A melbourne-i állatkert orangutánjainak fejlesztettek videojátékot ausztrál kutatók

A melbourne-i állatkert orangutánjainak fejlesztettek videojátékot ausztrál kutatók - olvasható a Melbourne-i Egyetem honlapján.

   
A Melbourne-i Egyetem és a Victoria Állatkert szakemberei által kifejlesztett két interaktív videojáték tesztjei hétfőn kezdődtek és eddig nagy sikerrel jártak.
   
Az állatkert 12 éves orangutánját, Malut elbűvölte a korábban tableten játszott játék. Ez úgy zajlott, hogy a gondozó a kezében tartotta a gépet, az állat pedig sűrű hálón keresztül ért hozzá rendkívül erős "kezével", ám látszott rajta, hogy minden vágya megragadni a tabletet, ami a gép végét jelentette volna.
   
Az egyetem egyik kutatója, Marcus Carter ahelyett, hogy "orangutánbiztos" táblagépet fejlesztett volna, a Microsoft Kinect 3D-s szenzorát használta arra, hogy a ketrecet interaktív térré alakítsa, melyet az állat bármely testrészének mozdulata aktiválni tud.
   
A kutatók olyan számítógépes játékokat fejlesztettek, ahol foltokat és képeket vetítenek a padlóra, tehát az állatok nemcsak ujjaikat, hanem egész testüket használhatják a játékban. Ha a tesztek sikerrel zárulnak, néhány éven belül az orangutánok bármikor játszhatnak interaktív játékokat a látogatókkal.
   
A világ állatkertjei néhány éve azért kezdték el használni a tableteket, hogy még több tevékenységgel gazdagítsák főemlőseik napjait. A melbourne-i állatkert ennél is többet akart adni nekik, olyasmit, amit akkor használhatnak, amikor akarnak, nem törik össze és nem is sérülnek meg.
   
(https://pursuit.unimelb.edu.au/articles/kinecting-with-the-orang-utans)

Több mint egymillióan keresték fel tavaly a budapesti állatkertet

A 148 éves Fővárosi Állat- és Növénykert 2014-ben is a legnépszerűbb magyar kulturális-turisztikai attrakció lett, hiszen október közepén már átlépte az egymilliót a látogatók száma, így megdőlt az utóbbi öt év rekordja - mondta az intézmény főigazgatója az MTI-nek.

Persányi Miklós hozzátette, hogy a látogatórekordhoz hozzájárult az év első felében átadott Holnemvolt Park is, amelyet az egykori Vidámpark területén alakítottak ki mintegy 10 hónap alatt.
  
Az új részen három játszóteret, állatsimogatót, tucatnyi új kifutót és röpdét építettek. Láthatók itt tevék, flamingók, dámvadak, vadmalacok, ölyvek, alpakák és háziállatok is. Emellett üzemel az a néhány játék is, amelyet a vidámparktól vettek át: a körhinták, a hullám- és a barlangvasút. "Az érdeklődés várakozás feletti volt: több mint 450 ezren keresték fel ezt az új területet" - közölte a főigazgató.
  
A Holnemvolt Park látogatói közül nagyjából 85 ezren vásároltak csak a parkba szóló jegyet, amelynek áráért a területen lévő három játszóteret, egy nagy és két kisebb állatsimogatót látogathatták meg, a vidámparki szolgáltatásokat pedig külön díj ellenében vehették igénybe.
  
Persányi Miklós megjegyezte, hogy a park jelenlegi formája csak ideiglenes, addig marad így, amíg a területre tervezett nagy fejlesztések el nem készülnek, ezekbe azonban integrálják majd a jelenlegi attrakciókat is. A Holnemvolt Parkba kerül majd a Pannon ősvilág a biodómmal, illetve a Mesepark is, amelyben döntően a háziállatok, egyes magyarországi vadállatfajok, állatsimogatók és játszóterek kapnak helyet.

   Az új fejlesztések az elkövetkezendő három év alatt, három lépcsőben készülnek el: 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban adják majd át egyes részeiket. Már zajlanak a Mesepark kivitelezési munkái, és készülnek a Pannon ősvilág építési engedélyezési tervei. Ezt egy nyílt európai uniós közbeszerzési eljárás nyerteseként a Mérték Csoport építésziroda készíti el.

  Az állatkert azon területein, ahonnan az állatok átköltöztek a Holnemvolt Parkba, új kiállításokat létesítettek: az Ausztrál ösvényt, a Pampakifutót, valamint óriásvidra-kifutót és egy koalaházat a nemsokára érkező új lakók számára.

