Hatvanöt éve uralkodik II. Erzsébet

Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és más birtokok, területek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője - hétfőn lesz hatvanöt éve, hogy II. Erzsébet királynő viseli a fenti címeket. 

Ő a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de a 91. életévéhen járó királynő egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő ezen a trónon.
  
Az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját már 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.
  
II. Erzsébet királynő hivatalosan zafírjubileumnak nevezett 65. uralkodási évfordulója jóval csendesebben telik majd, mint a 60. évforduló öt évvel ezelőtti gyémántjubileuma. Akkor az Egyesült Királyságban és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség 54 országában - köztük abban a 15-ben, amelynek II. Erzsébet királynő ma is az alkotmányosan elismert államfője - világraszóló ünnepségsorozattal köszöntötték az uralkodót.
  
Ezúttal azonban csak a Buckingham-palota melletti Green Parkban, illetve a Tower ősi erődje mellett felsorakozó tüzérségi díszszázadok tisztelgő sortüzei jelzik majd az évfordulót, a királynő az udvar tájékoztatása szerint családi körben tölti, és édesapja, néhai VI. György király emlékének szenteli a hétfői napot.
  
György király nem - és így idősebb leánya sem - volt egyenes ágon trónvárományos, mindketten György bátyja, VIII. Eduárd "jóvoltából" kerültek a brit trónra. Eduárd ugyanis a korona helyett egy elvált amerikai hölgy, Wallis Simpson kegyeit részesítette előnyben, és 1936. december 10-én, alig 327 napi uralkodás után, a koronázást meg sem várva távozott az Egyesült Királyság éléről, átadva helyét öccsének, Albert yorki hercegnek, aki csak uralkodói névként választotta a György nevet.
  
A magának való, zárkózott, beszédhibákkal küszködő, uralkodói szerepre egyáltalán nem törő új királyban valójában felesége, Erzsébet anyakirálynő tartotta a lelket, amíg lehetett. Nem sokáig lehetett: György király - bár népe nemzeti hősként tisztelte - a rároskadt felelősség, és főképp a háborús évek megpróbáltatásainak súlya alatt korán összeroppant, és 1952. február 6-án, alig 57 esztendősen elhunyt, a fiatal Erzsébetre hagyva az akkor még mindig világháborús sebeit gyógyítgató, súlyos áruhiány és kiterjedt jegyrendszer szorításában élő Egyesült Királyság trónját.
  
Erzsébet hercegnőt Kenyában érte atyja halálhíre. Amikor egy héttel korábban, férje, Fülöp herceg kíséretében elindult Afrikába, már ő is és az udvari illetékesek is sejtették, hogy nem látja többé nagybeteg édesapját. Poggyászában e meggondolásból fekete gyászruha is volt, valamint egy dosszié, amely trónra lépésének hivatalos írott deklarációját tartalmazta.
  
Első miniszterelnöke az eddigi tizenhárom közül Winston Churchill, a világháborús győző volt. A Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek - Moszkvában Sztálin, Washingtonban Harry Truman -, akik közvetlenül részesei voltak a II. világháborúnak.
  
Az utóbbi húsz év négy brit miniszterelnöke közül három - Tony Blair, David Cameron és a jelenlegi kormányfő, Theresa May - már II. Erzsébet királynő trónra lépése után született, és a Blairt követő Gordon Brown sem volt még egyéves, amikor Erzsébetet a sors nem egészen 26 évesen, édesapja halálának pillanatában a trónra emelte.
  
Uralkodása alatt felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal, és először látogattak űrhajósok a Holdra.
  
Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók - legalábbis abban a 1,5 millió brit háztartásban, ahol 1953-ban már volt tévékészülék.
  
II. Erzsébet királynő uralkodásának eddigi hat év fél évtizede nem volt mentes családi megpróbáltatásoktól és tragédiáktól.
  
"Annus horribilis" - borzalmas év, mondta ki például 1992-re, könnyek között, az azóta szállóigévé vált minősítést.
  
Akkor vált nyilvánvalóvá ugyanis, hogy legidősebb fia, Károly trónörökös és Diana hercegnő egészen addig tündérmesének beállított házassága romba dőlt; különköltözésüket John Major miniszterelnök jelentette be az alsóházban.
  
Akkor vált el a királynő leánya, Anna hercegnő, abban az évben járták be a világsajtót a másodszülött fiú, András yorki herceg félpucér feleségéről, Sarah Fergusonról egy idegen férfi intim társaságában készült, súlyosan kompromittáló lesipuskás fotók, és akkor emésztették el a lángok a legősibb uralkodói rezidencia, a windsori kastély jelentős részét.
  
