A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budapest. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budapest. Összes bejegyzés megjelenítése
Forgalomba álltak az első genfi Volvo buszok Budapesten
Forgalomba álltak az első, Genfből használtan érkezett csuklós Volvo buszok a fővárosban – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerdán az MTI-vel.
A járművek a 85-ös és a 201E-202E vonalakon teljesítenek szolgálatot az első napokban és a jövőben is a X., XVI., XVII., XIX. kerület vonalain szállítanak majd utasokat.
A BKK beruházási forrásaiból összesen 25 Volvo 7000A típusú buszt vásárolt a svájci városból. A BKV által üzemeltetett járművek mindegyike alacsonypadlós, klimatizált és környezetkímélő motorral rendelkezik, futásteljesítménye a korukhoz képest alacsony, és a korábbi üzemeltető, a TPG (Transports Publics Genevois) karbantartásának köszönhetően esztétikai állapotuk is kitűnő.
Magyarországra érkezésük után a buszokat honosították: megkapták az új elektronikus jegykezelőket, a Futár fedélzeti egységeit, új kijelzőket szereltek be és égszínkékre festették őket. A beszerzés a honosítással együtt számított egy buszra eső teljes költsége nagyjából megegyezik a 18-19 éves buszok vázfelújításának költségével – hangsúlyozta a BKK.
Jelezték: az elöregedett buszflotta miatt a jövőben is indítanak tendereket jó állapotú, alacsonypadlós, használt autóbuszok beszerzésére, mivel az elmúlt két évben beszerzett flották beváltak Budapesten. Ebben az időszakban a közlekedési társaság szóló Mercedes Citaro O530-asokat, illetve szintén szóló Volvo 7700-asokat és Van Hool A300-asokat szerzett be pályáztatással.
A járművek a 85-ös és a 201E-202E vonalakon teljesítenek szolgálatot az első napokban és a jövőben is a X., XVI., XVII., XIX. kerület vonalain szállítanak majd utasokat.
A BKK beruházási forrásaiból összesen 25 Volvo 7000A típusú buszt vásárolt a svájci városból. A BKV által üzemeltetett járművek mindegyike alacsonypadlós, klimatizált és környezetkímélő motorral rendelkezik, futásteljesítménye a korukhoz képest alacsony, és a korábbi üzemeltető, a TPG (Transports Publics Genevois) karbantartásának köszönhetően esztétikai állapotuk is kitűnő.
Magyarországra érkezésük után a buszokat honosították: megkapták az új elektronikus jegykezelőket, a Futár fedélzeti egységeit, új kijelzőket szereltek be és égszínkékre festették őket. A beszerzés a honosítással együtt számított egy buszra eső teljes költsége nagyjából megegyezik a 18-19 éves buszok vázfelújításának költségével – hangsúlyozta a BKK.
Jelezték: az elöregedett buszflotta miatt a jövőben is indítanak tendereket jó állapotú, alacsonypadlós, használt autóbuszok beszerzésére, mivel az elmúlt két évben beszerzett flották beváltak Budapesten. Ebben az időszakban a közlekedési társaság szóló Mercedes Citaro O530-asokat, illetve szintén szóló Volvo 7700-asokat és Van Hool A300-asokat szerzett be pályáztatással.
forrás: MTI
A városnak is sokat fog adni a Liget Budapest
Évi 1-1,5 millió látogatót fog vonzani Budapestre az új Múzeumi negyedet is magába foglaló Liget Budapest projekt - mondta Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) által szervezett, A múlt jövője című konferencián hétfőn Budapesten.
Az a tőkebőség, amely 2008-ig, a gazdasági krízisig megvolt, Magyarországon belátható időn belül nem áll többé rendelkezésre, ezért nagyon körültekintően kell kiválasztani a jövő fővárosi nagyberuházásait - figyelmeztetett a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.
Az április 30-án a kormány elé terjesztett koncepciót ismertetve Baán László emlékeztetett arra, hogy a Múzeumi negyed ötlete az abban helyet kapó intézmények - Új Képtár, Néprajzi Múzeum, fotográfiai múzeum, Magyar Zene Háza és építészeti múzeum - önálló épületre vonatkozó igényeiből született meg.
"Külföldi példák figyelembe vételével, ezen igények összegzéséből fogalmazódott meg az a múzeumsziget-koncepció, amelynek helyszínéül evidensen adódott a már ma is több múzeumnak otthont adó Városliget" - tette hozzá.