  A budapesti állatkertbe idén is számos újszülött és új lakó érkezett: többek között két orangután, újabb vombat- és lajhárbébi, hat ázsiai vadkutya, tevecsikók, pici gundik és csupasz turkálók, hóbagoly, jácintkék ara, pápaszemes pingvin, koronás daru és galamb, rózsás és borzas gödény, flamingófiókák, óriás hangyászok, óriás vidrák, keák, sőt még süketgyíkok is.
 
 Új kiállítások és interaktív játékok kerültek a Varázshegybe, ahol nagyon népszerű lett az idén indult Kölyök Labor is - tette hozzá Persányi Miklós, aki kiemelte, hogy az intézmény munkáját Prima Primissima-díjjal is elismerték.

  Jövőre is több újdonságot ígért a főigazgató, de a legnagyobb szenzációnak egy koalapár érkezése ígérkezik, amelyet az év elejére várnak. "Szeretnénk ha az év első nagy közönségakcióján, a Mackófesztiválon január utolsó hétvégéjén már láthatók lennének az erszényesek. Már csak az ausztrál kormány jóváhagyására várunk" - fogalmazott.
  
Elmondta, hogy az állatkertnek számos komoly kritériumnak kellett eleget tennie ahhoz, hogy koalákat fogadhasson: építenie kellett egy megfelelő koalaházat és kiállítóhelyet, telepítenie kellett egy eukaliptuszültetvényt, az érintett gondozóknak és állatorvosoknak pedig koalatartó belga, német és francia állatkertekben továbbképzéseken kellett részt venniük.
  
Persányi Miklós azt ígérte, az erszényes pár mellett még számos más új lakót is üdvözölhet majd a közönség, egyebek mellett pálmatolvajokat, tigrisszalamandrákat és nyílméregbékákat is.

Öt állatkert és vadaspark rendez programokat a rákosi vipera napján

Hagyományosan minden év szeptemberének első szombatján tarják meg Magyarország legveszélyeztetettebb gerincesének, a rákosi viperának a napját, így az idén szeptember 6-án öt állatkertben és vadasparkban, valamint a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központban szerveznek a mérgeskígyó megismerését segítő programokat.

Előadásokkal és programokkal várják a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Szegedi Vadasparkban, a Jászberényi Állat- és Növénykertben és a győri Xantus János Állatkertben is - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében.

A Szegedi Vadasparkban a program keretében átadják azt a kültéri hüllőbemutatót is, amelyben nemcsak rákosi viperát, de magyarországi gyíkokat, mocsári teknőst és siklókat is meg lehet majd figyelni. A bemutató és az ahhoz kapcsolódó információs táblák révén megismerhetik a látogatók a hazai hüllőket, azok szerepét, megkülönböztetését és természetvédelmi helyzetét is.

Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke egy millió forint. A jelenlegi populációk Magyarország két területén, a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn.

A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása volt. A gyepek nagy részének mezőgazdasági művelésbe vonása, és a kígyók kereskedelmi célú gyűjtése mellett a szándékos pusztítás is azt eredményezte, hogy a faj a kihalás szélére került. Ezért volt szükség egy komplex természetvédelmi program elindítására, amelynek része egy zárttéri tenyészállomány létrehozása. Az Európai Bizottság LIFE-Nature Alapjából finanszírozott Rákosivipera-védelmi Központ szabadtéri terráriumainak kialakításakor az volt a cél, hogy optimális életkörülményeket biztosítson a viperáknak, kizárva a ragadozókat, ugyanakkor lehetőséget teremtve az egymástól elszigetelt élőhelyekről származó egyedek párosítására.

A központban a tenyészprogram indulása óta már csaknem 2000 kígyó született, jelenleg 700 egyed él természetközeli, de biztonságos körülmények között. A kis viperák átlagos súlya 2,5 gramm hosszuk 139 milliméter. A központban tartott kígyókat egyedileg tartják nyilván, rendszeres bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatoknak vetik alá őket. A szaporítani kívánt állatokat már ősszel párba állítják, hogy a tavaszi nászidőszakot leendő párjuk mellett kezdhessék. A tenyészpárok minden évben változó összetételűek, kijelölésükkor figyelembe veszik származásukat, korábbi szaporodási sikerüket, illetve a genetikai vizsgálatok eredményeit is.

forrás: MTI
kép:

Jaguár született a győri állatkertben

Először született jaguár a győri Xántus János Állatkertben; a keddi első orvosi vizsgálaton kiderült, hogy a két és fél kilós kicsi egészséges és nőstény.

illusztráció

A fiatal nősténynek ez volt az első ellése, ilyenkor pedig előfordul, hogy egyetlen utódot hoz világra. Ennek előnye, hogy a kölyök több anyatejhez jut, így gyorsabban és erősebbre növekszik - mondták el az eseményen az intézmény szakemberei, akik jelezték: felmerült a gondolat, hogy pályázaton keresnek nevet a kis jaguárnak.
  
