Bemutatták a lehetséges Mars-telepeseknek szánt űrruhát

Bemutatta a lehetséges Mars-telepeseknek szánt űrruha első terveit a Mars One elnevezésű holland privát űrutazási programot szervező cég, amelynek célja, hogy tíz éven belül embereket küldjön a vörös bolygóra.

   

A nyomástartó ruhához ütésálló sisak is tartozik. A szkafander ahhoz hasonló anyagból készülne, mint amelyet az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) asztronautái viseltek a holdmissziók során, ám a Marsra szánt űrruha a vörös bolygó felszínének sajátosságaihoz is alkalmazkodna - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
   
Ilyen kihívást jelent például a mindenütt jelen lévő vörös porral való megbirkózás, amelyhez - a vállalat bevallása szerint - "további tervezésre van szükség".
   
A cserélhető elemeket is tartalmazó űrruhának sugárvédelmet is kell biztosítania, és értelemszerűen illeszkednie kell a leendő Mars-telepesek alkatához.
   
A Mars One szerint a jövendőbeli telepesek háromdimenziós nyomtatókat is visznek magukkal, hogy szükség esetén ki tudják nyomtatni az űrruhák cserélhető részeit.
   
A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó Mars One tervet, amelynek célja, hogy a belátható jövőben lakott kolóniát hozzanak létre a Marson, 2012-ben indította útjára Bas Lansdorp holland vállalkozó.
   
A kezdetben 140 ország csaknem 200 ezer kalandorát felvillanyozó projekt keretében 24 felfedezőt akarnak küldeni egy évtizeden belül a Marsra. A költségek egy részét a vállalkozást bemutató televíziós valóságshowból finanszírozzák.
   
Hasonlóan a SpaceX űripari vállalkozás alapítója, Elon Musk terveihez, a Mars One csapata 2018-ban akar pilóta nélküli űrhajót küldeni a Marsra. Az egyirányú utazások a vörös bolygóra 2026-ban indulnának.
   
Az első telepeseknek apró épületszerűségekben kellene élniük, és gondoskodniuk kellene ivóvíz-, oxigén- és élelemellátásukról.
   
Mostanáig mindössze a NASA robotizált missziói jutottak el sikeresen a vörös bolygóra és az amerikai űrügynökség nem is tervez embert küldeni a Marsra egészen a 2030-as évekig.

forrás: MTI

Kína a Hold "sötét" oldalára készül

Eddig egyedülálló módon, a Hold túlsó, "sötét", vagyis a Földről nem látható oldalán terveznek leszállást 2018-ban a kínai űrprogram irányítói - számolt be a Hszinhua hírügynökség a nemzetvédelmi kutatások állami hivatalához tartozó Hold-kutatóközpont vezetőjének nyilatkozatát idézve.

 

A történelem első ilyen kísérletét a Csang'o 4 (Holdistennő 4) űrszondával kívánják végrehajtani - közölte Liu Csi-csung. Mint mondta, Kína már rendelkezik azzal a tudományos felkészültséggel és technológiával, amely feltétele egy effajta küldetésnek. Peking ugyanakkor kész a nemzetközi együttműködésre e területen és erről a múlt év elején több külföldi országot is értesített levélben.
   
Kína első Holdra szállásának időpontja 2013 decembere, és mint Liu utalt rá, a Csang'o 3 azóta is küldi üzeneteit a Földre. A Holdistennő 4 műszaki paramétereit tekintve nagyon hasonlít elődjére, de több hasznos teher szállítására lesz alkalmas. Feladata a Hold ismeretlen földtani körülményeinek tanulmányozása, vizsgálata lesz.
   
Más jelentések szerint küldetésének az is célja, hogy megállapítsa, a Hold túlsó oldalán található-e nagy mennyiségben nukleáris üzemanyagnak használható, kitermelhető hélium-3.
   
Szakértők megjegyzik, a Hold "sötét" oldalán történő leszállás azért bonyolult feladat, mert a folyamatos kapcsolattartáshoz "közvetítőként" egy a Hold körüli pályán keringő űreszközre van szükség az égitest és a földi irányítók között. A Holdnak ezen a felén található egyébként az egész Naprendszer legnagyobb krátere.
   