Baán László hangsúlyozta: a Liget Budapest beruházás nemcsak az érintett közgyűjtemények gondjait oldja meg, hanem a főváros és az ország fejlődéséhez is nagyban hozzá tud járulni. A Liget Budapest nem pusztán kulturális, hanem gazdaságfejlesztési, turisztikai beruházásként szolgál, amely az általa idevonzott évi 1-1,5 millió látogató révén 10-15 esztendőn belül behozhatja a ráfordításokat - közölte.
A projekt részleteire kitérve a miniszteri biztos kiemelte: a beruházás során nem csökken a Városliget zöldterülete, megújul azonban a növényzet. Az allatkert területe a Vidám Park elköltözésével bővül, és a tervek szerint itt épül egy új Nagycirkusz is, ahogy érdemes meggondolni az elaggott Petőfi Csarnok helyén egy ifjúsági szabadidőpark megépítését is - vetette fel.
Fekete György, az MMA elnöke kérdésére Baán László elmondta, hogy már dolgoznak az új múzeumépületek leendő funkcióiról döntő szakmai munkabizottságok, és rövidesen kiírják az öt múzeumépület helykijelölő pályázatát. Ezt követően kerül sor az egyes épületek nemzetközi tervpályázataira, amelyek eredményei 2014 elején várhatók.
Az a tőkebőség, amely 2008-ig, a gazdasági krízisig megvolt, Magyarországon belátható időn belül nem áll többé rendelkezésre, ezért nagyon körültekintően kell kiválasztani a jövő fővárosi nagyberuházásait - figyelmeztetett a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.
Az április 30-án a kormány elé terjesztett koncepciót ismertetve Baán László emlékeztetett arra, hogy a Múzeumi negyed ötlete az abban helyet kapó intézmények - Új Képtár, Néprajzi Múzeum, fotográfiai múzeum, Magyar Zene Háza és építészeti múzeum - önálló épületre vonatkozó igényeiből született meg.
"Külföldi példák figyelembe vételével, ezen igények összegzéséből fogalmazódott meg az a múzeumsziget-koncepció, amelynek helyszínéül evidensen adódott a már ma is több múzeumnak otthont adó Városliget" - tette hozzá.
Baán László hangsúlyozta: a Liget Budapest beruházás nemcsak az érintett közgyűjtemények gondjait oldja meg, hanem a főváros és az ország fejlődéséhez is nagyban hozzá tud járulni. A Liget Budapest nem pusztán kulturális, hanem gazdaságfejlesztési, turisztikai beruházásként szolgál, amely az általa idevonzott évi 1-1,5 millió látogató révén 10-15 esztendőn belül behozhatja a ráfordításokat - közölte.
A projekt részleteire kitérve a miniszteri biztos kiemelte: a beruházás során nem csökken a Városliget zöldterülete, megújul azonban a növényzet. Az allatkert területe a Vidám Park elköltözésével bővül, és a tervek szerint itt épül egy új Nagycirkusz is, ahogy érdemes meggondolni az elaggott Petőfi Csarnok helyén egy ifjúsági szabadidőpark megépítését is - vetette fel.
Fekete György, az MMA elnöke kérdésére Baán László elmondta, hogy már dolgoznak az új múzeumépületek leendő funkcióiról döntő szakmai munkabizottságok, és rövidesen kiírják az öt múzeumépület helykijelölő pályázatát. Ezt követően kerül sor az egyes épületek nemzetközi tervpályázataira, amelyek eredményei 2014 elején várhatók.
forrás: MTI
kép: tenytar.hu
kép: tenytar.hu
Az MLSZ budapesti helyszínnel pályázna a 2020-as Eb-re
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pályázni szeretne a 2020-as Európa-bajnokság egyik helyszínére.
Csányi Sándor elnök a szervezet hétfői közgyűlésén jelezte, hogy Budapest adna otthont Eb-meccseknek.
"Remélem, a pénteken bejelentett megszorítások nem érintik a Puskás Ferenc Stadion beruházását és a tervek szerint jövőre megkezdődik az építkezés" - mondta a sportvezető utalva a pénzügyi intézkedésekre, s arra, hogy a nemzeti stadion lenne a pályázatban szereplő létesítmény.
A hét év múlva esedékes kontinensviadalra az európai szövetség korábbi közlése szerint 13 ország egy-egy városában kerül sor.
Csányi Sándor a lehetséges százból megjelent 65 küldöttnek beszámolt az elmúlt év gazdasági és szakmai eredményeiről, illetve az idei tervekről. Kiemelte: a szövetség új szponzorok révén növelte saját bevételeit, s nagyrészt ennek köszönhető, hogy 1,6 milliárd forintos eredménnyel zárta az elmúlt gazdasági évet. Elmondta, hogy ezt a pénzt nem élik fel, hanem félreteszik, hogy a jövőben futballra, különböző programokra fordítsák.