Az igazi "annus horribilis" azonban 1997 volt, Diana hercegnő - Károly trónörökös felesége - világszerte sokkot okozó párizsi autókatasztrófájának éve. Az udvari krónikások jórészt egyetértenek abban, hogy Diana halála és az azt megelőző kölcsönös házasságtörési, majd válási botránysorozat az utóbbi évszázad legnagyobb megrázkódtatása volt a brit monarchia életében, talán nagyobb, mint VIII. Eduárd lemondásának világraszóló botránya.
  
Mindezen megpróbáltatások közepette II. Erzsébet királynő - kifelé mutatott - rendíthetetlen nyugalommal és szilárdsággal tartotta egyben a monarchiát. Bár ezt a nyugalmat a sajtó és az alattvalók sokszor ridegségként érzékelték - így volt ez például a Diana halálát követő példátlan társadalmi felindulás idején is -, a történészszakma azonban teljes egyetértésben vallja, hogy a brit monarchia kizárólag II. Erzsébet kikezdhetetlen személyes tartásának köszönhetően élte túl az elmúlt hat és fél évtized hatalmas világtörténelmi változásait és családi megrázkódtatásait.

forrás: MTI

A fénynek a sötétség feletti diadalát hangsúlyozta karácsonyi üzenetében a brit uralkodó

Az idén a világnak többször is "a sötétség pillanataival kellett konfrontálódnia", de karácsony idején különösen igaz a mondás, hogy jobb meggyújtani egy gyertyát, mint átkozni a sötétséget - hangsúlyozta pénteken elmondott karácsonyi üzenetében a brit uralkodó.

   
Az életének 90., uralkodásának 64. esztendejében járó II. Erzsébet királynő hagyományosan karácsony első napján szól az Egyesült Királyság és a zömmel egykori brit gyarmatokból álló Nemzetközösség népeihez. Karácsonyi üzenetét - más nyilvános megszólalásaival ellentétben - mindig maga írja, kormányzati beleszólás nélkül.
   
Idei beszédében - a "sötétség pillanatainak" többszöri felemlítésével, bár konkrétumok nélkül - egyértelmű utalásokat tett az év során elkövetett súlyos terrorcselekményekre.
  
Kijelentette ugyanakkor: az év e szakaszában világszerte milliók gyújtják meg a remény fényeit, amelyek mindig diadalmaskodnak a sötétség felett.
   
A brit uralkodó Jézus születésének történetét felidézve ugyancsak egyenes utalást tett az európai menekültválságra, jóllehet szintén konkrétumok említése nélkül, mivel a törvényerejű brit szokásjog alapján aktuálpolitikai kérdésekben nem nyilváníthat véleményt nyilvános megszólalásaiban.
   
II. Erzsébet királynő kijelentette: Jézus születésének körülményei "távolról sem voltak ideálisak", ám még ennél is rosszabb következett, mivel a családnak menekülnie kellett hazájából.
   
Az uralkodó szerint "nem meglepő", hogy a történet ma is világszerte élénken él a keresztények gondolkodásában. Hozzátette: jóllehet üldöztetést szenvedett és rövid életét kényszerűen szülőhelyétől távol töltötte, Krisztus ma is érvényes üzenete azonban nem bosszúra és erőszakra ösztönöz, hanem egyszerűen arra, hogy az emberek szeressék egymást. "Ezt az üzenetet nem könnyű megfogadni, de nem is szabad tőle visszariadni" - fogalmazott a királynő.
   
II. Erzsébet könnyed utalást tett arra is, hogy jövőre betölti 90. életévét, és népei nagyszabású megemlékezésekkel készülnek a jeles születésnapra. Az uralkodó kijelentette: 2016 "sűrű" év lesz, és figyelmeztették, hogy "egynél vagy kettőnél több alkalommal" fogja hallani a "Happy Birthday" kezdetű születésnapi üdvözlő dalt.
   
Nagy-Britannia világraszóló rendezvénysorozattal készül az évfordulóra.
   
Május 12-étől 15-éig például minden este 90 perces parádét rendeznek majd a legősibb angliai királyi rezidencia, a London nyugati határában fekvő windsori kastély parkjában. A szervezők a hatalmasnak ígérkező programról egyelőre csak annyit árultak el, hogy 1500 táncos, énekes, zenész, színész és egyéb művész lép fel, és a műsorban 900 ló is szerepelni fog.
   
A 90 perces program a királynő eddigi 90 évnyi életútjának és több mint hat évtizednyi uralkodásának legfőbb epizódjait idézi fel. A műsort ugyanaz a csapat rendezi, amely az uralkodó trónra lépésének 60. évfordulóján tartott hatalmas gyémántjubileumi ünnepségsorozatot is szervezte 2012-ben.
   
A négynapos windsori parádé ráadásul csak az első nagyszabású tisztelgés lesz a 90 esztendős királynő előtt, egy hónapra rá ugyanis minden idők legnagyobb utcabáljával ünnepelheti London népe II. Erzsébet születésnapját.
   