Liu arról is beszámolt, hogy a keringést, leszállás és visszatérést célul kitűző, három részből álló kínai Hold-program utolsó fejezetében tervezik a Csang'o 5-ös szonda felbocsátását. Erről azonban csak annyit árult el, hogy a kutatók még dolgoznak a fejlesztésén.

Magyar detektorok érkeztek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére

Az űrhajósokat ért sugárdózist térképezik fel azokkal a magyar detektorokkal, amelyek kedden érkeztek meg a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.

 

A kazahsztáni Bajkonurból december 15-én sikeresen elindult és csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) a Szojuz TMA-19M űrhajó, amely újabb magyar gyártású eszközöket is szállított a Nemzetközi Űrállomásra. A magyar fejlesztésű energia-ellátást nem igénylő detektorcsomagok az ESA DOSIS-3D (Dose Distribution Inside the International Space Station-3D - Dóziseloszlás a Nemzetközi Űrállomáson-3D) kísérletének részét képezik. A detektorokat hat hónap múlva hozzák vissza a Földre kiértékelésre - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdán az MTI-vel.
   
Az űrhajó fedélzetén az űrállomás 46. és 47. állandó személyzetének tagjai, az orosz Jurij Malencsenko, az amerikai Timothy Kopra és az angol Timothy Peake, az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósa utaztak.
   
A világűrben a földinél sokkal nagyobb az űrhajósok dózisterhelése, így folyamatosan nyomon kell követni az őket ért sugárzást. A magyar fejlesztésű dózismérők európai-magyar és orosz-magyar együttműködés keretében ezt a feladatot látják el.
Hasonló magyar detektorokból állt az az SPD-12A nevet viselő detektorcsomag, amelyet 2014. október 1-jén az orosz Progressz M-29M teherűrhajóval juttattak fel az űrállomásra.
   
A passzív dózismérőkön kívül 2003 óta a fedélzeti szolgálati rendszer részeként az űrállomáson üzemel a Pille dózismérő. A kiolvasó egy új példányának gyártása és tesztelése a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával zajlik, az elkészült eszközt 2016 közepén juttathatják fel a Nemzetközi Űrállomásra. A 2013-ban indított és az orosz Zvezda modulban szolgálatot teljesítő, szintén magyarok által épített TRITEL kísérleti dózismérő rendszer új központi egységét pedig várhatóan 2016 második felében viszik fel az ISS-re.
   
A műszereket a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársai fejlesztették ki az orosz Orvosbiológiai Problémák Intézet és az ESA együttműködésével.

Chris Hadfield részben az űrben felvett első zenei albuma októberben jelenik meg

A kanadai Chris Hadfield óriási sikert aratott két éve a YouTube-on, amikor a Nemzetközi Űrállomáson elénekelte David Bowie Space Oddity című slágerét. A volt asztronauta első zenei albuma, amelyet még részben az űrállomáson vett fel, októberben jelenik meg.

 
A Space Sessions: Songs from a Tin Can című lemez 11 számot tartalmaz. Az album október 9-i megjelenése előtt Hadfield feltöltötte az internetre az album súlytlanság ihlette Feet Up című dalának zenés videóját.
  
Az 55 éves űrhajós-zenész elmesélte, hogy a felvételek elkészítése elég körülményes volt az űrállomáson: a gravitáció hiánya miatt a gitárt megtartani és megfelelően énekelni sem volt egyszerű. "Paul Mills, a producer, aki segítségemre volt azt mondta: a gitárjátékod elég zűrös, mire azt feleltem, persze, gyere fel ide, és gitározzál" - idézte fel a The Globe and Mailnek adott interjújában.
  
Visszatérve a Földre a kanadai űrhajós Robbie Lackritz producerrel és hivatásos zenészekkel formálta élvezhető albummá az űrfelvételeket. A korongon megszólal a Big Smoke, a Space Lullaby és természetesen az elhíresült Space Oddity című szám is. A Beyond the Terra című szám érdekessége, hogy azt fiával, Evannel együtt szerezte.
  