Az MLSZ-elnök arról számolt be, hogy tavaly 72 új, műfüves pálya épült, ebből kilenc Budapesten, az egész projekthez a szervezet 2,2 milliárd forinttal járult hozzá. Idén az első félévben 53, a másodikban 47 pálya átadása szerepel tervben, ebből 20 esetben csak csökkentett, tízszázalékos önrésszel kell hozzájárulni a megszokott 30 helyett az építéshez. Szintén TAO-pénzből megvalósuló infrastrukturális fejlesztés része, hogy 600 pályán felújítják a kiszolgáló egységeket, öltözőket, mégpedig úgy, hogy az MLSZ átvállalja a kluboktól "vállalatkeresést".
Csányi Sándor kiemelte, jelenleg 120 ezer gyermek vesz részt a Bozsik Programban. Ezzel összefüggésben megjegyezte, az edzőképzésben az utánpótlás trénerekre helyeződik a hangsúly, ezért lett Mezey György helyett Szalai László a terület új vezetője. Hozzátette, a cél az, hogy csak úgynevezett "Grassroots C" diplomával rendelkező szakember dolgozhasson fiatalokkal.
A játékvezetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, a következő idénytől lesznek profi bírók, akiknek ez lesz a főállású tevékenységük, továbbá megemlítette, hogy soha annyian nem jelentkeztek a képzésre, mint most, ami szerinte annak köszönhető, hogy az MLSZ megemelte a játékvezetői díjazást.
Az elnök a versenyrendszer változásáról is szólt. Megemlítette, hogy tavaly a Zalaegerszeg, idén pedig az Eger számára okozott illetve okoz gondot az élvonalbeli bajnokság befejezése, s ezt látva "alapos megvitatásra" érdemesnek tartja, hogy a jelenleg 16 csapatos NB I létszámát csökkentsék. Ez azonban a következő idényt még biztosan nem érinti, amikor egycsoportossá válik az NB II és három divízió lesz az NB III-ban.
A stadionok biztonságáról szólva megemlítette, hogy június 30-ig hat stadionban, év végéig pedig a maradék 10 NB I-es klub létesítményében beüzemelik azt a rendszert, melynek révén névre szóló jegyek adhatnak majd el, kamerarendszer által pedig kiszűrhetők lesznek a rendbontók.
A válogatottak pályán elért eredményeiről úgy vélekedett Csányi Sándor, hogy az utánpótlásban elmaradtak a várakozásaitól, a felnőtt nemzeti együttes megítélése pedig elsősorban az őszi világbajnoki-selejtezőkön múlik.
A futsalt illetően elismerte, hogy eddig kevesebb figyelmet fordítottak rá, s hozzátette, hogy ezen a jövőben változtatni fognak. A női szakág fejlesztéséről pedig elmondta, hogy 60 játékos kap ösztöndíjat, és rendszeres összetartást tartanak számukra. Mint megjegyezte, remélhetőleg ez hamarosan eredményességben is megnyilvánul, amit még azzal kívánnak elősegíteni, hogy a következő idénytől az NB I-es kluboknak indítaniuk kell U15-s leány csapatot is.
"Jobban nőtt a színvonal, mint a nézőszám" - jelentette ki az NB I-ről Csányi Sándor. Hozzátette, a jövőben növelni kell a hazai játékosok számát, az NB II-ben például nem szeretne külföldi futballistát látni. Megjegyezte, a hazai játékosok szerepeltetése a jövőben szempont lehet a televíziós jogdíjakból befolyó pénzek szétosztásánál, mert ez segítheti az utánpótlás-válogatottak eredményességét, és azok játékosainak minél korábbi csapatba kerülését a klubjaikban.
Az MLSZ-elnök zárásként a gyűlöletbeszédről szólt, amely szerinte távol tartja a szurkolókat a stadionoktól. Kiemelte, a következő idényre elkészül az új, szigorúbb fegyelmi szabályzat.
"Ez a küzdelem csak akkor lehet eredményes, ha a klubok partnerek ebben" - fejezte be beszédét Csányi Sándor.
Az MLSZ közgyűlése minden beszámolót és jövő évi tervet elfogadott, az alapszabályt pedig több ponton módosította, ezek közül a legfontosabb, hogy 100-ról 76 csökkentették a küldöttek számát, amit a bajnokság átszervezése indokolt.