A tervek szerint a megaparti helyszíne a Buckingham-palotát, a királyi család első számú londoni rezidenciáját és az Admiralitást összekötő, vörös aszfaltjáról híres sugárút, az egy mérföld - 1,6 kilométer - hosszú The Mall lesz. Az út teljes hosszában piknikasztalokat állítanak fel, amelyek mellett tízezren ehetnek-ihatnak a 2016. június 12-ére tervezett ünnepi partin.
   
A királynő születésnapja valójában április 21-én van, de évszázados hagyomány, hogy a mindenkori brit uralkodó "hivatalos" születésnapját júniusban ünneplik, abban a reményben, hogy akkor talán a brit időjárás is lehetővé teszi a nagyszabású szabadtéri rendezvényeket.

Uralkodási rekordot dönt a jövő héten II. Erzsébet királynő

Történelmi mérföldkőhöz érkezik szerdán az Egyesült Királyság, II. Erzsébet királynő ugyanis aznap átveszi néhai üknagymamájától, Viktória királynőtől a brit monarchia uralkodási időtartamrekordját.

   
Bár Geoffrey Fisher, Canterbury érseke csak 1953. június 2-án helyezte Szent Eduárd koronáját a fiatal uralkodó fejére a londoni Westminster-apátságban, a 27 esztendős királynő akkor már több mint egy éve ült a brit trónon, ahol ugyanolyan hirtelen - jóllehet természetesen nem annyira váratlanul - találta magát, mint bő másfél évtizeddel korábban édesapja, néhai VI. György király.
   
Amikor Erzsébet Alexandra Mária hercegnő 1926. április 21-én világra jött, még senki nem gondolhatta, hogy a csecsemő személyében Nagy-Britannia jövendő rekorder királynőjét kell tisztelni.
   
II. Erzsébet királynő ugyanis kizárólag néhai nagybátyja, VIII. Eduárd "jóvoltából" ülhet több mint 63 éve a brit trónon. Eduárd ugyanis a korona helyett egy elvált amerikai nő, Wallis Simpson kegyeit részesítette előnyben és 1936. december 10-én - nem egészen egyévnyi uralkodás után, a koronázást meg sem várva - távozott a királyság éléről, átadva helyét öccsének, a későbbi VI. György királynak, Erzsébet édesapjának.
   
György király hősiesen teljesítette a váratlanul nyakába szakadt uralkodói feladatokat, amelyekre sohasem készült. A brit történelem legnehezebb háborús éveiben kellett helytállnia a lelki és egészségügyi problémákkal küszködő, zárkózott embernek és ennek megvolt az ára: 1952. február 6-án, alig 56 évesen, a brit uralkodók kelet-angliai vidéki rezidenciáján, Sandringhamben elhunyt.
   
A monarchia szünet nélküli jogfolytonosságának alapelvéből következőleg György halála pillanatától az Egyesült Királyság uralkodója II. Erzsébet királynő. Erzsébet néhány nappal korábban hercegnőként utazott hivatalos látogatásra Kenyába, ahol édesapja halálának híre érte és így királynőként tért haza a gyászoló országba.
   
Szerdán tölti be uralkodásának 23 226. napját, és ezzel átveszi az évezredes angol-brit monarchia uralkodási időrekordját az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynőtől, aki 63 évet, hét hónapot és három napot töltött a brit trónon.
   
II. Erzsébet királynő - aki három éve ünnepelte gyémántjubileumát, vagyis trónra lépésének 60. évfordulóját - a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de csak az ötödik olyan, aki több mint fél évszázada viseli a koronát.
   
A 89 esztendős királynő a világ legidősebb uralkodója és az európai történelem legrégebbi, ma is létező monarchiájának élén áll.
   
Ráadásul az összesen 54 tagállamot számláló, zömmel az egykori brit gyarmatokból álló, önkéntes szerveződésű Nemzetközösség tagállamai közül - az Egyesült Királyság mellett - tizenötnek ma is ő az alkotmányosan elismert államfője, köztük olyan parányoknak, mint Tuvalu és olyan földrésznyi óriásoknak, mint Kanada és Ausztrália.
   
Szűkebb hazájában a 12. miniszterelnökénél tart - az első Winston Churchill, a háborús győző volt -, de azokat a nemzetközösségi országokat is beleszámolva, amelyeknek ő az államfője, eddigi miniszterelnökeinek száma meghaladja a 150-et.
   
A trónra lépése óta eltelt idő hosszúságát találóan jellemezte kilencedik miniszterelnöke, Sir John Major, aki a Mail on Sunday című vasárnapi konzervatív brit lapban írt méltató cikkében felidézte: a világon ma élő hétmilliárd ember közül hatmilliárd nem is ismert más brit uralkodót és legalább 70 évesnek kell lenniük azoknak, akik még emlékezhetnek olyan brit bankjegyekre és postabélyegekre, amelyek nem II. Erzsébet királynő portréját viselték.
   