A lemezzel a 25 éve zenélő Hadfield nem zenei karrierjét kívánja fellendíteni, mint mondta továbbra is az a célja, hogy az űrben töltött nagyszerű időszak élményeit megossza másokkal is.
  
Hadfield 2012 decembere és 2013 májusa között tartózkodott a nemzetközi űrállomáson.

http://www.wired.co.uk/news/archive/2015-08/10/chris-hadfield-space-sessions-album-iss
http://www.theglobeandmail.com/news/national/about-to-launch-album-debut-chris-hadfield-talks-recording-music-in-space/article25872987/

Sikerrel csatlakozott a Progressz a Nemzetközi Űrállomáshoz

Sikerrel csatlakozott vasárnap a Progressz M-28M jelzésű orosz teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) - jelentették a Moszkva környéki Koroljovban lévő, az űrrepüléseket irányító központból.

A dokkolást, amely közép-európai idő szerint 9 óra 12 perckor, a tervezett időben megtörtént, élő adásban közvetítette a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió. A művelet a számítógépes rendszerbe betáplált program szerint, automatikus üzemmódban ment végbe. 
   
Az április végi kudarc után ez volt az első orosz űreszköz, amely eljutott az ISS-hez. A teherűrhajót pénteken indították a Szojuz-U jelzésű hordozórakétával a kazahsztáni Bajkonurból.
   
A Progressz M-28M 2,4 tonna rakományt, egyebek közt oxigént, élelmiszert, üzemanyagot vitt a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra.
   
Április 28-án egy másik Szojuz hordozórakéta nem tudta a kijelölt pályára állítani a Progressz M-27M jelzésű orosz teherűrhajót, amely a mostanihoz hasonlóan üzemanyagot és oxigént szállított volna az űrállomásra. A vizsgálatok során a szakemberek megállapították, hogy a hordozórakéta harmadik fokozatának hibája miatt nem jutott el a teherűrhajó az ISS-hez. A Progressz már felbocsájtás után nem sokkal irányíthatatlanná vált, s mivel nem sikerült helyreállítani vele a kapcsolatot, fokozatosan lesüllyedt az orbitális pályán, majd május 8-án elégett a Föld légkörében.
   
Az utóbbi nyolc hónapban kudarccal végződött az amerikai teherűrhajók indítása is. Június végén egy Dragon teherszállító űrhajó semmisült meg a felszállás után. Az irányítók 2 perc és 19 másodperc eltelte után elvesztették a kapcsolatot a Falcon 9 típusú hordozórakétával, amely aztán felrobbant. A mintegy 2,5 tonna terhet szállító űreszközt az amerikai Space Exploration Technologies Corp. (SpaceX) űrkutatási magáncég gyártotta.
   
Tavaly októberben egy Antares nevű amerikai hordozórakéta robbant fel indítás után, amely a Cygnus elnevezésű teherűrhajót juttatta volna el az ISS-hez.

A tervezettnél hamarabb teljesítették az űrben a "takarítói" feladatokat az orosz űrhajósok

A tervezettnél hamarabb, mintegy 3 és fél óra alatt teljesítette az űrsétára kiszabott "szemételtakarítói" feladatokat a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységének két orosz tagja - tájékoztattak a Moszkva környéki orosz űrrepülés-irányító központban szerdán.

Makszim Szurajev, az ISS-en tartózkodó 41-es és 42-es számú legénység parancsnoka, valamint Alekszandr Szamokutyajev fedélzeti mérnök közép-európai idő szerint fél négy előtt pár perccel lépett ki a nyílt világűrbe, és 7 óra után 5 perccel visszatért az állomásra. Eredetileg hat óra hosszára tervezték a munkálatokat.
  
