Brit EU-népszavazás - Obama a BBC-nek: Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia

Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia, ha meg akarja őrizni globális befolyását - mondta a BBC-nek az amerikai elnök.

Barack Obama a brit közszolgálati médiatársaságnak adott - a BBC hírtelevíziója által csütörtökön késő este ismertetett - interjúban kifejtette: az Egyesült Államok sokkal jobban bízik a transzatlanti unió erejében, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad.
  
Obama kijelentette: Nagy-Britannia az Egyesült Államok "legjobb partnere", mert a brit kormány kész "saját közvetlen önös érdekein túl is" érvényesíteni a rendelkezésére álló eszközöket a világ rendezettebbé, biztonságosabbá tételére.
  
Az amerikai elnök szerint a II. világháború után kiépült európai intézményrendszer is biztonságosabbá tette a világot, hozzájárult a globális jólét növekedéséhez, és az Egyesült Államok ezért azt szeretné, ha az Egyesült Királyság ennek az intézményrendszernek az egyik letéteményeseként őrizhetné meg jelenlegi befolyását a világpolitikában.
  
A hivatalából másfél év múlva leköszönő amerikai elnök már korábban is tett utalásokat arra, hogy Nagy-Britanniát továbbra is az EU-ban szeretné látni, de a mostani BBC-interjúban adott hangot ennek a véleményének az eddigi legközvetlenebb módon.
  
David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások egyik központi eleme London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása lenne.
  
London ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
  
Cameron ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU-tagállamok a mostani EU-szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák a jövőben csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását.
  
A brit választók a Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
  
Obamához hasonlóan a brit üzleti szféra képviselőinek is egyöntetűen az a véleményük, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia.
  
Nemrégiben a legnagyobb brit vállalatok vezetői közösen megfogalmazott nyílt levélben figyelmeztették a brit kormányt arra, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság a különböző becslések szélsőértékei alapján évente 31 milliárd és 92 milliárd font (14 ezer milliárd és 40 ezer milliárd forint) közötti többletbevételt jelent.
  
Barack Obama a BBC-interjúban kitért az Egyesült Államok és Nagy-Britannia NATO-együttműködésére is, és elismerően szólt arról, hogy a brit kormány által a védelmi kiadásokra fordított összeg eléri az észak-atlanti szövetség iránymutatásában szereplő, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott célszintet.
  
Az amerikai elnök cáfolta azokat a brit sajtóértesüléseket, amelyek szerint ennek érdekében nyomást gyakorolt volna Cameronra, elmondta ugyanakkor, hogy erről "őszinte beszélgetést" folytatott a brit kormányfővel.
  
Obama a BBC-interjúban kijelentette: elnöki időszakának "legdühítőbb" kudarcának tartja, hogy nem sikerült elérnie a fegyvertartást szabályozó előírások szigorítását még az elmúlt években tűzfegyverrel elkövetett sorozatos tömeges gyilkosságok után sem.
  
A 2001. szeptember 11-ei merényletek óta terrortámadásokban meghalt amerikaiak száma nem éri el a százat, lőfegyverekkel elkövetett bűncselekményekben azonban több tízezren vesztették életüket ugyanezen idő alatt az Egyesült Államokban - hangsúlyozta az amerikai elnök.
  
Obama lesújtónak nevezte, hogy ezt a problémát nem sikerült megoldani, kijelentette ugyanakkor, hogy elnöki időszakának hátralévő részében sem kíván tétlen maradni e kérdésben.

Háborús időkre jellemző betegségeket okoz a helytelen táplálkozás a brit gyerekeknél

A rossz táplálkozási szokások nyomán az utóbbi években olyan háborús betegségek szaporodtak el a brit gyerekek körében, mint a skorbut vagy az angolkór.   

Az orvosok szerint a gyorséttermi és mikrohullámú sütőben elkészíthető ételek okozzák a betegségek kialakulását. Mark Temple, a British Medical Association közegészségügyi bizottságának vezetője szerint az élelmiszerszabványok az Egyesült Királyságban ma rosszabbak, mint korábban a háború alatti jegyrendszer idején voltak - idézi a szakember véleményét a The Daily Telegraph című brit lap.

Mark Temple tragédiának nevezte, hogy a 21. században a gyerekek étrendje olyan egészségtelen, mint a háború alatt, s kiemelte, az elhízás is komoly problémát jelent.