A királynő a rá jellemző szerénységgel eredetileg elzárkózott bármiféle ünnepségtől, de a közkívánatnak engedve szerdán állítólag mégis szól majd alattvalóihoz, megköszönve lojalitásukat és támogatásukat.

Hatalmas utcabállal ünneplik jövőre a brit uralkodó 90. születésnapját

Minden idők legnagyobb utcabáljával készül London népe II. Erzsébet királynő jövőre esedékes 90. születésnapjának megünneplésére.

   
A csütörtökön ismertetett tervek szerint a megaparti helyszíne a Buckingham-palotát, a királyi család első számú londoni rezidenciáját és az Admiralitást összekötő, vörös aszfaltjáról híres sugárút, az egy mérföld - 1,6 kilométer - hosszú The Mall lesz. Az út teljes hosszában piknikasztalokat állítanak fel, amelyek mellett tízezren ehetnek-ihatnak a 2016. június 12-ére tervezett ünnepi bulin.
   
A királynő születésnapja valójában április 21-én van, de évszázados hagyomány, hogy a mindenkori brit uralkodó "hivatalos" születésnapját júniusban ünneplik, abban a reményben, hogy akkor talán a brit időjárás is lehetővé teszi a nagyszabású szabadtéri rendezvényeket.
   
A gigantikus utcabált II. Erzsébet királynő egyik unokája, - egyetlen leánya, Anna hercegnő fia - Peter Phillips szervezi. A tízezer vendég közül 7500-an az uralkodó által patronált több mint hatszáz jótékonysági szervezet aktivistái közül kerülnek ki, 1500 részvételi jegyet a rendezvény hivatalos szponzorai kapnak, ezer belépőre pedig bárki pályázhat, ezeket nyilvános sorsolással osztják majd ki.
   
A bevételeket a királynő által támogatott jótékonysági szervezetek kapják.
   
Az ünneplésbe azok is bekapcsolódhatnak, akiknek nem jut hely a mérföldes asztalsorok mellett, ugyanis a The Mallt két oldalról szegélyező két hatalmas királyi parkban, a Green Parkban és a St. James's Parkban is hatalmas és nyilvános vigasságokat rendeznek.
   
II. Erzsébet királynő a világ legidősebb uralkodója, és az európai történelem legrégebbi, ma is létező monarchiájának élén áll.
   
Ráadásul az összesen 54 tagállamot számláló, zömmel az egykori brit gyarmatokból álló, önkéntes szerveződésű Nemzetközösség tagállamai közül - az Egyesült Királyság mellett - tizenötnek ma is ő az alkotmányosan elismert államfője, köztük olyan parányoknak, mint Tuvalu, és olyan földrésznyi óriásoknak, mint Ausztrália és Kanada.
   
II. Erzsébet királynő az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját szeptember 11-én dönti meg. Ezt a rekordot jelenleg üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartja 63 évvel, hét hónappal és három nappal.
   
II. Erzsébet elsőszülött fia, az idén 67 esztendős Károly trónörökös azonban már abszolút rekorder az angol-brit monarchia történetében: 2011. április 20-án döntötte meg a trónra várás rekordját, amelyet addig ükapja, VII. Eduárd - Viktória királynő fia - tartott 59 évvel, két hónappal és 13 nappal.
   
Károly 2013 novemberében megdöntötte a brit trónörökösi korrekordot is. Ez addig IV. Vilmos királyé volt, aki 64 esztendősen, 1830 júniusában léphetett trónra.
   
Károly hercegnek ráadásul ez már a második korrekordja volt trónörökösként. Hét évvel ezelőtt, 2008-ban ő lett az első walesi herceg, aki nem uralkodóként érte meg 60. születésnapját. Ez is komoly rekord volt, azt a hagyományt ugyanis, hogy az angol trón mindenkori első számú várományosát a walesi hercegi cím illeti meg, az Arany János által is megénekelt I. Eduárd király honosította meg 1301-ben.
   
II. Erzsébet királynő - aki három éve ünnepelte gyémántjubileumát, vagyis trónra lépésének 60. évfordulóját - a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de csak az ötödik olyan, aki több mint fél évszázada viseli a koronát.

II. Erzsébet királynő a világ legidősebb uralkodója

II. Erzsébet királynő lett a világ legidősebb uralkodója a szaúd-arábiai király halála után.

Abdalláh bin Abdel-Azíz 90 évesen hunyt el, a brit uralkodó pedig április 21-én tölti be 89. életévét.