Az orosz űrhajósokat még a misszió kezdete előtt megbízták azokkal a szerelési feladatokkal, amelyekről Szamokutyajev űrhajós annak idején azt mondta, hogy egyfajta takarítói szerepet kaptak, ugyanis több berendezést kellett leszerelniük és eltávolítaniuk az ISS-ről.
 
 Szurajevnek és Szamokutyajevnek egy radiometrikus berendezést és két antennát kellett leszedniük a MIM-2 nevű modulról. Emellett le kellett venniük az Expose-R nevű kutatóberendezés úgynevezett monoblokkjának védőfedelét, és a Teszt nevű program keretében mintát vettek a PIRSZ nevű dokkoló egység ablakáról is. Ezenkívül lefényképezték az űrállomást, hogy a Földön dolgozó szakemberek annak állapotáról tájékozódhassak.
 
 A legénység Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó többi tagja, Jelena Szerova orosz, Alexander Gerst német, Reid Wiseman és Barry Wilmore amerikai űrhajósok az ISS-ről segítették Makszim Szurajev és Alekszandr Szamokutyajev munkáját - mondták el a Moszkva környéki Koroljov városban lévő űrrepülés-irányító központban.

2020-ra elkészülhet az új orosz űrhajó

2020-ra elkészülhet a jelenlegi Szojuz típust felváltó új orosz űrhajó - az Izvesztyija című orosz napilap keddi számában közölt interjút az űrhajót gyártó Energia vállalat szakemberével.   

Alekszandr Gyerecsin, az orosz állami űripari cég főkonstruktőr-helyettese szerint a projekt nehézsége és méretei alapján az 1980-as években kifejlesztett Burán űrsikló programjával hasonlítható össze.

A szovjet űrrepülőgép 1988. november 15-én hajtott végre próbarepülést személyzet nélkül, amely az első és egyetlen alkalomnak bizonyult. Fenntartása túl drágának bizonyult, a programot 1992-ben leállították. Az orosz űrrepülőgép 2002-ben megsemmisült, egyetlen prototípusát a németországi Speyer város műszaki múzeumában őrzik.

Az űrrakétákat és egyéb űreszközöket gyártó Energia tervezője szerint az új orosz űrhajó a jelenleg az Egyesült Államokban a Lockheed Martin cégnél fejlesztés alatt álló Orion típusú űrhajóhoz áll közel, bár a köztük lévő különbségek is lényegesek. Az amerikai konstrukció bolygóközi utazásokra készül.

Az Izvesztyija közlése szerint a Föld körüli repülésekre a NASA 2017-től a SpaceX Dragon típusú űrhajóját fogja használni, vagy 2018-tól a Boeing gyártásában készülő CST-100-as űrhajót.

Az orosz űripari cégnél úgy számítják, hogy legalább 160 milliárd rubelbe (körülbelül 1120 milliárd forintba) kerül a Szojuz típusú űrhajókat felváltó űreszköz. Az Izvesztyija által megkérdezett szakértők szerint a költségek az évek során emelkedhetnek.

http://izvestia.ru/news/544302

forrás: MTI

Gagarin, a világ első űrhajósa 80 éve született

Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, a világ első űrhajósa 80 éve, 1934. március 9-én született. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

Jurij Alekszejevics Gagarin a Szmolenszk melletti Klusino faluban, egy parasztcsaládban született. Az ipari technikum után a munkásfiatalok repülőklubjában szeretett bele a repülésbe. 1957-ben első osztályú minősítéssel avatták pilótává, két évvel később jelentkezett az űrkutatási programba, s háromezer vetélytárs közül választották ki.

   

1961. április 12-én Gagarin a Vosztok-1 típusú egyszemélyes űrhajóval moszkvai idő szerint 9 óra 7 perckor startolt Bajkonurból, s 1 óra 48 perc alatt megkerülte a Földet. A legenda szerint az űrhajózási állami bizottság a rajt napjának reggelén German Tyitovot jelölte ki űrhajósnak, de Nyikita Hruscsov, az SZKP főtitkára bekérette a jelöltek tablóját és a fotogénebb Gagarint választotta. Az út során Gagarin jól érezte magát, ceruzával jegyzetelt a fedélzeti naplóba, illetve benyomásait magnetofonra mondta.