A régi háborús betegségekre a walesi völgyek ipari területein figyeltek fel. A dél-walesi Rhondda-völgyben dolgozó Sioned Quirke dietetikus szerint a gyorséttermi láncok egyre emelkedő látogatottsága nyomán drasztikusan nőtt a betegségek száma, amely napjainkra a korai 20. századi szintre emelkedett.

A dietetikus szerint az emberek többségének táplálkozási szokásai olyanok, mint 100 évvel ezelőtt, a különbség csak az, hogy most az emberek szabad választása okozza ezt, nem a körülmények alakítják így. Az emberek általában azt hozzák fel mentségül a rossz étkezési szokásokra, hogy a gyümölcsöket és zöldségeket nem tudják megfizetni. A háborús jegyrendszert 1940 januárjában vezették be, akkor az egy hétre jutó fejadag egy friss tojás, 10 deka margarin és szalonna, öt deka vaj és tea, három deka sajt és 22 deka cukor volt.

A nehéz időkre jellemző angolkórt a kalcium és a D-vitamin hiánya okozza. Ettől a csontok megpuhulnak, elvesztik rugalmasságukat, ami deformitáshoz vezet. A skorbut a C-vitamin hiányának következtében alakul ki: mivel a C-vitamin elengedhetetlen a szervezet kollagéntermeléséhez, hiánya bőr alatti és ízületi vérzést, véraláfutást, fogínyvérzést okoz. Később egyéb vérzések és gyulladások is kialakulnak, ezeket sokszor ínysorvadás és vérszegénység kíséri.

A skorbut és az angolkór terjedése egybeesik a szigetországra jellemző "járványos" elhízással is: az Egyesült Királyságban az elmúlt 25 évben megháromszorozódott az elhízottak száma, 2011-es adatok szerint a felnőtt lakosság 24,8 százaléka, a gyerekek között pedig 16,3 százalék túlsúlyos.

forrás: MTI

Négy hónapot panaszkodnak az időjárásra életük során a britek

Régi közhely, hogy a britek egyik fő beszédtémája az időjárás, ám most ezt egy alapos vizsgálat igazolta is, kimutatva, hogy minden brit átlagosan négy hónapot veszteget életéből az időjárás szidására.   

A Daily Mail című napilap által kedden ismertetett országos felmérés adatai szerint a britek napjában négyszer panaszkodnak az aktuális időjárásra. Erre az elfoglaltságra átlagosan nyolc percet és 21 másodpercet fordítanak minden nap, több mint háromszor annyit, mint más közérdekű téma - például munkahelyi ügyek vagy éppen a futball - megvitatására.

A leggyakrabban visszatérő panasz az, hogy a brit időjárás túlságosan kiszámíthatatlan; ezen a britek 31 százaléka siránkozik rendszeresen. A második legkedveltebb szidalom az, hogy általában túl hideg van (26 százalék), a harmadik helyre pedig a túl sok eső kárhoztatása került; ez a britek 19 százalékának fő kifogása saját hazájának időjárásával kapcsolatban.

A kétezer fős mintán elvégzett felmérés kimutatta azt is, hogy a brit átlagon belül az észak-angliai Newcastle lakóinak életét keseríti meg leginkább a hírhedt brit időjárás. A nagyvárosban élők naponta átlagosan tíz percet és húsz másodpercet panaszkodnak az időjárásra; utána Sheffield (9 perc 50 másodperc) és Birmingham (9 perc 42 másodperc) következik.

forrás: MTI

Háborús időkre jellemző betegségeket okoz a helytelen táplálkozás a brit gyerekeknél

A rossz táplálkozási szokások nyomán az utóbbi években olyan háborús betegségek szaporodtak el a brit gyerekek körében, mint a skorbut vagy az angolkór.   

Az orvosok szerint a gyorséttermi és mikrohullámú sütőben elkészíthető ételek okozzák a betegségek kialakulását. Mark Temple, a British Medical Association közegészségügyi bizottságának vezetője szerint az élelmiszerszabványok az Egyesült Királyságban ma rosszabbak, mint korábban a háború alatti jegyrendszer idején voltak - idézi a szakember véleményét a The Daily Telegraph című brit lap.

Mark Temple tragédiának nevezte, hogy a 21. században a gyerekek étrendje olyan egészségtelen, mint a háború alatt, s kiemelte, az elhízás is komoly problémát jelent.