 II. Erzsébet ugyanakkor még nem a világ legrégebben uralkodó koronás fője: ezt a címet jelenleg Bhumibol Abduljadedzs, Thaiföld 87 esztendős királya tudhatja magáénak, ő ugyanis 69 éve ül országa trónján. A brit uralkodó 1952-ben, édesapja, VI. György halála után, vagyis 63 éve lépett trónra.

 II. Erzsébet királynő az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját sem döntötte még meg; ezt az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartja 63 évvel, hét hónappal és három nappal. Ahhoz, hogy II. Erzsébet  megdönthesse az üknagymama rekordját, az szükséges, hogy szeptember 11-én, 90. életévének közepén is még ő üljön az Egyesült Királyság trónján.

 A nyugati világban mindazonáltal már jó ideje ő a legidősebb és leghosszabb ideje regnáló uralkodó, és az európai történelem legrégebbi, ma is létező monarchiájának élén áll.

Ráadásul az összesen 54 tagállamot számláló, zömmel az egykori brit gyarmatokból álló, önkéntes szerveződésű Nemzetközösség tagállamai közül - az Egyesült Királyság mellett - tizenötnek ma is ő az alkotmányosan elismert államfője, köztük olyan parányoknak, mint Tuvalu, és olyan földrésznyi óriásoknak, mint Kanada és Ausztrália.

 II. Erzsébet elsőszülött fia, az idén 67 esztendős Károly trónörökös azonban már abszolút rekorder az angol-brit monarchia történetében: 2011. április 20-án döntötte meg a trónra várás rekordját, amelyet addig ükapja, VII. Eduárd - Viktória királynő fia - tartott 59 évvel, két hónappal és 13 nappal.
Károly több mint egy éve, 2013 novemberében megdöntötte a brit trónörökösi korrekordot is. Ez addig IV. Vilmos királyé volt, aki 64 esztendősen, 1830 júniusában léphetett trónra.

Károly hercegnek ez már a második korrekordja volt trónörökösként: hét évvel ezelőtt, 2008-ban ő lett az első walesi herceg, aki nem uralkodóként érte meg 60. születésnapját. Ez is komoly rekord volt, azt a hagyományt ugyanis, hogy az angol trón mindenkori első számú várományosát a walesi hercegi cím illeti meg, az Arany János által is megénekelt I. Eduárd király honosította meg 1301-ben.

II. Erzsébet királynő - aki három éve ünnepelte gyémántjubileumát, vagyis trónra lépésének 60. évfordulóját - a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de csak az ötödik olyan, aki több mint fél évszázada viseli a koronát.

A megbékélés fontosságát hangsúlyozta karácsonyi üzenetében a brit uralkodó

A megbékélés fontosságát hangsúlyozta csütörtökön elmondott karácsonyi üzenetében a brit uralkodó, különös hangsúllyal kiemelve az I. világháború kitörésének idei századik évfordulóját, valamint a szeptemberben megtartott skóciai függetlenségi népszavazást.

