetőjének továbbra sincs ingatlanja, értékes ingósága és tartozása. Míg az előző bevallásában takarékbetétben szerepelt 800 ezer forint megtakarítása, addig a legfrissebben 730 ezer forintot tüntetett fel értékpapírban. Könyvkiadásból ezúttal nem származott jövedelme az ellenzéki politikusnak.
  
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az előző évekhez hasonlóan egy zuglói társasházi lakásnak, egy 83 négyzetméteres tahitótfalui háznak, egy budakeszi zártkertnek, valamint egy Kisnémediben található erdőnek a résztulajdonosa. Autója és egyéb értékes ingósága nincs a kormánypárti politikusnak.
  
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője változatlanul egy 85 négyzetméteres, XIII. kerületi társasházi lakást tüntetett fel, amelynek egyedüli tulajdonosa, nagy értékű ingósága nincs. Más szerződés alapján fennálló számlakövetelése 3 millió 134 ezer forint, ami 53 ezer forinttal több, mint az előző nyilatkozatában. Az ellenzéki politikus azt is jelezte, hogy szünetelteti ügyvédi tevékenységét ügyvédi irodájában - amelyben 50 százalékos tulajdonos -, annak nyereségéből nem részesült.
  
A parlament honlapján elérhető információk alapján a frakcióvezetők havi javadalma 1,3 millió forint volt tavaly decemberben.
  
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, független képviselő tulajdonában továbbra is egy 50 négyzetméteres pápai lakás és a feleségével 2009-ben vásárolt, több mint háromezer négyzetméteres telken lévő 267 négyzetméteres kötcsei ingatlan áll. Utóbbihoz jelzáloghitelt vett fel, ebből tartozása év végén 63 millió 131 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy az azt megelőző évhez képest közel 3,9 millió forintot törlesztett. Az ellenzéki politikus 2015. január 1. és február 18. között 16 millió forint, február 19. és december 31. között pedig 58 millió forint tulajdonosi osztalékról számolt be az Altus Befektetési Zrt.-től, amelynek 100 százalékos tulajdonosa. Egy évvel korábban 168,6 millió forint jövedelme származott innen. Újdonság, hogy Gyurcsány Ferenc gazdasági érdekeltségeihez sorolta az Altus Portfólió Kft.-t is.
  
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, független képviselő változatlanul egy 60 négyzetméteres zuglói társasházi lakás felét tudhatja magáénak, továbbá egy balatonmáriafürdői üdülőben és egy gyöngyösi családi házban is hasonló tulajdonrésze van. A politikus megvált 2007-es Volkswagen Phaetonjától és egy Skoda Superbet lízingel, 1987-es évjáratú, örökölt Ford Orionját viszont megőrizte. Megtakarításai nem változtak jelentősen, ezek összértéke 7,1 millió forint. Fodor Gábor közölte azt is, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Bibó Kollégiumának óraadó tanára, ám szünetelteti foglalkozását.
  
A két független képviselő havi javadalma 748 ezer forint volt tavaly év végén.

Február 1-jéig lehet bevallási nyilatkozatot tenni

Február 1-jéig választhatják a személyi jövedelemadó (szja) bevallás új formáját az erre jogosult magánszemélyek, vagyis kérhetik, hogy az adóhatóság készítse el helyettük a bevallást. Aki nem felel meg a bevallási nyilatkozat feltételeinek, a többi, már ismert bevallási mód valamelyikét alkalmazhatja.

 

Az idei évtől egy újabb lehetőség áll a magánszemélyek rendelkezésére az szja bevallásához, kérhetik, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készítse el adóbevallásukat. A bevallási nyilatkozatot azok választhatják, akik 2015-ben kizárólag munkáltatótól szereztek jövedelmet, nem érvényesítettek kedvezményt és nem is tudnak, nem tesznek önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot.
   
A bevallási nyilatkozat választása nagyon egyszerű, a munkáltatótól a tavalyi jövedelemről kapott nyomtatványon (15M30), egy "X" jelöléssel lehet felkérni az adóhatóságot a bevallás elkészítésére. Ennek határideje február 1. Akiknek több munkáltatójuk van, bármelyiknél nyilatkozatot tehetnek, akiknek pedig jelenleg nincs munkáltatójuk, közvetlenül a NAV-hoz fordulhatnak (15NY31-es adatlap). A bevallási nyilatkozat választása esetén az adózóknak nincs egyéb teendőjük az szja bevallásával kapcsolatban, a hivatal a későbbiekben kizárólag azokat keresi meg, akiknek visszaigényelhető, vagy befizetendő adójuk van.    
   