A régi háborús betegségekre a walesi völgyek ipari területein figyeltek fel. A dél-walesi Rhondda-völgyben dolgozó Sioned Quirke dietetikus szerint a gyorséttermi láncok egyre emelkedő látogatottsága nyomán drasztikusan nőtt a betegségek száma, amely napjainkra a korai 20. századi szintre emelkedett.

A dietetikus szerint az emberek többségének táplálkozási szokásai olyanok, mint 100 évvel ezelőtt, a különbség csak az, hogy most az emberek szabad választása okozza ezt, nem a körülmények alakítják így. Az emberek általában azt hozzák fel mentségül a rossz étkezési szokásokra, hogy a gyümölcsöket és zöldségeket nem tudják megfizetni. A háborús jegyrendszert 1940 januárjában vezették be, akkor az egy hétre jutó fejadag egy friss tojás, 10 deka margarin és szalonna, öt deka vaj és tea, három deka sajt és 22 deka cukor volt.

A nehéz időkre jellemző angolkórt a kalcium és a D-vitamin hiánya okozza. Ettől a csontok megpuhulnak, elvesztik rugalmasságukat, ami deformitáshoz vezet. A skorbut a C-vitamin hiányának következtében alakul ki: mivel a C-vitamin elengedhetetlen a szervezet kollagéntermeléséhez, hiánya bőr alatti és ízületi vérzést, véraláfutást, fogínyvérzést okoz. Később egyéb vérzések és gyulladások is kialakulnak, ezeket sokszor ínysorvadás és vérszegénység kíséri.

A skorbut és az angolkór terjedése egybeesik a szigetországra jellemző "járványos" elhízással is: az Egyesült Királyságban az elmúlt 25 évben megháromszorozódott az elhízottak száma, 2011-es adatok szerint a felnőtt lakosság 24,8 százaléka, a gyerekek között pedig 16,3 százalék túlsúlyos.

forrás: MTI

Füvet árulnak a stadionok

Füvet árulnak Nagy-Britanniában teljesen nyíltan és legálisan - futballstadionok. A gyepdarabok igazoltan "játékban" voltak, azaz a klubok pályáiról származnak. Egy darab belőlük 45 font - 16 ezer forint.

A kínálat kellően széles, jelenleg már a Chelsea, a Manchester City, az Everton, a Fulham, a Westham, az Arsenal, a Newcastle és a Rangers csapatok stadionjainak gyepéből áll a fűválaszték. Az árusító cég neve Authentic Grass Sports, azaz már nevében is hiteles.

Portékájukhoz igazolást is adnak, bizonyítva, hogy a gyeptégla mely stadionból származik. A foci megszállottai így olyan pályarelikviára tehetnek szert, amelyen kedvenceik ontottak "vért, verítéket és könnyeket" - fogalmazott a brit Metro újság Winston Churchill híres, II. világháborús beszédére utalva. A focisták legendásan híres köpők. "Észbontó a gondolat, hogy ráadásul még nyálat látott is lehet az ajándékfű!" - lelkendezett egy vevő.

A gyepdarabokat nemcsak férfiak veszik, hanem egyre több nő is, bár zömük nem magának, hanem férfinak: a párjának.

forrás: MTI

Az utóbbi öt év legnagyobb vihara közelít Nagy-Britanniához

Az utóbbi évek legnagyobb vihara közelít Nagy-Britanniához. A várható ítéletidő miatt a legnagyobb brit repülőtereken máris jelentős forgalomkorlátozásokat jelentettek be, emellett számos hazai és nemzetközi vasútvonalon is leállítják közlekedést vagy szűkítik a menetrendet.

forrás: MTI - kép: bevezetem.hu

Az előrejelzésekben szereplő vihar valószínűsíthető hatásairól vasárnap tájékoztatták a brit miniszterelnököt.

   

A brit meteorológiai intézet napok óta figyelemmel követi az Atlanti-óceán felől érkező, az Egyesült Államok keleti partvidéke előtt kialakult, rendkívül intenzív alacsony nyomású zónát, amelyet a jet stream, vagyis a magas légköri nagysebességű széláramlás hajtott át az óceánon.

   

A Met Office vasárnap kiadott, rendszeres időközönként frissített figyelmeztetései szerint az orkán hétfőn hajnalban eléri Walest és Anglia déli harmadát, beleértve Londont.