Az életének 89., uralkodásának 63. esztendejében járó II. Erzsébet királynő hagyományosan karácsony első napján szól az Egyesült Királyság és a zömmel egykori brit gyarmatokból álló Nemzetközösség népeihez. Karácsonyi üzenetét - más nyilvános megszólalásaival ellentétben - mindig maga írja, kormányzati beleszólás nélkül.
    Idei beszédében megemlékezett az éppen egy évszázada létrejött spontán és rövid fegyvernyugvásról.
    Az I. világháború nyugati frontjának egyes szakaszain 1914. december 25-én brit és német katonák a lövészárkok közötti senki földjén találkoztak, ajándékokat váltottak, közös fotókat készítettek, és még futballmeccset is vívtak.
    A brit uralkodó szerint "a minden utasítás, parancs nélkül" létrejött száz évvel ezelőtti fegyvernyugvás megmutatta, hogy a legvalószínűtlenebb helyzetekben is él a remény.
    Az 1914-es karácsonyi tűzszünet emlékét Justin Welby, Canterbury érseke, a világszerte 77 millió hívőt számláló anglikán unió első számú vallási vezetője is felidézte szintén csütörtökön közzétett karácsonyi üzenetében, ám a királynőétől merőben eltérő hangsúllyal. Welby érsek szerint az egy évszázaddal ezelőtti rövid fegyvernyugvás megmutatott ugyan valamennyit karácsony lelkületéből, ám ettől még semmi sem változott, a csoda egy napig tartott. "Nem ez az a világ, amelyben élünk, a tűzszünetek manapság ritkák" - hangsúlyozta az anglikán egyház vallási vezetője.
    II. Erzsébet királynő az anglikán világunió első számú világi vezetője.
    A brit uralkodó csütörtöki beszédében a megbékélés fontosságát hangsúlyozta a szeptemberi skóciai népszavazással kapcsolatban is. Kijelentette: a skót függetlenséget ellenzők tábora által megnyert referendum eredményét sokan nagy csalódással, mások nagy megkönnyebbüléssel vették tudomásul. Időbe telik ezeknek nézetkülönbségeknek az áthidalása - mondta.
    David Cameron brit miniszterelnök néhány hete, komoly belpolitikai felzúdulást kavarva óvatlanul felfedte, hogy az uralkodó a népszavazás eredményét megkönnyebbüléssel fogadók közé tartozott.
    Cameron szeptember végén, az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán Michael Bloomberg volt New York-i polgármesterrel beszélgetett egy rendezvényen a skóciai népszavazásról, nem számítva arra, hogy szavai eljutnak a helyszínen tartózkodó forgatóstábok mikrofonjaiba is.
    A brit kormányfő a BBC által annak idején bejátszott felvételen jól hallhatóan kijelentette Bloombergnek, hogy amikor a függetlenséget ellenző tábor győzelmének - vagyis az Egyesült Királyság egyben maradásának - hírével felhívta a királynőt, az uralkodó "szinte dorombolt örömében" a telefonban. "Soha nem hallottam még senkit ennyire boldognak" - tette hozzá.
    Cameron e kijelentéseivel súlyosan megsértette a brit protokolláris előírásokat. Nagy-Britanniában törvényerejű szokásjog ugyanis, hogy a királynő és mindenkori miniszterelnöke beszélgetéseinek részleteit soha egyikük sem tárja a nyilvánosság elé, még véletlenül sem.
    Karácsonyi beszédében II. Erzsébet királynő még csak utalást sem tett arra, hogy távozni készülne a brit trónról.
    Néhány napja az egyik nagy brit fogadóhálózat beszüntette a tétek elfogadását arra, hogy II. Erzsébet királynő karácsonyi beszédében bejelenti lemondását, miután meredeken megugrott az erre kötött fogadások száma, felkeltve egy esetleges bennfentes információ kiszivárgásának gyanúját.
    A híresztelést udvari források már akkor azonnal cáfolták.
    Ha a királynő mégis távozni kívánna a trónról, azt egyébként sem ilyen formában jelentené be, hanem először a miniszterelnököt értesítené szándékáról, és a hírt a kormányfő hozná nyilvánosságra a parlamentben.

Híresztelések és cáfolatok a brit uralkodó karácsonyi lemondásáról

Beszüntette az egyik nagy brit fogadóhálózat a tétek elfogadását arra, hogy II. Erzsébet királynő karácsonyi beszédében bejelenti lemondását, miután gyanúsan megugrott az erre kötött fogadások száma. A híresztelést udvari források azonnal cáfolták.

A Daily Mirror első oldalas csütörtöki beszámolója szerint a lapnak a Coral fogadóiroda PR-igazgatója, Nicola McGeady elmondta: a cég leállította az uralkodó idei lemondására spekuláló fogadásokat, miután hirtelen "meglepően" sok tét érkezett arra, hogy az életének 89. esztendejében járó királynő a december 25-én esedékes hagyományos karácsonyi beszédében bejelenti távozását a trónról.

A Coral lépése után több más nagy brit fogadóiroda is jelentősen szűkítette az uralkodó idei lemondására kínált fogadások nyereményesélyeit; a William Hill 16/1-ről 5/1-re, a Ladbrokes 100/1-ről 8/1-re, bár ezek a hálózatok nem tapasztaltak kiugró érdeklődést e fogadási lehetőség iránt.

 A Coral azt gyanította, hogy mivel a királynő karácsonyi üzenetét a BBC televízió már rögzítette, a beszéd tartalma esetleg kiszivároghatott, és valaki e bennfentes információt próbálhatta nyerészkedésre felhasználni.

A Daily Mirrornak nyilatkozó udvari források azonban rögtön cáfolták a híresztelést, mondván: az "egyszerűen nem felel meg a valóságnak". Az illetékesek felhívták a figyelmet arra is, hogy II. Erzsébet királynő 1953-ban, megkoronázása alkalmából kifejezetten esküt tett arra, hogy akármeddig éljen is, egész életét alattvalói szolgálatának szenteli.

Ha a királynő - aki más nyilvános megszólalásaival ellentétben népeihez szóló karácsonyi üzeneteit mindig maga írja, kormányzati beleszólás nélkül - mégis távozni kívánna a trónról, azt egyébként sem ilyen formában jelentené be, hanem először a miniszterelnököt értesítené szándékáról, és a hírt a kormányfő hozná nyilvánosságra a parlamentben.

Legutóbb csaknem nyolc évtizede volt ilyen eset Nagy-Britanniában. II. Erzsébet királynő nagybátyja, VIII. Eduárd 327 napi uralkodás után, a koronázást meg sem várva 1936-ban úgy döntött, hogy inkább a szívére hallgat, és a trón helyett kétszeresen elvált amerikai szerelmét, Wallis Simpsont választotta.