Aki nem felel meg ezeknek a feltételeknek, de szeretné a NAV közreműködését igénybe venni, idén is választhatja az egyszerűsített bevallást, amit február 15-ig lehet kérni az adóhatóságtól. Ennek lényege, hogy a NAV a rendelkezésére álló adatok alapján elkészíti, és elküldi az adózónak az egyszerűsített bevallást. Ha az adózó egyetért annak tartalmával, nem kell semmit tennie, általa benyújtott bevallásnak minősül május 20-án. Amennyiben a bevallás javításra, kiegészítésre szorul, az aláírt - javított adatokkal kiegészített - példányt május 20-áig vissza kell juttatnia az adóhatósághoz. Elsősorban az a magánszemély kérheti az egyszerűsített bevallást, akinek 2014-ben olyan adóköteles jövedelme volt, amelyből munkáltató, kifizető adót, adóelőleget vont le. Az sem kizáró ok, ha valaki ingatlan-adásvételből jutott jövedelemhez, egyszerűsített foglalkoztatásból szerzett bevételt, illetve családi kedvezményt érvényesített.
  
Továbbra is lehetőség van arra is, hogy az adózó munkáltatójától kérje az adó megállapítását, erre a bevallási nyilatkozathoz hasonlóan február 1-jéig van mód. Ezzel a lehetőséggel azok élhetnek, akik kizárólag egy munkahelyről kaptak az elmúlt évben adóköteles jövedelmet. A munkáltató azonban nem köteles elkészíteni a bevallást.
   
Az önadózók idén is választhatják a teljes és a csökkentett adattartalmú bevallást, valamint az egyoldalas adónyilatkozatot is, amit söralátét-bevallásnak is neveznek, az szja-bevallás határideje május 20.

Január végéig kell jelezni, hogy az adóhatóság készítse el az szja-bevallást

Január végéig lehet bevallási nyilatkozatot tenni arról, hogy az adóhatóság készítse el a személyi jövedelem-adóbevallást azoknak az adózóknak, akik 2015-ben kizárólag a munkáltatótól szereztek jövedelmet.

Elmondta: a személyi jövedelemadó reformja keretében bevezetett új lehetőséggel azok élhetnek, akik tavaly csak a munkáltatótól szerezetek jövedelmet, nem vettek igénybe kedvezményt, illetve az 1+1 százalék felajánlásának kivételével nem rendelkeztek adójukról.
  
Az adózó kétféleképpen teheti meg a bevallási nyilatkozatot, vagy a munkáltatótól kapott igazoláson, vagy az adóhatósághoz benyújtott űrlapon - tette hozzá.
  
A szóvivő elmondta, hogy az új lehetőségről az ügyfélkapun tájékoztatást küldtek a munkaadóknak és munkavállalóknak.
  
Kiss Péter András kitért arra is, hogy február 25-éig adott lesz az egyszerűsített bevallás lehetősége is, amely alapján szintén az adóhatóság készíti el a bevallási tervezetet.

Január végig lehet a bevallási nyilatkozatot választani

Január végéig azok dönthetnek a bevallási nyilatkozat mellett, akik 2015-ben kizárólag a munkáltatótól szereztek jövedelmet, kedvezményt nem érvényesítettek és nem is tudnak, nem tesznek önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot.

 
A hivatal közölte, helyettük a  hatóság készíti el a személyijövedelemadó-bevallást.
   
A tájékoztatás szerint számukra nincs más teendő, mint élni az új lehetőséggel és január végéig a bevallási-nyilatkozatot kell választaniuk.
   
A magánszemélyeknek azon a nyomtatványon (15M30), amelyet munkáltatójuktól kapnak tavalyi jövedelmükről, egy "X" jelölésével február 1-ig - 2016. január 31. vasárnapra esik - nyilatkozhatnak, hogy felkérik a NAV-ot a bevallás elkészítésére. Ha a magánszemélynek több munkáltatója is van, szabadon dönthet, melyiknél tesz nyilatkozatot. Más egyéb teendő nem lesz az szja-bevallással kapcsolatban.
   