   

Az előrejelzés szerint az érintett országrészben 110-150 kilométeres óránkénti sebességű széllökésekre kell felkészülni. Ez a szélviharok erejét osztályozó Beaufort-skálán már hurrikánerősségűnek számít.

    

Mindezt várhatóan heves esőzések kísérik. A prognózis szerint a vihar hétfő hajnalra és délelőttre várt tetőpontján, hat-kilenc óra alatt 20-40 milliméter csapadék hullhat az érintett térségekben.

   

A délnyugat-északkeleti irányban haladó frontrendszer várhatóan hétfő délutánra hagyja el Nagy-Britanniát az Északi-tenger felé.

   

A legnagyobb brit repülőtér, a London nyugati határában fekvő Heathrow vasárnap este bejelentette: utasította a légikikötőt használó légitársaságokat, hogy hétfőn 6:00 és 22:30 óra között 5-20 százalék közötti mértékben csökkentsék érkező és induló járataik számát.

   

A légikikötő információs rendszere vasárnap este még nem jelezte részletesen lebontva, hogy másnap mely légitársaságok mely járatai nem közlekednek majd; a repülőtér arra kéri az utasokat, hogy légitársaságuknál érdeklődjenek.

   

Heathrow és Budapest között a British Airways légitársaság közlekedtet napi három járatpárt.

   

A második legnagyobb brit repülőtér, a szintén Londont kiszolgáló Gatwick ugyancsak fennakadások lehetőségére hívta fel a figyelmet, és ez a légikikötő is azt kérte, hogy az utasok indulás előtt mindenképpen érdeklődjenek légitársaságuknál.

   

Gatwickről az easyJet brit légitársaság járatai közlekednek Budapestre.

   

A Gatwick vasárnap este közölte azt is, hogy a repülőteret London belvárosával összekötő közvetlen vonatjárat, a Gatwick Express hétfő reggel 9 óra előtt nem indítja el szerelvényeit, és utána is módosított menetrend valószínű. Ugyanez vonatkozik a Southern vasúttársaság szintén Gatwick és London között közlekedő, de több helyen megálló - így valamivel olcsóbb - járataira.

   

A Londont Brüsszellel és Párizzsal, illetve több köztes célállomással összekötő, óránként 300 kilométeres sebességgel közlekedő Eurostar szuperexpresszek sem indulnak el hétfő reggel 7 óra előtt, és a cég közlése szerint utána is jelentős késések várhatók a pálya brit szakaszán elrendelt sebességkorlátozás miatt.

   

Dél-Anglia és Wales több kikötőjében töröltek számos vasárnap esti és hétfői kompjáratot is.

   

David Cameron brit miniszterelnököt a meteorológiai intézet és a sürgősségi szolgálatok szakértői vasárnap videokonferencián tájékoztatták a vihar miatt várható széleskörű fennakadásokról. A Downing Street tájékoztatása szerint ugyanakkor a szolgálatok biztosították a kormányfőt arról is, hogy készen vannak a tervek e fennakadások minimalizálására.

   

A brit meteorológia nem vár olyan mértékű pusztítást, amilyent az utóbbi három évszázad legnagyobb nagy-britanniai szélvihara okozott.

   

Az azóta is csak Nagy Viharnak nevezett természeti csapás 1987. október 16-ának hajnalán tört be Nagy-Britanniába az Atlanti-óceánról, 180-200 kilométeres széllökésekkel. Abban a viharban 18-an meghaltak, 15 millió fa kidőlt, és több százezer ház tetejét szakította le az orkán.

   

A 26 évvel ezelőtti időjárási katasztrófa - amelyhez mérhető 1703 óta nem sújtotta Angliát - egymilliárd font (mai árfolyamon több mint 340 milliárd forint) kárt okozott, és egyes térségekben, amelyeket azelőtt sűrű erdőségek borítottak, azóta is széles tisztások jelzik maradandó nyomait.

Az NFL meghódította Londont

Immár hetedszer rendeznek alapszakaszmeccset a londoni Wembley Stadionban, és a vasárnapi Minnesota Vikings-Pittsburgh Steelers találkozó előtt kijelenthető, hogy a tengerentúli amerikaifutball-liga (NFL) mostanra meghódította a brit fővárost.

forrás: MTI - kép: nflinlondon.com

Mi sem tanúskodik erről jobban, minthogy szombat délután több mint félmillióan vettek részt a mérkőzést felvezető utcai fesztiválon, amelyet London egyik leghíresebb bevásárlóutcájában, a forgalom elől ezúttal teljesen lezárt Regent Streeten tartottak.