Királyi módra étkeznek a királynő kutyái

Királyi módra étkeznek a brit uralkodó kutyái is: napi menüjükön rendszeresen szerepel bélszín és csirkemell, amelyet egy udvari séf készít - legalábbis II. Erzsébet királynő egyik életrajzírója szerint.

forrás: MTI - kép: parameterek.sk

Brian Hoey új kötete - amely ezúttal a királynő híres corgi kutyáiról és az udvarban élő más kedvencekről szól - a héten kerül a boltokba. A Pets by Royal Appointment című könyvből - a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap előzetes ismertetője alapján - kiderül az is, hogy az apró termetű ebek soha nem kapnak konzerv kutyaeledelt. A corgik minden nap pontban délután 5 órakor étkeznek, és az uralkodó mindig személyesen látja el a megfelelő öntettel az igényesen elkészített étkeket, amelyeket egy udvaronc hoz át a konyháról.

    

Ha a könyvben foglaltaknak hinni lehet, a 87 esztendős királynő az étkezésen kívül is szinte megszállottan ügyel a fogyatkozó corgifalka egészségi állapotára. Hoey forrásai szerint például amikor az uralkodó ruhapróbát tart, utána mindig magához vesz egy mágnest, és azzal szedi össze az esetleg elszóródott tűket és csatokat, nehogy kutyái véletlenül felsértsék érzékeny talpukat.

    

Amikor pedig az egyik corgi megbetegedett, a királynő ragaszkodott a homeopátiás kezeléshez, arra hivatkozva, hogy ez a gyógymód rajta is sokat segített.

    

II. Erzsébet királynőnek jelenleg már csak négy corgija van. A falka a korábbi években sokkal nagyobb létszámú volt, de nem cáfolt brit sajtóértesülések szerint az uralkodó - tekintettel saját hajlott korára - most már nem pótolja újakkal az élők sorából távozó kedvenceket.

    

Erzsébet még hercegnőként, 18. születésnapjára, 1944-ben kapta szüleitől az első corgit, Susant. A "dinasztiaalapító" olyan megbecsülésnek örvendett, hogy 1947-ben kötött frigyük után még nászútjukra is elkísérhette a későbbi uralkodót és férjét, Fülöp edinburghi herceget.

    

A jelenleg 92 esztendős Fülöp ugyanakkor állítólag nem osztja hitvese rajongását: az új életrajzi kötet szerint az agg herceg ki nem állhatja a corgikat, főleg azok "szüntelen csaholása" miatt.

    

A corgik ennek ellenére az utóbbi hatvan évben szinte mindig láthatók voltak a királynő környezetében, gyakran még protokolláris eseményeken is.

    

A brit uralkodó híres jó humoráról, de a corgikkal kapcsolatban ő sem ismer tréfát. A brit sajtó a mai napig emlegeti azt a hosszú évekkel ezelőtti incidenst, amikor egy udvari rendezvényen az egyik vendég óvatlanul azt találta mondani, hogy az ő corgijai is ugyanúgy "koldulnak" a családi étkezések során, mint a királynő kutyái. "Az én kutyáim nem koldulnak" - hangzott a fagyos tekintettel kísért rendreutasítás.

    

A kutyafajtát már a X. század óta tenyésztik Walesben, ahol eredetileg terelőkutyaként használták a corgikat. Nevük is walesi eredetű: a "cor" a helyi nyelvjárásban törpét, a "ci" kutyát jelent, vagyis a corgivá alakult elnevezés szerint törpekutyákról van szó.

Csokoládékastélyt és bogarakat is kapott az angol királynő

Csokoládé windsori kastély és tűzzománc bogarak is szerepeltek tavaly az angol királynő hivatalos ajándékai között, olyan hagyományos darabok mellett persze, mint a kristályvázák, brossok vagy könyvek.

A Buckingham-palota által szerdán nyilvánosságra hozott lista izgalmas betekintést ad abba, hogyan "oldották meg" különböző külföldi méltóságok, szervezetek, cégek és magánemberek a királyi ajándékozás problémáját, néha meglehetősen vicces eredménnyel - írja a Telegraph.

   

Természetesen II. Erzsébet királynő kapta a legpompásabb ajándékokat, köztük egy ötsoros gyöngy nyakéket az Egyesült Arab Emírségek elnökétől, négy tűzzománc skarabeuszbogarat Bangladesből és egy gyémánt-turmalin brosst Saskatchewanból. De kapott rádiós ébresztőórát és egy plexibe foglalt 500 rúpiás bankjegyet is.