A kölyök anyja, Zoia 2011 májusában a krakkói állatkertben született és a következő év telén érkezett a kisalföldi megyeszékhelyre. Azért esett rá a választás, mert csapatban nevelkedett és saját anyja nevelte fel, így ő is megtanulhatta, megtapasztalhatta, hogyan kell egy kölyköt felnevelni.
  
Zoia párja Chico, a kézzel nevelt fekete jaguár, aki 2010 nyarán született a Szegedi Vadasparkban, de két nap után el kellett venni anyjától, aki nem szoptatta. A mostanra apává érett jaguárkölyök egyhónapos korában került Győrbe.

forrás: MTI

kép: http://www.zooszeged.hu/

Aranyhasú mangábé majmok érkeznek a Fővárosi Állat-és Növénykertbe

Aranyhasú mangábé (Cercocebus chrysogaster) hímek érkeznek az Egyesült Államokból a Fővárosi Állat- és Növénykertbe.

A kritikusan veszélyeztetett, Nyugat-Afrikából származó igen ritka majomfaj a világon összesen csupán tíz állatkertben található meg. Tenyésztésükben a budapesti intézmény a legsikeresebb: itt él az Európában tartott állatok majdnem 20 százaléka. Mivel az európai egyedek előbb-utóbb mind rokonságba kerültek egymással, új vérvonalra van szükség, ezért érkeznek hím majmok az amerikai San Antonió-i állatkertből Budapestre - mondta el csütörtökön Hanga Zoltán, a budapesti állatkert szóvivője az MTI-nek.
  
A tervek szerint több hím aranyhasú mangábé is érkezik, amelyeket "próbára bocsátanak", hogy kiderüljön, melyik a legalkalmasabb vezérhímnek a nőstényekből és fiatal majmokból álló csapat élére. Egy hím maradhat tartósan, a többit pedig más állatkertekbe szállítják. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikor érkeznek az állatok Magyarországra és mikortól láthatja az új állandó lakót a közönség.
  
Az aranyhasú mangábé különösen ritka faj, összesen mintegy ötven példány él állatkertekben a világon. Vadon élő egyedszámuk sem ismert pontosan. Az őshonos országokban ugyanis - például a Kongói Demokratikus Köztársaságban - technikai okok miatt nehéz az állatok kutatása.
   
Hamarosan a közönség előtt is megnyílik a fővárosi állatkertnek az egykori Vidámpark területével kibővült része - közölte Hanga Zoltán. A Holnemvolt Parkban - amelynek nevéről a vendégek döntöttek internetes szavazás útján - részben állatokat (tevéket, flamingókat, szarvasféléket, vaddisznókat, struccokat) mutatnak be, részben itt üzemelnek majd a Vidámparktól átvett műemléki játékok. Helyet kapnak itt új látványosságok is, többek közt különböző játékok, játszótér és kalandpálya. Az új területet április utolsó hetében vehetik birtokba a látogatók.

forrás: MTI

kép: hir24.hu

Tevecsikó született a budapesti állatkertben

Az Iliász nevet kapta a Fővárosi Állat- és Növénykertben született tevecsikó; ő az első olyan kis állat, amely a Vidámparktól örökölt területen született - adta hírül az intézmény a fővárosi önkormányzat honlapján.

A hamarosan megnyíló Holnemvolt Parkban a másfél hete átköltöztetett tevecsapat egyik állata, a nyolcéves Írisz szerdán világra hozta első csikóját. Az anyaállat tapasztalatlansága némi nehézséget jelentett, ugyanis Írisz először nem igazán tudta mire vélni az emlőket kereső csikó közeledését. Ezért a gondozóknak le kellett fogniuk az anyát, hogy a kicsi zavartalanul hozzájuthasson az anyatejhez.
  
A jövevény hím, és az Iliász nevet kapta a gondozóktól. A kis Iliász anyai ágon régi budapesti tevedinasztia sarja, hiszen nemcsak az anyja, Írisz született Budapesten, hanem már a nagyapja, Juszuf, sőt a dédnagymamája, Johanna is. Nem kevésbé nevezetes az üknagymama sem, hiszen annak idején szerepelt az Egri csillagok című regényből készült, 1968-ban bemutatott színes magyar mozifilmben. Ami az apai ágat illeti, a kis Iliász édesapja Kalifa, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark tevecsődörje, akinek országszerte vannak leszármazottai a tevéket tartó állatkertekben.
  