    

A hivatalos NFL-partin rajongók tízezrei próbálhatták ki magukat a sportág különböző posztjain, így gyakorolhatták a passzolást, az elkapást, a mezőnygól- vagy éppen az úgynevezett puntrúgást.

    

A világ minden tájáról összesereglett drukkereknek lehetőségük nyílt arra, hogy közös fénykép készüljön róluk a Super Bowl győztesének járó Vince Lombardi-trófeával.

    

A nagyszínpadon felléptek a két csapat edzői, sztárjátékosai és tulajdonosai, akik egyöntetűen megtiszteltetésnek nevezték, hogy részesei lehetnek a londoni összecsapásnak. A Steelers kétszeres Super Bowl-győztes védője, Ike Taylor például lenyűgözőnek nevezte, hogy több tízezer szurkoló várta őket mezekkel és a Steelers-szimpatizánsoknál elmaradhatatlan "terrible towellel" (szörnyű törülköző) felszerelkezve - épp úgy, ahogy azt a tengerentúlon megszokták.

    

Este szurkolók tömegei lepték el a belvárosi bárokat, az egyikben például az angliai Steelers Fan Club meghívására összegyűltek a német és a magyar társszervezet rajongói is, akiknek legnagyobb meglepetésére "betévedt" a helyiségbe a csapat egyik kezdőjátékosa, Ramon Foster is, aki a támadó falban szerepel, azaz az irányító megvédése az elsődleges feladata. A posztjából adódóan inkább "névtelen hősnek" számító játékos láthatóan meglepődött, hogy ennyien felismerték annak ellenére, hogy ő nem a sztárok közé tartozik.

    

A meccs felvezetése összességében eufórikus fesztiválhangulatban zajlott annak ellenére, hogy a két csapat rendkívül gyengén kezdte a szezont, ugyanis a Vikings és a Steelers is három vereséggel rajtolt. Habár a Vikings a hivatalos pályaválasztó, a hat Super Bowl-diadallal rekorder Steelers szurkolói bizonyosan többségben lesznek a lelátón.

    

Először 2007-ben rendeztek NFL-mérkőzést a Wembleyben, azóta minden évben egy találkozónak adott otthont a legendás stadion. Idén először két meccset tartanak Londonban, ugyanis október 27-én a Jacksonville Jaguars és a legutóbb döntős San Francisco 49ers is a brit fővárosban találkozik.

    

A meccsekre a kezdetektől valamennyi jegyet eladták, de eleinte inkább a kíváncsiság hajtotta az embereket, kuriózumnak számított NFL-mérkőzést nézni Európában, de nem idézte az amerikai hangulatot sem a felvezetés, sem a találkozó.

    

Mostanra viszont komoly szurkolói bázisa alakult ki a sportágnak Európában. Ennek jeleként egyre többször esik szó arról, hogy az egyik klub - legtöbbször a Jaguars együttesét emlegetik - Londonba tenné át a székhelyét néhány év múlva az NFL globális népszerűségének növelése érdekében. A Wembley igazgatója, Roger Maslin legutóbb arról beszélt, hogy az aréna szívesen lenne akár egy Super Bowl házigazdája is.

Királyi utód - György herceg népszerűségi rekordot hozott a monarchiának

Népszerűségi rekordot köszönhet a brit monarchia az alig egy hete világra jött majdani uralkodónak, vagyis György hercegnek, Vilmos herceg és Katalin hercegnő elsőszülöttjének.

   

forrás: MTI - kép: bussinesinsider.com

A 3800 grammos súllyal született gyermek - aki a harmadik a trónutódlási sorban, és édesapja után az Egyesült Királyság uralkodója lesz - hétfőn született a londoni St. Mary's kórház szülészeti magánklinikáján.
Nem sokkal később az udvar bejelentette, hogy szülei a György Sándor Lajos - George Alexander Louis - nevet választották első gyermeküknek.
A hercegi utód hivatalos neve Ő Királyi Fensége, György, Cambridge hercege.