   

A királynő ehető ajándékai között volt csokoládéból készült windsori kastély és hintó is. András herceg mézeskalács katedrálisával együtt már egy egész ehető királyi esküvőt össze lehetett volna hozni - jegyzi meg a Telegraph.

   

Anna hercegnő - II. Erzsébet lánya - például kanadai látogatása alkalmával kapott egy portrét, amelyen egy jávorszarvas hátán ül. De meglepték őt lófüles kötött sapkával, egy műanyag angyallal és egy kertitörpével is. Eduárd herceg sütőpapírt és cseresznyét is kapott.

   

Fülöp herceg ajándékai között volt bányászlámpa, egy üveg sör, két pár mandzsettagomb és egy morzeábécé is.

   

Harry herceg az Egyesült Államokból egy bőr pilótadzsekivel (Michelle Obama ajándéka), egy solymászkesztyűvel (az amerikai légierőtől) és egy saját magát mintázó, 3D nyomtatóval készült babával tért haza.

   

Károly herceg többek között a szaúd-arábiai Abdul-Aziz király Nemzetközi Repülőtér fém modelljével lett gazdagabb.

   

A királyi család tagjainak adott hivatalos ajándékok nem saját tulajdonuk, de megehetik, használhatják, kiállíthatják vagy galériáknak, múzeumoknak kölcsönözhetik őket. A 150 fontnál kevesebbet érő ajándékokat fel is ajánlhatják jótékony célra, ha valószínű, hogy nem fogják használni őket.

forrás: MTI - kép: szatmar.ro

Mr. Bean és Adele a brit uralkodó születésnapi kitüntetési listáján

Mr. Bean, Adele és a tavaly nyári olimpia kandeláberének, illetve hivatalos szobrának tervezője is szerepel a brit uralkodó szombaton közzétett születésnapi elismerési listáján.  

A legmagasabb uralkodói kitüntetéseket évente kétszer ítélik oda, újév alkalmából, valamint II. Erzsébet királynő júniusi "hivatalos" születésnapján.
 
A 87 esztendős királynő születésnapja valójában április 21-én van, de a jeles ünnepet az évszázados hagyománynak megfelelően mindig június második szombatján, színpompás katonai tiszteletadással ünnepli meg az ország.
 
Az idei ceremónia előestéjén ismertetett 120 oldalas születésnapi kitüntetési listán 1180 név sorakozik, köztük Rowan Atkinsoné, az egész világot könnyesre nevettető balfácán, Mr. Bean megtestesítőjéé.
 
Az angol színész a Brit Birodalom Rendje parancsnoki fokozatának címét (CBE) veheti át, a színjátszás műfajában kifejtett teljesítményéért és jótékonysági tevékenységéért.
 
Ugyanebben az elismerésben részesült Thomas Heatherwick brit mérnök, aki a londoni olimpiai stadion lángjának kandeláberét tervezte. A kandeláber - amelynek kivitelét a tavaly nyári londoni olimpiai játékok nyitóünnepségig hétpecsétes titokként őrizték - 204 különálló, virágszirmot formázó fáklyából állt össze, vagyis annyiból, ahány küldöttség a londoni játékokon részt vett. A záróünnepség utolsó mozzanataként a 8,5 méter magas fáklya "lebontotta" önmagát, ismét különálló "virágokká" vált, és az egyes "szirmokat" odaajándékozták az olimpiára sportolókat küldő országoknak. Az egész szerkezet mindössze 16 tonnát nyomott, 284 tonnával kevesebbet, mint a pekingi olimpia fáklyája.
 
A brit zene kiemelkedő tehetségei sem maradtak uralkodói elismerés nélkül. Adele, az Oscar- és Grammy-díjas, sokszoros slágerlista-vezető fiatal londoni énekesnő és dalszerző - aki a legújabb James Bond-epizód, a Skyfall filmdaláért vehette át az idén az Oscar-szobrot - szombattól a Brit Birodalom Rendjének tagja (MBE) titulust viselheti.
 
A Sir előnév használatára feljogosító lovagi rangra emelte II. Erzsébet királynő Brendan Barbert, a brit szakszervezetek szövetségének (TUC) tavaly leköszönt volt vezetőjét. Sir Brendan a TUC élén nemigen kímélte a konzervatív-liberális kormánykoalíciót, amely őt erre a magas elismerésre most felterjesztette. A volt szakszervezeti vezető rendre éles szavakkal ostorozta a kormány által bevezetett költségvetési megszorításokat, mondván: a brit választók a 2010-es parlamenti választásokon nem a szociális szolgáltatások radikális mértékű elvonására voksoltak.
 
Lovagi címben részesült Anish Kapoor szobrászművész, a londoni Olimpiai Park fölé magasodó, 115 méteres Orbit kilátószobor alkotója is. Az Orbit a legmagasabb szobrászművészeti alkotás Nagy-Britanniában.

forrás: MTI