"Remélem, a pénteken bejelentett megszorítások nem érintik a Puskás Ferenc Stadion beruházását és a tervek szerint jövőre megkezdődik az építkezés" - mondta a sportvezető utalva a pénzügyi intézkedésekre, s arra, hogy a nemzeti stadion lenne a pályázatban szereplő létesítmény.
A hét év múlva esedékes kontinensviadalra az európai szövetség korábbi közlése szerint 13 ország egy-egy városában kerül sor.
Csányi Sándor a lehetséges százból megjelent 65 küldöttnek beszámolt az elmúlt év gazdasági és szakmai eredményeiről, illetve az idei tervekről. Kiemelte: a szövetség új szponzorok révén növelte saját bevételeit, s nagyrészt ennek köszönhető, hogy 1,6 milliárd forintos eredménnyel zárta az elmúlt gazdasági évet. Elmondta, hogy ezt a pénzt nem élik fel, hanem félreteszik, hogy a jövőben futballra, különböző programokra fordítsák.
Az MLSZ-elnök arról számolt be, hogy tavaly 72 új, műfüves pálya épült, ebből kilenc Budapesten, az egész projekthez a szervezet 2,2 milliárd forinttal járult hozzá. Idén az első félévben 53, a másodikban 47 pálya átadása szerepel tervben, ebből 20 esetben csak csökkentett, tízszázalékos önrésszel kell hozzájárulni a megszokott 30 helyett az építéshez. Szintén TAO-pénzből megvalósuló infrastrukturális fejlesztés része, hogy 600 pályán felújítják a kiszolgáló egységeket, öltözőket, mégpedig úgy, hogy az MLSZ átvállalja a kluboktól "vállalatkeresést".
Csányi Sándor kiemelte, jelenleg 120 ezer gyermek vesz részt a Bozsik Programban. Ezzel összefüggésben megjegyezte, az edzőképzésben az utánpótlás trénerekre helyeződik a hangsúly, ezért lett Mezey György helyett Szalai László a terület új vezetője. Hozzátette, a cél az, hogy csak úgynevezett "Grassroots C" diplomával rendelkező szakember dolgozhasson fiatalokkal.
A játékvezetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, a következő idénytől lesznek profi bírók, akiknek ez lesz a főállású tevékenységük, továbbá megemlítette, hogy soha annyian nem jelentkeztek a képzésre, mint most, ami szerinte annak köszönhető, hogy az MLSZ megemelte a játékvezetői díjazást.
Az elnök a versenyrendszer változásáról is szólt. Megemlítette, hogy tavaly a Zalaegerszeg, idén pedig az Eger számára okozott illetve okoz gondot az élvonalbeli bajnokság befejezése, s ezt látva "alapos megvitatásra" érdemesnek tartja, hogy a jelenleg 16 csapatos NB I létszámát csökkentsék. Ez azonban a következő idényt még biztosan nem érinti, amikor egycsoportossá válik az NB II és három divízió lesz az NB III-ban.
A stadionok biztonságáról szólva megemlítette, hogy június 30-ig hat stadionban, év végéig pedig a maradék 10 NB I-es klub létesítményében beüzemelik azt a rendszert, melynek révén névre szóló jegyek adhatnak majd el, kamerarendszer által pedig kiszűrhetők lesznek a rendbontók.
A válogatottak pályán elért eredményeiről úgy vélekedett Csányi Sándor, hogy az utánpótlásban elmaradtak a várakozásaitól, a felnőtt nemzeti együttes megítélése pedig elsősorban az őszi világbajnoki-selejtezőkön múlik.
A futsalt illetően elismerte, hogy eddig kevesebb figyelmet fordítottak rá, s hozzátette, hogy ezen a jövőben változtatni fognak. A női szakág fejlesztéséről pedig elmondta, hogy 60 játékos kap ösztöndíjat, és rendszeres összetartást tartanak számukra. Mint megjegyezte, remélhetőleg ez hamarosan eredményességben is megnyilvánul, amit még azzal kívánnak elősegíteni, hogy a következő idénytől az NB I-es kluboknak indítaniuk kell U15-s leány csapatot is.
"Jobban nőtt a színvonal, mint a nézőszám" - jelentette ki az NB I-ről Csányi Sándor. Hozzátette, a jövőben növelni kell a hazai játékosok számát, az NB II-ben például nem szeretne külföldi futballistát látni. Megjegyezte, a hazai játékosok szerepeltetése a jövőben szempont lehet a televíziós jogdíjakból befolyó pénzek szétosztásánál, mert ez segítheti az utánpótlás-válogatottak eredményességét, és azok játékosainak minél korábbi csapatba kerülését a klubjaikban.