   

Az ifjú herceg megszületése óta elvégzett első országos felmérés kimutatja, hogy az alattvalók soha nem tanúsítottak olyan mértékű bizalmat a brit monarchia jövője iránt, mint most. A The Sunday Telegraph című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lap megbízásából készített közvélemény-kutatás adatai szerint mindössze 9 százaléknyian gondolják úgy, hogy György hercegből nem lesz király, mert Nagy-Britannia legkésőbb fél évszázad múlva köztársaság lesz, 74 százalék ugyanakkor biztosra veszi, hogy az alig egyhetes gyermek majdan trónra lép.

   

A lap a felmérés eredményeit ismertetve felidézi, hogy ugyanerre a kérdésre alig két évvel ezelőtt még a válaszadók negyede jósolt brit köztársaságot a következő ötven éven belül.

   

A The Sunday Telegraph a mostani közvélemény-kutatás adataiból kiemeli, hogy még a leginkább republikánus hajlamú 18-24 éves korosztályon belül is 69 százalék azoknak az aránya, akiknek meggyőződése szerint György herceg az Egyesült Királyság uralkodója lesz.

   

A brit monarchia intézményének is szilárd, kétharmados a támogatottsága: a válaszadók 66 százaléka szerint Nagy-Britanniának a királyság a megfelelőbb államforma, és mindössze 17 százalék pártolná inkább a köztársaságot.

   

Ismét előkerült ugyanakkor az jó ideje a meglehetősen vitatott kérdés, hogy a 87 esztendős II. Erzsébet királynőt ki kövesse a trónon. A felmérés tanúsága szerint a britek ebben az ügyben változatlanul megosztottak: 42 százalék a királynő elsőszülött fiát, a 64 éves Károly trónörököst látná szívesen koronás főként a jelenlegi uralkodó után, nem sokkal kevesebben, 38 százaléknyian viszont azt pártolnák, hogy a trónt egy generáció átugrásával rögtön Károly fia, a 31 éves Vilmos örökölje.

   

Károly herceg trónutódlásáról hosszú évek óta folyik a vita Nagy-Britanniában. Diana hercegnő, Károly első felesége, Vilmos édesanyja, akit a trónörökös bevallottan megcsalt jelenlegi nejével, Kamilla cornwalli hercegnővel, már 1995-ben - egy évvel válásuk előtt -, egy világszerte döbbenetet keltő BBC-interjúban nyíltan megkérdőjelezte férje uralkodói képességeit, mondván: nincs meggyőződve arról, hogy Károly "képes alkalmazkodni a királyi címmel járó kötöttségekhez".

   

A generációs ugrást brit alkotmánytudorok és történészek jelenleg mindazonáltal nem tartják sem valószínűnek, sem indokoltnak, mivel kifejezett törvényi ok vagy precedens nincs arra, hogy miért ne Károly legyen a következő brit uralkodó. Nem hivatalos értesülések szerint Károly fia, Vilmos is kifejezetten ragaszkodik a trónutódlási sorrend betartásához.

Királyi utód - György Sándor Lajos a gyermek neve

A György Sándor Lajos - George Alexander Louis - nevet választotta Vilmos herceg és Katalin hercegnő e héten világra jött elsőszülött fiának - közölte szerda este a Kensington-palota. 

A házaspár londoni hivatalának és rezidenciájának bejelentése szerint a hétfőn született hercegi utód hivatalos neve Ő Királyi Fensége, György, Cambridge hercege.
 
Vilmos és Katalin is a Cambridge hercege, illetve Cambridge hercegnője címet viseli 2011-ben kötött házasságuk óta.
 
Első gyermekük - Vilmos édesapja, Károly trónörökös és Vilmos után - a harmadik a brit trónöröklési sorban.
 
Az Alexander név hírek szerint Katalin hercegnő választása volt, Louis viszont Vilmos herceg negyedik neve.
 
A brit sajtó és a londoni fogadóipar a György - George - első nevet tekintette abszolút favoritnak már a majdani uralkodó megszületése előtt, egyebek mellett abból a meggondolásból, hogy a 87 esztendős II. Erzsébet királynő néhai édesapja is VI. György néven uralkodott 1952-ben bekövetkezett haláláig. Londoni szakkommentátorok szerint a hercegi házaspár e névválasztással a monarchia folytonosságát, egyben az elődök - és mindenekelőtt a jelenlegi uralkodó édesapja - iránt tanúsított tiszteletét is kifejezésre juttathatta.
 