   

Útja után Gagarint ezredessé léptették elő, megkapta a Szovjetunió Hőse címet és a Lenin-rendet. Beutazta az egész világot, 1961-ben Magyarországon is járt. Mindenhol a legfelsőbb állami vezetők fogadták, kitüntetéseket kapott. Nevét a Hold túlsó oldalán lévő kráter is őrzi, és ásványt is neveztek el róla. Gagarint minden "veszélyes" tevékenységtől, még az autóvezetéstől is eltiltottak, és egyedül sehová sem mehetett. Előbb a szovjet űrhajósok egységének parancsnoka, majd a később róla elnevezett kiképzőközpont parancsnokhelyettese lett, s tagja volt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának is.

   

1968 februárjában repülőmérnöki diplomát szerzett, s ismét repülhetett vadászgépen. Március 27-én rossz időjárási viszonyok közepette szállt fel először egy tapasztalt pilóta társaságában. A MiG-15-ös vadászgéppel végrehajtott gyakorlórepülés közben azonban gépük lezuhant. A roncsokat a vlagyimiri terület egyik falujának, Novoszelovónak a határában találták meg.

   

Gagarin halálával kapcsolatban a legkülönfélébb pletykák keltek szárnyra: egyesek szerint depresszióba esett, inni kezdett és ittasan, engedély nélkül szállt fel, mások szerint űrkísérlet vagy közúti baleset áldozata lett, felrobbantották, lelőtték, öngyilkos lett, túlélte a balesetet, de plasztikai műtétet hajtottak rajta végre és zárt intézetbe csukták. A hivatalos jelentés szerint a gép egy másik repülőgép okozta turbulencia miatt dugóhúzóba került, s bár ebből sikerült kijutnia, a becsapódást nem lehetett elkerülni.

   

Gagarin mindössze 34 évet élt. Útja a világűrben mindenképpen új korszakot nyitott az emberiség történelmében, emlékére 1962 óta április 12. az űrhajózás napja.

A Roszkozmosz visszaállítaná a rövid idejű űrutazásokat

Az orosz űrkutatási hivatal visszaállítaná a rövid idejű, tíznapos űrutazásokat, de azt is tervezi, hogy 9 hónapra megnöveli a Nemzetközi Űrállomás legénységeinek tartózkodását - közölte hétfőn a Roszkozmosz egyik vezetője.

Alekszej Krasznov, az ember vezette űrrepülőprogramok vezetője arról beszélt, hogy a Nemzetközi Űrállomást (ISS) célzó rövid "látogatások" 2017-nél, vagy 2018-nál nem korábban várhatók, amikor ismét repülni fognak az amerikai űrhajók. A rövid időtartamú repüléseket korábban a Mir orosz űrállomásra utazáskor és az ISS építése idején bonyolították.

   

A Roszkoszmosz vezető munkatársa ezt azzal indokolta, hogy igény van az úgynevezett célzott űrutazásokra, amikor egy-egy szakember, tudós azzal a céllal indulna az űrállomásra, hogy 10 nap, vagy egy hónap alatt megvalósítsa programját és az eredményekkel visszatérjen a Földre. Ebben az esetben a Roszkozmosz azon partnerei előtt nyílna sokkal nagyobb lehetőség, akik a hosszú távú, általában hat hónapos űrrepülés miatt nem tudnak a Nemzetközi Űrállomáson dolgozni.

   

Ezzel egyidejűleg a meglévő tartalékokat még jobb kihasználása érdekében arra is gondoltak, hogy meghosszabbítják az "orbitális kiküldetések" időtartamát. Alekszej Krasznov elmondta, hogy a készülő új orosz űrhajó, a Szojuz-TMA-MS tovább tartózkodhat az űrben, mint a mostani Szojuz-TMA-M típus. Azt is közölte, hogy évente így nem 4, hanem 3 hosszú távú repülést valósítanának meg és lehetőség nyílna a rövid idejű repülések végrehajtására is. "Azokkal az űrhajókkal, amelyek kollégáinknál megjelennek" - mondta az orosz űrkutatási szakember.