A kétpúpú teve (Camelus ferus f. bactrianus) eredetileg Közép-Ázsiában őshonos. A vadon élő állomány ma már csak néhány száz egyedet számlál, ezért kritikusan veszélyeztetett fajnak számít.
  
A háziasított forma viszont széles körben elterjedt Közép- és Nyugat-Ázsiában. A kétpúpú teve háziasítása óta eltelt öt évezred során számos fajta és színváltozat alakult ki. Legfontosabb haszonvétele mindig is az volt, hogy málhás, teherhordó állatként használták, de sok helyen a húsát is megették, illetve a szőréből nemezt készítettek. A háziállatként tartott tevék ma már sok helyen a turizmusban kapnak szerepet, hasonlóan az Észak-Afrikában és Arábiában honos dromedárokhoz, azaz egypúpú tevékhez.
 
http://budapest.hu/Lapok/Tevecsikó-született-a-volt-vidámparki-területen.aspx

forrás: MTI

Anyja már elfogadja, de nincs túl a nehezén a veszprémi kis zsiráf

Anyja elfogadja végre a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban március 2-án született zsiráfot, de szoptatni már nem tudja, ezért a borjú életben maradása még kétséges - tájékoztatta a vadaspark igazgatója kedden az MTI-t.

Török László elmondta: a nehéz ellés miatt az anya kezdetben elutasította a zsiráfborjút, így a kicsit gondozója, Marokházi Kati egy cumisüvegből etette. A zsiráftehén később elfogadta utódát, hagyta, hogy mellé feküdjön, nyalogatja, de a teje közben elapadt.

   

A zsiráfborjút egy hónaposan elkezdik speciális, zsiráftejporból készült tej evésére, hat hónaposan pedig a szilárd táplálékra szoktatni, ez a folyamat azonban nem kockázatmenetes - ismerte el Török László.

   

Hozzátette: a zsiráfok 18 hónapos korukig szopnak, akkor választják el őket az anyjuktól, onnantól képesek önálló étkezésre, ez a választóvonal a borjaknál, hogy életben maradnak-e.

   

Hangsúlyozta: az állatkert munkatársai mindent megtesznek a veszprémi vadaspark első zsiráfborjának életben tartásáért, nappal három óránként etetik, vigyáznak rá, de még a legnagyobb gondoskodás, figyelem mellett is előfordulhat, hogy elvesztik a kis zsiráfot.

   

Megjegyezte: az állatkertet hétvégenként több ezren keresik fel, hogy drukkoljanak a borjúnak.

forrás: MTI
kép: metropol.hu

Gondozója táplálja a veszprémi kis zsiráfot

Gondozója táplálja a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény-és Vadasparkban vasárnap született zsiráfborjút, mert az anyja egyelőre nem fogadja el - tájékoztatta a vadaspark vezetője hétfőn az MTI-t.

illusztráció

Török László elmondta: az anyaállat valószínűleg a nehéz ellés miatt elszenvedett fájdalmak, az emberi beavatkozás miatt nem fogadja még el utódját. A zsiráfborjú ugyanis a vállánál beszorult a szülőcsatornába, két órás küzdelemmel sikerült kiszabadítani onnan.

   

Hozzátette: az anyának korábban is volt borja, Franciaországból a lányával érkezett, a mostani kicsit azonban a szokatlan körülmények miatt nem gondozza. Ezért a veszprémi állatkert kisállat-specialistája, Marokházi Katalin vette gondozásba a kis zsiráfot. A szakember sok kisállatot felnevelt már otthonában, így például mókust, mosómedvét, feketepárducot, páviánt, huszármajmot, szibériai tigrist és vaddisznót.

   

A gondozó most az állatkertben alszik és három óránként tejjel eteti az újszülött zsiráfot. Török László bízik abban, hogy az anya mégis elfogadja a borjút, mivel a gondozóknak sokkal kevesebb az esélye felnevelni őt.

   

A következő napok kritikusak lesznek, de az állatkert dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a zsiráfborjú életben maradjon - hangsúlyozta az igazgató.

Állatok karácsonya a debreceni Nagyerdőben

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark állatkertjében hagyomány, hogy a szeretet ünnepén a kert lakóit is megajándékozzák, ezért ebben az évben is megrendezik az állatok karácsonyát december 27-én.