Igaz ugyanakkor az is, hogy az ifjú herceg - ha eljön az ideje - bármelyik nevét szabadon kiválaszthatja uralkodói névként.
 II. Erzsébet királynő édesapjának például négy keresztneve volt, az első az Albert, és trónra lépése előtt a családban mindenki csak Bertie néven emlegette. Királyként azonban utolsó keresztnevét, vagyis a Györgyöt választotta.
 
Hiányzik ugyanakkor a gyermek nevei közül a James - Jakab -, amely pedig szintén előkelő helyen - és így meglehetősen csekély pénznyeremény ígéretével - szerepelt a fogadóirodák kínálatában.
 
A James névvel a hercegi házaspár Anglia és Skócia négy évszázaddal ezelőtti egymásra találásának emléke előtt is tiszteleghetett volna. VI. Jakab skót király volt ugyanis az első "brit" uralkodó, amikor 1603-ban, a Tudor-dinasztia kihalása - vagyis az egyenes ági leszármazottak nélkül elhunyt I. Erzsébet angol királynő halála - után I. Jakab néven Anglia királya is lett, egyesítve a két koronát, és ezzel gyakorlatilag megteremtve Nagy-Britanniát. Igaz ugyanakkor, hogy az angol és a skót királyság unióját formálisan csak egy évszázaddal később szentesítette a két parlament.
 
Hiányzik az újszülött nevei közül a trónörökös nagypapa neve, a Károly is, de ezen senki nem csodálkozik, hiszen a Károly uralkodói névhez nem fűződik sok jó emlék.
 
I. Károly az egyetlen angol uralkodó volt, aki vérpadon végezte. Az angol polgárháborút betetőző, 1649-ben végrehajtott lefejezését Oliver Cromwell puritán köztársaságának átmeneti időszaka követte.
 
Az 1660-as restaurációval, 18 évi száműzetés után trónra került II. Károly főleg egymást váltó szeretőiről vált hírhedté, emellett az angol történelmi emlékezetben elválaszthatatlanul az ő nevéhez kötődik a Londont megtizedelő 1665-ös pestisjárvány, és a várost alig egy évre rá felperzselő tűzvész is.
 
Nem hivatalos, de nem is cáfolt értesülések szerint maga Károly trónörökös sem feltétlenül III. Károly néven kíván majd uralkodni, amikor édesanyja után trónra lép. A brit sajtóban többször is felmerült az a lehetőség, hogy a trónörökös - néhai nagypapája iránti tiszteletből is - inkább a VII. György nevet választja, amikor az Egyesült Királyság uralkodója lesz. A George név egyike a trónörökös négy keresztnevének.
 
Így ha Károly trónörökös valóban VII. György néven lép trónra, és unokája is a György nevet választja, akkor az újszülött majdan akár VIII. György néven is lehet az Egyesült Királyság uralkodója.
 
Vilmos és Katalin a brit monarchia hagyományaihoz képest rekordidő alatt bejelentette elsőszülöttje nevét. Károly trónörökösről például csak születése után egy hónappal, 1948 decemberében, a keresztelő ceremónián derült ki, hogy szülei, vagyis II. Erzsébet királynő és Fülöp edinburghi herceg milyen neveket választottak neki.

forrás: MTI

Királyi utód - Tízezrek ünnepelnek London utcáin

Tízezrek ünnepelték London utcáin kedd hajnalban Vilmos cambridge-i herceg és hitvese, Katalin hercegnő első gyermekének - Nagy-Britannia majdani uralkodójának - előző este bejelentett világra jöttét.   

Az egyelőre csak "Baby Cambridge" néven emlegetett, 3800 grammos súllyal született fiúgyermek és édesanyja a Kensington-palota - a házaspár londoni rezidenciája - által kiadott hivatalos közlemény szerint jól van, és "éjszakára" a londoni St. Mary's kórházban marad.

A közlemény nem részletezi, hogy a hercegnő és elsőszülöttje hány éjszakát tölt a kórház Lindo Wing nevű szülészeti magánklinikáján, amely az első éjszakáért 6265 fontot (2,2 millió forintot), minden további éjszakáért 2200 fontot (750 ezer forintot) számláz. Így ha Katalin hercegnő a brit orvosi gyakorlatban szokásos három éjszakát tölti el a szülészeten, a hercegi házaspár több mint tízezer fontos költségre számíthat.

A néhai Diana hercegnő, Vilmos 1997-ben elhunyt édesanyja, aki ugyanebben a kórházban hozta világra Vilmost és öccsét, Harry herceget is, mindazonáltal Vilmos születése után már 21 órával hazatérhetett.