Az MLSZ-elnök zárásként a gyűlöletbeszédről szólt, amely szerinte távol tartja a szurkolókat a stadionoktól. Kiemelte, a következő idényre elkészül az új, szigorúbb fegyelmi szabályzat.
"Ez a küzdelem csak akkor lehet eredményes, ha a klubok partnerek ebben" - fejezte be beszédét Csányi Sándor.
Az MLSZ közgyűlése minden beszámolót és jövő évi tervet elfogadott, az alapszabályt pedig több ponton módosította, ezek közül a legfontosabb, hogy 100-ról 76 csökkentették a küldöttek számát, amit a bajnokság átszervezése indokolt.
forrás: MTI
Huszonhét nagyprojekt előkészítésén dolgozik a főváros
Huszonhét, 50 millió euró feletti értékű nagyberuházás előkészítésén dolgozik a fővárosi önkormányzat, amelyekhez a 2014 és 2020 közötti uniós finanszírozási ciklusban pályáznának forrásokra - jelentette be a főpolgármester hétfőn, Budapesten sajtótájékoztatón.
Tarlós István elmondta: a korábbi, örökölt projektekkel összefüggő "kármentés" mellett több beruházás már folyamatban van és megkezdték a továbbiak jogi, műszaki és pénzügyi előkészítését. Részletes, komplex, 2030-ig szóló városfejlesztési koncepciót készítettek, amelyre az elmúlt 3 évtizedben nem volt példa. Ehhez illeszkedik a Duna menti területek fejlesztési tanulmányterve is, ami 20 éves hiányt pótol - tette hozzá.
A városvezető megerősítette, hogy a főváros közeli és távlati fejlesztéseit a kormányzattal együttműködve valósítja meg.
A főpolgármester a tervezett, 1100-1300 milliárd forint összértékű a nagyprojektek között elsősorban közlekedésfejlesztési beruházásokat sorolt fel, így egyebek mellett a hármas metró rekonstrukcióját és északi meghosszabbítását; a villamos- és trolibusz járműprojekt második ütemét; a kisföldalatti rekonstrukcióját és keleti meghosszabbítását; a fogaskerekű vasút és környezetének rendezését és Széll Kálmán térig történő meghosszabbítását; a csepeli és ráckevei HÉV összekötését az Astoriával és 400 új autóbusz forgalomba állítását.
A tervek között szerepel a hiányzó csatornarendszer kiépítése, a Lánchíd és a Váralagút felújítása, gyógyfürdők és a Városháza tér megújítása, a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztése, valamint közmű-rekonstrukciók is.
Tarlós István utalt arra, hogy a négyes metró beruházás mellett folyamatban van a többi között a rákoskeresztúri buszfolyosó kialakítása, az 1-es, a 3-as villamosberuházás, a budai fonódó villamosprojekt, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítása és a Széll Kálmán tér felújítása.
Kijelentette: Budapest igenis fejleszt és nem álmokat kerget, az előkészítő munka után 2014-ben szinte azonnal meg tudják majd célozni az uniós forrásokat. Hozzátette: a napokban több beruházáshoz is támogató határozatot várnak a kormánytól.
A főpolgármester arról is szólt, hogy a két éve elkészített fehér könyvhöz hasonlóan a jövő hónapban újabb kiadványt jelentetnek meg, amelyben részletesen beszámolnak a korábban felsorolt "kritikus ügyekben" elért eredményekről.
Tarlós István elmondta: a korábbi, örökölt projektekkel összefüggő "kármentés" mellett több beruházás már folyamatban van és megkezdték a továbbiak jogi, műszaki és pénzügyi előkészítését. Részletes, komplex, 2030-ig szóló városfejlesztési koncepciót készítettek, amelyre az elmúlt 3 évtizedben nem volt példa. Ehhez illeszkedik a Duna menti területek fejlesztési tanulmányterve is, ami 20 éves hiányt pótol - tette hozzá.A városvezető megerősítette, hogy a főváros közeli és távlati fejlesztéseit a kormányzattal együttműködve valósítja meg.
A főpolgármester a tervezett, 1100-1300 milliárd forint összértékű a nagyprojektek között elsősorban közlekedésfejlesztési beruházásokat sorolt fel, így egyebek mellett a hármas metró rekonstrukcióját és északi meghosszabbítását; a villamos- és trolibusz járműprojekt második ütemét; a kisföldalatti rekonstrukcióját és keleti meghosszabbítását; a fogaskerekű vasút és környezetének rendezését és Széll Kálmán térig történő meghosszabbítását; a csepeli és ráckevei HÉV összekötését az Astoriával és 400 új autóbusz forgalomba állítását.