Nagy Sándor Tibor, a kultúrpark igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan most is lesznek látványetetések és szakvezetéses séta a debreceni állat- és növénykertben. Utóbbi keretében kapják meg ünnepi ebédjüket az állatok: előbb a fehérkezű gibbonok, majd a nílusi vízilovak, a zsiráfok, az Afrika ház madarai, végül a Terrárium lakói.

   

Idén egy különleges helyszínen nyilvános "szülői értekezletet" is tartanak az állatok "nevelőszülőinek". "Ezzel szeretnénk felhívni a figyelmet az örökbefogadás lehetőségére, amellyel látogatóink támogathatják kedvenceiket, illetve a Nagyerdei Kultúrparkot" - mondta Nagy Sándor Tibor, hozzátéve: hivatalosan ezzel a programmal mutatják be vendégeiknek az újonnan átépített majomházat.

   

Az állatok karácsonyán birtokba vehetik a főemlősök leendő lakhelyét az emberek, sőt, a majomteából és a majomkenyérből is kóstolót kapnak. Az újjáépített majomház ad otthont az örökbefogadó szülők értekezletének is.

   

Ebben az évben az állatkert vendégei lesznek a Magyar Madártani Egyesület munkatársai, akik madárgyűrűzési bemutatóval és téli etetési tanácsokkal várják a látogatókat.

   

Az állatok karácsonya évről-évre több száz látogatót vonz, sokan a saját maguk készítette csemegékkel is kedveskednek ilyenkor kedvenceiknek a debreceni Nagyerdőben - mondta Nagy Sándor Tibor.

Szulák Andrea fellépésével indul az állatkerti koncertsorozat

Szulák Andrea koncertjével kezdődik június 5-én szerdán a Fővárosi Állat- és Növénykert hagyományos nyáresti koncertsorozata. Augusztus végéig minden szerdán este lesznek koncertek a városligeti intézményben, összesen tizenkettő.
 
A fellépők között vannak visszatérő vendégek, köztük a Hot Jazz Band, a Budapest Bár és a Budapest Klezmer Band, másokat, köztük Für Anikót most láthatja és hallhatja először az állatkerti koncertek közönsége - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.
 
A Zenés állatkerti esték című nyáresti koncertsorozatát. Az első koncertre - Szulák Andrea fellépésre - már június első szerdáján sor kerül, és ettől kezdve minden szerdán tartanak egy-egy zenés estet a városligeti intézményben. Augusztus 21-én a Budapest Bár koncertje zárja a szériát.
 
A koncertek egy részét a szokásos helyszínen, a Nagy-tó és a Pálmaház közötti sétányon tartják, de lesznek olyanok, amelyek helyszíne az Állatkert főbejáratánál lévő, nemrég felújított tér, illetve a Nagyszikla belsejében tavaly megnyitott Varázshegy. Szulák Andrea nyitókoncertje jövő szerdán is itt lesz, akárcsak egy héttel később a Sárik Péter Trió és Micheller Myrtill közös fellépése, június 19-n Sebestyén Márta és a Sebő-együttes műsora, 26-án Für Anikóé, július 3-án Szalóki Ági Karády-estje és 10-én Biró Eszter és Falusi Mariann koncertje.
 
Július 17-én a Főkapu téren a Csík Zenekar és Dresch Mihály játszik, július 24-én a tóparti sétányon Hot Jazz Band és Orosz Zoltán harmonikaművész, ugyanott 31-én Hernádi Judit, augusztus 7-én pedig Illényi Katica. Augusztus 14-én a Főkapu téren látható és hallható a Budapest Klezmer Band, és ott lesz a Zenés állatkerti esték záróeseménye is, augusztus 21-én a Budapest Bár estje. A kezdési időpont minden alkalommal 20 óra 30 perc.
 
A állatkerti koncertsorozatot 2002 óta rendezik meg minden évben a Fővárosi Állat- és Növénykertben, de már több mint száz évvel korábban, az 1800-as évek végén rendszeres zenei programok zajlottak a kert területén. Az 1910-es években az Állatkertnek saját, hatvan tagú szimfonikus zenekara volt, amelyben Wieschendorff Henrik vezette a karnagyi pálcát. A húszas években induló Magyar Rádió az Állatkertből sugározta első koncertjét, a második világháború után a Filharmónia Vállalat szervezett koncerteket az egykori szabadtéri színpadon, majd az 1990-es évek közepén a Budapesti Fesztiválzenekar lépett itt fel - írta az intézmény.

forrás: MTI