Vilmos herceg a kisfiú megszületése utáni nyilatkozatában közölte, hogy ő és Katalin nem is lehetnének boldogabbak.

Károly trónörökös, Vilmos édesapja is nyilatkozatot adott ki, közölve, hogy ő és második felesége, Kamilla cornwalli hercegnő "túláradó örömmel" értesült az első unoka megérkezéséről. "A nagyszülővé válás egyedülálló pillanat mindenki életében, és rendkívüli büszkeséggel és boldogsággal tölt el, hogy most első ízben nagypapa lettem" - hangsúlyozta a 64 esztendős trónörökös.

Marcus Setchell professzor, aki a szülést levezette, a gyermek világra jötte után "csodálatos, gyönyörű babának" nevezte az újszülöttet.

David Cameron brit miniszterelnök kedd hajnali nyilatkozatában "nagyszerű hírnek" minősítette a majdani uralkodó megszületését, kijelentve: fontos pillanata ez a brit nemzet életének. Cameron szerint "a büszke nemzet a hercegi házaspárral együtt ünnepel".

A skót kormány vezetője, Alex Salmond nyilatkozata szerint a skót népet is rendkívüli örömmel tölti el a hercegi újszülött érkezése. Salmond közölte: a Skócia lakossága egy emberként gratulál a "büszke szülőknek".

Kérdés mindazonáltal, hogy amikor Vilmos és Katalin elsőszülöttje majdan örökli a brit koronát, Skócia uralkodója is lesz-e, a skót kormány ugyanis 2014-re népszavazást írt ki a tartomány elszakadásáról. Igaz ugyanakkor, hogy Salmond már a referendum meghirdetésével egy időben kijelentette: Skócia akkor is államfőjének ismerné el a mindenkori brit uralkodót, ha a népszavazás eredményeként függetlenné válna Nagy-Britanniától.

Kedd hajnalban mindenesetre tízezrek ünnepeltek London utcáin. A spontán ünnepségek egyik központi helyszíne az első számú londoni királyi rezidencia, a Buckingham-palota volt, ahol az MTI tudósítójának helyszíni becslése szerint legalább 15 ezren gyűltek össze. A legtöbben - néhány szerencsés kivételével jórészt sikertelenül - azt a díszes irattartó állványt próbálták lefényképezni, amelyet a palota díszes rácsa mögött helyeztek el, rajta a hercegi házaspár elsőszülöttjének világra jöttét hivatalosan bejelentő okirattal, amelyet a szülést levezető orvosi csapat tagjai láttak el kézjegyükkel hitelesítés céljából.

Az újszülött kilétének hitelesítéséhez természetesen most már nem alkalmazták azt a korábbi évtizedekben bevett szokást, amelynek alapján a trón lehetséges várományosainak születésénél jelen volt a mindenkori belügyminiszter. Amikor Vilmos és Katalinelső gyermekének dédnagymamája, vagyis a 87 esztendős II. Erzsébet királynő 1926-ban világra jött - bár születése pillanatában még nem volt a trón egyenes ági várományosainak sorában -, ott volt az akkori belügyminiszter is, aki a szülőszoba mellett várakozott, és először neki mutatták meg az újszülött Erzsébet hercegnőt. E gyakorlat célja annak ellenőrzése volt, hogy ne kerülhessen "becsempészett" gyermek a trónöröklési sorba.

Katalin szülésénél azonban az orvosok mellett csak Vilmos volt jelen, és amikor a gyermek megszületett, a házaspár - mielőtt még értesítették volna a királyi családot - egy órát hármasban töltött elsőszülöttjével.

A londoni parlamenttel szemközt, a Temze partján emelkedő 135 méter magas óriáskerék, a London Eye szerkezetét különleges fényszórók öltöztették a brit nemzeti lobogó piros-fehér-kék színeibe, a majdani uralkodó érkezését pedig 41 ágyúlövés üdvözli kedden a londoni Hyde Parkban, további 62 a Tower erődje mellett.

A keddi brit lapok természetesen első oldalukon, hatalmas betűkkel szedett szalagcímekben adják hírül a jeles eseményt. A legnagyobb példányszámú bulvárlap, a The Sun kedden a "The Son" - "A Fiú" - címmel jelent meg.

forrás: MTI