A tervek között szerepel a hiányzó csatornarendszer kiépítése, a Lánchíd és a Váralagút felújítása, gyógyfürdők és a Városháza tér megújítása, a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztése, valamint közmű-rekonstrukciók is.
Tarlós István utalt arra, hogy a négyes metró beruházás mellett folyamatban van a többi között a rákoskeresztúri buszfolyosó kialakítása, az 1-es, a 3-as villamosberuházás, a budai fonódó villamosprojekt, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítása és a Széll Kálmán tér felújítása.
Kijelentette: Budapest igenis fejleszt és nem álmokat kerget, az előkészítő munka után 2014-ben szinte azonnal meg tudják majd célozni az uniós forrásokat. Hozzátette: a napokban több beruházáshoz is támogató határozatot várnak a kormánytól.
A főpolgármester arról is szólt, hogy a két éve elkészített fehér könyvhöz hasonlóan a jövő hónapban újabb kiadványt jelentetnek meg, amelyben részletesen beszámolnak a korábban felsorolt "kritikus ügyekben" elért eredményekről.
forrás: MTI
Kilenc taxitársaság csalódott a fővárosi taxirendelet miatt
Kilenc taxitársaság csalódottságát fejezte ki szerdán a fővárosi taxirendelettel kapcsolatban tartott, egy nappal korábbi egyeztetés miatt.
A társaságok képviselői Tarlós István főpolgármesterrel és Vitézy Dáviddal, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatójával egyeztettek a rendelettervezetről kedden. Az Rt5 Taxi, a 6x6 Taxi, a Plus Taxi, a Taxi4, a Max Taxi, a Taxi 2000, a Budapest Taxi, a Mobil Taxi és a Zóna Taxi által aláírt közös, az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben azt írták, egyetlen, a rendelet legproblémásabb részeinek változtatásaira tett jogi, és szakmai javaslatukat sem fogadták el.
Hozzátették, hogy emiatt az aláíró kilenc taxitársaság továbbra sem ért egyet a rendelettervezettel, azt jogilag aggályosnak tartják, és álláspontjuk szerint szakmailag jelentős hibákat tartalmaz. Ezek között szerepel a 3-4 ezer jármű cseréje másfél éven belül, az előírt 60 kilowattos motorteljesítmény magas mértéke, a 430 literes csomagtér előírása és a drágán megvalósítható egységes külső. A szervezet 55 kilowattos teljesítményt, 390 literes csomagteret, valamint fehér alapszínt szeretne.
A Magyar Nemzet szerdai számában írt arról, hogy a legfontosabb kérdésekben egyetértés alakult ki a főváros vezetése és a taxisok között, az autók korábban tervezett 60 kilowatt teljesítménykorlátját várhatóan 58-ra csökkentik, és a rendelet 2014 június végén léphet hatályba.
Az egységesítés, vagyis a rögzített hatósági ár, a sárga-fekete autószín, a kötelező klíma, a bankkártya-elfogadás és a dohányzási tilalom marad.
A tervezetről április 9-i ülésén tárgyal a Fővárosi Közgyűlés.
A társaságok képviselői Tarlós István főpolgármesterrel és Vitézy Dáviddal, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatójával egyeztettek a rendelettervezetről kedden. Az Rt5 Taxi, a 6x6 Taxi, a Plus Taxi, a Taxi4, a Max Taxi, a Taxi 2000, a Budapest Taxi, a Mobil Taxi és a Zóna Taxi által aláírt közös, az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben azt írták, egyetlen, a rendelet legproblémásabb részeinek változtatásaira tett jogi, és szakmai javaslatukat sem fogadták el.
Hozzátették, hogy emiatt az aláíró kilenc taxitársaság továbbra sem ért egyet a rendelettervezettel, azt jogilag aggályosnak tartják, és álláspontjuk szerint szakmailag jelentős hibákat tartalmaz. Ezek között szerepel a 3-4 ezer jármű cseréje másfél éven belül, az előírt 60 kilowattos motorteljesítmény magas mértéke, a 430 literes csomagtér előírása és a drágán megvalósítható egységes külső. A szervezet 55 kilowattos teljesítményt, 390 literes csomagteret, valamint fehér alapszínt szeretne.