   

Az új Szojuz űrhajó felbocsátását 2015-re tervezik a Roszkozmosznál. A jelenlegi módosított változatánál a napelemek energiaátadását növelik, megváltoztatják a dokkoló-, és irányítómotorokat. Ennek köszönhetően az űrállomás megközelítését és a dokkolást akkor is végre lehet majd hajtani, ha az egyik motor felmondja a szolgálatot és az űrhajó akkor is le tud majd szállni, ha a motorok nem működnének. A Szojuz-TMA-MS-en új kommunikációs és iránymérőket helyeznek el, valamint új parancsnoki rádióvonalat, amely a műholdas rendszerek továbbította adatokat használja fel. A legnagyobb változás azonban a Szojuz irányító-és navigációs rendszerét érinti.

   

Az amerikai Lockheed Martin az Orion nevű ember vezette új űrhajó kifejlesztésén dolgozik. A NASA elképzelése szerint ez az űreszköz a távoli űrutazásokat szolgálná, például a Mars holdjaira indulnának az űrhajósok rajta, de szükség esetén a Nemzetközi Űrállomásra is eljuttatnák vele az asztronautákat. Ez utóbbi feladatot ugyanakkor inkább az üzleti alapon létrehozandó amerikai űrhajók hajtanák végre. Mások mellett az Sierra Nevada nevű cég 2016-ra meg akarja építeni a Dream Chaser (Álmot kergető) nevű hétszemélyes űrhajóját. A Boeing cég is dolgozik partnereivel a CST-100-as elnevezésű űrhajón.

forrás: MTI - kép: http://hungarian.ruvr.ru

Útban a Holdra a kínai űrszonda

Sikeresen útnak indították és pályára állították a Csang'o-3 (Holdistennő-3) elnevezésű kínai űrszondát, amely a tervek szerint a vele lévő Jáde nyúl nevű holdjáró robottal majd leszáll a Holdon - jelentették helyi idő szerint hétfőn kora hajnalban a Szecsuan tartományi Hszicsang űrközpontból.

A központi televízió beszámolója szerint a felbocsátáshoz kedvezőek voltak az időjárási körülmények, nem esett az eső. Sikeres küldetése esetén ez lesz az első alkalom, hogy kínai űreszköz száll le Földön kívüli égitest felszínén. Ezzel eddig csak az Egyesült Államok és a volt Szovjetunió büszkélkedhetett.

   

A Csang-o-3-at a Hosszú menetelés 3B típusú hordozórakétával küldték a világűrbe. A maga kategóriájában legerősebb rakéta meghosszabbított változatának átmérője több mint három méter, hossza 56,4 méter.

   

A Csang'o-3 azt követően, hogy a Hold körüli pályára áll, 15 kilométerrel a Hold felszíne felett hat szakaszban lelassul. A 140 kilós Jütu, vagyis a Jáde nyúl elnevezésű, hatkerekű, óránként 200 méteres sebességre képes rover a tervek szerint december közepén érinti majd meg először a Hold talaját. Ezután kezdi meg - ásványi kincsek után kutatva - a felszín összetételének a vizsgálatát. Olyan teleszkópot is telepítenek vele, amely egyszerre lesz alkalmas a Föld magnetoszférájának és a Hold felszínének figyelésére. A holdjáró várhatóan három hónapon át lesz szolgálatban.

   

A Csang'o-3 küldetése az egyszerre tudományos, nemzetgazdasági és nemzetvédelmi célokat szolgáló kínai Hold-program második szakaszának része, az eddigi legbonyolultabb feladat. A harmadik szakaszban a program szerint még 2017 előtt Holdról származó mintákat gyűjtenek be és hoznak a Földre, majd 2024 körül mindezt követné a kínai űrhajós Holdra szállása. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik, a Hold nem az utolsó állomása a kínai űrkutatásnak.

forrás: MTI - kép: hirado.hu