Azok, akiknek jelenleg nincs munkáltatójuk, közvetlenül a NAV-nak nyilatkozhatnak a 15NY31-es adatlapon. A hivatal kizárólag azokkal veszi fel a kapcsolatot, akiknek visszaigényelhető, vagy befizetendő adójuk lesz.
   
A magánszemély adójának 1+1 százalékát továbbra is felajánlhatja civil szervezetnek, egyháznak költségvetési előirányzatra. Nyilatkozatát a munkáltatóján keresztül, vagy közvetlenül az adóhivatalnak papíron, illetve elektronikusan is elküldheti - olvasható az adóhatóság közleményében.

Januártól számos változás a személyi jövedelemadóban

Januártól számos, az adózók számára kedvező változás lép életbe a személyi jövedelemadó (szja) rendszerben, többek között csökken az adókulcs, új bevallási módokat vezetnek be, nem lehet megbírságolni a késedelmes bevallókat és emelkedik a kétgyermekesek családi kedvezménye. 

   
Az szja területén a legnagyobb változás az lesz, hogy hatályba lép a parlament által nyáron elfogadott 1 százalékpontos adókulcscsökkentés, az szja-kulcs 15 százalékra mérséklődik. Ez 100 ezer forintonként 1000 forinttal csökkenti az adóterhet, a szaktárca számításai szerint jövőre átlagosan csaknem 30 ezer forinttal marad több az embereknél.
   
Elkezdődik a kétgyermekesek családi kedvezményének négy éven át tartó növelése, aminek során jövőre a gyermekenkénti kedvezmény 25 százalékkal, a jelenlegi gyermekenkénti havi 10 ezer forintról 12 500 forintra nő. A kétgyermekes családok nettó jövedelme havi 5000 forinttal emelkedik. A kulcscsökkentés és a családi kedvezmény növekedésének hatását is figyelembe véve a két átlagkeresővel rendelkező kétgyermekes családok jövőre 120 ezer forinttal több jövedelemből gazdálkodhatnak.  
   
A magánszemélyek számára ugyanakkor tehernövekedést jelent, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6930 forintról 7050 forintra emelkedik.
   
Jövőre azoknak, akiknek kizárólag munkáltatótól származó jövedelmük van, és nem vesznek igénybe adókedvezményt, nem kell adóbevallást benyújtaniuk, helyettük az adóhatóság készíti el. Ezt az új lehetőséget bevallási nyilatkozatnak hívják. A nyilatkozatot 2016. január 31-ig lehet megtenni a 2015-ben megszerzett jövedelmekről a munkáltatóhoz, vagy annak hiányában az adóhatósághoz. Az adóhatóság 2016. május 20-ig megállapítja az adót, és csak akkor küld jelzést, ha a megállapított adó és a levont előleg összege nem egyezik.
   
Egy év múlva újabb változás jön: 2017-ben, ha egy magánszemély nem kér munkáltatói adómegállapítást vagy azt a munkáltató nem vállalja, illetve nem tesz bevallási nyilatkozatot, az állami adóhatóságnak adóbevallási ajánlást kell készítenie a kifizetők kontrolladatai alapján. A szaktárca szerint jövőre több mint 1,5 millió magánszemély adózónak nem kell az adóbevallást benyújtania, helyettük a dokumentumot az adóhatóság készíti el, a 2016-ra vonatkozót pedig 2017-ben már teljes egészében az adóhivatal fogja elkészíteni,
   
Az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallást valamint a "söralátétnek" nevezett adónyilatkozatot utoljára a 2015. adóévre vonatkozóan lehet alkalmazni.
   
Az szja bevallásban a jövő évtől a jelenlegi 150 ezer forinttal szemben 200 ezer forintos összeghatárig lehet 6 hónapos pótlékmentes részletfizetési lehetőséget kérni. Az szja-n kívül az egészségügyi hozzájárulásra is lehet majd részletfizetést kérni, ha a két adónem kapcsán fizetendő együttes összeg legfeljebb 200 ezer forint.
   
További változás, hogy az adóhatóság a jövő évtől már nem veti ki a 2000 forintnál kisebb késedelmi pótlékot, míg most az összeghatártól függetlenül kirója azt. A magánszemélynek emellett a jövő évtől nem kell megfizetnie az 1000 forintot el nem érő adót, és az adóhatóság sem utalja ki az 1000 forintot el nem érő túlfizetést. Idén ez a határ 100 forint volt.
   
Bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén pedig - néhány kivételtől eltekintve - nem bírságolhatja a magánszemélyt a NAV, ehelyett a határidő kitűzésével fel kell szólítania a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye. Nem lehet azonban ezt a kedvező szabályt alkalmazni akkor, ha az adózó az áfa körbe való bejelentkezési kötelezettséget vagy a foglalkoztatottainak bejelentését mulasztja el, ekkor az adóhatóság már első körben is bírságot vethet ki.

NAV: az szja-bevallások 10 százaléka hibás

Mintegy 800 ezer adózó nyújtotta be személyi jövedelemadó bevallását március végéig, emellett több mint 375 ezren kérték a NAV közreműködését annak elkészítésében; a beérkezett bevallások nagy részét már feldolgozták, a fennmaradó mintegy 10 százalék javításra szorul - tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán.

A beérkezett bevallások csaknem 2 százalékában van olyan hiba, amelyet csak a bevalló közreműködésével lehet javítani, a többi hibás bevallást a NAV munkatársai javítják.
 
A közleményben az adóhatóság felsorol több jellemző hibát, egyebek mellett, hogy hiányzik az aláírás, nincs adószám, a visszaigényelhető adót tartalmazó bevallásban nem szerepel sem a bankszámlaszám, sem az utalási cím, illetve téves a helyesbítés, önellenőrzés jelölése a főlapon.
 
Ugyancsak gyakori hiba, hogy nem jól számolják ki az adózók a családi kedvezmény keretösszegét, nem megfelelően töltik ki az az eltartottakra vonatkozó lapot vagy a 2014-ben megszületett gyermek esetén a várandósságról szóló nyilatkozatot nem töltik ki.

 Gyakran a kifizető által levont adóelőleg helyett az adózó által befizetett adóelőleg szerepel, vagy üres a bevallás, ami a "söralátét-bevallás" nyomtatványánál tipikus hiba, valamint hiányoznak a vállalkozói mellékletek, jellemzően a tevékenységüket év közben megszüntető egyéni vállalkozóknál.
 
A NAV felhívta a figyelmet arra, hogy ha valakinek a családjában év közben változás volt - például a gyermek sikeres érettségit tett, a szülők elváltak vagy született egy gyermek -, és ezt nem jelezte a munkáltatójának, akkor a pontos számítás és kitöltés az adózóra hárul.
 
Aki év közben jogosulatlanul vette igénybe a családi kedvezményt, vagy nem a megfelelő összeget vette igénybe, akkor a többletet vissza kell fizetni, illetve 12 százalékos bírsággal is számolni kell - hangsúlyozta az adóhatóság.

 A www.nav.gov.hu oldalon elérhető általános nyomtatványkitöltő program segít a lehető legkevesebb hibával kitölteni a bevallást, sőt bizonyos adatokat elég csak egyszer kitölteni és a program önállóan számol. A hibák közül pirossal jelöli a program a bevallás tartalmi hibáját, sárgával az összefüggésekre hívja fel a figyelmet, a kék pedig olyan súlyos hibát mutat, amellyel a bevallás érvénytelen - tájékoztatott a NAV.

A jobbikos képviselők közzéteszik a velük élő hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát is

A Jobbik országgyűlési képviselői január 31-ig - sajátjuk mellett - nyilvánosságra hozzák a velük egy háztartásban élő hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát is, és ezt elvárják az összes többi parlamenti képviselőtől is.

 Ezt Szilágyi György, az ellenzéki párt képviselője jelentette be szombaton újságíróknak, Budapesten. Hangsúlyozta, lépésük célja, hogy tisztább és átláthatóbb közéletet teremtsenek.

A Jobbik ennek érdekében felszólítja valamennyi országgyűlési képviselőt, hogy kövessék példájukat - mondta Szilágyi György, aki szerint a képviselők ebben a kérdésben "nem bújhatnak pártjaik mögé", a velük egy háztartásban élő hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának közzététele ugyanis a képviselők egyéni döntésén múlik.

A politikus szerint így a vagyonnyilatkozat-tételi határidőig, vagyis január 31-ig kiderül, kiknek van takargatnivalója.

Szilágyi György úgy fogalmazott, a Jobbik kezdeményezésével megmutatja, mi a különbség közte és a Fidesz között. A Jobbik ugyanis kormányra kerülve megszüntetné az összes fontos kérdés titkosítását - mondta, hozzátéve, hatalomra jutásuk esetén a képviselőkkel egy háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatát is kötelezően nyilvánossá tennék.