A Magyar Nemzet szerdai számában írt arról, hogy a legfontosabb kérdésekben egyetértés alakult ki a főváros vezetése és a taxisok között, az autók korábban tervezett 60 kilowatt teljesítménykorlátját várhatóan 58-ra csökkentik, és a rendelet 2014 június végén léphet hatályba.
Az egységesítés, vagyis a rögzített hatósági ár, a sárga-fekete autószín, a kötelező klíma, a bankkártya-elfogadás és a dohányzási tilalom marad.
A tervezetről április 9-i ülésén tárgyal a Fővárosi Közgyűlés.
forrás: MTI
Ma kezdődik az első Budapesti Halfesztivál
Ma kezdődik az első Budapesti Halfesztivál, ahol a hal ízű vattacukortól az afrikaiharcsa-szalámin át az orosz vodkás hallevesig és az egyéni receptek alapján elkészített magyaros halászlevekig a magyar és az ázsiai halgasztronómia szinte minden szegmensét bemutatják.
Az Erzsébet téren vasárnap záruló esemény nem egyetlen fajra koncentrál, hanem igyekszik a teljes magyarországi halpalettát bemutatni. Emellett az ingyenesen látogatható fesztivál vendégei megismerkedhetnek a vietnámi, a thaiföldi és a japán halkultúra remekeivel, a tenger gyümölcseinek elkészítési technikáival is.
A látogatók borokat és pálinkákat is kóstolhatnak, sőt akár maguk is elkészíthetik ételeiket például a felállított szalonnasütőn. Lesznek színpadi műsorok, valamint a kisebbeknek minividámpark. A pénteki halászléfőzést és halászlé-bemutatót Harcsa Veronika koncertje kíséri. Másnap a halászléfőző verseny után magyar folklór programok, a GasztroJazz előadása és a Budapesti Utcazenészek Fesztiválja szolgáltatja a zenét a finom falatok mellé. Vasárnap a gyermektáncház után bemutatkozik az ázsiai halas konyha, illetve a színpadon az ázsiai folklór.
A fesztivál részletes programja és egyéb információk megtalálhatóak a www.budapestihalfesztival.hu internetes oldalon.
Az Erzsébet téren vasárnap záruló esemény nem egyetlen fajra koncentrál, hanem igyekszik a teljes magyarországi halpalettát bemutatni. Emellett az ingyenesen látogatható fesztivál vendégei megismerkedhetnek a vietnámi, a thaiföldi és a japán halkultúra remekeivel, a tenger gyümölcseinek elkészítési technikáival is.
A látogatók borokat és pálinkákat is kóstolhatnak, sőt akár maguk is elkészíthetik ételeiket például a felállított szalonnasütőn. Lesznek színpadi műsorok, valamint a kisebbeknek minividámpark. A pénteki halászléfőzést és halászlé-bemutatót Harcsa Veronika koncertje kíséri. Másnap a halászléfőző verseny után magyar folklór programok, a GasztroJazz előadása és a Budapesti Utcazenészek Fesztiválja szolgáltatja a zenét a finom falatok mellé. Vasárnap a gyermektáncház után bemutatkozik az ázsiai halas konyha, illetve a színpadon az ázsiai folklór.
A fesztivál részletes programja és egyéb információk megtalálhatóak a www.budapestihalfesztival.hu internetes oldalon.
forrás: MTI
Érthetetlen, miért vizsgálja az ombudsman a hóhelyzet kezelését
A főpolgármester érthetetlennek tartja, miért indított vizsgálatot az ombudsman a múlt hétfői budapesti hóhelyzet kezelésének áttekintésére.
Tarlós István csütörtökön azt mondta az MTI-nek: egyebet sem látni és hallani a hírekben, minthogy hány települést zárt el a havazás, illetve az M3-as autópályán olyan kátyúk vannak, hogy tengelytörést kapnak az autók ha belemennek, Szabó Máté pedig vizsgálatot indít az ügyben, hogy hány kiló sót szórt ki a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. A városvezető úgy fogalmazott: ezek szerint eddig tévedésben volt és Szabó Máté csak budapesti ombudsman.
A soron kívül, sürgősséggel lefolytatandó vizsgálattal összefüggésben közölte, hogy az alapjogi biztos meg fogja kapni a kért adatokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy aznap a fővárosban a forgalom délre helyreállt, ehhez képest az ország többi pontjáról folyamatosan az említett hírek jönnek.
"Nyilván felmerül az emberben a kérdés szubjektíve, hogy nincs valami indulat az ombudsmanban amiatt, hogy rosszul jött ki (...) a hajléktalan-ügyből, mert egyébként teljesen érthetetlen ez a hozzáállás" - emelte ki Tarlós István.
Az alapvető jogok biztosa kedden jelezte, hogy vizsgálja a múlt hétfői rendkívüli budapesti hóhelyzet kezelését. Mint közölte, nem zárható ki, hogy több, alapjoggal összefüggő visszásság történt - például a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog, valamint a közlekedés szabadságának sérelme, a kialakult időjárási helyzet miatti balesetveszély kapcsán pedig a lehető legmagasabb testi és lelki egészséghez való jog sérelme.
forrás: MTI
Feltörtek egy mentőautót a VIII. kerületben
Miközben a mentősök egy beteget láttak el, feltörték a ház előtt parkoló mentőautót Budapesten, a VIII. kerületben vasárnap este - közölte Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az MTI-vel.
Elmondta: a mentőket egy rosszulléthez riasztották a VIII. kerületbe. Mialatt a beteget megvizsgálták és ellátták, a ház előtt parkoló autó ablakát betörték, felforgatták a berendezést, és az ablakra szerelt GPS-t ellopták.
Győrfi Pál hangsúlyozta, hogy az autóban okozott káron és a GPS értékén felül "ez akár emberéletekbe is kerülhet", ugyanis ez az esetkocsi éjfélig nem tud részt venni a mentésben.
Az ügyben rendőrségi eljárás indul - tette hozzá a szóvivő.
forrás: MTI
17-ben is elindul az új járási rendszer
2013. január 1-jével a fővárosban 23 kerületi hivatalt alakítottak ki Budapest Főváros Kormányhivatalának kirendeltségeiként. A kerületi hivatalok alapját az okmányirodák adják, így a Kormányhivatal ügyfélszolgálatokkal kapcsolatos feladatai jelentősen megnövekednek.
Az állampolgárok dolgát nagyban megkönnyíti, hogy az okmányirodák ügyfélfogadási rendszere egységes. Budapesten folyamatosan vezetik be a kétműszakos ügyfélfogadási rendet, ahol az állampolgárok este 8 óráig intézhetik ügyeiket. Az országban egyedülálló módon a jövő évtől a VI. kerületi okmányiroda éjjel-nappal várja majd az ügyfeleket.
A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, melyet a 2013 végéig kormányablakok létrehozásával fognak megvalósítani. A fővárosban jelenleg négy kormányablak működik, de számuk jelentősen megnő az ott elintézhető feladatokkal együtt. Országszerte 300 helyen, a fővárosban minden kerületben az okmányirodák bázisán jöttek létre a kormányablakok, ahol több mint 2000 hatósági ügyet lehet majd egy helyszínen elintézni.
A kerületi hivatalok személyi állományának alapját a kerületi önkormányzatok által foglalkoztatott, az átadott államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők, illetve ezen feladatellátással összefüggésben a funkcionális (pl. pénzügyi, üzemeltetései, humán, belső ellenőrzési, informatikai) munkatársak teszik ki. A személyi állomány legjelentősebb részét az okmányirodai dolgozók adják, őket követik a törvényben és kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyintézéssel foglalkozók, illetve a szociális- és gyámügyi feladatokat ellátó munkatársak.
Az átadandó létszámról a kerületi polgármesterekkel egyeztettek, így a megbeszélés eredményeként alakultak ki a keretszámok. A kerületi hivatalok személyi állományának másik részét a jelenlegi Kormányhivatal részeként működő szakigazgatási szervek ügyfélszolgálati irodáinak, kirendeltségeinek munkatársai teszik ki, akik a székhely szerinti kerületi hivatalhoz kerülnek majd át. Ilyen ügyfélszolgálatok a fővárosban a hét népegészségügyi intézet, a tíz munkaügyi központ, illetve a XI. és a XIV. kerületben található körzeti földhivatalok.
A járási hivatalokat a hivatalvezető vezeti, ő gyakorolja a járási hivatalok törzshivatalának feladat- és hatásköreit és a napi működéshez szükséges előirányzatok feletti jogosítványokat a kormánymegbízott által meghatározott keretek között.
A rákosmenti hivatal elnevezése: Budapest Főváros Kormányhivatala XVII. Kerületi Hivatala. Az államigazgatási feladatok ellátásához az önkormányzattól 71 státusz került át. A járási hivatal létszáma a XVII. kerületben 69 fő, amelyet az átvett önkormányzati köztisztviselők tesznek ki. A XVII. kerületi hivatal központja a Pesti út 163. alatt van, ahol a járási hivatal törzshivatala, a gyámhivatal, okmányirodája, míg kihelyezett okmányirodája a Pesti út 366. alatt érhető el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)